Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám

1920-01-04 / 2. szám

V Cenzúrát: C. Turicu seful cenz. B ékése-saba, i920 január 4 _ ... »a»árnap I*— K Egyes uám éra j csüt5ptök 8 0­fi| I. Vasárna p évfolyam, 2 szám Egész évr* — — Félévre — — — Negye dévr« — — Egy hónapia — — — 6t-— korona — 3?.-— ko.jna — 13.— ko;ona — 6-— korona Megjelenik hetenként kétszer: Csütörtökön és vasárnap reggel POLITIKAI LAP Sicrkesitőség és kiadóhiva­tal : II. kerület, Ferenc Jó­zsef-tér (Búzapiac) i.0. ss Mv cyei telefon: 7. szán;, A hirdetési dijak helyben, mindenkoc készpénzzel fizetendők. — A „Nyilt-téc** rovatban egy sor közlési dija : 3'— K. Kéziratok nem adatnak .issza. Kivonat a 21. és 25- száma kibővített rendeletekből. Bűnösöknek tekintendők: 1 Mindazok, kik nyilvános helyeken, pályaudvarokon, vonatokban, u cákon slb. ha cem is ro»sz akarattal valódi, vagy fe'p zelt hireket hirdetnek, terjesztnek, megvi at. nak, mely hirek hadműveletei re, cstpatok elhelyezésére éí azok mo?dnlitair?, vaiansioi katonai hat^sápok intézkedéseire t s á'te.'ában vőve a román h dsereg ügyeivel k; pcso at» ban levő eseményekre vonatkoznak. 2 E?en bűncselekmények eső és ntolpó fórumon a hadbíróság által egy évig terj £dö fogházzal és 2C00 leiig terjedő pánzbirsíggai lesznek büntetve. Midőn fenti cselekmények avégből kő­vettetnek e', hogy ezáltal a kémkedést, vaty árulást e ősegiisék, a hadiállapot bünte'ö i3rvétyei, — melyek érv'Dyben varnak, lesznek alkalmazva. Hóiban, taűornok. Hadbírósági ítéletek. Békéscsaba, janua'r 3 A 16 divizió had bírósága elitélte szept. 1. október 15-ig terjedő időközben az alább megnevezett egyéneket kü lönféle bűncselekményekért és pedig : Sztadal nok László Mármarossziget 1 havi fogház és 1000 K pénzbüntetés az állam biztonsága elleni vétség miatt Kovács József Nagykamarás, 2000 K pénzbüntetés, mert nem szolgáltatta be a fegy­verét. Kovács Bernát u o 2000 K hasonló bün cselekményért Dobai Károly Hajdúszoboszló 6 havi eljárás és 10000 K bünfetés megvesztege tésért. Klein Sándor u. o. 2 évi elzárás és 10 000 K hasonló bűncselekményért Dom Huszár Károly magyar miniszterelnök fceszidst mondott Csongrádon, választókerületének közönsége előtt, hol a következőket mondotta: •Nem antiszemitizmust akarok csinálni ebben az országban, ha; em kereszténysé­get. Nem azt kérdezem, hogy mi lesz a zsidókkal, hanem mi lesz a keresztyének­kel. Nem akarunk ellenségeskedni. Nem akarunk szabadságában se: ÍÍít megsérteni, dc azt nem engedjük ra g mktól elvitatni, hogy nekünk magyarok,;ak jogunk van ahhoz, hogy saját fajtán Kai megbecsüljük és mindenekfelett segítsük. Tisztelem és becsülöm a szorgalmas, tisztességes zsidó polgártársaimat, akik az országban pro­duktív munkát végeznek; de a zsidóság közül sokan akadtak, ak Á a közelmúltban csak arra törekedtek, hú -y az ország ezer éves fundamentumát aiáássák. Ezeknek többé nem szabad szólr jutniok." HúáZá; Kár Jy *o... / c* j*z-\ it minden magyar ember, hazáját minden őszintén szerető és a magyar haza boldog jövőjéért imádkozó hazafi csak helyesel­heti, csak örömmel fogadhatja. ^Tisztelem és becsülöm a szorgalmas, tisztességes zsidó polgártársaimat, akik az országban produktív munkát végeznek." Szivünkből szolnak e szavak, mert éppen a Békésmegyei Közlöny voit az, aki a tü­relmetlen és féktelen felekezeti izgatásokat elitélte és helytelenítette. Emberileg, sőt a legszélsőbb soviniszta szempontból is nézve csak az lehet helyes, amit Huszár Károly mondott. A tisztességes, a dolgos zsidó vallású magyar polgár éppen olyan bűn­telen a mai nyomorúságok felidézésében, mint a keresztény magyarság nagy tömege. „Üsd a zsidót" jelszóval nem érünk el mást, mint a külföld ellenünk fordulását, amelynek a rokonszenvére pedig még soha­sem volt Magyarországnak nagyobb szük­sége, mint ezekben az