Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám

1920-06-13 / 48. szám

>v " BEKflSMEÖIlI KÖZLÖNY öékíscseba 1W20 junius 13 elveit már megállapítottuk, most már nagyobb mértékben hozzálátunk az Alföld erdősítéséhez Az előmunkálatokat szerencsére megkönnyebbi tette az a körülmény, hogy Kecskemét városa 6000 holdat bocsátott a rendelkezésünkre, ahol 50 000 fával kísérletezünk a legjobban bevált fafajokkal. A kísérletezés közben már megkezd jük az erdőségi munkálkodást Ez idő szerint még nem tudom megmondani hogy hol és milyen mértékben látunk a dologhoz, meri erre vonatkozólag végleges döntés még nem történt Igy csak a követendő eljárást ismertethetem Az erdősítés problémája mezőgazdaságilag is fontos nyereség lesz mert az újonnan létesített erdők nagyban elő fogják segíteni a harmat képződést és a szél ellen védeni fogják a szán tóföldeket a futóhomok ellen Az is nagy nyereség mezőgazdasági szem pontból, hogy a beerdősitelt körzetekben mé­hészeli telepeket állithatunk fel. Ebben a kez­deményezésben az állam fog jó példával elől járni Az erdősítésnél olyan fafajoka. fogunk al kalmazni, amelyeknek levelei alkalmas trágyát szolgáltatnak Nagyjában ebben foglalom össze a jövőbeli munkálkodásunk irányát Mentési akció a menekült gyermekek érdekében. E hó elsején érkezeit Csabára az a gyer meksereg. amelyet dr. Zvaratkö Pál árvaszéki ülnök felhívására és lelkes agitációját az or­szág hadviseltjeinek gyermekei közül csabai családok látnak maguknál vendégül Mostan egy ujabb hasonló akcióról éltesülünk A meg szállott felületekről menekült gyermekek fordul nak kérésükkel a tehetősebb vidéki családokhoz, segítsenek rajtuk, mentsék meg őket az éhen hálástól és fogadják őket, az otthontalanokat otthonukba. A következő felhívást kaptuk : Mentsük meg a menekült gyermekeket az éhenhalástól I Ezrével érkeznek a menekültek apró gyer­mekeikkel a fővárosba. A nyugati pályaudvaron összetött waggonokban és a szükséglakásokon tömegekben nyüzsögnek menekült gyermekek A hatóságok és a pesti társadalom jobb gon dolkozásu rétegei nem bilják ezeket a gyerme keket emberi mdJon elhelyezni, még kevésbbé élelmezni, A menekült tisztviselők gyermekei nek ellátása pedig napról napra kérdésesebbé válik Az országos menekültügyi kiyatal, élén gróf Bethlen Istvánnal, hogy ezeknek az áldatlan körülményeknek véget vessen, elhatározta, hogy 6 tói 14 eves korú menekült gyermekeket Bé­késmegye tehetősebb polgárainál helyez el Az országos menekült hivatalt az a remény vezeti elhatározásában, hogy megfelelő táplálkozás ut ián kis véreink ismét erőhöz jutnak Qyula vá­ros, továbbá Békés, Doboz, Elek községe máris vendégül Iát néhány száz gyermeket a nyári hónapokra. Mi is azzal fordulunk a csabai tehetős gaz dákhoz és polgárokhoz, hogy aki csak teheti, fogadjon egy egy gyermeket házába, lássa ott vendégül és adjon neki otthont a nyári hóna pókra Rajtunk áll, hogy az ifjúságot megmentsük a jövendő Magyarországnak Előjegyezni lehet ?z összes lelkészi hivata lóknál, az árvaszéki elnöknél és a polgármesteri hivatalban. Gróf Alm*sv Dénesné, dr. tíerthóty István ptlgármestér, dr Zvaratkó Pál árv. elnök, dr. Bochkor Elek, az o m. h. kiküldötte. Mi még csak annyit füzünk hozzá, kogyha 2 évvel ezelőtt igazi magyar vendégszeretettel fodadtuk magunk közé az osztrák gyerekeket, akkor hasoulithatatlanul nagyobb számban és igazi testvéri szeretettel kell fogadnunk szegény kis hajléktalan véreinket. f ! Üzletáthelyezés Tisztelettel értesítem a nagyérdemű közönsé' get, hogy Szarvasi ut Ilik szám alatt levő férji, szabó és kész ruhaáru iizletemett Baross-utca 20. szám alá helyeztem át. 7­8 Tisztelettel: zsíros pAl. !0fiGi Ma már nem keil félni a vademberektől, csak ha részegek. Közbiztonság Afrikában. Messze földről érkezett levél a napokban szerkesztőségünkbe. A furcsa, arabs fejjel díszí­tett bélyege rajta a francia bélyegző: Cote Fran • caise des Somalis Djibouti 1920 máj 24 Kül dője Dörflinger Sándor magyar ember sőt.