Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1913-07-10 / 54. szám

Békéscsaba 1913 julius 10. BÉKÉSJLEGYEI KÖZLÖNY 3 fájdalomdíjért szavazói átpártolnak. Ez ellen maguk a Gerő-pártiak tiltakoztak; „szégyellik magukat", — mondották, ők nem szavaznak sehová. De nem is nagyon óhajtották Ge- ; rőéket, mert a Perényi-párt a győzelem j biztos tudatában indult a harcba. A ! Nagy pártiak pedig a szívességet csak köszönettel vették volna. Míg ezen tanakodtak, addig Gerő és pártelnöke, Ő sa p a y Lajos, az utcán, a 48-as függetlenségi kör előtt, nagy közönségtől körülvéve, „csinosan" összevesztek. Gerő indulatosan kifakadt, azt mondva : — Ősapay árulást követett el! A választás előtti napon félrevezette híveit, hogy ő visszalépett, sőt a vasúton a másik táborba tántorította hiveit. A hallgatóságra kínosan ható veszekedésre ősapay elővette pénztárcáját és odaadott Gerőnek 300 koronát, kiabálva : — Most pedig leszámoltunk. — Hogyan, négyezer koronából csak ennyit? Majd máshol fog az ur leszámolni, lehetetlenné teszem. Gerő átszaladt a Kner nyomdába és vörös röpiraton gyalázatos árulónak mondja a szerepelni szerető gyógyszerészt és kéri a választókat, ne üljenek fel ámításainak. Az államvasút is jó üzletet csinált. Három különvonat indult Csabáról, három Szeghalomról. A G^rőpárti különvonaton Gyomára érkezett vagy 15, Szeghalomról, Ladány és Vésztőről 5 szavazó. És Gerő, meg a felesége, ki a választás napján ott székelt a kortestanyán, bizakodtak, hogy pótválasztásra bekerül. Gerőnek még az a pechje volt, hogy a függetlenségi központ azt sürgönyözte a kerületnek, hogy a fővárosi fiskálist nem ismeri el függetlenséginek. Különben már 11 órakor arról beszélt a Nagypárt, hogy ők megbuktak. Mert ekkor már a két küldöttség előtt igy álltak a szavazatok: báró Perényinek 551 Nagynak 210 Gerőnek 1 Eít Gyoméról kapta, Erdei János szavazott reá. Azonban mindkét pártot csalódás érte, mert Gyomáról és Mezőberényből több szavazatot reméltek. A sárrét viselte magát legjobban, illetve a számítás, hogy hányan fognak leszavazni, bevált. Már 12 órakor a munkapártnak mintegy 460 volt az előnye. Leszavazott addig: báró Perényire 712 Nagyra 250 Gerőre 1 a munkapártnak ezt a nagy előnyét már alig lehetett volna behozni és hiábavaló is lett volna a gazda-párt erőlködése, mert a Perényi szavazók nagy többségben voltak. A gazda-párt már a gyomai ós endrődi választók leszavazása után tudta, hogy jelöltje megbukott. Ugyanis délelőtt Nagyra a gyomaiak közül csak 90, Endrődről 46 szavaztak le. így a Perényi-párt <többsége mint a hógörgeteg óráról-órára nagyobbodott. Délután 2 órakor leszavazott : báró Perényire 1052 Nagyra 574 Gerőre 67 A függetlenségi-párt jelöltje, dr. Gerő ezzel a 67 szavazattat hat óráig kitartott és a választók viccelődtek: — Lám, a 48-asok lettek 67 esek. A második küldöttségnél már öt óra után az egyes községbeliek leszavaztak s már az elmaradottakra került a sor. Moldoványi János küldöttségi elnök erre fél 7 órára tűzte ki a ! zárórát. Öt órakor a szavazatok igy ál- j lottak: i báró Perényinek 1494 Nagynak 838 dr. Gerőnek 67 Kevéssel 5 óra után, a gyorsvonattal megérkezett báró Perényi Zsigmond, ki kedden délelőtt tett mint kinevezett államtitkár esküt. Az állomáson a Gyomán időző képviselők, a párt elnöke és nagy számú választók fogadták. Lelkes óljenzések között vonult be az ekkor már 600-on felüli többséggel biró jelölt, ki Debreczeni Endre pártelnöknél szállott meg. A szavazás gyors tempóban folyt és 6 órakor már báró Perényinek 1863 Nagynak 872 dr. Gerőnek 127 