Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám

1920-06-24 / 51. szám

BÉKESMEÖIEI KÖZLŐM Békéscsaba 1920 junius 24 ^ .T" Kében szálka volt személye s ennek a feljelen tésnek eredménye a kormánybiztosi leirat A rendelkezési állapotba való helyezés pedig nem jelent mást minthogy a főkapitány hivatali te endőit egyelőre nem látja el A továbbiakban maid a szegedi kerületi rendőrfőkapitányság, illetőleg a belügyminisztérium mondja ki a döntő szót De ez az eset is széles körben kelt meg döbbenést Olyan köztisztviselőről van szó aki két évtizedes közigazgatási pályáján mindenkor pontosan és kötelességtudóan teljesítette felada tát A kellemetlen Marseillese ügyben mégcsak gondatlansággal sem lehet vádolni. Egyébként Kiszely fúvós zenekara ellen fo lyik a vizsgálat, mely különösen abban az irányban nyomoz, vájjon nem bujtatta-e fel valaki őket a forradalmi dal játszására. Itt emiitjük még meg hogy a rendőrség kebelében egy a politikától teljesen távol álló, tisztára fegyelmi ügye is napirenden van, amely elsősorban a detektív testületet érinti, amelyben azonban eddig még nem történt döntés Budapest es Szeged között megindul a iégiforgaíom A magyarországi légiforgalom megszervezése most van folyamatban Mialatt a nyugati kulturállamokban, de különösen Amerikában a légi közlekedés éppen olyan fontos szerepet ját* szik, mint minden más közlekedési eszköz, ad dig, sajnos Magyarországon a, légiforgalom a háború a forradalmak és a román megszállás folytán mitsem fejlődött. A békeszerződés pedig olyképpen intézkedik, hogy Magyarországnak hadicélokra repülőgépeket gyártani és forgalomba hozni nem szabad, de nem korlátozza a keres* kedelmi repülőgépek használatát, amennyiben azok a kereskedelmi és az ipari forgalmat elő« mozdítják A békeszerződés eme pontjának tudható be az is, hogy a légi ügyeket, amelyeket eddig a honvédelmi, illetve a hadügyminisztériumban in téztek, a kommunizmus után áthelyezték a keres kedelemügyi minisztériumba. A lényeges az, hogy azok a munkaerők, amelyek eddig a ma gyar aviatika terén működtek, továbbra is együtt maradjanak, mert erre az értékes elemre nagy szüksége lesz a magyar aviatikának a közel jö vőben megindulandó légiforgalomban. Nem sza bad ezeket az embereket ma szélnek ereszteni, hiszen ezek jobbára hadviselt, intelligens munkaerők. — A magyar aviatika szempontjából fontos alakulás a Magyar Aeró forgalmi rt (Mefort), amely a magyar kormány intenciója szerint szervezi meg a jövő magyar légiforgalmat. — Az Aeró forgalmi rt egyik legközelebbi célja, hogy Magyarország ama vátosaiban amelyek élénk kereskedelmi és ipari gócpontok, repülőtereket létesítsen. Ilyen repülőállomásokat terveznek elsősorban természetesen Budapesten, amely a magyar légiforgalom középpontja lesz, továbbá Oyőrött, Miskolcon, Debrecenben, Sze geden, Pécseit, Nagykanizsán és Szombathelyen. E tervek közül egyelőre csak a Budapest—sze ged—szombathelyi reláció valósult meg. Eddig tulajdonképpen csak próbajáratokat tartottak, hogy ezen az alapon ki lehessen számítani az áru és személyszállítás díjtételeit. Kétségtelen, hogy az áruszállítás szempontjából üdvös lesz a Iégiforgaíom megindítása, személyszállításra azonban egyelőre gondolni nem lehet, mert olyan gépünk, amelyben keltőnél vagy háromnál több személy kényelmesen el tudna helyezkedni, nincsen, ezenfelül ezeknek a külföldről való beszerzése a jelenlegi valutáris viszonyok miatt le hetetlen. — Az eddigi magyar repülőgép-állomáso kat a románok a megszállás idejében leszerelték és a hangárokat, valamint az ott talált gépeket és alkatrészeket elvitték, a visszamaradottakat pedig hasznavehetetlenné tették Az albertfalvi és mátyásföldi repülőgyárakból — bútorgyárak lettek A románok tiz repülőszázad anyagát, tehát körülbelül 500 repülőgépet raboltak el amelyeknek nagyrészét a vörös fronton szedték ösz sze A legtöbb gép azonban Erdélyben elpusztult, miután a románok nem tudtak azoknak a további elszállításáról gondoskodni. A Magyar Tőzsde tudósításának nyomán már módunkban van a budapest—szegedi