Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1913-08-14 / 64. szám

4 BÉKÉSMEGÍYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1913 aug. 72. Hogy ez igy van, azt senki sem tagadhatja. Hogy jobb lenne, ha nem lenne igy, azt is vallja minden ember. De az meg viszont egyenesen osto baság lenne, hogy mi akkor, mikor minden állam fegyverkezik, nem erősítenénk hadseregünket s kitennénk magunkat egy-egy rettenetes hé borúnak, amelyet végül még gyengeségünk miatt el is vesztenénk. Irtózatos dolog arra gondolni, mi lenne ebből. Az ellenzéki sajtó azt is tudja, milyen ! sz ez a létszámemelés. Milyen terhekkel fog járni. El kell ismernünk, hogy e tekintetben többet tud, mint a kormány és a hadvezetőség. Mert ezek a részletekkel még nincsenek úsztában. Csak azt tudják és tárgyalásaik is akörül forognak, hogy ez a létszámemelés ne legyen más, csak olyan, amilyent egy ország népe a mai éppen nem rózsás állapotokban el tud viselni. R'sz;eteket azonban nem tudhat még st nki sem. Főképpen éppen azért nem, mert a kormány minden erejével arra igyekszik, hogy minél kevesebb terhet rójjon ál tala az egész országra s éppen ezen igyekezete miatt nincsen még megállapodás. Egyet azonban tájékozásul mondhatunk az ellenzéknek. A kormány által tervbe vett s az ellenzék által támadott létszámemelés okvetlenül és feltétlenül sokkal, de sokkal kevesebb terhet fog az országnak jelenteni, mint jelentett volna az a létszámemelés, melyet a hazafias ellenzék kínált fel Bécsnek titokban, csakhogy hatalomra kerüljön a provizóriummal. Reméljük tehát ezután, hogy az ellenzék kináita a provizóriumot, megvolt vele elégedve, hiszen akarta, jónak tartotta, meg lesz elégedve azzal a létszámemeléssel is, amely olcsóbb és jobb is mint az övé, mint a provizórium volt. Vagy pedig az ellenzéknek semmi sem jó, ha még jó is, de nem viszi őket a hatalomhoz. A Gazdasági Egyesület köréből. Lemondott az egyesületi titkár. Az igazgató választmány ülése. Vármegyénk gazdasági egyesületének igazgató-választmánya vasárnap délelőtt igen érdekes lefolyású ülést tartott. Csodálkozást keltett az ülésen, hogy a vármegyebeli községek mezőgazdasággal foglalkozó lakossága mily nembánomságot tanusit a továbbképzés, a hasznothajtó téli foglalkozás iránt. A földmivelésügyi minisztérium ugyanis továbbra is fenntartani óhajtja a téli házi tanfolyamokat, melyeken a hazsura, kosárfonást, a szükséges gazdasági faeszközök faragását, készítését, képzett munkavezető által a lakosság egy része elsajátíthatja. A tanfolyam tartására felhívott kö;ségek, ezek között Mezőbsrény is, azt jelentették, hogy — többszöri közhirrététel dacára — senki sem jelentkezett. Az igazgató-választmány határozata alapján most a Gazdasági Egyesület községenként ismertető előadások tartásával akar résztvevőket szerezni a téli tanfolyamoknak. P f e i f f e r István egyesületi titkár rég tudott nyugalomba vonulása, most, hogy nyugdíjaztatása bekövetkezett és állását október 1 én elhagyja, leverő hatással volt az igazgató-választmányra, nemcsak mert egyéniségét, személyét szeretik, tisztelik, hanem különösen kiváló gazdasági tudása, nehéz állásának megfelelő képzettsége mfatt. Az igazgató-választmány üléséről tudósításunk különben a következő : . Beliczey Gáza elnöklete alatt jelen voltak: Szalay Lijos, Serly Kálmán, Holló György, Galgóezy Géza, Reisz Simon, Morvay Mihály, Illés István, Szathmáry Elek, dr. Láng Frigyes, Kohn Dávid, Fekete Kálmán, Ondrus Cyrill, Menyhárt Zsigmond, Kökényesy Gyula, Geiszt Gyula, Bajcsy Gusztáv, Fábry Károly, Yidovszky Károly és Lászió, Pfeiffer István és Mázor Pál titkárok. Beliczey Géza elnök üdvözölvén a megjelenteket, bejelentette, hogy az igazgató-választmány utólagos jóváhagyása reményében Serényi Béla lemondott földmivelésügyi miniszternek az egyesület támagatásáért köszönetét és távozása felett sajnálkozását fejezte ki, az uj minisztert, Gbillányit pedig kinevezésekor az egylet üdvözölte és kérte jóakayatát, hathatós támogatását. Az igazgató-választmány helyesléssel fogadia az elnökség ténykedését. Jelentette továbbá az elnök, hogy az aug. 20 án Szarvason tartandó állatkiállítás és lódijazás előmunkálatai megtétettek és annak sikere biztosítva van. Nagy érdeme van e körül a szarvasi me| zőgazdasági bizottságnak, élén Wieland í Sándor főszolgabíróval. Az egyesületi tagokat megérkezésükkor ünnepélyesen fogadják. A választmány örömmel vette tudomásul a tolt IrHöaKedeseket ós a szarvasi főszolgabírónak nagyarányú fáradozásáért már most köszönetet moní dott. * A vármegye alispánjának megkeresésére, hogy vármegyénkben is alkottassák cserebogár irtási szabályrendelet, a választmány