Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1913-08-14 / 64. szám

Békéscsaba Í913 aug. 24. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 edelmü viták nem fordultak elő. A bi­sottsági tagok rendre elfogadták az elő­adók javaslatait. Legérdekesebb tárgyai különben az ülésnek az államópitészeti hivatallal tör­tént összeütközés és a tanfelügyelősóg­oek a tankötelesek összeírására vonat­kozó javaslata voltak. Ezekről lapunk más helyén külön cikkekben számo­lunk be. Az ülésről tudósításunk a következő: Jelen voltak Ambrus Sándor al­ispán elnöklete alatt dr. D a i m e 1 Sándor főjegyző, dr. Z ö 1 d y János tiszti főorvos, dr. Z ö 1 d y Géza tiszti főügyész, dr. Szabó Emil árvaszéki h. elnök, Z á d o r Mór pónzügyigazgató, Horváth Béla, az áilamépitószeti hí vatal főnöke, dr. Horváth Dezső segédtanfelügyelő, dr. D i ó s z eg h y Gábor kir. főügyészhelyettés, B e 1 i c ey Géza, D o m b y Lajos, dr. Török Gábor, dr. L a d i c s László ós Mor­v a y Miháiy bizottsági tagok. Ambrus Sándor alispán a meg­jelentek üdvözlése után az ü ést meg­nyitván, dr. D a i m e 1 Sándor felolvasta a vármegye mult havi közállapotairól szóló alispáni jelentést, amelynek érde­kesebb adatai a következők: A személybiztonság 39 esetben volt veszélyeztetve, melyek közül 8 könnyű, 5 súlyos, 1 halálos testisórtés, 9 könnyű, 1 suíyos és 6 halálos baleset, 3 öngyil­kosság, 3 öngyilkossági kísérlet, 1 gyil­kosság, 1 gondatlanságból okozott em­berölés és 1 erőszakos nemi közösülés volt. A vagyonbiztonság 39 ízben zavar­tatott meg, még pedig 22 kisebb-na gyobb lopás, 2 betörÓ3, 1 csalás, 1 ma­gánlaksértés ós 12 tüzeset által. A folyton tartó esőzések miatt az aratást csak e hót folyamán fejezték be, a gabonát legtöbb helyen már behord ták s azok cséplése folyamatban van. Búzából közepes termés várható, kat. holdanként 7 1/i mm. A sok esőzések következtében fellépett a fekeie rozsda, ennek következtében a buza szeme megszorult, sok az üres kalász. Gyümölcs kevés van, szőlőből jó termés várható. Az ipar- és kereskedelem terén, azonkivü', hogy az Osztrák-Magyar Bank békéscsabai fiókja működését julius hó­napban megkezdette s hogy a posta kincstár egy megfelelő postapalota épí­tése céljából Békéscsabán a községtől telket vásárolt, más említésre méltó moz­zanat nem történt. A folytonos nagy esőzések követ­keztében julius 11-én a Sebes Körös ós Berettyó vízállása oly magasra emelke­dett, hogy Szeghalom, Körösladány ós Vésztő községekben a közerő kirende­lése vált szükségessé. A rendkívül ma­gas vízállás a szeghalmi, pusztátordai, s a vele átellenes vésztői, ludadi határ­részén a Sebes-Körös rossz anyagból épült védtöltésót annyira megrongálta, hogy a folyam vizének kiöntését csak a legnagyobb erőfeszítéssel lehetett meg­akadályozni. Békésen a magasabb víz­állás miatt julius 15-én a bodzás zugban kisebb gátcsuszamlás történt s a hosszu­foki társulat két helyen derekából szád­falat volt kénytelen készíttetni. Gyula­váriban a Fekete-Körös balpartján a 10. sz. gátőrház környékén a vizáradás szin­tén veszélyessé vált, de a kirendelt köz­erő és katonaság fáradhatlan munkája megakadályozta a baj keletkezését. A gyomai országgyűlési képviselő