légiközlekedés menetrendjét közölni: Budapestről Csütörtöki levél. Szegedre indul hétfőn és csütörtökön d. u 5.30 perckor érkezik Szegedre d. u 6 50 perckor, vasárnap d. e 8 órakor érkezik d e. 9 20 perckor. Szeged—Budapest, indul kedden, szerdán és szombaton 8 d. e órakor, érkezik Bndapestre d e 920 perckor. Az útvonal hossza 180 kiló méter A repülőgépek további ^intézkedésig csak újságokat és leveleket továbbítanak Az első in dulási napot legközelebb fogja az Aeroforgalmi rt. megállapítani fönt megadott menetrend alapján. Ipartestületi gyűlés. Vita a tagdíj felemelése körül. A békéscsabai ipartestület vasárnap délután tartotta évi rendes közgyűlését a városháza nagytermében. A szép számban megjelent tagok parázs vitát provokáltak a tagdijak felemelése körül melyet végül is évi 40 korondban állapítottak met*. Timár Endre elnök rövid szavakban ismer tette azokat az állapotokat melyet a kommün és az oláh megszállás előidézett és amely csak | nem teljesen megakasztotta az ipattestület hala dását Bejelentette, hogy az ipaitestület felügye* lete alatt egy ifjúsági kört fognak létesíteni A jegyzőkönyv hitelesítésére Lepény Andrást és Lipták Jánost két te fel Horváth Mihály jeyyző olvasta fel ?az ipartestület évi jelentését A jelentés szerint az ipartestületnek a mult év végén volt 892 ta^ja; a segédek száma 367, a tanoncok száma 491 volt. A jelentés tudomásul vétele után a költségelőirányzattal kapcsolatban az elöljáróság java solta, hogy az évi tagsági dij 40 koronában állapittassék meg amely negyedévi részletben fizetendő. Ugyancsak az elöljáróság javasolta, hogy a jegyző 12000, pénztáros 6000

; az irnok 3000 és a szolga 2000 K évi fizetésben részesüljenek A jelentéshez elsőnek Lepény András szó lott, aki keveselte a szolga fizetését Fikter Károly viszont a munkásbiztositó pénztár által fizetett összeget tartotta kevésnek Adam'k János progresszív alapon kérte a j tagsági dijak fizetését Horváth Mihály jegyző válaszolt a felszó ] lalásokra. Megnyugtatta Lepény Andrást abban j a tekintetben, hogy a szolga fizetése is fel lett • emelve, tekintet nélkül aira, hogy a szolgának j más részről is van jövedelme. A munkásbízto- \ sitó pétutáiral megindultak a tárgyalások a ke j zelési költségek felemelésére vonatkozólag- A tagdijaknak progresszív alapon való fizetését helytelenül mert az — szerinte — igen sok esetben vitára adhat alkalmat. Kéri ennélfogva az eredeti javaslat elfogadását. Az elnöki kérdés feltevése után óriási zaj közepett többen szavazást kértek. Ebben az egy» mást meg nem értő lármában Timár Endre hatírozatilag kimondotla, hogy a gyűlés elfogadta az elöljáróság javaslatát. Horváth Mihály jegyző felolvasta a MOVC női szakosztályának átiratát melyben bejelentik, hogy szövőipar tanfolyamot rendeznek Timár Endre elnök bejelentetté, hogy 3 számvizsgáló 10 választmányi rendes és ö pót tag három éves mandátuma lejárt. Kéri egy kandidáló bizottság kiküld sét A bizottság tag jai.lettek: Kiszely Pál Simon Béla Lipták Ja nos, Kazár Mihály, Takács Elemér. A jelölés megejtéséig az elnök a gyűlést 10 percre felfüggesztette. Szünet alatt 20 tag aláírásával egy ivet nyújtottak át Timár elnöknek, mely szerint a tagdijak kivetése fölött hozott határozatot te kintse a közgyűlés semmisnek, mivel az szavazás elrendelése nélkül lett kimondva. Többek hozzászólása után Francziszky Lajos iparhatósági biztos kijelentette, hogy a határozat törvényesen lett kimondva, de akik nin csenek ezzel megelégedve, azoknak jogukban áll rendkivüli közgyűlés összehívását kérni. Ez zel be is fejeződött a tagdíj felemelésének a vitája Timár Endre felolvasta a jelölőbizottság által ajánlottak neveit, amit egyhangúlag elfő gadott a közgyűlés. Ügyész: Dr Uhrin László. Számvizsgálók: Dubraucsik János, Lestyán Dániel, Klork Má tyás. Választmányi rendes tagok: Molnár János, Martincsek András, Szelner Mihály, Lázár Pál, Németh Károly, özv. Propper Gézáné, Takáts Elemér, Gál István, Gyucha György, Babinszky János Kiiment György. Póttagok: Vlcskó Lajos, Berbekucz György, Offenwagner