Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám

1920-01-04 / 2. szám

6 BÉKÜSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba 1919 január 4 ^ keresztény poli'ika számára már évtizedek előtt meghódítottunk, felesleges neki akár a keresztény, akár a nemzeti zés lót kibonta uia. Agráriusoknak p<»dig mi mindig voltunk olyanok, mint az OMGE nak akármelyik kép* viselője. Tudvalevő, hogy a néppárt egye nesen parasztpárt volt és az a párt, amely belőle kialakult nem lehet más, mint tÍ3z tességesen és őszintén agrárius. Vele szemben tehát semmi szükség sino?, az agrárius érdekek külön k^pviseletéro. — Ennek a harcnak ki kellett törnie ét hogy sokkal előbb nem tört kl, az egyedül a keresztény nemzeti egyesülés pártjának véghitet len türelmét dicséri Rubinekék tudniillik már hetek óta azt a taktikát követték, hogy minden megállapodást lehetetlenné tettek, a megállapodásokat naponta felborították, ugv hogy végre egészen nyilvánvalóvá lett az, hogy Rubinek Qyula a nagyatádival való szövetkezést is k\zá rólag azért csinálta, hogy igy pártja, többségre jusson Készülődés a választásra. Megegyeztek az internálási rendelet módcsitá' •ára nézve. A szociálsitilr maradnak a kormányban. A szocialista pártválasztmány hozzájárni* az Internálási rendeletnek Benicíby és B rc/y miniszterek által megfogalmazott módosltá* eához. A módosítás elfogadását megkönynyitette az a külpolitikai feszültség, amely Nyugatmagyarország kérdésében és a béke. delegációnak feös?öbön álló elindulásakor p/>rtkö?i békét parancsolt idebenn, bogy a békefcü döttség annál ^eységpsebb erővel és súllyal léphessen föl Párisban. A módosiíá sok bizonyos rendőri intézkedések korlátozására, illetve revíziójára szorítkoznak s lehetővé teszik, hogy az internálásra Ítéltek jogorvoslattal élhessenek. Az intrrnálacdók rendőri felügyelet helyett rendőri ellenőrzés alá kerülnek mindaddig, amíg a miniszteri bizottság és a minisztarközi bi ottaág tagjai bőlj alakított felebbezési fórum nem dönt véglegesen az internálás dolgában. Ez a megf-tyezés lehe ővé tette a szocialisták szá mára az*, hogy a választási harcokban r<*szt vvfiyenek és t békedelegócióban helyet fog' jiljanak s a választásokig a pártközi kormány minden intézkedéseért a felelősséget vállalják. A pártkörök figyelmét különben a vá lassítások előkészít^ köti le. Tegnap nagyon C3endes volt mindenütt a pártköri élet, annál nagyobb elevenség lüktetett azonban a vidéken. A Keresztény Nemzeti Egyesülés Partja is megkezdte a vidéki szervezkedést B miután az egyes kerületekre létesített választási paktumokat s m a vidék, sem a budapesti központok nem respektálták, a párt feloldva érzi magát a lekötöttségből és ujult erővel inditja meg az agitlciót az egész vonalon. A jelölés k dolgában eddig a legna gyobb anarchia uralkodott annyira, hogy egyes kerületekben különböző jelöltek bírtak a központtól ír elbízó, illetve hivatalosan je. lölő felhatalmazással, amely a helyzetet nemcsak a blokk pártjai között hanem magában a Keresztény Nemzeti Egyesülésben is bizonytalanná tette. Mint értesü fink, a Keresz tény Nemzeti Egyesülés Pártjának elnöki tanácsa a legközelebbi ülésén foglalkozni fog ezekkel a visszáságokkal s miután a Kisgazdák részéről is megvan a megegyezésre irányuló készség és jóakarat, valószínű, hogy az egyes kerületekre, vagy vidékekre nézve ujabb pártközi megállapodásokat létesítenek, hogy a sok önjelölttel szemben a pártok vezetősége állást foglaljon. Egy feKete téli Kabát, egy fekete Ferencz József öltöny és egy női gummi Köpeny eladó flndrássy-ut 29. sz. a. Békéscsabán, Perényi utca 67. szám alatt levő ház eladó Értekezni lehet ugyanott, a tulajdonosnál. 1 2 V A magyar béke ügye, A párisi tanács ismét Ausztriának igérte Nyugat-Magyarországot. A bécsi lapok vezető helyen részletesen többnyire megelégedetten komrvientá ják C emencaunak dr. R nner kancel'árhoz intézett jegyzékét, melyben a legfe sf-bb tanács tudva levően az osztrák köztársaság fánmarad sa ős Vorariberg, Tirol és Salzburg elszakadási törekvései ellen foglal állást. A lapok kom mentárjai Clemencetu jegyzékéüök N.>ugas Magyarországra vona kozó részleteivel foglalkoznak legrészletesebben. A R íchspos: ezt irja : A párisi legf«l sőbb tanács jegyzéke veglegesen kikepcsoija a vitából Nj/uga5 Magyarország hovatariozá sának kérdését. Az osztrák kormány a st. germaiDi bóketárgyaláson és a nemzetgyűlés n}i vános ülésein kifejezte azt az Bkaratát, hogy N.vu^at Magyarország német részét olyképpen e?erez?o ní psz&vazás utján, hopy a változás ne hüpyjon tövist a kát szóm sz<"dos és egymásra utalt állam, Maeybrors'ág és Ausztria vis onyában. A párisi jegyzék i^mét hangsaljozzB, hogy Nyugat Magyfror^zág k^rdís^ben nem lehet már szó népszavazásról, mert hovatartozását a lpg* felsőbb tanács egyszersmindi-nkorra eldön tötte. A magyaroknak semmit se h eznéi, ha arra gondolnék, amit Wilson mondott 1918 ban kon^ress u