választókerületben julius hó 8 án lefolyt választáson báró Perényi Zsigmond választatott meg 818 általános szótöbb­séggel. E helyütt emiitem még meg, hogy a Kétegyháza kö>sógben állásáról lemondott E h 1 e r t Márton községi se­gédjegyző helyettesítésével B i b ó Dezső oki. jegyző lett megbízva, továbbá, hogy Békósszentandráson a lemondott községi biró helyébe ifjú Gazsi János, ellen­őrré pedig a volt biró, Fazekas András választatott meg. Az alispáni jelentés meghallgatása és tudomásul vétele után B e 1 i c e y Géza szóvá tette a MAY. igazgatóságá­nak a gabonaberakodást korlátozó sé­relmes intézkedését. Nagy h arányára van a gazdáknak az a körülmeny, hogy nem kapnak idejekorán érttsitést a ga­bonaszáliitásra szükséges waggonok meg érkezéséről. Gyakran napokig kell a gabonát az állomáson heverMniök, kü­lönösen azoknak a gazdáknak, akik na gyon messzire laknak az állomástól. Ilyenkor aztán tetemes fekbórt is kény­telenek fizetni. Helyesnek tartaná, ha a közigazgatási bí ot ság felírna a keres­kedelmi miniszterhez és kérné olyan intézkedés megtételére, hogy a vasút mindig értesítse kellő időben a szállí­tani akaró gazdákat a waggonok meg­érkezéséről. M o r v a y Mihály helyesli az in­dítványt. Dr. Daimel Sándor főjegyző ós Ambrus Sándor alispán hozzászólásai után a bizottság hozzájárult Beliczey j Géza indítványához. A törvényhatósági állatorvosnak az állategészségügyi viszonyokról szóló je­lentése kielégítőnek mondotta a viszo- i nyokat, amennyiben ragadós állatbeteg- \ sógek csak szórványosan fordultak elő ; ós nagy károkat nem csináltak. A je­lentés tudomásul szolgált. Dr. Daimel Sándor főjegyző elő­terjesztette a belügyminisztnek a prosti- | tuált nők védelméről szóló rendeletet, amelyet szintén tudomásul vett a bi­zottság. A közigazgatási bizottságoknak min­den félévben jelentést kell tenni a bel­ügyminiszterhez az észlelt közigazgatási hiányokról. Mivel ilyen hiányt az el­múlt félév alatt a bizottság nem tapasz­talt ós különben is, ha volt valami, arra mindig külön felhívta a bizottság a miniszter figyelmét: nem tartotta szük- j ségesnek azt, hogy most felterjesztést ! kü'djön. Dr. Z ö 1 d y János tiszti főorvos j jelentése szpriDt a közegészségügyi vi­szonyok julius hónapban kielégítők vol­tak és a hatóságok a szükséges köz­egészségügyi intézkedéseket mindenütt pontosan teljesítették. Z á d o r Mór pénzügy igazgató jé­jentóse szerint az elmúlt hónapban 166,594 korona egyenes adó folyt be 4965 koronával több, mint a mult óv megfelelő időszakában. A fogyasztási ós italadó 37000 koronát, a dohányjövedék pedig 207,227 koronát tett ki. ilyen ha­talmas összeget szipákolunk el Békés­megyében egy hónbp alatt. B é z y Balázs orosházi adóügyi jegyző nem készítette el idejében az adókivetési lajstromokat, amivel kárt csinált az államnak. A pénzügyigazgató­ság ezért 40 korona bírsággal sújtotta Bézyt, aki a közigazgatási bizottsághoz felebbezett. Ambrus Sándor alispán : Tudo­mása szerint ninc3 arra törvény, hogy a pénzügyigazgaióság bírságolhatja a hanyag jegyzőket. Azokat csak fölöttes hatóságai a szolgabíró, alispán ós mi­niszter vonhatják felelősségre. A pónz­ügyigazgató tehát nem büntethet. Zádor Mór