^sa bai, ki hat évvel ezelőtt még a békevilágban egyszer másszor felkereste lapunkat színes afri kai tárcacikkeivel. Mostan tudat bennünket hogy Afrika északkeleti pariján, Djiboutiban, ott ahol a Vörös tenger és az adeni öböl találkozik, várja a hajót, amellyel hazajöhessen A franciák akik még mindig nem tudták levetni háborús gyűlő létükét, németes nevétől megtévesztve, nem szi vesen veszik a fedélzetre a bochet Es Dörflin­ger Sándor olt vár már két hete. Unalmában aztán eszébe jutottunk neki mi is és hosszabb levelet irt számunkra, amelyből most térszüke miatt ssjnos csak részleteket közölhetünk. Még Afrikában van csak iga-d drágaság ! A levél mindenekelőtt megnyugtat ben nünket. — Abesszínia manapság nem veszedelmes európaiak részére — irja Van egy pár öldöklő négerektől lakta vi dék, példáol Djibonti és Dire Daona között, az adálok, dankáliak és az isza négerek földje De e vidékeken át ma már vonattal teszi meg az ember az utat és igy minden veszély ki van zárva Az abesa (vagy ambara) faj — az Abesszi niában hegemóniával biró főtörzs pedig nem vérengző természetű. E néptől csak akkor kell félni és óvakodni, ha részeg Az alkoholt nagyon szeretik és ha be vannak rúgva, legjobb kike­rülni őket. De ha a vadakat meg is puhította az európai civilizáció, az árdrágítók a fekete bőrűek között sem szelídebbek Abessziniában ezüst Mária The rézia tallérral vagy ezüst piaszterre! fizetnek — De ennek iz ezüst pénznek — a mai papírpénztől hemzsegő pénzpiacon — igen nagy az ára. Ha elgondoljuk például, hogy egy tal iér 203 magyar koronát, 50—60 német márkát, 18 -20 olasz lirát ér és hogy egy ilyen tallérért vehetünk — egy dinnyét, akkor egy kissé ki> ábrándul az aki eddig az afrikai Eldorádóban hitt Vagy ha például azt mondom hogy 24-25 ilyen tallért kell fizetni egy pár valamire való cipőért (4000-5000 koronát), ugy még az is fejét csóválja, aki a legfantasztikusabb európai árakat ismeri — jegyzi meg a levélíró. Ha valaki azt kérdezné, hogy miként bir itt az európai megélni, arra az a válaszom hogy itt minden tevékeny európai könnyen keres 150-200-250 tallért havonta (50,000 koronát) és ezen összeggel szépen fedezheti havi ki adásait Mire vadásznak Abessziniában. Ami a vadászatot illeti ebber kiveheti a részét az ember, ha Adis Abebátot pár száz kilo métere elmegy. Ott lehet lőni különféle nagy vadat: Rhinocerost, vízilovat, leopárdot, zebrát, nagy antilopokat és kisebbfajta vadakat pedig halmazával. Egy ilyen vadászathoz jól felszerelt karaván és egy ilyen karavánhoz — temérdek pénz kell. Különösen a mai napokban, amikor az osztrák­magyar valuta oly silányul áll. Régi jó hásibutor került ma vissza a szerkesztőségünkbe. Hosszas utánjárással sikerült megszereznünk telefonun­kat. Másutt, magánháztartásban valóban nem egyébb, mint bútordarab. Épugy hozzátartozik a modern komforthoz, a kényelemhez, mint a villamos csengő vagy a vízvezeték Nekünk több, sokkal több. Éltető elemünk. Mióta nél külcztük, ugy éreztük magunkat, mint akit a levegőtől fosztottak meg, vagy akinek a karját, vagy lábát szakították ki. Csak tengődtünk, evickéltünk, de bármennyire igyekeztünk is, munkaképességünket nem birtuk visszanyerni. Legyen bármennyire ügyes, teljesjtheti e a fél­Nekünk még módunkban volt az itt el hunyt Kovács Ödönnel és később Gajdács Má­tyás barátommal (ő küldött is haza frofeákaí afrikai vadászataiból) egy pár nagyabb túrát lenni amikor sikeres vad szatban volt részünk (erről később részletesen irok) de jelenleg egy ilyen vadászati expedíciót csak az tervezhet, aki nek sok pénze van Ha valaki Adis Abéba, vagy Dire Daona környékén vadászik, azzal könnyen megtörtén* het az, (mint egy itteni kereskedővel történt), hogy oroszlán helyett — valami magában bo­lyongó elhagyott beteg tevét, vagy kóbor ku­tyát lő agyon Ebből a két fajtából nagyon is sok van de sem egyik, sem másik nem mondható fejedelmi vadnak — a legféktelenebb vadász képzelődés sel sem. Hogy fest Menelik országa. Érdekes még amit Menelik- ek az abesszi­niaiak vitéz fejedelmének szűkebb hazájáról el mond — Djiboutitól kiindulva három napig tart, amig vonaton elérjük Abesszínia határát A har­madik napon déltájban pompás panorámában gyönyörködhetünk Több száz méterrel alattunk tavakat mocsarakat akácz erdőket hagyunk ma­gunk mögött, Bepillanthatunk a mélységbe az arussi gaíták országába, ahol vadászatra bőségesen van alkalom (A tavaknál valamikor pompás víziló vadászatot rendeztünk) fg Délben elénk tárul a kupola alakú óriási „Szukala" hegy. melynek csúcsán egy „szent" tó van Ennek vizével az abesszíniai papok — több vagy kevesebb sikerrel — sokféle betegséget gyógyitanak. Egész délután dus szántóföldeket szel át a vonat. Meglepően kedvesen hatnak itt a sok si­vatag után a gyönyörű zöld mezők A vegetáció gazdag Kétszer aratnak egy esztendőben. Nincs hiány semmiben. Az öszvérek lovak, tehenek és egyébb házi­állatok jól vannak táplálva Ha fürkésszük a szürke felleg gombolyago­kat, ugy felfedezzük a ködös felhők mögött Adis Abeba csillogó bádog háztetőit Adis Abeba nagyon kies fekvésű A város egy óriási zöld völgyben fekszik, magas hegyek* tői környékezve s a hegyek egyik legmagasabb csúcsán templom áll melynek csillogó kupolája messze mértföldekre feltűnik Az egész völgy eukaliptusz, fenyők milliói val van beültetve. Es a fenyőerdőben ragyogó bádogtetejü házak ezrei — ez Menelik városa. Menelik palotája, a királyi vár magas dom» bou épült s impozánsan emelkedik ki a többi házak felett A város képe nagyon megnyerő, de csak — távolról. Ha az ember bejut, csak akkor látfa, mily sok benne a szenny és mily sok benne a keleti rendetlenség A fárasztó ut után lepihenve nem szabad megijedni, ha éjjel sok lövöldözést hall az ember. Itt majdnem minden feketének saját fegyvere van. Az utcán fegyveresen játnak, akár­csak a középkori rablóvilágban Néha aztán éjje lenként ha részegek, vagy ha kedvük kerekedik, nagy lövöldözést csapnak. Es a franciák még ezeket se tudták lefegyverezni. kezű azt, amit az ép ember? És most, hosszú száműzetés után visszakerült hozzánk. Megint levegőhöz jutottunk A mikrofon belekapcsoló' dott a vezetékbe és mi újra egyik szerény kis állomása vagyunk ann?k az óriási hálózatnak, melyet a világ idegrendszerének lehetne ne vezni. Egyelőre nem egészen. Egyelőre csak itt helyben mozoghatunk De csupán néhány nap kérdése, hogy megkapjuk az interurbán engedélyt s akkor újra felfrissülten, épen, egész­ségesen és ép ezért kedvvel láthatjuk el hirek« kel azt a közönséget, amelyet kielégíteni egye­düli ambíciónk.) Hívószámunk ép ugy, mint azelőtt: 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom