Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) július-december • 52-101. szám
1913-08-17 / 65. szám
Békéscsaba 1913 szept. 4. BÉKÉSMEGYEJ KÖZLÖNY 3 legmesszebbre lót és ahonnan a legmesszebbre hallik a szava. Vissza a parlamentbe 1 Belső ügyeink is ezt sürgetik. Nemcsak egyes partokat kell szervezni, hanem szervezni kell az egész országot. Mert nagy feladatok előtt állunk. Itt kopogtat már a kapunKon az 1917 ben megkötendő egyesség dolga Ausztriával. Nehogy megint ugy járjunk, mint a koalíció idején, hogy afrikai vadak módjára néhány cifra gyöngyért eltékozoljuk legdrágább kincseinket. Aztán a külkereskedelmi szerződések megkötésének ideje is mihamar lejár, az uj Balkánállamokkal is uj szerződéseket kell kötnünk. Mindezeknél a kérdéseknél nyitott és tisztán látó szemekkel kell őrködnünk az ország egyetemes érdekeire. Vájjon ez az őrködés nem kötelessége e az ellenzéknek is ? Szervezni kell az egész országot. Ehez a szervezéshez hozzá tartozik a nemzetiségi kérdés megoldása és a közigazgatás államosítása. Mindez ugy, ahogy azokat nem egy máról holnapra alakuló pírt kicsinyes érdeke, hanem ahogyan az egész ország egyetemes érdeke megkívánja. Az erősekre kell bízni az ország kormányzatát. De a kormányzást az ellenzéknek kötelessége ellenőriznie. Honnét ? A legmagasabb őrtálló helyről, a parlamentből. Ez a veleje a Vadisz Lipót programmbeszédének, mely minden kicsinyes napi tülekedést mellőzve, tisztán az ország egyetemes érdekeinek tárgyias hangoztatása s amelyet magukba szállva, még az ellenzékiek is megszívlelhetnek. ügybrn szerep'ő tanú' at hallgassa ki. A budapesti főkapitányságon dr. Németh fogalmazó kap'a meg az ügyet, aki az iratokat áttette az ügyészségre. Az ügyészség viszont visszaküldötte az aktacaomót azzal, hogy a rendőrség előbb hallgassa ki Repeczky Aladárt. Ez a kihallgatás pénteken meg is történt, ma pedig önként jelentkezett Ivánka Imre a rendőrségen és az ő vallomását is jegyzőkönyvbe foglalták. Ivánka különben, aki teljesen tisztának és ártatlannak érzi magát, a főhadnagy ellen feljelentést tett fölöttes hatóságánál és haragosan jelentette ki, hogy lefokoztatja Sigmond Andrást, aki őt ok nélkül ilyen kellemetlen helyzetbe sodorta. A budipesti rendőrségen különben jelentkezett tanúnak Weisz Alfréd régiségkereskedő, aki kijelentette, hogy ismeri a Bruckenthal-féle gyűjtemény képeit és hasonlatosságot fedezett fel azok és Ivánka képei között. Csalással vádolják Békés képviselőjét. Nyilatkozik Ivánka Imre. Békés képviselője, Ivánka Imre nagyon ritkán méltatja választókerületét arra, hogy meglátogassa. Megelégszik avval, hogy megválasztották, de azt nem tartj i kötelességének, hogy egyszer-másszor széjjel is nézzen idelenn ós közvetlen érintkezésből tudja meg, hogy tuljdonképen mi fáj, mi a baja a népnek és hogy vélekedik a mostani politikai helyzetről. Ert ő méltóságán alulinak tartja. Vagy talán, — ugylátszik — nem igen akar többé Békés képviselője lenni. Azonban, ha idelenn nem is mutatja magát, gondoskodik arról, hogy választói halljanak róla. A fővárosi és vidéki lapok igen gyakran foglalkoznak véle, mert mindig valamelyes szenzáció középpontjában áll. Voltak lovagias ügyei, zsarolási pört indított László Arnold és B é k e f i Sándor álhirlapirók ellen, amely pör körülményei szintén szenzációsak voltak. A parlamenti botrányokból is kivette részét, sőt betege is lett az izgalmaknak. Legérdekesebb azonban mostani szereplése. Ebben a C3unya kis esetben már nem ő a vádló, hanem ő a vádlott. Az eset röviden a következő: Sigmond András főhadnagy feljelentést tett Ivánka Imre magyar országgyűlési képviselő és Repeczky volt huszárfőhadnagy ellen csalás kísérlete miatt. A