Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1913-07-10 / 54. szám

2 város kezdeményezése kapcsán küldendő feliratba, amely országos érdeket képvisel, az ország minden városának katonai terhein akar könnyíteni. Ez a képviselőház elé tartozik, ahhoz azonban, hogy Gyula mennyi bérösszeget kapjon a felépítendő uj laktanyáért, semmi köze a képviselőháznak. Ezt külön a honvédelmi miniszterhez intézendő felterjesztésben kellene kérni. Még egy speciális Gyulai érdekű dolgot is vett be a képviselőtestület a feliratba. Azt kéri ugyanis, hogy Gyula városa a helyi viszonyoknak és az igazságnak megfelelően a katonai lakbér szempontjából legalább is két osztállyal magasabba soroztasék. Ha ez a kívánság teljesül, az csak a katonatiszteknek lesz jó, akik nagyobb lakbért fognak kapni. Hogy azonban ugy Pécs, mint Gyula felirata mikor kerül tárgyalás alá a képviselőházban, az a jövő titka. A mai parlamenti viszonyok között nagyon könnyen megtörténhetik, hogy e fontos kérdés nem is kerül tárgyalás alá, nem lesz vita, hanem egyszerűen napirendre fog térni fölötte a képviselőház. Vésztő versengése egy nagybérletért. í Okányi Schwarccal áll szemben. Vésztő tudvalevőleg egyik legmagyarabb és igen szépen fej ődő községe a vármegyének. Lakossága értelmes, józan gondolkozású és elég jómódú is. Csak egy nagy baj van ott. Az, hogy Vésztőnek kicsi a határa. Illetve van meglehetősen nagy határa, csakhogy e határ legnagyobb része uradalom, kötött birtok, amelytől terjeszkedni egy gazdának sem lehet. Pedig a vésztőiek nagyon szeretik ára a földet, mint általában a magyarok. Mindegyik azon igyekszik, hogy meglevő birtokát nagyobbítsa, terjessze. Csakhogy ám ennek útjában van az uradalom. Emiatt a tehetősebb vésztőiek kénytelenek földéhségüket más vidéken kielégíteni. A vésztői gazdáknak van földbirtokuk Biharmegyében, sőt Aradmegyében is. Különösen a szomszédos Kornádi, Kötegyán községek határai vannak elárasztva vésztői gazdák birtokaival. Ebből azonban nem sok haszna van magának Vésztő községnek, mert az idegenben levő földbiríokok jövedelme után az illető községnél kell adózni. Vésztő nem sokat ér azzal, hogy nagyvagyonu polgárai vannak és a nagy adót másfelé fizetik, neki csak a kisebb része jut. Ezért érthető az a törekvése, hogy a saját határában igyekszik lehetővé tenni a gazdák birtokainak nagyobbodását. Erre jó alkalom kínálkozott pár évvel ezelőtt, amikor gróf Wenckheim Ferencnek közvetlen a község mellett elterülő 3500 holdja eladóvá vált. A vésztőiek ráfeküdtek a birtokra. Maga a gróf is méltányolván a vésztőiek földszeretetét, mindenképen azon volt, hogy az egyezség sikerüljön. Még kedvezményeket is adott vósztőieknek. Nem kívánta ugyanis a vételár egyszerre való lefizetését. E'őször csak egyharmadrészét kellett lefizetni, a többi ebben az évben lett volna esedékes. A gróf jószive azonban most is megnyilvánult. Látván ugyanis a rossz pénzvisronyokat, halasztást adott a vésztőieknek egészen addig, amig a pénzviszonyok megjavulnak és olcsóbban juthatnak amorlizációs köJcsönhöz. Megengedte egyúttal azt is, hogy a földterületet birtokukba vegyék. Érthetően nagy emiatt a vésztőiek öröme. Most már csak alkalmas időre várnak, hogy a vételár hátralevő részét a grófnak kifizethessék, akkor aztán nyugodtan gazdálkodnak tovább. L?gujabban ismét nagy fába akarja vágni Vésztő a fejszéjét. Ha ez sikerül, a község ismét jelentékeny jövedelem forráshoz jut. Ugyancsak a határában van gróf Wenckheim Ferencnek egy 6000 holdas birtoka is, amelyet már régóta okányi Schwarcz bérel. A bérleti szerződés egy óv múlva lejár és a vésztői k szeretnék a bérletet is megkaparitani. Már fel is parcellázták papiroson a terű etet és 500 hold híjával az egész birtokra van már bérlő. Ez 500 hold bérleti feltótelei nehezebbek, azért nem akar vállalkozni rá senki a vésztőiek közül. A bérlő ugyanis köteles a területen fekvő majort, gazdasági épülete- , ket jó karban tartani, a javításokat sa- ' ját költségén eszközölni, eméllett a ma- J jorból a takarmányt eladni vagy elhordani sem szabad. A vésztőiek azért remélik, hogy a 500 holdra más községből, a különös feltételek dacára is fog akadni bérlő. j Nagy akadálya azonban a bérbevevósi akciónak az, hogy a vésztőiek okányi Schwarcczal állanak szemben. Okányi Schwarcz gazdag ember, nagy- ! hatalom, tehát ellene nagyon nehéz lesz győzni. Emellett még az az előnye is meg van, hogy régi bérlője a grófnak. A nagybirtokosok pedig nem igen szeretik a bérlőket változtatni, különösen ha meg vannak elégedve velük. A vésztőiek ennek dacára biznak a grófnak velük szemben többször tanúsított jóindu'atában és abban, hogy ők jóval több bért hajlandók a birtokért fizetni. Okányi Schwarcz ugyanis egyre másra mindöseze 14 korona bórt fizet holdanként. Ez bizony nagyon kevés, ha mindjárt figyelembe vesszük azt is, hogy vannak a birtokon hasznavehetetlen kopár területek és legelők is elég nagy mennyiségben. A vésztőiek a szántóföldért ezzel szemben',36 koronát, a legelőért pedig 24 koronát hajlandók fizetni. Olyan nagy árkülönbözet van tehát az okányi Schwarcz ós az általuk fizetett bér között, hogy a gróf bizonyosan gondolkozóba fog esni. Ha azonban okányi Schwarcz görcsösen ragaszkodik a bérlethez ós szintén hajlandó többet fizelni, akkor nagyon kétséges, hogy megkapják a vésztőiek a földbirtok bérletét. Pedig ha azt megkaphatnák, nem volna a vósztőieknól boldogabb nép a világon. A vármegyei telefonhálózat kibővítése. Elrendelte a kereskedelmi miniszter. Dacára annak, hogy Bókésmegye a telefonhálózattal legjobban ellátott vár* megyék közé tartozik Magyarországon, mégis csak sok itt is a panasz. Sok panasz merül fel különösen a megye legnagyobb telefonközpontján Csabán, ahol igen nagy, különösen mozgalmasabb időkben a forgalom. A vármegye nagy része a csabai központon keresztül léphet összeköttetésbe Budapesttel, vagy az ország más vidékeivel s a vármegye szókhelye, Gyula is Csabán keresztül kap összeköttetést a megye többi községeivel. Ilyen viszonyok között nem lehet csudálkozni afölött, hogy gyakran csak nagysokára kapcsol a csabai központ. Mi, publikum, azonban ezt nem vesszük figyelembe, hanem türelmetlenkedünk, lármázunk, káromkodunk ós a pokol fenekére kívánjuk a XIX. század ez egyik legnagyszerűbb találmányát. Megengedjük, hogy nincsen igazunk, mikor türelmetlenkedünk, de az is tény, hogy a postaigazgatóság szintén hibás, Hibás pedig azért, mert a telefonforga lomhoz mérten kevés áramkört létesített Bókósmegye ós Budapest között. Mikor valami fontosabb esemény történik Bókésmegyében, órákhosszáig nem lehet hozzájutni a fővonalon való beszélgetéshez. A megyeszékhely pedig olyankor valósággal el van szigetelve, nem órintkezhetik a megyével, mert a telefont Budapest állandóan lefoglalja. Ezek a tarthatatlan állapotok indították Gyula váro3át arra, hogy termé szelesen főként a saját érdekében, a megyei telefonhálózat kibővítését szorgalmazza. Kérte, hogy közte és Budapest között közvetlen telefonösszeköttetés létesíttessék és hog./ a megyebeli községekkel való interurbán összeköttetése is zavartalanul bonyolittassék le. Gyula akciójának helyességét ós jogosságát belátván, hathatósan állott mellé a vármegye s az aradi kereskedelmi ós iparkamara is. E két nagyfontosságú fórum szintén felirt a kereskedelmi miniszterhez a megyei telefonhálózat kibővítése érdekében. Sokáig váratott a válaszra a keres kedelmi miniszter, de érdemes volt várakozni, mert az idén leérkezett válasz kedvező volt, figyelembe vette Gyula és a vármegye érdekeit. Kijelentette uayanis leiratában a miniszter, hogy Budapestről Csabán, Gyulán keresztül egészen Nagyváradig uj áramkör létesítését rendelte el ós utasította a nagyváradi postaigazgatóságot a vonal mielőbbi kiépítésére. Ez uj vonal által Gyula közvetlen összeköttetést nyer Budapesttel. De nagyon hasznos lesz Csabára nézve is, mert a központ fővonalainak száma megszaporodván eggyel, hamarabb lehet Budapest és Gyula felé összeköttetést kapni. Nagyon sok bosszankodást megszüntet az ut vonal és nagyon sok könnyet leszárit egyes érzékenyebb telefonoskisasszonyok arcáról, akik hamarosan ellágyulnak a türelmetlen előfizető haragos ki fak d$s ira. A nagyváradi posta ós távirdaigazgatóság az uj távbeszélő áramkör megépítése iránt a szükséges intézkedéseket már megtette s amennyiben a magyar posta anyagraktárában a szükséges építési anyag rand.lkezésre áll, az uj vezetéket még a folyó évben üzembe helyezteti, mert az áramkör kiépítése a már rendelkezésre álló póznák miatt nem vesz sok időt igénybe. De nemcsak a budapest—c^aba— gyula—nagyváradi telefonvonallal fog gazdagodni a vármegye telefonhálózata. Mint ugyanis értesülünk, attól függetlenül Gyula és Csaba között is létesül egy uj interurbán áramkör. Telefonszempontból tehát olyan kedvező hely* zetbe jut e két város az uj vonalak kiépülése után, amilyennel csak kevés vidéki város dicsekedhetik. De arról is gondoskodás történt, hogy ha az uj budapesti áramkörnek valami baja fog történni, Gyula szükség esetén, hogy beszélhessen Budapesttel. Ekkor Csaba, Arad és Szeged közvetítésével is megkaphatja a fővárost Gyula. Ezek a vonalak már lényegesen hosszabbak, de telefonon könynyen lehet még olyan távolságról beszólni. Csabáva', Araddal, és Szegeddel ugyanis Gyu'a más áramkörökkel is közvetlenül beszélhet és ez uj áramkörök segítségével könnyen kaphat Budapest felé összeköttetést. Örömmel adunk hirt a kereskedelmi miniszternek vármegyénkkel szemben ez újból megnyilvánuló jóindulatáról. Bákésmegye telefonhálózata e fontos bővítések által még tökéletesebb lesz ós fölötte is fog állani más vármegyék hasonló intézményeinek. A gyomai választás. A munkapárt fényes győzelme. Báró Perényi Zsigmond 818 szótöbbséggel képviselő lett. Már nagyon régen, Barabás Béla utolsó gyomai képviselősége után nagyon is észlelhető volt, hogy a választókerület nagy része megunta a függetlenségi párt meddő politikáját, mely csak frázisokban, nagyhangú Ígéretekben és a kormánypárt szidalmazásában merült ki és alkotó párthoz tartozó képviselőre óhajtotta bizni érdekei gondozását, előrevitelét. A hosszú éveken át, mig Barabás képviselte a kerületet, ez ugyancsak lesujtóan nyilatkozott a választókerület polgárairól, midőn a belé helyezett bizalomért azzal kérkedett: — Ha az esernyőmet küldöm a gyomai kerületnek, azt is megválasztják függetlenséginek. A kerület érdekeinek elhanyagoltsága, az országos függ. párt elbizakodottsága a gyomai kerülettel szemben mindjobban és jogosan érlelte a választópolgárságban a függetlenségiektől való szabadulás vágyát. A gyomaiak is vallják ma már azt, hogy az ellenzék a folytonos obstrukcíóval, a parlamentben való sípolás és gyalázkodással nem szolgálják az ország érdekeit. A parlamenti ellenzéknek az a sokféle frakciója is visszatetsző. Azt vallják most már, hogy a munkapárt a rendet, az ország haladását akarja, mig az ellenzék, a szociálistákkal szövetkezve, az anarchiát. A választópolgárságnak ez a meggyőződése okozta a függetlenségiek csúfos bukását és segítette óriási többséghez a munkapártot. És nemcsak Gyomán, hanem az egész országban örvendetes, a jobb és helyesebb irányban való átalakulás tapasztalható. A legutóbbi időközi választások és a törvényhatóságoknak úgyszólván egymásra torlódó bizalmi határozatai minden ellenkező kritikát megcáfolóan bizonyságot szolgáltatnak amellett, hogy a nép széles rétegei lelkes nyíltsággal állnak gróf Tisza István politikája mellé és komolyan el vannak határozva arra, hogy az általa és kormánya által képviselt irányzat megszilárdítása utján előmozdítsák a nyugodt nemzeti munkálkodás lehetőségét. A választás. Esős, őszi időjárásra ébredtek a gyomaiak és a vidékről különvonattal ós kocsin besereglett választókat ugyancsak csapta az eső. A nagy sárban nagyon nehéz volt a közlekedés. A vidékről érkezett választók csendben, óljen nélkül vonultak a kortestanyákra. A reggeli órákban az utcán sem volt valami nagy a kíváncsi közönség. A vidékről jött szavazók arányszámából bárki megállapíthatta, hogy a Perónyi-párliak fognak győzni. A munkapártnak a régi kastélyépületben ós a ligeti pavillonban volt a tanyája. A Nagypártiak a fdlsőrószi olvasó egyletben, a Gerő pártiak, sokkal többen, mint leszavaztak, a 48-as föggetlenségi kaszinóban tanyáztak. A Kovác3-választáskor ez a függetlenségi kaszinó 2400 korona bért kapott a két heti választási kampány a'att; Gerő már 500 koronáért birla. A választás napján Gyomán tartózkodott báró Solymosy, Pál Alfréd, Podmaniczky báró, Szabó István nagyatádi képviselők. Nyo'c órakora választási helyiség: a városháza ós a ref. központi iskola előtt kordont vont a szegedi 46-ik gyalogezred egy százada. Két század katonaság Balogh alezredes parancsnoksága alatt és csendőrség tartotta fenn a rendet. Azonban az egész választás alatt beavatkozásra nem volt szükség. Fél 9 órakor Daimel Sándor dr. választási elnök a községi bizalmi férfiak, a választási h. elnökök, jegyzőktől kivette az esküt, majd (udatta, hogy Gyoma, Körösfarcsa, Füzesgyarmat, Szeghalom, Vésztő ós Körösladány az első kü döttség előtt a városházán, Endrőd, Kondoros, Mezőberény, Köröstarcsa, Doboz a második küldöttség előtt a ref. iskolában szavaz. Tudatta az elnök, hogy, három jelölő kérvényt nyújtottak be. Ősapay ós társai dr. Gerő Ernőt, Maday és társai Perényi Zsigmondot, dr. Makai ós társai pedig Nagy Józsefet kérik jelölni. Sorshúzás utján, az első küldöttségnél Makai Márton dr. húzta a dr. Gerő párté, a második.küldöttségnól dr. Gerő kalapjából, szintén a Gerő-pártó volt az elsőség. A városházán Nagy volt a második, a ref. iskolánál a Perényi párt. A szavazás. Régen elmúlt 9 óra, de a Gerő-párti szavazók az első küldöttség előtt, dacára Daimel választási elnök többszöri intézkedésére, csak nem jelentkeznek, mire az elnök elrendeli, hogy a Nagy József gazdapáfti gyomai szavazók jöjjenek az urna elé. Az első Nagy-szavazó Cs. Szabó Gábor volt. A második küldöttség előtt szintén a fenti eset fordult elő. Nem jelentkezett Gerő-párti, igy a Perónyi-párt kezdte a szavazást. Első szavazó dr. Uhrin Eadre volt. E küldöttség előtt gyorsan kellett az aktust megszakítani. Ugyanis a mezőberónyi Nagy pártiak behatoltak i Bartolf közgyám vezetése alatt a Perényiék közé és az elnöknek kellett csend! őrség igénybevételével a nagy kavaró i dást megszüntetni. A szavazás gyors tempóban folyt, j Tiz órára az eső is elállt és a vidéki szavazók is türelmesebben vártak, mig ! az urnához közeledhettek. Ahogy a vá'asztás megkezdődött, híre kelt, hogy Gerő vies<alép, de ez nem volt igaz, hanem parlament; ir járt a Perényi- ós Nágy-pArtnál, hogy némi