Pál. Nagy Oy. Lajos, Lepény András, Kovács János Kik az árdrágítók? A fenti cim után a nyájas, vagy nem nyájas olvasó bizonyára éber figyelemmel lesz, várja az alábbi sorokat, amelyben feltétlenül következni kell az árdrágítók hosszú csaknem végtelen láncolatának A ny, jas olvasó — örö mére az árdrágítók diszes és dísztelen társaságának — most az egyszer csalódni fog, mert e cikk keretében semmiféle névsor nem fog szerepelni, annál kevésbbé, mert ez nem tartozik a sajtó hatáskörébe. A sajtó, mely a közönség érdekeit van hivatva szolgálni, csupán arra az álláspontra helyezkedhet, hogy éber figyelem mel kiséri az állapotokat és a közre káros dol gokra felhívja az illetékes körök figyelmét A sajtónak nem áll hatalmában „Ítéletet" mondani csupán a nyilvános, önzetlen kritika tárgyává tenni azokat a dolgokat, amely ugy az egyes emberre, mint a közre káros hatással vannak. Kik az árdrágítók ? Azok szerint akik a hosszú, szerencsétlen háboiu alatt vagyont va gyonra tudtak halmozni, mindenki árdrágító ; a suszter, az asztalos, a lakatos, a kereskedő stb, csak egyedül ők azok, akik makulátlan tisz taságban állanak és végigszenvedik az emberi kapzsiság okozta lehetetlen állapotokat Ugy vagyunk ezekkel a tág lelkiismeretű emberekké;, mint az egyszeri ravasz betörővel, aki a tettenérés után a leghangosabban kiabálta a «tol vaj" t rneg a fogjak meg" et, hogy ezáltal elhárítsa magáról a gyanúnak még az árnyé kát is Hosszú hónapok óra egyébről sem hallunk, mint az árdrágítók megfékezéséről és — szinte komikus — ez idő óta az árak nem hogy csökkentek volna, hanem — ellenkezőleg — emelkedtek Hogy indokolt e ez az emelkedés, vagy nem, arra rendkívül nehéz megfelelni A nem zetgyülés — nagyon bölcsen — végre radikális eszközökhöz nyuit: behozta a botbüntetést és középkorba illő büntetéssel fogja sújtani azokat, akik kihasználják embettársaikat De kiket fognak sújtani a botbüntetéssel ? Legtöbbnyire azokat, akik egyéb foglalkozás hiányában üzletről üzle<re j-'rva összevásárolnak sgy nagyobb csomó árat és után — nem haszon nélkül — újból eladják Tagadhatatlan, tiogy ez is láncolás, ez is árdrágítás, de — sajnos — ennek a megakadályozásával még nincs segítve a közönség nagy részén mert ezek a szerencsétlen egyének hosszú idők óta csak a külsejét ismeiik az ilyen üzleteknek Egy másik csoportja sz árdrágítóknak az a hatalmas tömeg, amely át at árura halmoz és türelmesen várja az alkalmas pillanatot amikor j busás haszonnal adhat íul az áruján Ma már azonban nagyon megcsappant az áruelrejtők száma. Nem azért mintha a pénzes zsákjuk már megtelt volna vagy megbánták volna ga. Iád üzelmeiket és a jó útra akarnának témi. Nem ! Hanem csak azért, meii már nincs mit elrejteni. A legnagyobb árdrágítók azonban azok az egyének, akik a mindenkori maximálást végzik, Hogy szavaim valódiságát csak némileg is igazoljam, csak egy pár példát fogok felhozni a a mi hires városunkból, Békéscsabáról. Ezelőtt egy néhány héttel Békéscsabán a tej literjét 3 K 00 fillérért adták a „szegény" termelők, ami — ugy látszik — nagyon kevésnek bizonyult, mert megmax'mdlfik 5 K-ra. Hogy mi szükség volt erre, ai/a talán maguk az illetékes kö« rök sem tudnának elfogadható válasz nyújtani, különösen akkor, amikor Gyuláról a kofaasz« szony — a maga tisztességes haszna felszámitá« sávai — 4 K ért hozza be és adja a tej literjét. Egy másik példa amely még jobban mutatja az illetékes körök nemtörődömségét : Békéscsabán B kenyér kilója 12 K, ugyaniak ez Orosházán 8 KA piacon meg éppen lehetetlenek az árak. Most, amikor mindenütt arról beszélnek, hogy milyen bőven van az idén gyümölcs, akkor a csabai piacon egy kis szemét barackért darabonként 1 koronát kérnek Bizonyosan sokat kellett locsolgatni a barackíát, hogy nagyra nőj« jön a gyümölcse. Ezé;c kell 1 koronát fizetni érte pr-abonként A konyhakei ti cikkekért meg különösen olyan magas árakat kérnek, amelyet lehetetlen megfizetni. így p. o egy fej káposztáért (nem nagy fej) 20 K-t kell fizetni, egy kis zöld pap rikáért meg 2 koronát kérnek darabonként.