Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám

1920-05-09 / 38. szám

Ara 1*50 K / a Békéscsaba, 1920 május 9 Vasárnap XLVII. évfolyarajj szám Egész tvra — Félérr. — — Negyedévre — Efy nónapra — — 120 — korona — 00 - korona — 30.— korona — 10'— korona Megjelenik hetenként kétszer i Csütörtökön és vasárnap reggel POLITIKAI LAP Szerkesztőség és kiadóhivaU1: n. karalet, Ferenc Jóiwsf-tír (Búzapiac i 20. az Megyei teleton : 7. szám. A hirdetési dijak helyben, mlndanko? készpénzzel fizetendők. — A „Nyílt-tér" rovatban egy sor közlési dija : 30'— K. Késiratok nem adatnak vissza. Egy szó nyillalott a hazán keresztül s egy röpke szóban mennyi fájdalom. Varsailiesból meghozta a távíró a hírt, hogy a legfelsőbb tanács., ez a legzsarnokibb, kaján és könyörtelen vésztörvéryszék átadta halálos ítéletünket, a torzsszü őtt magyar békét, mely izekre szaggatja a szerencsétlen, megtépázott, agyonsanyargatott anyatestet. Minden könyörgésünk, minden imádságunk: Uram, fordítsd- el tőlünk a keserű kelyhet ! — hiáa volt. Mint a halálos ágyon vivódó, mint a siralomházban töprengő, reméltünk az utolsó pillanatig. Nem, nem lehet igaz ! Hiszen az életűnkről volt szó. Es mégis. Beteljesedett! — zokoghatunk fel fájdalmasan az Írás szavával. Hirtelenében még értékelni se tudjuk azt a rettenetes pörölycsapást, mely sajgó agyunkat érte. Csak remegő, lázas kezünket szoriljuk lüktető halántékunkra és elboruló, könnyes szeműnk előtt szédítő egymásutánban cikáznak at a képek. Kincses Kolozsvár, Arad, a tizenhárom vértanú véráztatta helye, Nagyvárad, Szent László királyunk ősi fészke, Kassa, a Rákócziik büszke városa és annyi millió és millió drága, szent heiy és annyi millió árván maradt, a leikünktől lelkedzett édes testvérünk idegen elnyomás, gyűlölet, önkény rabigájába került. A gyönyörű épületet, amit ezeréves áhítatos akarat és egy ezredévi szenvedés emelt, szentségtörő kezek egyetlen, hitvány percben rombadöntik. Megyénk mellett húzódik a papiroson, zöld asztalnál együgyű gondatlansággal megrajzolt uj határ. Gyula megint a régi végvár lett, mint volt ezelőtt pár száz esztendővel a török hódoltság idején. Es Békéscsaba, mely éppen a félhold kitakarodásának köszönheti létét, tragikus végzetszerűséggel most a ,végek" közzé sodródik. De vég volt valamikor Losonc, végvár volt Eger s a magyar trikolor nemsokára rá mégis ott lebegett büszkén és diadalmasan a Kárpátok gerincén. Ez a tudat, nemzeti egységünk átérzése, térténetünk és nemzeti hagyományaink ápolása és éltető melege adjon erőt és öntsön belénk reményt elviselni ezeket a keserű órákat. Nincs okunk kétségbeesni, nincs ok arra, hogy Magyarország összeomlásáról beszéljünk. Ez az ország átment már súlyosabb válságokon is. Volt idő, amikor nem volt egy talpalatnyi hely, amit valóban a magunkénak nevezhettünk volna. S a milleniumkor mégis boldog ünnepet ülhettünk. A Kárpátok ölelő bástyái között le egészen az Adriáig egy hazában volt egyesülve minden magyar. Ez az egyesülés, amely most a valóságban bizonytalan időre talán megszakad, de a lelkekben érintetlenftl, sőt erősebben mint valaha él tovább, ez az egyesülés legyen egyetlen gondunk, vágyunk és törekvésünk. A versaillesi béke nem marad egyéb, mint egy darab papir, kierőszakolt zsarolólevél, amelynél csak arra várunk, mikor lazul meg egy kissé a kegyetlen béklyó karunkon, hogy széttéphessük s az arcukba vághassuk. A régi Magyarországnak meg kell maradnia. A terület! integritás — földrajzi alapon — Lóczy tanár nyilatkozata. Csak harminc évre van szenünk. — A földgáz nagy jelentősége — A szerb szén Egyik fővárosi lap munkatársa felkereste Lóczy Lajos egyetemi tanárt aki máris épp oly világhírű, mint nagynevű atyja és a geológia terén általánosan ösmert neve van (A háború alatt megjelent szakira., iká jár él például — amely pláne német fordításban jutott ki az ántánthoz — a francia sajtó a legnagyobb elismeréssel, sőt elragadtatással nyilatkozik) A fiatal tudós feleletei a legjobb reménye ket nyújtják Magyarország területi épségének a megtartása irár.yában Szerinte a nagy magyar Alföldet körülövező hegyláncolatok annyira, még a laikus szemében is első pillanatra meglátható, természetes határát vonják meg hazánknak, hogy már csak ebből a szempontból is lehetetlen a feldarabolás Talán nincsen még egy országa a földkerekségnek, amely ennyire a természetadta határoktól lenne bekerítve A hegyrendszer természetes következménye a vízrendszer elhelyezkedése is amely szintén a mi javunkra szói Majdnem bizonyosra vehetó. hogy a mondva csinált erdélyi oláh „impérium" csak pünkösdi királyság lesz, mert hiszen Romániából sem politikailag, sem gazdaságilag, sem katonailag nem lehet egy idegen területet ugy kormá nyozni, hogy a két országrész között egy 40 - 50 kilométeres teljesen, egy 100-120 kilométeres majdnem egészen lakatlan, vad. kietlen bércöv, a déli Kárpátok védőláncolata terüljön el. Már pedig ez igy van és semmiféle kultura azt meg nem változtathatja Tekintetbe kell vennünk, hogy az egész Közép és Kelet Európában az amúgy is lezüllött vasúti közlekedés céljaira alig vezet át a Kárpátokon Pozsonytól Turn Szeve rinig 5—§ fővonal és alig valamivel több or szágut, tehát a közlekedési vonalak természetszabta hiányossága is elég gátja lenne a szűk séges szerves együttműködésnek, ami az ilyen uj országalakulatoknál az első és leglényegesebb kellékként kell, hogy szerepeljen (Amint egy angol kereskedelmi utazó nekünk a minap el mesélte az egész kontinensen jelenleg csak Magyarországon, Ausztriában és Bulgáriába* fedezhetők fel a normális vasúti közlekedés nyomai; Cseh Szlovákiával — Lóczy szerint — ugy áll a dolog hogy a régi Csehország legalább még tiz évig nem. tudja eltartani a tétsigot, amely máris erésen magyarbarát Nem tud neki elegendő élelmet biztosítani mezégazdasági munkát adni nyaranta a fáját értékesíteni és el< szállítani, amely két utóbbi jövedelmi forrást pedig tótjaink részint az alföldi aratások, részint pedig a folyami usztatások révén eddig mindig béven megtalálták Itt ugyan a határok nem imperativok, mint Oláhország felé, de a kőzle kedési utakat a bölcs természet éppolyan szü ken mért* ki

; mint amott Véleménye szerint a legközelebbi években itt is el kell dőlni, még pedig a javunkra a területi integritás dolgának. Földrajzilag a legnyíltabb a jugoszláv kérdés. Itt a természetes határ éppúgy elképzelhető a Dráva, mint a Száva vonalánál, természetesen a Duna folyását véve további választóvonalnak Ami itt mellettünk fog dönteni, az nem is aay nyira a földrajzi, mint inkább a politikai sxemp«nt lesz. lévén a sokkal magasabb kulturáju horvátok nagyon elégedetlenek, a minden tekintetben inferiérisabb szerbek hatalmi tórek véseivel szemben. Remélhető tehit, hogy * zágrábi centrum (önállóan nem állhatván meg) mégis csak inkább fog hozzánk húzni, mint alacsonyabb színvonalú testvéreikhez. Ami azonban a legaggasztóbb. az, hogy — a mostani területi beosztás szerint — tgétz szénkészletünk nem lesz elég harminc esztendfn túlra. Feltételezve, hogy minden rendelkezésünkre álló bányánkat állandóan teljes üzemben tartjuk Sőt, ha országunk határai visszaállanának is, még akkor sem számíthatnánk többre, mint hatvan évre e tekintetben. Ezért van szükségűnk vízi erőink kihasználására, ahogy azt a művelt külföldön már mindenütt megtették. Es ezért volna szükségünk az erdélyi főldgéz.fcrrásokra és azek kiaknázására Mert például a kissármási telep háromszorosan tudná ellátni Bi. iapest egész gáz és fűtési igényét. Mint kuriózumot megemlítette Lóczy professzor, hogy a háború alatt hivatalosan beutazta az általunk akkor megszállva tartott Szer bia egész területét és geológiai szempontjából megvizsgálta azt Így rábukkant egy csomó be cses szénrétegre is amit rajta kívül senki sem ősmer. A háború befejezése óta erről tudomást szerezvén, a jugoszláv kormány budapesti követe már háromszor próbált érintkezést találni vele ebben a tárgyban de ő a leveleket válasz nélkül hagyta, a kilátásba helyezett látogatást pedig kereken visszautasította, a Nem célja — úgymond a szerbeknek szolgálatokat tenni, még a saját szenük felkutatása utján sem " Pe« dig kincseket ajánlottak fel neki ezért. Felhívás. Mindazok a menekült közszolgálati alkalmazottakat, akik ezidőszerint Békéscsaba városában tartózkodnak és a városi közigazgatásnál, vagy a város valamely intézmcnycDÍl nyertek elhelyezést s azok is, akik semmiféle állami, állam vasúti, vármegyei, városi, vagy községi hatóságnál, vagy hivatalnál alkalmazva nincsenek, saját érdekükben felkérem, hogy f. évi május hó 15 -ig előttem hivatalos helyiségembea (városháza, I. emelet, 7. sz.) személyesen jelentkezzenek. Dr. Korniss Géza, városi tanácsos. Hirdetmény. Felhívom az élelmizzer lelhoiatali szindikátus bizományosait, hogy az ele számra vásárolt és jelenleg meglevő készleteiket a közélelmezési minisztérium IX. osztály ele központ Badapest és a közélelmezési miniszter kirendeltségének Szeged azonnal táviratilag jelentsék be. Elkésett bejelentések figyelembe nem fognak vétetai. dr. Berthóty István, polgármester. Felhívás. A katonaság és fővárosi lakosság ellátásának biztosítására a vármegyei Alispán ur a városra 300 Wgg. gabona beszolgáltatását rendelte el, ennélfogva felhívom az összes készlet tulajdonosokat, hogy felesleges és nélkülözhető gabonajukat legkésőbb május hó 14-ig a békéscsabai kisgazda* szövetkezeténél jelentsék be és adják át, annál is inkább, mert ha a kivetett mennyiség beszállítása nem lesz biztosítva, U6y az katonai rekvirálás utján fog behajtatni. Dr. Berthóty István, polgármester.