főhadnagy feljelentése szerint Repeczky, Ivánka nevében Rembrandt, Van Dyck s egyéb műremekeket kínált megvételre neki 30,000 koronáért. Sigmond főhadnagy Ivánkának előlegül 2000 koronit adott át, majd megakarta vizsgáltatni szakértőkkel a képeket. Ivánka kijelentette, hogy a szakértői vizsgálatot nem engedi meg, hanem követeli, hogy a főhadnagy vegye át a képeket. Sigmond főhadnagy erre visszakövetelte a 2000 korona előleget, amit nem kapott meg, sőt követelte tőle Ivánka a még esedékes 28,000 koronát is. Ez volt a feljelentés lényege. A bácsi rendőrfőnökség Sigmond András főhadnagy feljelentését áttette a budapesti rendőrséghez, hogy az Uj hid Szeghalmon. A gőzmalmi hid költséged Békésmegyében ujabban nagyon is föllendült az ut- és hidépitkezés. Csak nem rég fejezték be a remetei hid építését, építés a'att állanak a gyulai feketekörösi, a dobozi kettős-körösi ós az endrődi hármas-körösi hidak. Mind a négy hatalmas erős hid, amelyeknek az építése hatalmas összeget emészt fel. Valamennyi hidra nagy szükség van a közlekedés megkönnyítése céljából. Szeghalmon is csak nemrég lett készen a foki hid ós már ujabb hidra van szükség, még pedig a gőzmalomnál, mert az ottani hid régi, rozoga, a közlekedésre határozottan veszedelmes,úgyhogy már régen el van zárva. A szeghalmiakra nézve ez azonban nagy kár, mert C3ak kerü'ővel tudnak átjutni a tu^só partra, vagy pedig csolnakon. A vármegye jól tudja, hogy annak a hidnak ujjal való kicserélésére nagy szükség van, de nem tehet semmit, mert nincsen pénze. Az utóbbi években előállott nagyarányú hidépitkezések teljesen kimerítették, úgyhogy a gőzmalmi hidra már egy fillérje sem maradt. Ilyen körülmények között más megoldás nem volt, mint hogy az érdekeltek igyekeztek a szükséges költséget előteremteni. A járási uti bizottság, amelynek feladatai közé az ilyen ügyek intézése is tartozik, folyamodott a képviselőtestülethez, a kereskedelmi miniszterhez, a két érdekelt ármentesitő társulathoz ós a vármegyéhez is, de nem pénzért, hanem a régi dobozi hid jó karban levő vasfelszerkezetének átengedéséért. A kereskedelmi miniszter azt válaszolta, hogy hajlandó a hídépítéshez hozzájárulni, de előbb tisztázni kell azt, hogy a hid mennyibe kerül ós mennyi fog összegyűlni ? A hiányzó összeget aztán ő majd fedezni fogja. A miniszternek ezek a feltótelei most már teljesítve vannak. Megállapítást nyert ugyanis, hogy a hid körülbelül 70,000 koronába fog kerülni. Ehhez adakoztak Szeghalom képviselőtestülete 14000, a két érdekelt ármentesitő társulat 5—5000 koronát, a vármegye átengedte a dobozi hid vasfelszerkezetót, amelynek az értéke 18000 korona, ezenkívül az utibizottság ís összegyűjtött aláírások ut) ján 4362 koronát. Gyűjtés utján tehát 46,362 korona • jött össze, amelyhez még 24000 korona , szükséges, hogy a 70,000 korona meg ; legyen. A vármegye most felirt a kereskedelmi miniszterhez, hogy régebbi Ígéretéhez kóp98t ezt a hiányzó összeget államsegély gyanánt utalványozza ki. Ha ez megtörténik, az uj gőzmalmi hid építéséhez nemsokára hozzá lehet fogni a szeghalmiak nagy örömére. A csabai közigazgatási állatorvosok fizetésrendezése. Vita a közgyűlésen. A csabai állatorvoskérdéssel lapunk hasábjain nagyon sokszor foglalkoztunk már. Köztudomásu, hogy Csaba képviselőtestülete több, méltánylást érdemlő körülménynél fogva a vágóhidi állat orvos fizetését 4000 koronában állapította meg. Ugyanakkor a közigazgatási állatorvos fizetését nem volt hajlandó 1400 koronáról felemelni. Bajcsy Gusztáv állatorvos ezért felment egó szen a közigazgatási biróságig, amely azonban nem tartotta magát illetékesnek érdemleges döntésre. Csütörtökön az ügy ismét a képviselőtestület elé került