pénzügyigazgató be­mutatta az uj adótörvény idevonatkozó paragrafusát, amely világosan kimondja, hogy a pónzügyigazgatónak a hanyag adóügyi jegyzőket jogában áll pénzbír­sággal sújtani. Ennek a hatása alatt a bizottság helybenhagyta a pénzügyigazgató in­tézkedését. Ezután dr. Horváth Dezső se­gédtanfelügyelő jelentése következett, amelyet szintén tudomásul vett a bi­zottság. Az előadmányok között volt a gyula­várii áll. elemi iskola negyedik tanter­mének ügye is. A tanteremre már nagy szükség van, mert a többi szük, azon­ban nincs a községnek rá pénze. A község több ízben folyamodott a vallás­és közoktatásügyi miniszterhez, hogy részesítse államsegélyben, de kórelme folyton siket fülekre talált. Most ismét beadott egy kérvényt a miniszterhez, amelyben hivatkozik arra, hogy az uj tanteremre főként a sok lelenc-gyermek miatt van szükség, a lelencekről pedig az államnak gondoskodnia kell. Dr. Horváth segédtanfelügyelő és Ambrus Sándor alispán hozzászólásai után a közigazgatási bizottság meleg pártolással terjesztette fel a kérelmet. Schrőderné gyulai óvónő a fűtésre többet költött a télen annál^a 190 korona fizetési átalánynál, amelyet a városlól kap. Folyamodott tehát a városhoz, hogy térítse meg neki a többletet. A polgármester azonban a kérelmet nem teljesítette, azzal az indo­kolással, hogy az óvónőnek nem állott jogában a 190 koronánál többet elfüteni. Schrőderné a polgármesteri határozatot megfelebbezte a közigazgatási bizott­sághoz, amely visszaadta az ügyet a városnak néhány pótlás eszközlése cél­jából. Most ismét tárgyalás aiá került az ügy. Dr. Horváth Sfgédtanfel­ügyelő azt javasolta, hogy a bizottság ne adjon helyet a felebbezésnek, hanem egyszerű -n ulasitsa vissza. Dr. La dics László ismételten kí­vánja az óvoda méreteinek beszerzését, m-rt csak akkor lehet iaazán megálla­pítani, hogy vájjon a 190 korona fűtési 'atalány elegendő e, vagy sem ? Dr. Horváth Dezső az elutasítás mellett érvel. A bizottság végeredményben nem a tanfelügyelő, hanem dr. Ladics állás­pontjára helyezkedett, vagyis pótlás végett ismét visszaadta az üg et a vá­rosnak. A többi előadó jelentései fontosabb Közérdekű adatokat nem tartalmaztak. Kvasz és Dobos a Szent-István napi Készülődés a hangárvárosban. Az idei Szent-István napja nagy napja lesz a magyar aviatikának is, a mennyiben akkor lesz a magyar aviati­kusokelső versenye. A mi szegényes viszonyaink között nagyjelentőségű do­log ez. A fővárosba felránduló hatal­mas publikum látni fogja a mi szegény, de vakmerően bátor fiainkat, akik ro­zoga gépjeiken halálmegvető bátorság­gal törekednek a levegő-ég felé és fa­natikus hittel biznak abban, hogy vala­mikor az ő sorsuk is jobbra fordul, lesz nékik is olyan gépjük, mint a gaz­dag, zzázezrekkel, milliókkal rendelkező francia, angol, vagy német aviatikának. A Szentistván-napi versenyen me­gyebeli aviatikusaink közül Kvasz és Dobos István vesznek rósz*, aki ugy látszik augusztus 20-ig rendbe tudja szedni a Balatonba zuhant gépjót. A Székely Mihály gépje Szarvason annyira mégrongálódott, hogy nem hoz­hatja rendbe akkorára, tehát ő nem ve­het részt a versenyen. Egyik fővárosi lap munkatársa ér­dekesen irja le azt a lázas készülődóst, amely most a rákosi hangárvárosban folyik. A cikkből a következő részletet köböljük. Már a kora hajnali órákban motor­bugás zenéje veri fel a rákosi csendet. Olajos, maszatos, de izzószemü ifjak, kékzubbonyos szerelők sürögnek-forog­nak a hangárok között, kellemesen sivit a Bunzen-láng, szikrázik a parázs a fujtató szelétől — készülnek a gép­madarak. Az egyik hangárban motor­próbát tarlanak, itt a magassági kor­mányon dolgoznak, amott a futószer­kezet beállításán fáradozik néhány em­ber. Lázban Rákos népe, éjjel-nappal dolgozik mindenki, csakhogy időre el­készüljön és résztvehessen a huszadiki repülőünnepen. Kíváncsi gyerekek, kör­nyékbeli munkás-ok állják körül a mű­helyeket és várják türelemmel, amig G i d ó bácsi, Kvasz Bandi vagy D o­bos Pista a levegőbe emelkedik. A 10—12. számú hangárban Prodam Guido, a Quarnero hőse dolgozik saját konstrukciójú repülőgépén. Szakemberek nagy sikert jósolnak a bátor pilóta gépének, a monoplán egyszerűsített ós eredeti futószerkezete tetszik különösen a beavatottaknak. Kétségtelen, hogy Prodam, aki már annyi számottevő sikert aratott, a huszadiki versenyeken kiválóan fog szerepelni. Svachulay Sándor, a zseniális konstruktőr nemrég megsérült Albat­ros-án végzi az utolsó javításokat. Az Albatros jeles pilótája : D o b o s István, aki legutóbb valami motorhiba miatt a Balatonba zuhant, nagy szeretettel ápolja a rozoga háromhengeres Anzani-motort. Ezek a derék emberek megérdemelné­nek már egy állami kölcsön-motort. Rákos egyetlen mundéros repülője: Lányi Antal honvédhadnagy, még a vidéket járja saját szerkezetű biplánjá­val. Az augusztus huszadiki versenyekre érkezik a fővárosba, hogy ő is kivegye részét a dicsőségből. A hangárváros Bandija, Kvasz András, a bahémpilóta. Arról nevezetes, hogy a magyarok közül eleddig ő vé­gezte a legtöbb fölszállást. Mig más csak repülésre használja gépét, addig Kvasz András különféle sportok üzósóre ren­dezi azt be. Ütött kopott vászonnal van kis monoplánja bevonva, olajos, össze­tákolt lécek tartják a zöldre mázolt utasülést. A gép törzsén nagyobb foly­tonossági hiány észlelhető, — nem volt elég deszkája a fiúnak — természetes, hogy Kvasz Bandi ezt ugy magyarázza, hogy a tátongó lyukon bombáxat fog az ellenségre szórni. A vármegye és az államépitészeti hivatal közötti viszony. A közigazgatási bizottság a miniszterhez. A régi vármegyei autonómia idején fennálló hivatalok nagy része már tel­! jesen állami kezelésbe ment át, úgy­hogy most már csak egy lépés kell, < hogy a jelenlegi álautonómia is meg­szűnjék és teljesen államivá váljék a ; vármegye. Legutóbb tudvalevőleg a megyei számvevőséget államosították ós melléje rendelték a pónzügyigazgató­ságnak A régi megyei mérnöki hivatal szerepét pedig most az államépitészeti hivatal tölti be. Abból a visszás helyzetből azonban, hogy a megye még nincsen államosítva, államosított hivatalok és a vármegye közötti viszony pedig nincs kellőképen szabályozva: gyakran támadnak kon­fliktusok, összeütközések. A megye, illetve az alispán például utasítja az állami hivatalt valamelyes funkció el­végzésére, mert arra törvényadta joga van ós a hivatal nem teljesiti a meg­bízást, mert neki meg viszont minisz­teri utasítása van arra, hogy mely ese­tekben állhat a vármegye rendelkezé­sére. Ilyen esetet tárgyalt hétfői ülésén a közigazgatási bizottság is. Ez az ösz­szeü közésa a megye alispánjának az államépitészeti hivatallal törtónt. Eddig az államépitészeti hivatal maga kérte, hogy kiküldessek a középitk izósek fe­lülvizsgálatára, egyszóval a régi megyei mérnöki hivatal funkcióit teljesítette. E felülvizsgálatokért járó napidijak ki­utalását a hivatal mindig a kereskedelmi minisztertől kívánta. A miniszter, ugy látszik megsokallotta a napidijakat, mert olyan rendelkezést adott ki, hogy a hivatal napidijakra csak akkor tarthat igényt, ha az ő utasítására száll ki va­lahová, az pedig csak magas építkezé­sek felülvizsgálatánál történik meg. Az alispán nem tudván a miniszter­nek erről a rendelkezéséről, utasitoíta nemrégiben az államépitészeti hivatalt, hogy a Vésztő községben teljesített kö­vezósi munkálatokat vizsgálja felül. A hivatal hivatkozván a miniszteri rende­letre, nem tett eleget az alispáni utasí­tásnak. Kiszállani csak akkor volna haj­landó, ha azt a kereskedelmi miniszter akarná, az pedig ezt nem teszi meg, mert a kövezés nem tartozik a magas építkezések közé. Ambrus S'indor alispán a bi­zottság előtt meggyőző érvekkel fejte­gette a miniszteri rendelkezés sérelmes voltá*. A megye területén gyakran van­nak középitkezések, amelyek jelentékeny összegbe kerülnek. Ezeknek a felülvizs­gálat ira feltótlenül szükség van. De ki vizsgálja felül, ha a miniszter a megye egyetlen szakközegét, az államépitészeti hivatalt ettől egyenesen eltiltja ? Nagy hátrány származik ebből, mert a közva­gyonra való felügyeletet intenziven tel­jesíteni nem lehet. Az alispán ennél­fogva helyesnek tartaná, ha a közigaz­gatási bizottság feliratban kérné a ke­reskedelmi minisztert, hogy vonja vissza a sérelmes rendelkezést és tegye lehe­tővé, hogy a hivatal mindennemű köz­épitkezés felülvizsgálata szempontjából rendelkezésére álljon a vármegyének. Sőt fel kell irni a belügyminiszterhez is, hogy a megye kérelmét miniszter­társánál támogassa. M o r v a y Mihály megjegyzi, hogy az ártózi kut nem magas, hanem még ugyancsak mély építkezés, mégis felül­vizsgálja az államépitészeti hivata*. E felszólalások után a közigazgatási bizottság hozzájárult az alispán javasla­tához. Gyulai káplán és radnai apáca szerelmi regénye. Mindketten kiléptek az egyházból, Amor isten néha nagyon furcsa | dolgokat müvei. Kedve van megtréfálni az embereket és a szerelem nyilával olyan sziveket sebez meg, amelyek a ; társadalmi szokások miatt látszólag [ sohasem forrhatnak eggyé. Most leg­utóbb is szőtt a kis pajkos isten egy bájos regényt, amelynek hőse egy katho­1 likus káplán, a hősnője pedig egy na­gyon szép máriaradnai apáca, akinek szépsége miatt csakugyan kár lett voina az Ur jegyesei között élni le az életét, hiszen boldogságra és boldogitásra van teremtve . . . A nagyvárad újvárosi plébánián volt káplán egy csinos székr ;y fiu, » csik­szentmártoni Mártonffy Ernő. A szent foglalkozás hem tetszett néki. A biblia, meg a „Szentek élete" helyett jobban szeretett ő a szép lányok sze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom