Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1913-07-27 / 59. szám

Békéscsaba 1913 julius 10. BÉKÉSJLEGYEI KÖZLÖNY 3 — A békési betonjárda. Békés község képviselőtestülete nemrégiben elhatá- , rozta, hogy betonjárdáinak a számát 70,000 korona költséggel megszaporítja. ! E határozatot Török Gábor és társai ! megfelebbezték a törvényhatósági bizottsághoz, amely azonban nem adott helyet a felebbezésnek, hanem jóváhagyta a képviselőtestület határozatát. Törökék még ekkor 3em nyugodtak meg, hanem tovább felebbeztek a belügyminiszterhez, de oda is sikertelenül, mert a miniszter a vármegyéhez most érkezett leiratával szintén nem adott helyet a felebbezésnek. — Tenniszezők mulatsága. A csabai Lawn-Tennifcz Klub pénteken este igen sikerült nyári mulatságot rendezett a j Széchenyi-liget melletli pályáján. Elő- : ször szalonnasütés volt, aztán tánc a hajnali órákig. A sikerült, parázskedvü mulatságon igen sokan vettek részt Csaba uri társadalmából. — Védekezés a kolera ellei. Temesmegyében tudvalevőleg fellépett a kolera ós végzi pusztító munkáját. Tekintettel arra, hogy Temesmegye közel van hozzánk és különösen Csabára igen sok utas érkezik arról: Kiss László főszolgabíró rendeletet intézett a községhez, amelyben felhívja, hogy az ilyenkor szokásos védelmi intézkedéseket haladéktalanul tegye meg. A község már végre is hajtotta a főszolgabíró rendelkezését. — Halálozás. Kocziszky Gyuláné csabai hentesmester felesége hosszas szenvedés után elhunyt. Ma vasárnap délután 3 órakor helyezik örök nyugalomra. — Felnyársalt paripa. Egy szép jámbor paripa erőszakos halállal mult ki csütöriökön a Szalay féle földbirtokon. Nem is gondolta, hogy neki ellenségévé válik az egyik tehén, amellyel eddig meg voltak a legkisebb ellenségeskedés nélkül. Nyugodtan legeltek egymás mellett a mezőn és egyiknek se jutott eszébe megbántani a másikat. Csütörtökön valamiért felbőszült a tehén, mert vadul száguldozott a majorban. Menekült előle mindenki. Csak a paripa nem menekült. Ő megállott előtte bátran ós nyugodtan. De vesztére tette, mert a dühös állat nekiment és a szarvával a szó szoros értelmében felhasította a hasát. A szerencsétlen állat összerogyott és rövid szenvedés után kilehelte nemes páráját. — Tanítók Eötvös-ünnepélye. Megírtuk már, hogy a bókésmegyeí tanítóság szeptemberben nagyszabású emlékünnepélyt rendez a vármegyeháza nagytermében báró Eötvös József, a nagy magyar író és államférfi születésének századik évfordulója alkalmából. A tanitók küldöttsége a héten tisztelgett Uhrin Károly egyesületi elnök vezetése alatt id. K ó r y Gyula főispánnál és A mb r u s Sándor alispánnál, hogy felkérjék őket a védnökség elfogadására. Ugy a főispán, mint az alispán, szívesen fogadta a küldöttséget és készséggel teljesítette kérelmüket. — Bagi Károly politizál. Pénteken hajnalban Gyulán a Nemzeti-kávéházban politikáról vitatkozott P e t n e r János szabómester és Bagi Károly kárpitosmester. Mindketten meglehetős italosak voltak. A rövid, heves vitában Bagi a mai rendszert helyeselte, igy kiáltott fel: — Éljen Tisza Pista! Bárcsak ötven évig lenne miniszterelnök! A sánta Betner erre mankójával ugy fejbevágta Bagit, hogy súlyosan megsérült. — Tanári kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Váry Sándor volt nyíregyházai és miskolci gimnáziumi tornatanárt a kassai állami főreáliskolához nevezte ki. — Csabai iparos sikere. Egy kiváló csabai iparos Bányai András ópitő mester szép sikeréről adunk ez alkalommal számot. Korompa (Krompach) virágzó szepességi város ugyanis most akar csatornahálózatot létesíteni. A több százezer koronára rugó csatornázási munkálatot a bemutatott tervek alapján Bányai Andrásra bizta a város képviselőtestülete. Bányai szakember a csatorna épités terén. Csak már Csabát is csatornázná I — Az épülő dobozi hid. Már nem messzi vannak a befejezéstől a dobozi hid épitósi munkálatai. Az alépítmények már teljesen készen vannak, csak még a vasfélszereket hiányzik. A héten csütörtökön érdekes fázisa volt a hídépítésnek, amely sok nézőre talált. Ugyanis a régi hid vasfelsőszerkezetót ráhelyezték az uj hid pilléreire. Ez a nagy munka mindössze 35 percet vett igénybe s a forgalom körülbelül 3 óráig szünetelt. Most aztán fokozatosan cserélik ki az ócska vasszerkezetet az ujakkal, hogy a forgalomnak ne legyen semmi akddálya. — Uj gyógyszer a sertéspestis ellen. Közgazdasági tekintetben nagy jelentőségű találmányról értesülünk. Berkeszi Nagy László tótkomlósi gyógyszerésznek ós P i n t ó r Gyula tótkomlósi állatorvosnak sikerült egy gyógyszert feltalálnia, amely a sertéspestis veszedelmét a minimumra csökkenti. A sertés pestis ellen eddig csak szérummal lehetett némileg védekezni. Pintér dr. találmányával, amint az ország külömböző gazdaságaiban végzett kísérletek bizonyiiják, még a legsúlyosabb megbetegedések esetén is biztos eredményt lehetett elérni. Pintér Gyula és Nagy László évek óta próbálkoztak chemiai uton oly vegyiiléket előállítani, mely az ultramikroszkopikus mikrobákat megöli, de amely a szervezetre a legcsekélyebb mértékben sincs káros befofyással. Ez évben Pintér Gyula felszólította kartársait, végezzenek hasonló kísérleteket s az eredményről őt értesítsék. A beérkezett kísérleti jegyzőkönyvek szerint a septikaemiás betegek kivételével minden esetben sikerült a lázat és a betegséggel járó egyóbb tüneteket megszüntetni. A kiváló találmány iránt már a földmivelésügyi minisztériumban is érdeklődtek. Pintér Gyula most kérelmezi találmánya szabadalmazását. — A diák, meg a rendőr. Panaszos levelet hozott tegnap hozzánk a posta. A levél a következő : Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Nagyon lekötelezne az igen tisztelt Szerkesztő ur szívessége, ha e pár sornak helyt adna lapjában. Pénteken esőtől átázva megyek haza felé, az egyik kezemben a botomat, a másikban pedig kabátomat viszem, előttem pedig csendesen guritom a labdám, mivel a kezemben már nem volt helye. A legrosszabb akaratú ember sem mondhatja, hogy az, amit csináltam, footballozás volt, még ugyancsak vigyázva, lassan vittem a lábam között a labdát, nehogy a rendőr azt mondja, hogy footballozok. A Weisz-palota előtt posztoló öreg kétcsillagos rendőr rám ordított és látta, hogy nagynehezen felveszem a labdát, de még akkor is kezdett szidni és letaknyosozni. Békéscsaba már egy nagy város, kinek müveit polgárai vannak és elvárja az ember, hogy a rendőri egyenruhába nem műveletlen gatyás parasztot bujtassanak, hanem a műveltebb elemhez tartozó egyéneket tegyenek. Ez a kis történet eléggé jel lemzi a csabai „kultur" állapotot. Kiváló tisztelettel maradok, a t. szerkesztő ur hive : H a 1 á s z György III. gim. tan. Imigyen panaszkodik a kis diák. ítéletet nem monohatunk, mert nem tudjuk, hogy neki van-e igaza, vagy a rendőrbácsinak. Hogy a rendőrbácsik gorombák, az régi dolog. Azt Halász György diák későbben is tapasztalni fogja. Természetesen jobb volna, ha a dzsentri kaszinó tagjai lennének rendőrök, egyszóval csupa gentleman-ek. De ha nem ugy van, nem tehetünk róla. És meg kell ebben nyugodnia mindenkinek, még ha diák is. — A községi gyógyszertárak felállítása* Több törvényhatóság feliratot intézett a kormányhoz a szeméi} jogú gyógyszertári jogosítványok oly irányú törvényes rendezése iránt, hogy ott, ahol a község kérelmezi s a törvényhatóság szükségesnek tartja, a gyógyszertári jogosítványok ne egyeseknek, hanem a községeknek adományoztassanak. A fel-' iratok szerint ugyanis bizonyos, hogy a most érvényben levő rendszer mellett a gyógyszertári jogok adományozásánál nem az igazi érdem, hanem egyéb körülmények játszanak szerepet s egyesek minden ellenszolgáltatás nélkül a legtöbbször igen értékes vagyoni érdekekhez jutnak. De nem szenvedhet kétséget az sem, hogy ezt a vagyoni értéket elsősorban az a jogi testület van hivatva és jogosítva kihasználni, amelyben ez az érték tulajdonképen gyökerezik, t. L a község lakossága. A közegészségügyi szempont is teljes mórtékben igazolja a községi gyógyszer tárak intézményét, a pénzügyi szempontok pedig még inkább mellette szólanak. A községek ugyanis rendkívül igénybe vanna; véve amúgy is olyan szolgáltatások teljesítése által, melyekórt ellenszolgáltatásban nem részesülnek s amelyeket a közcél érdekében, az állam helyett, súlyos megterheltetés mellett ingyen teljesítenek. Ilyenek az állami és egyéb kincstári követelések összeírása, beszedése, nyilvántartása, a kisebb polgári peres ügyek ellátása, az állami anyakönyvek'vezetése, birósági és pénzügyi kézbesítések, a bűnvádi nyomozások teljesítése, a szegényügy ellátása, stb., amely állami feladatkört a községek saját közegeivel végeztetik anélkül, hogy ezért a legcsekélyebb kárpótlásban részesülnének. Nagyon is igazságos lenne tehát, hogy a községek legalább annak az értéknek megszerzésében nyerjenek rekompenzáció!, amely a gyógyszertári jogosítványokkal kapcsolatos s amelyet, mig közcélok vannak s azok érdekében a polgároknak közterheket kell viselniök, kihasználni különben is egyedül közcélokra lenne szabad. — Titokzatos márványasztal A szarvasi csendőrség nagy buzgalommal nyomoz most egy titokzatos márványasztal ügyében. Az asztal — minden fiókjától és zárjától megfosztottan — dr. Faraggó Mór községi orvos lakása előtt találtak a minap az utcán. Hogy kié, nem tudják. Már a templom előtt is kidobolták, hogy a tulajdonos jelentkezzék, denem jelentkezett senki. Valami rejtélyes bünügyet sejtenek á rejtélyes márványasztal mögött. K 1'35-től kezdvfe móterenkint. — frankó, már vámmentesen házhoz szállítom Gazdag minta választék azonnal. Selyemgyáros Hennebero, ZürichKüzdők tragikuma. Két ember dőlt ki egyszerre ós hirtelenül a szellem seregének éléről. Két „zsidó", mint ahogy sokan mondanák óe mondják hidegen, flegmatikusán. Az egyik Grossmann Miksa, az egyszerű betűszedőből lett fővárosi munkásbiztositási igazgató, akit 41 éves korában állított meg a csontkezű hatalom egy fölfelé menő páiyán, a másik RothauserRuttkay Miksa, aki igénytelen rabbijelöltből lett irodalmi nagyság, előkelő, nagypozicióju újságíró, akit ötvenéves korában ragadott el a halál. íme két egész ember. És a kettőjük tragédiájában ezrek tragikuma. Két ember, aki a névtelenségből, a dolgozó milliók szürke tömegéből verekedte fel magát a szellemi hadak élére. Küzdöttek, dolgoztak, az éjjelük is a munka nappala voit, dolgoztak másokért, dolgoztak egy-egy nagy nemes eszméért, amely azután a maga hatalmas erejével megragadta ós fölragadta őket a vezérek közé. Rettenetes az ilyen küzdelem Csak | azok tudják, akik érezték egy egy szemI bejövő hullámcsapását az árnak. És csak ; kevesen vannak, akiket az ár nem sodor a mélybe, akiknek kis hajóját nem töri szét az örvény. Ez a két ember megküzdött az árral, a maga energiájával és zsenijének erejével. Most, amikor végre mindegyikök révbe, egy-egy pozícióba érkezett, amelyben élvezhették volna nómikóp a maguk szörnyű küzdelmének gyümölcsét, most, amikor megpihenhettek volna végre, egy csattanás, egy kihűlő sziv utolsó dobbanása és egy magasratörő pálya hirtelen megszakad, egy nagyszerű sorsra hivatott ember varatlanul kidől az élők közül. Elgondoljuk, hogy az ilyen kaliberű emberek mily óriápi alkotásokat produkálhatnának, ha nem kellene előbb e rettenetes küzdelmet megvivniok a létért. Ha nem kellene szárnyaló erejüket a küzdelemben szétmorzsolni, ha nem kellene tudásuk teljét odadobni a megélhetés molochjának. Elgondoljuk, hogy a vagyon ós születés arisztokratái mily könnyen érvényesülnek. S mig az utjuk, a kapu, a melyen be akarnak jutni, tárva-nyitva előttük, mindent megkapnak, ami csak szépet és értékeset nyújthat az élet, mindent kiélvezhetnek, a ni élvezetet csak adhat az élet. A szellem arisztokratái egyszersmind az élet proletárjai is. Az utjuk csupa akadály, a kapuk zárva s amire a tudásuk bárdjának csapása alatt a kapu recsegve-ropogva beomlik — a küzdelemben elégett egy emberélet ereje is. Miért ez a váratlan, korai, hirtelen összeroppanás? Mialatt harcolva, küzködve mennek előre, bátran ós elszántan, nem kiméivé megukat: a nagy viaskodás közepette egy kis seb ejtődik valahol a küzdök szivén. Ez a seb a küzdők sebe, amelyet a küzdelembe észre se vesznek, megöli őket, amikor végre megkaphatnák a kegyetlen élettől azt, amivel nekik tartozik. Legendák szólnak kristálypoharakról, amelyeken egy apró, szemmel észre nem vehető karcolás esik. És ez a kis karcolás óvről-óvre nő, aztán egyszer csak — csengve-bongva — szótpattan a sértetlennek vélt kristály. Ilyen kristály ezeknek a maguk erejéből magasra küzdött embereknek a szive ... Elgondoljuk, mennyi alkotás, mennyi nagyszerű munka maradt igy befejezetlen, mennyi marad meg kezdetlen csak azért, mert a szellem arisztokratái nem születtek egyszersmind a születés vagy pénz arisztokratáinak. Ez is egy nagy igazságtalan hátrány, amit a dolgozó osztály fiai számon kérhetnének a jólét ós gazdagság szülötteitől. A divat orgiái. A divat! Nem is a hetedik, hanem az első nagyhatalom, amely a nők hiúságát állandóan ébren tartja. De ma már a divat, — tessék ellenérvekkel szolgálni kérem, — nem annyira az öltözködés' mint infcább a vetköződós művészete. A régi divat, amely nyaktól cipőig „ápolt ős eltakart," eltűnt ós a mai divatiránynak az a legfőbb gondja hogy minél több női testrészt hagyjon fedetlen és minél többet mutasson be nem — elfedve, hanem felfedve. A különböző divatok arra törekedtek, hogy egy-egy női testrészt érvényesítsenek. A darázs-derék divat, a szük szoknya, mind-mind egy-egy női testrész érvényesítésére törekedett. Mig a mai divat? A nyitott nyakú bluz órvenyisiti a női nyakat a kapcsolt részeivel egyetemben a derékban tapadó szoknya a csipőt domborítja ki, a hasított alj láttatni engedi a női lábat térdig, sőt azonfelül is. Ez a szabás. De most a szabásnak segítségére jönnek a szövetek. Elsősorbsn is a fehér szin, mely a nézőt mindig abba a kellemes (vagy kellemetlen) illúzióba ringatja, hogy az illető hölgy nincs éppen felsőruhában. A fehér színnek az öntudatlan szuggesztív ereje van a női toilettnól, hogy az ember mindjg — a többi fehérségre gondol. Fehérség? Mondjuk inkább, hogy rózsaszin. Mert ezek a fehér ruhaanyagok olyan raffináltan készülnek, hogy keresztül engedik csillámlani a bőrt, a rózsaszin (már tudniillik egye3 esetekben rózsaszin) bőrt. Csupa pókháló oz a szövet. Pókháló battisztok, selymek és pókhálóból vannak a harisnyák iá. Az ember éppen csak azt nem látja — amit nem akar meglátni. Szóval ez a a Schlcht „Asszonydlcséret" mosópor más, hasonló gyártmányokkal szemben. Az „Asszonydicséret" ártalmas alkatrészeket nem tartalmaz. Az a mondás, mely szerint „Értéktelen árúk vásárlása a legnagyobb fényűzés", sehol sem olyan találó, mint a mosószerek, de különösen mosópor bevásárlása terén. A „Schlcht"-név szavatol az árú kitünö voltáért.