szavazata volt. Gerőt a 67-ről gyomai szavazók emelték e magaslatra. Gerő pedig a kortestanyán intézkedett, hogy a 600 szavazóra rendelt vacsorát ne készítsék el. Az első küldöttségnél, hol a délután folyamán Makai dr. három választó szavazatát, — mert gondnokság, birói eljárás van ellenük — kifogásolt, az egyes községek elmaradt választói kezdtek végre szavazni és ugyancsak Gyoma növelte Perényi többségét. A második küldöttségnél a záróra elkövetkezett ós nem nagy érdeklődós mellett konstatálta Moldoványi elnök, hogy e két küldöttség előtt leszavazott báró Perényire 972 Nagyra 292 Gerőre 92 Hét órakor pedig mindkét küldöttségnél a szavazatok aránya volt : báró Perényi 1895 Nagy 982 Gerő 127 Fél 8 órakor dr. D a i m e 1 Sándor választási elnök az első küldöttségnél is kitűzte fél 9 órára a zárórát és ennek elteltével, a választási jegyzőkönyv elkészítése után konstatálta, hogy báró Perényi Z rigmond 818 s z ó t ö b bséggel a gyomai kerület országgyűlési képviselőjéül megválasztatott. Közben a munkapárt tanyája előtt már gyújtogatták a fáklyákat, a választók sorakoztak és felvonultak a Debreczeni-ház elé, óriási éljenzéssel fogadták az uj képviselőt, kivel a városháza elő vonultak, hol dr. Daimel Sándor elnök hirdette ki az eredményt. Leszavazott összesen 3196 választó, ebből leszavazott: báró Perényire 2007 Nagy Józsefre 1063 dr. Gerő Ernőre 126 Majd rövid, de tartalmas beszéddel a választási elnök átnyújtotta az uj képviselőnek a mandátumot, báró Perényi Zsigmond pedig megköszönte az elnök pártatlan eljárását, mellyel a választást vezette, a választó polgároknak a szeretetet és bizalmat köszönte meg, igórvón, hogy kötelességtudó, munkás képviselője lesz a kerületnek. Zajos éljenzés között oszlott szót az óriási közönség, de csak nagysokára lett Gyoma a régi, csöndes község. Ugyanis a vidéki választók közül nagyon sokan lekéstek a különvonatról. Az uj képviselő társaival az éjjeli vonattal utazott el Gyomáról. Mettől számit a községi orvosok ? Füzesgyarmat és orvosai. Érdekes közigazgatási bírósági döntvény. A még 1908-ban életbe lépett uj közegészségügyi törvény, mely sok üdvös rendelkezést tartalmaz, elrendeli többek között a/t is, hogy a községi orvosoknak vagy természetbeni lakás, vagy pedig a helyi viszonyoknak megfelelő likbér jár a községek részéről. Mivel a természetbeli lakás többe kerül, Békósmegye legtöbb községe inkább a lakbért volt hajlandó fizetni. A lakbér nagyságát mindegyik községre nézve a törvényhatósági bizottság állapította meg és ilyen értelemben módosította a szabályrendeletet is. Kimondotta akkor, hogy a lakbér csak a szabályrendelet jogerőre emelkedése napjától kezdődőleg jár a községi orvosoknak. A törvényhatósági határozat e pontját több községi orvos sérelmesnek találta magára nézve. Befolyamodtak tehát a megyebizottsághoz az iránt, hogy határozatának azt a részét változtassa meg ós mondja ki, hogy az orvosok a lakbért az uj közegészségügyi törvény életbeléptetésének napjától, vagyis 1908 november 1-tŐl kezdve ólvezik. A megyebizottság azonban ezt a méltányos kérelmet nem teljesítette. Az orvosok nagy része meg is nyugodott az elutasító határozatban és nem folyamodott más fórumhoz, pedig hát kérelmük jogossága nyilvánvaló volt és a megyegyűlésen is csak a takarékosabb természetű megyebizottsági tagok tiltakoztak ellene. Nem tartoztak azonban a megnyugvó orvosok közé Füzesgyarmat községi orvosai. Azok a határozat ellen panasszal éltek a közigazgatási bíróságnál. És panaszuk sikerrel járt. Igaz, hogy csak nagysokára, a mult héten