ós ismét határoznia kellett a képviselőtestületnek most már nemcsak Bajcsy Gusztáv, hanem az újonnan választott harmadik állatorvos, Szák György fizetésrendezése ügyében is. És csodálatos, hogy bár az uj állategészségügyi törvény alapján készült vármegyei szabályrendelet megállapította minden községre nézve az állatorvosi fizetés minimumát és bár azzal tisztában van mindenki, hogy a két állatorvos fizetésén változtatni kell: a képviselőtestület mégsem akarta ezt saját jószántából megtenni. Vár, vár, ugylátszik, jobban esik neki, ha ráparancsolnak, mint az engedetlen gyermekre. K o r o s y László főjegyző terjesztette elő a közigazgatási bizottságnak Bíjcsy Gusztáv panaszára hozott döntvényét és a főszolgabíró kísérő iratait, amely felszólítja a községet, hogy a két állatorvos fizetősét a megyei szabályrendeletnek megfelelően rendezze. A tanács azt javasolta, hogy a közgyűlés vegye tudomásul az iratokat azzal, hogy a fizetésrendezós ügyében csak akkor határoz, amikor a megye idevonatkozó határozata, amely most felebbezés alatt áll, jogerőssé válik. Javasolta a tanács azt is, hogy a 800 korona husvizsgálati dijat a közgyűlés Bajcsy Gusztávtól vonja meg, mert nem teljesít husvizsgálatot. Kiss László fŐ3zolgabiró : Az állategészségügyi törvény értelmében a törvényhatóság állapítja meg az állatorvosok fizetését, a községeket csupán meghallgatja. Már a földmivelésügyi miniszter is aránytalannak találta azt a különbséget, mely a vágóhidi és a közigazgatási állatorvos fizetése között áll fenn. Ha most a képviselőtestület nem rendezi a másik két állatorvos fizetését, azok felebbeznek ós akkor a törvényhatóság feltélenül meg fogja nekik állapítani legalább is a minimumot, vagyis 1600 korona fizetést ós 400 korona lakbért. Ezért helyesebb, ha maga a képviselőtestület rendezi a fizetést. Nem azt kell nézni, hogy ki tölti be az állást, hanem tárgyilagosan kell gondolkozni ós ítélni ilyen kérdésekben. Már maga a képviselőtestület erkölcsi reputációja is követeli a fizetósrendezést. K o r o s y László főjegyző : A tanácsi javaslatban nincs kifejezve olyasmi, mintha a képviselőtestület egyenesen megtagadná a fizetósrendezést. Csupán a törvényhatósági határozat jogerőre emelkedéséig vár. Mihelyt a miniszter azt jóváhagyja, a képviselőtestület azonnal rendezni fogja a fizetést. Kiss László : Csaba nem felebbezte meg a törvényhatósági határozatot, tehát ; azt magára nézve kötelezőnek ismerte J el. Mért ne rendezhetné tehát már most a fizetést ? Hrabovszky Pál javasolja, hogy Bajcsy Gusztávnak a 800 korona husvizsgálati dijat csatolja fizetéséhez a képviselőtestület. Felkiáltások: Várjuk meg a miniszter döntését! Esek után a képviselőtestület elfogadta a tanács javaslatát. volt a programja, hogy magyarrá teszi a félig magyar falut. De már az első lépésnél nagy akadályokkal találkozott a magyar tanitó. A környékbeli oláh papok fenyegették, a parasztok terrorizálták. Rettentő módon elkeseredtek, hogy magyar tanítót hoztak a nyakukra és nyíltan hirdették, hogy a falut nem engedik elmagyarositani. Az ujj iskolamester azonban nem ijedt meg. Szembenézett az ellenségeivel. Különben is rendkívül vakmerő s amellett hatalmas erejű ember. E ?y-kót támadójával könynyü szerrel elbánt. Alig volt fél esztendeig Bottyánban, az oláh nebulók a magyar Himnuszt énekelték ós magyar szóval köszöntek az utcán. Ez már több volt a soknál. Egy reggel Tóth Imre levelet talált az ablakában: Vigyázz magadra kutya magyar! Ha el nem takarodsz a községből — agyonverünk. A tanitó rá se hederített a fenyegetésre. Dolgozott nyugodtan tovább és a gyerekek mindennap jobban tudtak magyarul. A fenyegető levelek egymást érték ezalatt s csak az volt a feltűnő, hogy a leveleket hibátlan helyesírással, sőt disztingvált stílusban írták. Tóth egész gyűjteményt szerzett a levelekből, aztán jelentést tett a nagyváradi tanfelügyelőségnól s a bíróság megindította a vizsgálatot. De nem volt eredmény. Azonban, ha a tanitó egy-két napra távozott Mezőbottyánból már baj volt. Mire visszatért, szomorúan tapasztalta, hogy a lakását feltörték, a felesége fehérneműit és az ő ruháit széttépték, bútorait megrongálták. A csendőrök is nyomoztak ilyenkor, de sikertelenül. Egy este Tóth Imre Kisjenőről, ahol Cziráky Béla tanitó vendége volt, gyalog ment hazafelé. A község határában ballagott, amikor lövés dördült s golyó süvített el a füle mellett. A következő pillanatban három bekormozott arcú paraszt toppant eléje. — Most megdöglik egy disznó magyar! — kiáltotta az egyik. Tóth Imre birokra kelt a merénylőkkel. Egyiket a bo'jával főbevágta, a másikat a mellén ragadta meg. A harmadik egy öles ember, két lépést hátrált, aztán revolverével mellbelőtte a tanítót. Tóth megtántorodott s rávetette magát támadójára. Földre gyűrte, kiragadta kezéből a revolvert s a fegyver agyával verte. Aztán az éjszakai alakok elszaladtak s messziről lövöldöztek még a tanitó felé. Tóth Imre csodálatos módon menekült meg. A golyó felesége arcképében akadt meg s nem okozott sérülést. A tanitó másnap bement Nagyváradra s jelentést tett Vasady Lajo3 tanfelügyelőnek, aki a kabát bélésében találta meg a revolvergolyót. Szigorú vizsgálat indult meg, a csendőrök több falubeli embert fogtak gyanúba, de a tanitó nem ismerte fel támadóit, akiknek arca a merénylet idején be volt kormozva. A bíróság kénytelen volt az eljárást megszüntetni. Tóth Imrének azonban azóta sincs nyugta. Egy hónappil ezelőtt a mezőtelegdi uton is rálőttek. A fiatal tanitó számtalanszor kérte áthelyezését, de kérelmét nem intézik el. Tóth Imre nemrég Békéscsabára jött a gazdasági tanfolyamot hallgatni. Magával hozta fiatal feleségét is és otthon gazdátlan maradt a lakás. Az ójsztka aztán felgyuj ották EZ iskolát. Este tíz óra tájban betörtek a tanitó lakására. A ruhákat és bútorokat leöntötték petróleummal és meggyújtották. Az épület perc alatt lángba borult. Az iskola és a tanitó lakása teljesen leégett. Ezenkívül elhamvadt Tóth Imre száz kaptár méhe, gyönyörű méheíye. Az oltásnál senki sem segített, a parasztok nevetve állták körül az égő házat, az asszonyok mézet ettek. Senki sem volt, aki oltásra biztatta volna őkeU Az épület rombadőlt anélkül, hogy bárki egy kancsó vizzel sietett volna a lángokat oltani. Oláhok által üldözött tanité Csabán. Meg akarták gyilkolni. — Felgyuj tották a házát. Csabán a földmivesiskolában gazdasági tanfolyamon van egy fiatal tanitó, aki valósággal hőse a magyar kultura terjesztésének. Istentől elátkozott, buta vad mócok között működik ez a hős, örökös életveszedelmek közepette, mert az az őrültek házáig fanatikus nép halálosan gyűlöli magyarsága miatt ós folyton életére tör. T ó th Imrének hívják ezt a fiatal embert, a biharmegyei Mező b o ttyán község tanítóját. Alig öt éve került a kis oláh községbe a fiatalember s az A csabai szinház építése. Novemberben megnyitják. Nemcsak csodálkozást, de a rosszmájuakból igen keserű gúnyt is vált ki a csabai szinház ujraépitóse. A gunyolSdók elfelejtik, hogy sokkal nehezebb régi épületből ujat alkotni, mint szabad területen adott tervek szerint falakat e r. elni. Nem veszik tekintetbe azt sem, hogy szinház-épités és berendezés speciális, sok százféle munkát kiván. Abból, hogy az építkezés hosszadalmas, senkinek kára, vagy baja nincs. A régi, színháznak csúfolt épületben a színi idény kezdetét a színházlátogató kisded csapat legjobban decemberben