si beszédében. Wi'son azt mondta: „\ népeket nem lehet egyik szuvo rénitásbói a inaikba áthelyezni. Az önren delkezés nem ür.s frázis." E'. azelőtt volt igy, moat leküzdhetetlen felsőbb rrővel á'. lünk szemben és ezért nem szabad a köl. csönös megértés! és barátságot elrontani. Francia támadás Magyarország ellen. A francia sajtó még most is szüntelenül izgat Magyaróra ág ellon. A legnagyobb pá. risi lepokrói köz udomésu, hogy á C3»h ós a szerb sajtóiroda szolgálatában állanak és hogy minden alk lmat felhasználnak arra, hogy a francia vélemény előtt rossz ezia bpö tüntessék faí Mae-yarországot. Ujibban a Tarnps december 14 iki számában olvasunk aKözépburőpai probléma" cimü vezércikket, amely arra a veszedelemre figyelmezteti a szövetségeseket, amely őket a monarchia megmaradó országrészei, de Magyarország részéről fenyegeti. Mióta — i'j^ ez a cikk — Sir George Clerk Budapestre ment mint a legfőbb tanács kiküldöttje, a letúit monarchisták,akik az egykori Magyarországot kormányozták, nagyobb jelen őségét lulajdonitanak eaját hivatásuknak. Beképzelik maguknak, hogy Anglia az ő pársjukon van és valami várat lan oltalom hatása alatt Budapest lesz a nyugati befolyás közponja a holnapi K^let. Európában. Ezek a reménységek valós?ioüleg mosolyt keltenek brit szövetségeseink uél és kétségtelenül nem egykönnyen vál nak valóra. De maga az a tény, hogy ilyen reménységek élnek, olyan eredmény, amelylyel számolni kell. A románokat nem fenyegeti veszedelem, seregük már ismeri az uta) Budapest felé; de a magyarok bárom má sík szomszédja már joggal lehet nyugtalan: az osztrák, amely le van fegyverezve, a jugoszláv, amelynek egyéb külügyi problémái vannak és a cseh szlovák, amely épp most kezdi rendbehozni belügyeit. Magyarország igényt tart mind a három állam hóditott területének visszaszerzésére. Ezzel aka ratlanul is arra készteti ezeket, hogy egyesüljenek ellene* A cikk arra figyelmezteti tehát a francia politikusokat, hogy olyan külpolitikát folytassanak, amely megerősíti Ausztriát, Cseh országot, Jugoszláviát és lehetővé teszi, bogy Magyarország velük szemben ne ér< vényesithesse ma még határozatlan formájú igényeit. > Az ilyen francia sajtótámadások aztán megértetik velünk, hogy miért hoztak Párisban már megint oly erélyes s a mi meg* hallgatásunk nélkü'i határozatot a nyugatmagyarországi területek hovatartozandóságáról. Megáldottak a meddő órák. Áldott e: a mi Meddőségünk, csókblan órák : nem mult el semmi, sincs még végünk És mi, hogy tudjuk egymást nézni, vág} .ól borulva bús Magunkat megigézni. Akár a tolvaj künn az erdőn rátör a vadra : megejt a Vágy ... És a szájam nem tapad rá meleg nyakadra. Kigyúl a szemünk, kezünk reszket, szivünk retten .. : Nézünk egymásra . . . Sírni szeretnénk mindaketten. Nagy csendességben halkan neszelnek vérszegény bókok . . Megáldottak a meddő órák. Bús Magunkban ilyenkor érnek halálig zengő üszkös csókok. Debraozeny Miklós. Miért vesztettük el a háborút? Módly Zoltán vezérkari alezredes egy ér* dekes tanulmányt tett közé a M O. V. E. legújabb számában, melynek cime : Magyarország 1919 év közállapotainak okairól A komoly és tárgyilagos tanulmányban fel veti azt a kérdést is hogy miért vesztettük el a háborút és erre a következő választ adja: — A területek folytonos összeszűkülése és a megszállt területek elzárása következtében a közellátás egyre nehezebb lett. ami az ország közbiztonságát és rendjét igen szomorú következményekkel fenyegette Ehhez járult, hogy a háború által meghúzott húrokat túlfeszítettük. A teljesítő képesség tulfeszitésével párhuzamosan az erő viszonyok a szemben álló seregeket tekintve, napról-napra a mi hátrányunkn. tolódtak el oly annyira, hogy mindent egybe vetve a végső győzelem iránti reményünket már jóva) a hadiállapot beszüntetése előtt elvesztettük. — Kétségtelen, hogy addig elmenni nem lett volna szabad és hogy ebben a tekintetben határozottan£hibákat követtek el. A központi hatalmak legfőbb hadvezetőségét terheli a mulasztás, hogy nem ismerte fel azt az időpontot, amikor a kilátás a győzelemre megszűnt Ezt kellett volna helyesen előre látni és ennek meg. felelőleg az ellenséggel tárgyalásba bocsájtkozni. Mindennap, amivel ezen időponton tovább folytatták a háborút anélkül, hogy határozott lépéseket tettek volna a harcok beszüntetésére, számtalan emberi életnek okoélküli elprédálását és az ország eél nélküli megterhelését jelentette.