érkezett le a bíróság döntvénye, de az nem baj. Ha későn érkezett is, kedvező a döntés. A bíróság ugyanis heiyet adott az orvosok panaszának és kötelezte Füzesgyarmat községet, hogy a törvényhatóság által megszabott évi lakbért a törvény életbeléptetésének napjától, vagyis 1908 november 1-től kezdődőleg fizesse. A bíróság azzal indokolja határozatát, hogy a törvényhatóság által megalkotott szabályrendeletnek az az intézkedése, mely a községi orvosok lakáspénzét csak a szabályrendelet jogerőre emelkedésének napjától akarja számítani : törvényellenes. Olyan esetekben ugyanis, mikor a törvény nem tartalmaz hasonló kérdéseknél határozott intézkedést, mindig a törvény életbelépésével áll be mindenféle kötelezettség. A közigazgatási bíróság döntése folytán Füzesgyarmat község hosszabb időre visszamenőleg lesz köteles kifizetni orvosai lakáspénzét, mert a törvényhatóság által alkotott szabályrendeletet a felettes hatóság csak a felterjesztés után másfél évvel látta el jóváhagyási záradókkal. Akkor lépett jogerőre. Füzesgyarmat tehát körülbelül két és fél évi lakbért fizet ki egyszerre az orvosoknak. Mivel a közigazgatási bíróság e döntvényének elvi jelentősége van, természetesen most már a többi községi orvosok is követelhetik 1908 november l-ig visszamenőleg a lakbért. És követeljék is. Ha Füzesgyarmatnak fizetnie kell, mórt ne fizessen a többi község is ? Mukásnő otthonok a selyemfonodák mellett. Létesüljön Csabán is. Egy érdekes jelentésről. Tartalmas szövegű, szép fényképmásolatokkal gazdagon tarkított füzet fekszik előttünk. A már oly nagyfontosságú közgazdasági tényezővé vált selyemtenyósztós nagyérdemű főfelügyelője, B e z e r ó d j Pál küldötte hozzánk ismertetés céljából. Kötelességünknek tartjuk ezt az ismertetést egyrészt azért, mert egy igen jelentős szociális intézmény bontakozik ki ez által olvasóink előtt, másrészt pedig azért, mert a selyemtenyésztóshez Bókósmegyének is nagy köze van ujabb időben a csabai selyemfonoda és a selyemgubóbsváltó állal. Ez a két intézet egy nagy országrósz által termelt selyemgubót dolgozza fel és teszi intenzivebbé ugy Békósmegyóben, mint a szomszédos vármegyékben is a selyemtenyósztést, amely könynyen, gyerek által is elvégezhető munkával jelentékeny mellékjövedelmet biztosit igen sok szegény családnak. A selyemtenyósztós föllenditése terén elévülhetetlen érdemeket szerzett Bezerédj Pál által összeállítóit jelentés a to'nai, győri és komáromi selyemfonodák mellett fennálló munkáenő otthonok három évi működéséről számol be. Amikor ezt a jelentést lapozgatjuk, meghatottan gondolunk arra a szerény kis selyemhernyóra, amelyet Rafael, vagy egyik tanítványa rajzolt s amely az urbinói herceg jóvoltából került a vatikáni könyvtárba. Nem foglalt el az országban senkitől semmi földet, sőt nyomában országutjaink a szederfák százezreivel népesedtek be. 1879 ben a tenyésztők 7400 korona keresethez jutottak, 1912-ben pedig már 4.117,857 korona jövedelmet jelentett a selyemhernyó Magyarország földmivelő népe éppen legszegényebb rétegének. Már 1912, évi juniusban fizették ki (1880 óta) a századik millió koronát a selyemtenyésztőknek. A selyemfonál legombolyitása nem nehéz testi munka, de nagy figyelmet és gyakorlottságot igényel és éppen ezért selyemfonódáinkban nehézségeket okozott az állandó képzett munkások hiánya. Időbelileg körülbelül összeesett ezekkel a nehézségekkel az a tervbe vett intézkedés, hogy az állam ezentúl csak 12 éves korukig gondoskodik az elhagyott gyermekekről, aminek következtében évente mintegy négyezer 13 éves gyermek kerül ki a menhelyekből. A fiuk, mint tanoncok még csak elhelyezkednek valahogy, do mi lesz a leányokkal ezen reájuk nézve éppen a legfontosabb életkorban ! ? Szerencsésen oldották meg a kérdést a selyemfonodák mellett épített munkásnő otthonok által. A tolnai otthon 120 leány befogadására 130,000 koronába került, | a győri otthon 240 leány számára 200 ' ez- r koronába, a komáromi egyelőre 60, később szintén 240 leány számára rendeztetik be, sőt Lúgoson, Újvidéken, Pancsován ós Mohácson is terveznek hasonló otthont az ottani fonodáknál. A gyermekmenhelyeken kívül a Liga, az árvaszókek ós még magánosok is küldenek gyermekeket az otthonba. A jelentésből látjuk ós bárki személyesen meggyőződhetik róla, hogy a leányok étkezése kitűnő, testsulyuk normálisan gyarapszik, a tisztaságra nagy súlyt fektetnek, a gyermekeket ismétlő oktatásban és énektanításban is részesitik ós őket felváltva a konyhában is alkalmazzák. A munkás leányok keresetéből napi 40 fillért ellátásuk részben való fedezésére fordítanak, keresetük egyéb részét postatakarékpénztárban helyezik el számukra, ami évente átlag 200 koronát tesz ki fejenként ugy, hogy már 4—5 óv után körülbelül 1000 korona a megtakarított pénzük és igy könnyen mehetnek férjhez, amit különben kiházasitási alapítványok is elősegítenek. Az ellátás többi részét a gyári üzem fedezi, minek ellenében a gyáros kárpótlást nyer abban, hogy állandó ós jól kitanítható munkaerőhöz jut. Maga az állam sem az ellátáshoz, mint egyátalában a munkásnő otthonok fenntartásához semmivel sem járul, csupán most kezdetben az épületet bocsátja rendetkezósükre. Az elhagyott gyermekeknek iiykóppen bérfizetéssel járó munkával való alkalmazása nemcsak az államot, községeket stb. szabadítja fel jelentékeny anyagi áldozatok alól, hanem magukban a gyermekekben is komoly erkölcsi erőket fejlesztett ki az által, hogy érzik, miszerint senki kegyelemkenyerére nem szorultak. A jelentós igen komoly aggodalmat keltő jelenségre is felhívja a közvélemény figyelmét. Szerinte most ország szerte szerveznek otthonokat anélkül, hogy azokban a munkásnők érdekei kellőképen meg lennének védve és sürgeti, hogy az állam ezekben az otthonokban — miután a jelenlegi törvónyes intézkedések egyátalán nem alkalmasak arra — külön törvénnyel biztosítsa a munkásotthonokban a gyermekvédelmet. Ha azokra a szomorú külföldi példákra gondolunk, amelyek bebizonyították azt, hogy mindenütt, ahol sok gyermek volt gyárakban, vagy ezek mellett otthonokban felhalmozva, ez mindig a legsúlyosabb visszaélésekre vezetett, mig az állam erélyesen közbe nem lépett. Mi is csatlakozunk Bezerédj Pálnak ugy iparunk, mint az otthonbeli gyermekek törvényes védelme érdekében irott szavaihoz, amely védelem — a jelentés hangjából itólve — nagyon sürgősnek látszik. Mint e vázlatos ismertetésből is látszik: a selyemfonodák mellett létesített munkásnőotthonoknagyon célszerű, fon; tos szociális intézmények. Nagyon kívánatos volna, ha ilyen otthon a csabai selyemfonoda mellett is mielőbb létesülne. Jelenleg 350 leány dolgozik a ! fonodában. Időnként sok baj van vélök, sőt a mult évben sztrájkoltak Í3. A fonoda zavartalan üzemének biztosítása 1 szemponjából a jelenlegi vezetőség szívesen fogadná el munkásnőkül az elhagyott leányokat. Az olasz bérlő ós I nv e r n i c z i igazgató humánusan gondolkozó emberek, akik az otthonbau tartózkodó szegény elhagyott leányokat bizonyára többféle kedvezményben részesítenék. Ajánljuk tehát a csabai selyemfonodát is az országos selyerntenyés^tési felügyelőség figyelmébe.