Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1913-08-20 / 66. szám

88 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1913 aug. 10. len büntetlenül véthessenek és megsérthessék egy állam területét, amely éppen most tette le a fegyvert. A jegyzék végül kijelenti, hogy a bolgár kormány meg van győződve arró), hogy a hatalmak alkalmas eszközökkel fogják elintézni ezt a ügyet. Valószínű is, hogy a hatalmak sietnek Bulgária pártolására, mert az már csakugyan nem szép a törököktől, hogy egy holtra fáradt nemzeten akarja kitölteni bosszúját. Ez nem nemes ellenfélhez illő eljárás. A vagyonosodé Öcsöd. » Harminchatezer korona készpénzt örökölt. Mindenki tudja, hogy Öcsöd a vár megye legjobb módú községei közé tartozik Népe, az a derék bzinmagyar nép szorgalmas, takarékos és ennek a tulaj-, donságának köszönheti azt, hogy anyagilag jól áll, független és nincsen rászorulva senkinek a támogatására. Az öcsödieknek munkásházak se kellettek annak idején, mert ott meg van mindenkinek a saját házi tűzhelye. Ugyancsak a jó anyagi viszonyok az okai annak is, hogy az öcsödiek semmiféle áldozattól sem riadnak vissza, mikor községük haladásáról, fejlődéséről van szó. Legfőbb kívánságuk, vágyuk az, hogy vasútjok legyen. A vasút hiányát nagyon is érzik az öcsödiek, mert nekik csak tengelyen lehet a szomszédos községekkel közlekedniök. A vasútra áldoznának nagyobb összeget is kész örömmel. A Kunszentmárton—körösladányi vonal kiépítéséhez is nagy lelkesedéssel hozzájárult annak idején a képviselőtestület, mikor pedig a vasút terve távol esett a megvalósulástól, a Csongrád— mezőtúri vonal építésére szavazott meg nagyobb Összeget. De Öcsöd amellett, hogy jómódú, még szerencsés is. Volt egy tekintélyes polgára, I z b é k i Sándor, aki községe közügyei iránt mindig élénken érdeklődött és nagyon szerette községét. Mikor meghalt, jelentékeny vagyonát a községre hagyta. A vagyon ingatlanokból és 3600Ó korona készpénzből áll. Olyan tekintélyes örökség ez, hogy bárki elvállalná szívesen. A község nagy örömmel fogadta szintén az örökséget, örömét azonban megzavarta az a körülmény, hogy a rokonság pört indított ellene, mert magának vindikálta Izbéki Sándor hagyatékát. A pör le is folyt már, de nem az Izbéki atyafiak, hanem Öcsöd javára. A bíróság a szép örökséget Öcsödnek ítélte. A képviselőtestület természetesen örömmel fogadta a bíróság ítéletét ós azonnal intézkedett a vagyon felosztása, illetve hasznosítása iránt. Az ingatlanokat a községi közvagyonhoz csatolta a képviselőtestület, a 36,000 korona kószugy tekintettük a császárt, a nemzeti hős álmát. Reggel öt órakor egy átázott, fülig sáros futár érkezett. Egész Vauchampsról jött ez a szerencsétien tiszt. Elmondotta, hogy Blücher huszárjai egész Dhuysig nyomultak. A marsall felköltötte a császárt. Napoleon kinyitotta a szemét, nem látszott meglepődve, hogy egy Champegne-vidóki ócska majoros gunyhó fedele alatt aludt, császári palotájától oly távolán. Egy csésze kávét kért csupán. Mellettem ellépve, megcsípte pirospozsgás orcám. — De bájos gyermek — mondotta. Egy ragyogó aranyat nyomott-a kezembe, amelyen arcmása csillogott. Ma már nem vagyok fiatal, gyermekeim, apró gyermek is régen voltam már . . . Öreg anyó lett belőlem . . . Mint mindenkinek ebben az életben, nekem is voltak jó és rossz napjaim. A császár aranyát mind a mai napig őrzöm. Maholnap elmegyek messzire . . . száz éves is elmultam már. Az aranyat nem viszem magammal, kis dédunokám, Bastienne örökölje. Bastienne jegyese, Jean karján lépett a szobába. A fiatal viruló pár ott állott a dédanya előtt. — Itt van kis szépségem — szólt nagyanyó. — Neked adom a császár, az én Napoleonom aranyát. Őrizzétek meg, tartsátok becsben. Szerencsét hozzon reátok, az Isten megáldjon benneteket gyermekeim. A szépség meghatottan, fülig pirulva omlott Jean karjába. Elmerengve néztem a bájos családi képre, a kedves, egyszerű emberekre. Béranger örök szép danája csengett a fülemben: Meséljen, meséljen róla nagyanyó. Csak róla regéljen nekünk! . . . Edmond Fiion. pénzből pedig elsősorban egy jegyzői lak építését határozta el. A tanács javasolta, hogy a községházat is építsék ujjá az Izbéki örökségből, a képviselőtestület azonban nem fogadta el a javaslatot, mert a községháza újjáépítése jelentékeny összeget emésztett volna fel. Elhatározta ezenkívül a képviselőtestület, ho y a készpénzmaradványt és az ingatlanokból eredő jövedelmet a pótadó apasztására fordítja. Ily módon nagy a remény arra, hogy nemsokára. Öcsöd is azok közé a boídog ós fehér hollóként ritka községek közé fog tartozni, amelyeknek nincsen pótadójuk. Évente ugyanis egészen csinos jövedelme lesz a községnek az Izbéki hagyatékból. Az ingatlanok bérbeadását is elhatározta a képviselőtestület és utasította az elöljáróságot, hogy az uj jegyzői lak terveit és költségvetését mie'őbb készítse el. Uj alföldi szinikerületA szarvasi főszolgabíró akciója. Általánosan tudott dolog, hogy a jelenlegi rossz gazdasági viszonyok kegyetlen súlyát nagyon megérzi a magyar színészet is. Még Budapesten és a nagy vidéki gócpontokon csak exisztálnak valahogy a színházak, de a kisebb városokkal rendelkező kerületek direktorai egymásután mennek tönkre, úgyhogy most Budapesten és a vidéken 500-nál több színész nyomorog szerződés nélkül. A rossz gazdasági viszonyok mellett oka ennek a szomorú állapotnak az is, hogy a szinikeriileteket nem jól osztották be. Az egyik kerületbe módos, gazdag városok kerültek, a másikba csupa szegények. Az ilyen kerületekben a színtársulatok sorsa természetesen nem lehet más, még boldogabb időkben is, mint nyomorgás. A jelenlegi alföldi szinikerület összeállítása se mondható valami szerencsésnek. A kerületbe most Csaba, Fólegyháza, Cegléd, Halas Nagykőrös és Csongrád tartoznak. M i k 1 ó s s y Gábor, a szinikerület mostani direktora a megmondhatója, hogy Csaba kivételével az egész kerület alig ór valamit. Amit a legutóbbi szezon alkalmával Csabán összeszedett, hamarosan le kellett adnia Félegyházán ós Cegléden, pedig ezek városok ós állítólag intelligensebbek is Csabánál, a világ legnagyobb falujánál. " Békésmegyében Csaba mellett a szinidirektorok szempontjából még elég jóknak mondhatók Orosháza ós Szarvas is. Gyuláról nem beszélünk, mert az ottani szinügyi bizottság mindig valamelyik nagyobb színtársulatot szokott meghívni nyárára. Gyula nem is megy bele kerület-alakításokba. Mivel Csabán kívül még két jó község van a megyében a színtársulatra nézve, méltán csodálkozhatik mindenki, hogy mért nem tartoznak ezek egy szinikerületbe ? A direktorokra nézve is jobb volna, mert nem kellene messziről messzire költözködniök, ami szintén tetemes költséget emészt fel. Épen ezért, örömmel adunk hirt dr. W i e 1 a n d Sándor szarvasi főszolgabíró akciójáról. Dr. Wieland reorganizálni akarja az alföldi szinikerületet. Már egy ízben próbálkozott vele. Terve szerint akkor a kerületbe Csaba, Orosháza Szarvas és Hódmezővásárhely tar toztak volna, tehát mind egymáshoz | közel fekvő helységek. Ez a terv azon; ban nem sikerült, mert az általa ez irányban intézett felhívásra Hódmezővásárhely nem is reagált. Dr. Wieland ekkor uj ós szintén igen célszerűnek mondható tervezetet készített. A tervezet szerint az uj alföldi szinikerület a következő községekből állana : Nagykőrös, Szentes, Csaba, Kiskunfélegyháza, Cegléd, Orosháza és Szarvas. A játszási időre vonatkozólag a legnagyobb körültekintéssel, az egyes városok szini igényeinek, de amellett a színtársulat érdekeinek is harmonikus öszszeegyeztetésével a következő rendkívüli érdekes és praktikus javaslata van dr. Wieland Sándornak. Téli állomás lenne Békéscsaba december 1-től március l-ig ós Szentes október 1-től december l-ig. A többi helységekben pedig a játszási idő lenne: Kiskunfélegyháza március 1-től április l-ig, Cegléd április 1-től május 10 ig, Szarvas május •10-től julius l-ig. Julius hó szünet. Orosházán augusztus 1-től szeptem ber 1 ig, Nagykőrösön pedig szeptember 1-től október l-ig tartana a sziniszezon. — E tervezet megvitatására dr. Wieland elnök e hó végén hívja egybe a szarvasi szinügyi bizottságot s ennek ülése után nyomban bejelenti, hogy a városoknak ilyetén beosztásával belép-e az alföldi szinikerületbe. A szinügyi bizottsággal kapcsolatban egy nagyon sajnálatos hirről is számot kell adnunk. Megbízható forrásból értesültünk ugyanis arról, hogy dr. Wieland Sándornak eltökélt szándéka az, hogy a szinügyi bizotlság elnökségéről lemond. A lemondás oka igen elszomorító s hü képe a szarvasi társaséletnek. Az igazán emberfeletti munkát végző s önzetlen kulturtevókenysóget kifejtő elnök nemcsak a bizottságon kivül állók részéről, de a bizottsági tagok egy részéről sem lát olyan odaadó buzgalmat az ő feltótlen nagy értékű s örvendetes haladást jelző reformterveivel szemben, mint amilyen buzgalmat egy ilyen elsőrangú kulturális ügy megkívánna. Ezért határozta el magát a lemondásra az igazán tiszteletreméltó agilitásu főszolgabíró. Lemondását a szarvasiak fájlalhatják. N m • A adóhátralékosok büntetése. Kamatot kell fizetniök. Képviselőtestületi közgyűlés. Letagadhatatlan tény, hogy az adót nem szeretjük fizetni. Lármázunk, káromkodunk, ha valamelyik közintézmény nem jó, vagy hiányzik, de azt a pénzt, amiből ezek a közintézmények létesülnek, sajnáljuk az államtól. Azt kívánjuk, hogy dolgozzék, haladjon az állam, d3 ugy, hogy nekünk ne kelljen a zsebünkbe nyúlni. Ritka mint a fehér holló az olyan magyar, aki belátja azt, hogy a hazának pénzre, anyagi erőre van szüksége és fizet állampolgári fe lelősségének tudatában készséggel, szívesen. A legtöbb ember megvárja a végrehajtót, vagy ha már ezt nem is cselekszi, legalább hátralókban marad. A hátralékokból azonban kára van az államnak. Épen ezért rendelkezik az egyik törvény akként, hogy a késedelmes adófizetők tartoznak 5 százalékos kamatot fizetni a hátralók után. A községi adóknál ez a szokás nem áll fenn. A községeknek autonóm joguk e kérdés fölött határozni. Tudomásunk szerint Szeghalom az első község, amelyik nyomdokaiba lépett az államnak. Áz ottani képviselőtestület ugyanis legutóbbi közgyűlésén kimondotta, hogy a késedelmes községi adók után 5 százalékos kamatot fog szedni, ahogy ezt az állam is cselekszi. Az adófizetők bizonyára nem örülnek ennek a határozatnak, de a községnek haszna lesz belőle. Hogy ugyanis a kamatfizetéstől megszabaduljanak, a magyarok bizonyára szorgalmasabban ós pontosabban fogják leizzadni a községi adót. Ebből haszon háramlik a községre, de haszon háramlik a nemfizetésből is, mert akkor szedi az öt százalékot, amely ha sok a hátralékos, jelentékeny summára rúghat fel évente. A képviselőtestület közgyűlésének nevezetesebb tárgyai ezen kivül a. következők voltak: Az előfogatozási dijat nemrégiben 50 fillérre emelte fel a képviselőtestület kilomóterenkint. Éz a dij nagyon magas volt, úgyhogy a községnek az előfogatozásból alig volt valami bevétele. Erre való tekintettel a legutóbbi közgyűlésen ismét leszállította kilomóterenkint 28 fillérre a dijat. Hozott a képviselőtestület egy igazságtalan ós méltánytalan határozatot is, amennyiben kimondotta, hogy a körmérnök nyugdíjigényét nem ismeri el és ehhez semmi összeggel nem járul hozzá. Csodálkozunk ezen a határozaton. A községi mérnökök mindenütt nyugdíjjogosultsággal bírnak, hát csak Szeghalom legyen kivétel ? Ennél üdvösebb volt a képviselőtestület másik határozata, amellyel az iparos tanonciskola tanítóinak a díjazását évi 80 koronával emelte. A tanonciskola költségvetését azonban nem fo gadta el, hanem 40 százalókkal való leszállítás, illetve ujabb költségelőirányzat készítése céljából visszaadta a tanonciskola igazgatóságanak. V Az árvízkárosultak számára az alispán megkeresése kapcsán 100 koronát szavazott meg a képviselőtestület, amelynek ülése ezzel véget ért. Megíelebbezték a gyulai városháza építését Nem volt takarékos a város. Nemrégiben örömmel adtunk hírt arró), hogy a gyulai városháza újjáépítésének ügye oly sok huzavona, tanácskozás és tárgyalás után végre-valahára közel jutott a befejezéshez, amennyiben elkészültek a tervei, sőt már vállalatba is adta a képviselőtestület az építkezési munkálatokat. Azt hittük, hogy az építkezésnek most már nem lesz semm^ akadálya, úgyhogy az uj városháza hamarosan el is készül. E hiedelmünkben azonban csalatkoztunk, mert most már bizonyos, hogy a városháza újjáépítéséhez az idén nem is fognak hozzá. A képviselőtestületnek a vállalatba adásra vonatkozó határozata ugyanis isten tudja> mikor válik jogerőssé, mert megíelebbezték. Mint .már megírtuk, a képviselőtestület a városháza újjáépítését N. S z ab a d o s József, P f a f f Ferenc ós S c h n e r Mátyás gyulai építőmesterekre bizta, akik 348,000 koronáért haji landók az építkezési munkálatokat végrehajtani. Bár a megszavazott 300,000 K-át jóval túlhaladja ez az ajánlat, a képviselőtestület mégis ehárom vállalkozó ajánlatát fogadta el, egyrészt azért, mert náluk kellő garanciát talált az épitkezés lelkiismeretes végrehajtására, másrészt pedig azért, mert kijelentették, hogy az esetleges több költséget nem fogják a városon követelni. A határozat meghozatala nem ment simán, egész délutánt igénybe vevő vita voit fölötte, mert sokan abban a véleményben voltak, hogy az összmunkálatokat csoportokra osszak szét és ugy adják ki egyes kisebb vál^ lalkozóknak, mert ugy körülbelül 12000 koronányi megtakarítást lehet elérni. Tizenkétezer korona pedig mindenhol számottevő összeg, de még inkább jelentős summa Gyulának, amely mindig anyagi gondokkal küzd. A képviselőtestület többsége azonban gavallóroskodott, nem tartotta valami nagy summának a 12000 koronát ós odaadta a városháza építését Szabadoséknak. A szótöbbséggel hozott határozat ellen ifj. S c h r i f f e r t József építőmester és társai felebbezóst nyújtottak be a törvényhatósági bizottsághoz, amely azt csak októberi közgyűlésén fogja tárgyalni. A határozat jogerőre emelkedése ennélfogva csak télre várható. Ezért fognak csak jövőre az átépítéshez. A terjedelmes felebbezésben Schrifferték a városra károsnak mondják a városházának az elhatározott módon való felépítését. Felhozzák azt a megoldási módozatot, hogy az épületet a szomszédos Deutsch ós Schmidt házak meg vételével a frontra kellene kiépíteni, mely esetben uj utca nyitásával a piaci mészárosok is elhelyezést nyerhetnének az e célra építendő üzlethelyiségekben, A szük udvarra való építkezés célszerűtlen voltát vitatják. Nézetük szerinl a képviselőtestület figyelmen kivűl hagyta a közszállitási szabályzatnak ama tiltó rendelkezését, hogy az utóajánlatok, felvilágosítási beadványok figyelembe nem vehetők. Már pedig a közgyűlés egyedül azért ítélte oda a munkát Szabadoséknak, mert ezek utólag kijelentették, hogy megbízatásuk esetén semmiféle pótmunkát fel nem számítanak. A közszállitási szabályzat betartásával s a munkák szétdarabolásával 12000 korona megtakarítás lett volna elérhető. Kifogás tárgyává teszik a tervek ós a részletrajzok hiányos-yoltát, Kérik a törvényhatóságot, hogy amenynyiben az építkezési tervet helyesnek ítélné s ugy találná, hogy a jelenlegi terv szerinti ópités a város érdekével összeegyeztethető, az esetben a képviselőtestületi határozat megváltoztatásával az egyes munkacsoportok megosztását rendelje el s felebbezőket, mini olcsóbb ajánlattevőket bizza meg aa építés kivitelével. Bár nem igen van remény arra hogy a törvényhatósági bizottság meg változtatja a képviselőtestület határozatát, mégis tagadhatatlanul sok igaz van a felebbezésben ós a megyebizottság s város érdekében cselekednék, ha helyei adna néki. Gyula nem olyan gazdag, nem rendelkezik annyi jövedelemmel, hogy 12000 koronákat csakúgy dobáljon ide oda, a levegőbe.