Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám

1920-06-17 / 49. szám

• JL -V * - '>-*"•• r a szerencsétlen, árva hazának izzó szeretete hat át s ezekkel testestül lelkestül együtt va gyvk. a másikba azok, akik ezzel szembehe­lyezkednek s azokat minden erőnkkel igyekezni fogunk megsemmisíteni Es ebben a munká ban nem tekintek egy osztályt, egy pártot, egy réteget támogatómnak, hanem az egész hazafias polgárságot minden külömbség nél kül és elsősorban ennek a hazának elhanya­golt mostoháit, a nincsteleneket, a szegény elhagyatott, dolgozó népet. {Es minden gon dom jaz lesz, hogy ez a nép munkájának eredményét gyümölcsét is lássa Ma minden­nap változik az ország politikai képe. Ellen ségeink még mindig ugrásra készen állanak a határon, hogy ezt a szegény, megcsonkított Magyarországot |még jobban megtépázzák Ma nem szabad közöttünk semmi visszavo násnak, semmi széthúzásnak lennie Egy erős táborba kell velamennyiünknek tömörülni a haza megmentésére. Ez az én egész prog* rammom és a ti szeretetetek. Vigyázzatok és ha kitartatok mellettem és erőt adtok hozzá, ugy én soha erről az útról letérni nem fvgok s akkor nem pazaroltátok bizalmatokat mél tatlanra Ezután az asszonyokhoz fordult — Benneteket kérlek Békéscsaba asszo­nyai — mondotta legyetesek állhatatosak. Az a gyönyörű lelkesedés, mely most áthatja so raitokat, ne legyen csupán múló, pillanatnyi fellobbanás Az idők szelleme politikai jogok­kal ruházott fel és éljetek becsületesen és ko­molyan ezekkel a jogokkal. Orőm tölti el a lelkemet, amikor olyan hatalmas arányokban látom ,itt megjelenni % nép egyszerű gyermekeit. Ok az én igazi hi veim : a kis emberek És én elsősorban a kis­emberéknek, a gondokkal, tenger bajjal küzdő dolgozó, munkásnépnek vagyok aszószólója. Ennek a népnek a lelkében most hatalmas szenvedély, rendkívüli áramlat viharzik és ne­künk élére kell állnunk, vezetnünk, irányita nunk kell, hogy ezt a szenvedélyt ne hasz nálhassák ki még egyszer a maguk aljas, önös céljaira. Köszönöm a ti szeretetteljes bizalmatokat Az Isten éltesse Békéscsaba derék népét 1 Viharos éljeuzés zudult fel Balla szavainak nyomában, mely sokáig nem akart véget érni. Balla a beszédtől kimerülten visszament a vá rosháza nagytermébe. Itt a körülötte állóknak még a következő­ket mondotta: Uraim 1 A népnek rendkívüli az ereje. Hajoljunk meg ez előtt az erő előtt. Erezzünk együtt vele s akkor szívesen engedi magát vezettetni. Ne türjük, hogy ez a szegény, mtg• gyötört nép még egyszer kitangok kézért jusson. Ezután fogadta a sok gratulációt, amellyel hivei és tisztelői, különösen az asszonyok kö­rülrajongták Majd párthíveivel a ligetbe ment, ahol este bankett volt tiszteletére. Nem vásárolnak gépeket a gazdák. A földmivelésügyi minisztérium a háború­ban lerongyolódott mezőgazdasági termelés re konstrukciójának megindítása céljából 250 millió korona értékű gazdasági gépe' rendelt meg a hazai gyáraknál és az Angol Magyar Bank Lo­soncon levő gazdasági gépgyáránál A földmi­velésügyi minisztériumnak a mai viszonyokhoz mérten eléggé mérsékelt árakat sikerült a gyá­raknál elérnie és az előállított gépek a Szövet kezeti Központi Áruforgalmi r. t révén ugy ke rültek forgalomba, hogy az intézet alig 10—15 százalékos nyereséget számított az előállitásiBár­hoz. De a Szövetkezeti Központ eddigi műkö­dése a legminimálisabb eredménnyel járt és bár az ország nagyobb centrumaiban raktárakat lé tesitett, propagandát csinált az áruknak és tőle telhetően mindent elkövetett a gépek elhelyezése érdekében, mégis a 250 millió értékű gép meny • nyiség jelentéktelen hányadát sikerült a terme­lők között elhelvezni. Mert a gazdák: nem haj­landók a gépeket még ilyen áron sem vásárolni, inkább a hasznavehetetlennek tartott régi gépe­ket jávitják ki, ezenkívül rátérnek a primitívebb művelési eljárásokra és még a nagyobb birto> kosok is aratógép helyett kaszával dolgoznak, a cséplőgép helyébe pedig vagy előszedik a régi BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY veróket, vagy pedig — mint mondják — lovak­kal fogják nyomtattatni a gabonát A jól jövedelmező nagybirtok sem vásárol azonban az Áruforgalmitól, de senkitől se gaz­dasági eszközöket azért, mert várja a földbirtok­reformot, amikor majd birtokállományának meg­csökkentése miatt kénytelen lesz egészen más üzemtervet alkalmazni Ebből az általános tar tózkodásból önként folyik, hogy a gazdasági gépimport Magyarországba majdnem szünetel. Ami bizonyos tekintetben előnyös is, mert leg alább a magyar pénzt emiatt nem kell cseh gyárosoknak juttatni Az agrárosztálynak ez a tartózkodása a gaz­dasági gépek és eszközök vásárlásától különben nem elszigetelt jelenség, mert ez igy van Nyu gáton és Keleten is Nálunk különösen érezhe tővá válik a vásárlási kedv összezsugorodása, mert a földmivelésügyi minisztérium akciója során forgalomba kerülő gépek ára negyven­szerese a régi békeárnak. Vagyondézsma Olaszországban. A novemberi összeomlás óta állandóan fog­lalkoztatja a központi hatalmak országait a va gyondézsma problémája. A rendkívüli módon felszaporodott államadósságokat nem tudják másképen fedezni, mintha magához az adó alanyokhoz, a vagyonhoz nyúlnak hozzá Csak nemrégiben hangzott el a Keresztény Egyesülés Pártjában néhány felszólalás, amely erélyesen követelte a vagyondézsmát, amelynek a felszó lalók véleménye szerint elsősorban a háborús vagyonokat kellene érnie Tudvalévő, hogy a Korányi pénzügyminiszter áltat megreformált adókulcsok és uj adók előreláthatólag alig fog­ják fedezni évi államháztartásunkat Es hol ma rad még a rettenetes háborús terhek viselése ha mindjárt csak a kamatokat is fizetnők. Ilyen körülmények között érdekes megfi­gyelnünk, mint viselkednek hasonló nehézsé gekkel szemben a többi hadviselt államok és mindjárt, mint figyelemre méltó jelenségre, rá­mutathatunk a „győztes" Olaszország példájára. Olaszország a világgá kürtölt nagy „győ zelem" dacára is rendkivüli anyagi bajokkal küzd. Hadiadósága nagy, még nagyobb arányú, mint a központi hatalmaké s tekintve, hogy a hitelezők Amerika és Anglia, ezt az adósságot lehetőleg gyorsan ki is kell fizetni Amelett a szociális javítások a háborús iparnak békeüzemmé való átalakítása, a hadiözvegyek, a rokkantak segítése rendkivüli módon megterheli az állam háztartást Az 1919 tavaszán hozott pénzügyi tervezet monopoliumok és egyszerű adóreformok utján akart segíteni, még pedig ugy, hogy a terhek 70 százaléka a kisembereket sújtotta volna. A monopoliumok miatt a kereskedők, az adó kulcsok miatt a munkásság és kistőke körében nagy volt a felzúdulás ugy, hogy a pénzügy­miniszternek, sőt az egész kabinetnek távoznia kellett Ekkor jött Nitti, aki 1919 juliusában már a vagyonadó jelszavával foglalta el a helyét De amilyen egyszerűnek látszott a prob léma elvben, annál nehezebbé vált, mikor a keresztülvitelre került volna a sor. Még ugyanis az első pillanatra ugy tűnik, hogy a vagyon dézsma a közterhek méltányos megosztása mel­lett egyúttal a gazdasági élet szanálását is je lenti, a német Erzberger féle javaslat mutatja, hogy ép ellenkező hatást is érhet el. vagyis megakasztja a gazdasági élet talpraállitásának bonyolult folyamatát, minthogy a tőke jelenté keny részének kivonásával a tokének cselekvő­képességét megbénítja. Nitti óvatosan járt el. el. A kulcsot igen kicsire tervezte, pl. egy millió líránál 20 százalékra és ez is csak nyoc év alatt volt lerovandó, ha a vagyon háromnegyed ré sze ingatlanokból állott. A javaslat ellen természetesen koncentrikus támadást intéztek az érdekeltek. Keveselték a nyolcéves határidőt az olyan esetekben, mikor a vagyon háromnegyedrészét teszik az ingatla­nok és hangoztatták, hogy a javaslat törvénnyé változása esetében tömegesen kerülnének piacra a házak és 'a földbirtokok, ami természetesen nagyon lenyomná az árakat. A bankok a leté tek katasztrofális csökkenését hozták fel kifogás gyanánt és azt állították, hogy Olaszország hitel­gazdaságát, sőt a legszolidabb olasz bankokat alapjaiban ingatná meg egy ilyen „radikális" vagyondézsma. A legnagyobb ellenmondást azonban a tervezetnek az a szakasza váltotta ki, amely az értékpapírokat, tekintet nélkül a vagyon Békéscsaba IW20 május 30. nagyságára, negyven százalékkal adóztatja meg. ha tulajdonosuk nem lajstromoztatja őket hat hónapon belül. A vagyondézsmát nem tudta fedél alá hozni Nitti az 1919 novemberére kiirt választások előtt és a szocialisták választási sikerének egyik leg­főbb oka az volt, hogy a választási küzdelem alatt nagyon ügyesen használták ki a vagyon­adó késlekedésének jelszavát Most aztán az olasz hivatalos lap május elsején megjelent száma közzéteszi a hosszú va • júdás után megszületett vagyonadó törvényeket. Az adókötelezettség 50 000 líránál kezdődik, mégpedig 4 és fél százalékos adókulccsal Egy­milliós vagyonból 11 6 százalékot kell leadni, mig százmilliónál ért el az adókulcs a maxi­mumát ötven százalékot, vaggis a vagyon felét. A lerovás határidejét kitolja.a törvény huszévre és a husz éves határidő érvényes már abban az esetben is, ha az ingatlan negyven százalékát teszi a vagyon teljes értékének. Mást esetekbeit az adókötelesek tiz év alatt tartoznak leróni vagyondézsmájukat. Nemzetközi munkásbojkott Magyarország ellen Az az aknamunka, amelyeket a Magyaror­szágból kimenekült kommunista egyének foly­tatnak ellenüuk, ugy látszik termékeny talajra talált a külföldi szocialisták körében Minden esetre tápot nyújtottak a nemzetközi munkás­szövetség alább közölt határozatához azok a kormánytól távol álló és tisztára egyéni akción, alapuló szórványos atrocitások, amelyek hihe tetlenül megnagyítva és ügyesen elhelyezve a „fehér terror" rémét kürtölték világgá Ezzet az állítólagos .fehér terroral" szemben most elke­seredett harcot jelent be a „vörös terror." Amsterdamban ugyanis a szociáldemokrata szakszervezetek nemzetközi szövetsége határoza­tot hozott, melynek értelmében Magyarország ellen junius 20 tál kezdve teljes bojkottot lép­tet életbe. Az a szándékuk, hogy Magyarorszá­got vasúton, hajón, a posta- és táviróforgalom­ban és minden más uton elzárják a külfölddel való érintkezéstől. Sőt megtiltják a munkások­nak minden olyan munkában való részvételt, amelyből Magyarországnak akár közvetve is haszna lehetne. Különösen a Keresztény Egyesülés Pártjá­ban tárgyalták élénken az esetet és elkeseredett támadások hallatszottak Teleki Pál gróf külügy­miniszter ellen, aki gyenge embernek bizonyult és nem tudta ellensúlyozni azokat a híreket, melyeket entente körök és külföldi szocialisták célzatosan terjesztettek Magyarország ellen. Üzenet Erdélyből. Ilyen cimen jelent meg aláirás nélkül, egy fájdalmasan felsikoltó, kétségbeesett zokogás, a magyar irredenta költészetnek eddig legszebb hajtása, lapunk április elseji számában, mind­járt azután, hogy megszabadultunk az ellensé­ges megszállástól. A vers kerülő utakon kézirat' ban Erdélyből jutott hozzánk. Es mi meghatott gyönyörűséggel olvastuk a feljajduló sorokat, melyekből végül is könnyesen, de diadalmasan csapott fel a soha sem szűnő bizodalom : Vadon, puszta lesz az egész vidék S ha végzetül még ez sem elég A föld megindul, mennybolt megszakad, De Erdély földje csak magyar marad ! Ki hitte volna, hogy ezeket a pöróly zu­gásu, lángoló sorokat egy ismeretlen, szegény kis falusi tanítónő, harmatlelkü, gyönge virág­szál, egy vérző=szivü székely honleány irta volna ? Ma már a nevét is tudjuk. Kárpáti Piroskának hivták. Es egyebet is megtudtunk róla.^Szomoru, döbbenetesen szomorú hirt, amely megremeg­tette lelkünket s amely mégis a fojtogató elke­seredés mellett a szent hit szikráját csiholta ki szemünkből. Kárpáti Piroska neve abba a gyász­fátyoles aranykővbe került, ahol nemzeti hőse­inket rejttgetjük. A féktelen oláh gyűlölet meg­bosszulta magát az ártatlan székelyleányon s a rabló betolakodók felakasztották verséért Kár­páti Piroska beállott abba a hosszú, hangtalanul is kiáltó sorba, mely a magyar mártírokat je­löli s amelynek talán sose lesz vége.

Next

/
Oldalképek
Tartalom