Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1913-08-17 / 65. szám

Békéscsaba 1913 szept. 4. BÉKÉSMEGYEJ KÖZLÖNY 3 legmesszebbre lót és ahonnan a leg­messzebbre hallik a szava. Vissza a parlamentbe 1 Belső ügyeink is ezt sürgetik. Nem­csak egyes partokat kell szervezni, hanem szervezni kell az egész országot. Mert nagy feladatok előtt állunk. Itt kopogtat már a kapunKon az 1917 ben megkötendő egyesség dolga Ausztriával. Nehogy megint ugy járjunk, mint a koalíció idején, hogy afrikai vadak módjára néhány cifra gyöngyért elté­kozoljuk legdrágább kincseinket. Aztán a külkereskedelmi szerződések megkö­tésének ideje is mihamar lejár, az uj Balkánállamokkal is uj szerződéseket kell kötnünk. Mindezeknél a kérdések­nél nyitott és tisztán látó szemekkel kell őrködnünk az ország egyetemes érdekeire. Vájjon ez az őrködés nem kötelessége e az ellenzéknek is ? Szervezni kell az egész országot. Ehez a szervezéshez hozzá tartozik a nemzetiségi kérdés megoldása és a köz­igazgatás államosítása. Mindez ugy, ahogy azokat nem egy máról holnapra alakuló pírt kicsinyes érdeke, hanem ahogyan az egész ország egyetemes érdeke megkívánja. Az erősekre kell bízni az ország kormányzatát. De a kormányzást az ellenzéknek kötelessége ellenőriznie. Honnét ? A legmagasabb őrtálló helyről, a parlamentből. Ez a veleje a Vadisz Lipót pro­grammbeszédének, mely minden kicsi­nyes napi tülekedést mellőzve, tisztán az ország egyetemes érdekeinek tár­gyias hangoztatása s amelyet magukba szállva, még az ellenzékiek is megszív­lelhetnek. ügybrn szerep'ő tanú' at hallgassa ki. A budapesti főkapitányságon dr. Németh fogalmazó kap'a meg az ügyet, aki az iratokat áttette az ügyészségre. Az ügyészség viszont visszaküldötte az aktacaomót azzal, hogy a rendőrség előbb hallgassa ki Repeczky Aladárt. Ez a kihallgatás pénteken meg is történt, ma pedig önként jelentkezett Ivánka Imre a rendőrségen és az ő vallomását is jegyzőkönyvbe foglalták. Ivánka különben, aki teljesen tisz­tának és ártatlannak érzi magát, a főhadnagy ellen feljelentést tett fölöttes hatóságánál és haragosan jelentette ki, hogy lefokoztatja Sigmond Andrást, aki őt ok nélkül ilyen kellemetlen helyzetbe sodorta. A budipesti rendőrségen különben jelentkezett tanúnak Weisz Alfréd régi­ségkereskedő, aki kijelentette, hogy ismeri a Bruckenthal-féle gyűjtemény képeit és hasonlatosságot fedezett fel azok és Ivánka képei között. Csalással vádolják Békés képviselőjét. Nyilatkozik Ivánka Imre. Békés képviselője, Ivánka Imre nagyon ritkán méltatja választókerüle­tét arra, hogy meglátogassa. Megelég­szik avval, hogy megválasztották, de azt nem tartj i kötelességének, hogy egy­szer-másszor széjjel is nézzen idelenn ós közvetlen érintkezésből tudja meg, hogy tuljdonképen mi fáj, mi a baja a nép­nek és hogy vélekedik a mostani poli­tikai helyzetről. Ert ő méltóságán aluli­nak tartja. Vagy talán, — ugylátszik — nem igen akar többé Békés képviselője lenni. Azonban, ha idelenn nem is mutatja magát, gondoskodik arról, hogy választói halljanak róla. A fővárosi és vidéki la­pok igen gyakran foglalkoznak véle, mert mindig valamelyes szenzáció kö­zéppontjában áll. Voltak lovagias ügyei, zsarolási pört indított László Arnold és B é k e f i Sándor álhirlapirók ellen, amely pör körülményei szintén szenzá­ciósak voltak. A parlamenti botrányok­ból is kivette részét, sőt betege is lett az izgalmaknak. Legérdekesebb azonban mostani sze­replése. Ebben a C3unya kis esetben már nem ő a vádló, hanem ő a vádlott. Az eset röviden a következő: Sigmond András főhadnagy feljelen­tést tett Ivánka Imre magyar ország­gyűlési képviselő és Repeczky volt huszárfőhadnagy ellen csalás kísérlete miatt. A főhadnagy feljelentése szerint Repeczky, Ivánka nevében Rembrandt, Van Dyck s egyéb műremekeket kínált megvételre neki 30,000 koronáért. Sig­mond főhadnagy Ivánkának előlegül 2000 koronit adott át, majd megakarta vizsgáltatni szakértőkkel a képeket. Ivánka kijelentette, hogy a szak­értői vizsgálatot nem engedi meg, hanem követeli, hogy a főhadnagy vegye át a képeket. Sigmond főhadnagy erre vissza­követelte a 2000 korona előleget, amit nem kapott meg, sőt követelte tőle Ivánka a még esedékes 28,000 koronát is. Ez volt a feljelentés lényege. A bácsi rendőrfőnökség Sigmond András főhadnagy feljelentését áttette a budapesti rendőrséghez, hogy az Uj hid Szeghalmon. A gőzmalmi hid költséged Békésmegyében ujabban nagyon is föllendült az ut- és hidépitkezés. Csak nem rég fejezték be a remetei hid épí­tését, építés a'att állanak a gyulai fekete­körösi, a dobozi kettős-körösi ós az endrődi hármas-körösi hidak. Mind a négy hatalmas erős hid, amelyeknek az építése hatalmas összeget emészt fel. Valamennyi hidra nagy szükség van a közlekedés megkönnyítése céljából. Szeghalmon is csak nemrég lett ké­szen a foki hid ós már ujabb hidra van szükség, még pedig a gőzmalomnál, mert az ottani hid régi, rozoga, a köz­lekedésre határozottan veszedelmes,úgy­hogy már régen el van zárva. A szeg­halmiakra nézve ez azonban nagy kár, mert C3ak kerü'ővel tudnak átjutni a tu^só partra, vagy pedig csolnakon. A vármegye jól tudja, hogy annak a hidnak ujjal való kicserélésére nagy szükség van, de nem tehet semmit, mert nincsen pénze. Az utóbbi években elő­állott nagyarányú hidépitkezések telje­sen kimerítették, úgyhogy a gőzmalmi hidra már egy fillérje sem maradt. Ilyen körülmények között más megoldás nem volt, mint hogy az érdekeltek igyekez­tek a szükséges költséget előterem­teni. A járási uti bizottság, amelynek feladatai közé az ilyen ügyek intézése is tartozik, folyamodott a képviselőtes­tülethez, a kereskedelmi miniszterhez, a két érdekelt ármentesitő társulathoz ós a vármegyéhez is, de nem pénzért, hanem a régi dobozi hid jó karban levő vasfelszerkezetének átengedéséért. A kereskedelmi miniszter azt vála­szolta, hogy hajlandó a hídépítéshez hozzájárulni, de előbb tisztázni kell azt, hogy a hid mennyibe kerül ós mennyi fog összegyűlni ? A hiányzó összeget aztán ő majd fedezni fogja. A miniszternek ezek a feltótelei most már teljesítve vannak. Megállapítást nyert ugyanis, hogy a hid körülbelül 70,000 koronába fog kerülni. Ehhez adakoztak Szeghalom képviselőtestülete 14000, a két érdekelt ármentesitő társulat 5—5000 koronát, a vármegye átengedte a do­bozi hid vasfelszerkezetót, amelynek az értéke 18000 korona, ezenkívül az uti­bizottság ís összegyűjtött aláírások ut­) ján 4362 koronát. Gyűjtés utján tehát 46,362 korona • jött össze, amelyhez még 24000 korona , szükséges, hogy a 70,000 korona meg ; legyen. A vármegye most felirt a keres­kedelmi miniszterhez, hogy régebbi Ígé­retéhez kóp98t ezt a hiányzó összeget államsegély gyanánt utalványozza ki. Ha ez megtörténik, az uj gőzmalmi hid építéséhez nemsokára hozzá lehet fogni a szeghalmiak nagy örömére. A csabai közigazgatási állatorvosok fizetésrendezése. Vita a közgyűlésen. A csabai állatorvoskérdéssel lapunk hasábjain nagyon sokszor foglalkoztunk már. Köztudomásu, hogy Csaba kép­viselőtestülete több, méltánylást érdemlő körülménynél fogva a vágóhidi állat orvos fizetését 4000 koronában állapí­totta meg. Ugyanakkor a közigazgatási állatorvos fizetését nem volt hajlandó 1400 koronáról felemelni. Bajcsy Gusztáv állatorvos ezért felment egó szen a közigazgatási biróságig, amely azonban nem tartotta magát illetékes­nek érdemleges döntésre. Csütörtökön az ügy ismét a képviselőtestület elé ke­rült ós ismét határoznia kellett a kép­viselőtestületnek most már nemcsak Bajcsy Gusztáv, hanem az újonnan vá­lasztott harmadik állatorvos, Szák György fizetésrendezése ügyében is. És csodálatos, hogy bár az uj állategész­ségügyi törvény alapján készült vár­megyei szabályrendelet megállapította minden községre nézve az állatorvosi fizetés minimumát és bár azzal tisztában van mindenki, hogy a két állatorvos fizetésén változtatni kell: a képviselő­testület mégsem akarta ezt saját jószán­tából megtenni. Vár, vár, ugylátszik, jobban esik neki, ha ráparancsolnak, mint az engedetlen gyermekre. K o r o s y László főjegyző terjesz­tette elő a közigazgatási bizottságnak Bíjcsy Gusztáv panaszára hozott dönt­vényét és a főszolgabíró kísérő iratait, amely felszólítja a községet, hogy a két állatorvos fizetősét a megyei szabály­rendeletnek megfelelően rendezze. A tanács azt javasolta, hogy a köz­gyűlés vegye tudomásul az iratokat azzal, hogy a fizetésrendezós ügyében csak akkor határoz, amikor a megye idevonatkozó határozata, amely most felebbezés alatt áll, jogerőssé válik. Javasolta a tanács azt is, hogy a 800 korona husvizsgálati dijat a közgyűlés Bajcsy Gusztávtól vonja meg, mert nem teljesít husvizsgálatot. Kiss László fŐ3zolgabiró : Az állat­egészségügyi törvény értelmében a törvényhatóság állapítja meg az állat­orvosok fizetését, a községeket csupán meghallgatja. Már a földmivelésügyi miniszter is aránytalannak találta azt a különbséget, mely a vágóhidi és a köz­igazgatási állatorvos fizetése között áll fenn. Ha most a képviselőtestület nem rendezi a másik két állatorvos fizetését, azok felebbeznek ós akkor a törvény­hatóság feltélenül meg fogja nekik álla­pítani legalább is a minimumot, vagyis 1600 korona fizetést ós 400 korona lak­bért. Ezért helyesebb, ha maga a kép­viselőtestület rendezi a fizetést. Nem azt kell nézni, hogy ki tölti be az állást, hanem tárgyilagosan kell gondolkozni ós ítélni ilyen kérdésekben. Már maga a képviselőtestület erkölcsi reputációja is követeli a fizetósrendezést. K o r o s y László főjegyző : A tanácsi javaslatban nincs kifejezve olyasmi, mintha a képviselőtestület egyenesen megtagadná a fizetósrendezést. Csupán a törvényhatósági határozat jogerőre emelkedéséig vár. Mihelyt a miniszter azt jóváhagyja, a képviselőtestület azon­nal rendezni fogja a fizetést. Kiss László : Csaba nem felebbezte meg a törvényhatósági határozatot, tehát ; azt magára nézve kötelezőnek ismerte J el. Mért ne rendezhetné tehát már most a fizetést ? Hrabovszky Pál javasolja, hogy Bajcsy Gusztávnak a 800 korona hus­vizsgálati dijat csatolja fizetéséhez a képviselőtestület. Felkiáltások: Várjuk meg a miniszter döntését! Esek után a képviselőtestület el­fogadta a tanács javaslatát. volt a programja, hogy magyarrá teszi a félig magyar falut. De már az első lépésnél nagy akadályokkal találkozott a magyar tanitó. A környékbeli oláh papok fenyegették, a parasztok terrori­zálták. Rettentő módon elkeseredtek, hogy magyar tanítót hoztak a nyakukra és nyíltan hirdették, hogy a falut nem engedik elmagyarositani. Az ujj iskola­mester azonban nem ijedt meg. Szembe­nézett az ellenségeivel. Különben is rendkívül vakmerő s amellett hatalmas erejű ember. E ?y-kót támadójával köny­nyü szerrel elbánt. Alig volt fél eszten­deig Bottyánban, az oláh nebulók a magyar Himnuszt énekelték ós magyar szóval köszöntek az utcán. Ez már több volt a soknál. Egy reggel Tóth Imre levelet talált az ablakában: Vigyázz magadra kutya magyar! Ha el nem takarodsz a községből — agyonverünk. A tanitó rá se hederített a fenye­getésre. Dolgozott nyugodtan tovább és a gyerekek mindennap jobban tud­tak magyarul. A fenyegető levelek egy­mást érték ezalatt s csak az volt a fel­tűnő, hogy a leveleket hibátlan helyes­írással, sőt disztingvált stílusban írták. Tóth egész gyűjteményt szerzett a le­velekből, aztán jelentést tett a nagy­váradi tanfelügyelőségnól s a bíróság megindította a vizsgálatot. De nem volt eredmény. Azonban, ha a tanitó egy-két napra távozott Mezőbottyánból már baj volt. Mire visszatért, szomorúan tapasztalta, hogy a lakását feltörték, a felesége fe­hérneműit és az ő ruháit széttépték, bútorait megrongálták. A csendőrök is nyomoztak ilyenkor, de sikertelenül. Egy este Tóth Imre Kisjenőről, ahol Cziráky Béla tanitó vendége volt, gya­log ment hazafelé. A község határában ballagott, amikor lövés dördült s golyó süvített el a füle mellett. A következő pillanatban három bekormozott arcú paraszt toppant eléje. — Most megdöglik egy disznó ma­gyar! — kiáltotta az egyik. Tóth Imre birokra kelt a merény­lőkkel. Egyiket a bo'jával főbevágta, a másikat a mellén ragadta meg. A har­madik egy öles ember, két lépést hát­rált, aztán revolverével mellbelőtte a tanítót. Tóth megtántorodott s rávetette magát támadójára. Földre gyűrte, kira­gadta kezéből a revolvert s a fegyver agyával verte. Aztán az éjszakai alakok elszaladtak s messziről lövöldöztek még a tanitó felé. Tóth Imre csodálatos módon me­nekült meg. A golyó felesége arcképé­ben akadt meg s nem okozott sérülést. A tanitó másnap bement Nagyváradra s jelentést tett Vasady Lajo3 tanfelügye­lőnek, aki a kabát bélésében találta meg a revolvergolyót. Szigorú vizsgálat in­dult meg, a csendőrök több falubeli em­bert fogtak gyanúba, de a tanitó nem ismerte fel támadóit, akiknek arca a merénylet idején be volt kormozva. A bíróság kénytelen volt az eljárást meg­szüntetni. Tóth Imrének azonban azóta sincs nyugta. Egy hónappil ezelőtt a mezőtelegdi uton is rálőttek. A fiatal tanitó számtalanszor kérte áthelyezését, de kérelmét nem intézik el. Tóth Imre nemrég Békéscsabára jött a gazdasági tanfolyamot hallgatni. Magával hozta fiatal feleségét is és ott­hon gazdátlan maradt a lakás. Az ój­sztka aztán felgyuj ották EZ iskolát. Este tíz óra tájban betörtek a tanitó lakására. A ruhákat és bútorokat le­öntötték petróleummal és meggyújtották. Az épület perc alatt lángba borult. Az iskola és a tanitó lakása teljesen leégett. Ezenkívül elhamvadt Tóth Imre száz kaptár méhe, gyönyörű méheíye. Az oltásnál senki sem segített, a parasztok nevetve állták körül az égő házat, az asszonyok mézet ettek. Senki sem volt, aki oltásra biztatta volna őkeU Az épü­let rombadőlt anélkül, hogy bárki egy kancsó vizzel sietett volna a lángokat oltani. Oláhok által üldözött tanité Csabán. Meg akarták gyilkolni. — Felgyuj tották a házát. Csabán a földmivesiskolában gazda­sági tanfolyamon van egy fiatal tanitó, aki valósággal hőse a magyar kultura terjesztésének. Istentől elátkozott, buta vad mócok között működik ez a hős, örökös életveszedelmek közepette, mert az az őrültek házáig fanatikus nép ha­lálosan gyűlöli magyarsága miatt ós folyton életére tör. T ó th Imrének hívják ezt a fiatal embert, a biharmegyei Mező b o ttyán község tanítóját. Alig öt éve került a kis oláh községbe a fiatalember s az A csabai szinház építése. Novemberben megnyitják. Nemcsak csodálkozást, de a rossz­májuakból igen keserű gúnyt is vált ki a csabai szinház ujraépitóse. A gunyo­lSdók elfelejtik, hogy sokkal nehezebb régi épületből ujat alkotni, mint szabad területen adott tervek szerint falakat e r. elni. Nem veszik tekintetbe azt sem, hogy szinház-épités és berendezés spe­ciális, sok százféle munkát kiván. Abból, hogy az építkezés hosszadal­mas, senkinek kára, vagy baja nincs. A régi, színháznak csúfolt épületben a színi idény kezdetét a színházlátogató kisded csapat legjobban decemberben

Next

/
Oldalképek
Tartalom