órákban. Hogy Magyarország ma az ezeréves tör­ténelmében előfordult sok csapástól véres esztendők Iegnehezebbikét éli, az mindenki előtt világos. A túlzott optimista, gyereke­sen rózsaszínű reménykedést alaposan le­hűtötte Apponyi, a békedelegáció elnöké­nek nyilatkozata, mely szerii t a nekünk nyújtandó békeszerződés semmivel sem lesz enyhébb, mint a többi legyőzött álla­moké. Mink azt tudjuk, hogyha ez a béke akármilyen is lesz, alá kell írnunk, de azt is tudjuk, liogy a magyar nemzet csak megeiősödve fog kikerülni szenvedéseinek poklából. Es hogy erősek lehessünk, össze kell hogy fogjon a becsületes keresztény ma­gyar a becsületes zsidó magyarral a gaz­ember keresztény és a gazember zsidó íllen. A keresztény nemzeti egyesülés a kisgazdapárt ellen. Nagyatádi Szabó István a minisztei tanács elé viszi a zalaegerszegi incidenst. A választási mozgalom egjr^ é'énkül, a pírtok agitációja mind hűsebb. Politikai kori kban élénken tárgyalják s ?alaegerszegi n<*pcyü<éi9t, shol nagyaíádi S afcó is»vínt, a közé eimfzési minisztert nem enprd ék szó­hoz jutni. Nagyatádi Síabó pér jának több tápjával uta?ott Zi'a^t'frszoprrí, ahol a kis­gazdapárt vármegyei népgyü óet akert tar­tani. A kerület keresztény nemzeti pórija már rögebben Szmrecsányi Györgyöt jelölte képrteeiőnek, afc'nok hivei s?intón felvonul­tek a népgyü'ésre s ott az!?'n olyan Jelene­tek voltak, hogy a miniszter nem ju hatott ezóhm?, míg gMuirec^ányi Kétszer la beszél­het a kisgazdái* áltat összehívott gyülé­n. S:abó István az esetről a követke­zőket mondta : — Tény, hogy a zalaegerszegi gyüiésen nem engedtek bes?élni. E^ész eüen éki pá­lyám alatt sohasem turánit e?. tl\ most, a n r or taííja vspvoh a horm^nveek, m^gtöf* fénbeitítí. J£?y ái iivánv&téno ett •Aj­sazág feJfiepés^ egéé, S'tiníeleütU lármázták es olyan vtd íérmfifcna v*ea r,kur­tám beeíólni. Nágy eíámmal voltak ott hí* vehn. a kisgazdák és a kisiparosok, da látva e helyzete*, inkább Iemondtem a beszédről, semhogy élesebb összetűzést provokáljanak. — Megjegyzem azonban, hogy mindezek daoára is alapos a reményem, hogy Zila­vármegye háromnegyed rés ében kiegazdá* kat küld be a képviselőházba és ezt fogja tenni maga a zalaegerszegi kerület is. Mint értesülünk, az egerszeg' i eidecst Szabó István minisztertanács eló fogja vinni, de tárgyaltatni topja azt a kisgnzdap r tal is. A kérdés azonban ezzel ninca elintézve, mert cz tulajdonképpen elsősorban a fet resz­tényblokk párjainak be sö kérdóse. Itt ugyan­is á keresztény nemzeti párt és a keresaéEy szociaiiatapárt szembecail az egybeolvadt kőt kisgazdapárttal, melynek szellemi veze­tője Rubinek Gyula fő dmivelésügyi minisz­ter. ILr megkísérelték több Ízben, a blofek kői frakciója között eddig semmiféla neg­egyezés a választásra vonatkozólag nem jö­hetett létre és máig sincs megállapítva az, hogy az egyes pártok jelöltjei mely kerüle­tekben léphetnek fel a másik két keresztény­párt Bérelme nélkül. A keresztényszocialis­ták és keresztény nemzeti páriiak Rubiné* kéket azzai vádolják, hogy kiméletienül tö­rekesznek többségre és arra sincsenek te­kintettel, hogy vánnak falvak, amelyek már éviisedek óta a keresztényszocialista párt­hoz, illetve a néppárthoz tartoztak A zala­egerszegi incidensnek éle tehát nem is any­nylra nagyatádi Szabó Istvánt éri, mint in­kább magát Rubineket, akitől a másik két kereeztény párt több joggal remélt megér­tést és kíméletet. A keresztény blokknak erről a nagy horderejű belső kérdéséről a keresztény nemzeti egyesülés pártjának egyik vezére ma a következőket mondta : — Nagyatádi Szabó Istvánnak, de az egéss kisgazdapártnak először is tndnia kel­lett volna azt, hogy a zalaegerszegi kerület­ben nincs semmi keresnivalója. Tndnia kel­let volna továbbá az egész kisgazdapártnak ast, bogy azokon a területeken, melyeket a

Next

/
Oldalképek
Tartalom