kimondotta, hogy erre Békésmegyében nincsen szükség, mert alig található cserebogár, í Az Omge-nek a dohánybeváltási szakértő kiküldetése tekintetében érkezett megkeresésére i gazdasági egyesület újra P f e i f f e j István, eddigi szak1 értőt, helyettesül pfdig Szalay Lajost küldötte ki < Székács Ebmérnek a tavasszal í a buzanemesitésérő tartott előadásával ! kapcsolatosan azt hítározta az egyesület, hogy az Arad-, Család-, Bihar- és Szolnokvármegyei Gazcasági Egyesületeket de a szél még egyre erős volt és egyenesen arcukba vágott. A férj ismét visszasimitotta nejének haját, ezáltal homloka nagy és okosnak tünt föl; szeme le volt csukva és a férjnek mintha valaki azt mondta volna, hogy a nő őt szereti. Végtelen szánalmat érzett önmaga iránt, neje ós mindenki iránt. Ami a természetlen szélvihar ereje alatt megremegett, megragadta őt. Lelkét könynyünek érezte, de lába mintha súlyos ólomhoz lett volna kötve. Hajnali négy órára elvonult a vihar. A mérnök fel-alá járt dolgozószobájában. Sóhajtozott. Nyögött, ügy érezte, hogy m ^g kell őrü ni. Asztalán és a padión feldúlt rendetlenségben papírok hevertek. — Erkölcstelen asszony! Erkölcstelen nevelés ! Átkozott élet 1 — kiálotta hangosan. Az ebédlőnek bezárt ajtaja mögött az asszony térdelve könyörgött férjének : — Nyisd ki! Szabadíts ki innen ebből a sötétségből Lenja! Nyisd ki az ajtót. Mindent elmondok neked és meg kell bocsátanod. No, nyisd ki kérlek Lsnja . . . — Átkozott házasság! Erkölcstelen rossz asszony! — hallatszott az ajtón át, a hol közeledő, hol távolodó lépések zajával. — Te nem értettél meg engemet Lenja! — kiáltott fel az asszony — mindent megmagyarázok. Engedj ki ! Te szeretni fogsz lenja! Tévedés az egész ; tréfáltam csipán. — Még csak Itóom éve! Nincs is három éve, hogy együtt vagyunk. Senki sem hinné el, ha hdaná ! Mit meg nem tettem ezért az assonyért! — beszólt a férj tovább hanpsan, mintha nem tudná, hogy neje a ajtó mögött van. — Bocsáss me£— könyörgött ez. — Tudtam ón, hog mit teszek ! Nem birok élni nélküled Megölöm magam: Hallod ? Hallod, mod ! Újra kopogott z ajtón. Félénken, de türelmetlenül. Aíán sírt, nyöszörgött. Végre egy ór múlva kinyílt az ajtó és a férj' halvány, merev arccal intett nejének ós eöre engedte szobájába. Már akkor e^sz világos volt. Az ablakon át belátszctak a nedves, lombjukvesztett, az eg; éjszakán át megöregedett fák. Az eSdlőnek egyik ablakdeszkáján a nyitót könyv hevert. Ferj ós feleséi között kínos beszélgetés kezdődött. - Zavart, gyötrő kimagyarázások, könyek, sikolytól megszakítva. Egy fiatal paiszt szolgáló leány, akit a szokatlan éeli lárma felkeltett, már régen a ház örül járt ós minden eshetőségre számva, keservesen sirt. Az ablak alatlközvetlen a fal mellett vén béka voizolta magát. A földgömb $yik felét beburkolva, nyugodt szélcsend nappal kezdődött, amelynek mindecörtónendő eseménye előre meg volt llapitva ós minden tárgynak ós tüneénynek meg volt a maga meghatároítt helye ós célja. felhívja buzanernesitésre, illetve pedigreóversenyre. A felhívott gazdasági egyesületek közül ily verseny rendezésére csak a szolnokmegyei nyilatkozott hajlandónak. Megyénkből az egyesület felkéri az A1 másy, a Geiszt, a dobozi Wenckheimuradalmakat, Szalay Lajost, továbbá Bérczy Gábor kisgazdát egy-egy hold nemesitett búzával való kísérletezésre. Egyben megkeresi Székács Elemért, hogy mily árban hajlandó nemesitett buzat á

1 engedni. Hogy a katonai kincstár lószükségletét directe a tenyésztőktől és ne a közvetítőktől szerezze be, ennek a feliratának támogatására kérte az egyesülete* a c^anéd vármegyei társegyesület. — Tudomásul vette a választmány, mert e tekintetben a mi egyesületünk régebbsn és többször felirt. A háziipari téli tanfolyam ügyének elintézése után felolvasták Pfeiffer István titkár lemondó levelét. Beliczey Géza sajnálattal veszi tudomásul a titkár távozását, mert hosszú éveken át eredményes munkálkodást fejtett ki, miért is ajánlja, hogy az egyesület köszönetét jegyzőkönyvben örökítsék meg. Majd végleges búcsújánál módot talál az egyesület érdemeit méltóképen is megköszönni. Az igazgató-választmány sajnálattal vette tudomásul a titkár távozását és mindenben hozzájárult az elnök előterjesztéséhez. Elnöki felhívásra intézkedett a választmány a titkári állásnak október l-re történő betöltése iránt. A pályázati hirdetmény a ,,Köztelek"-ben tétetett közzé. Kezdő fizetés 3000 korona, 800 korona lakpónz. Egyévi próbaidő után végleges szerződés, ötóvenkénti fizetósjavitással 5000 K-ig és nyugdíjjogosultsággal. Hosszabb vita volt afölött, hogy a pályázóktól milyen kvalifikáció követeltessék meg. Morvay Mihály szerint el kell tekinteni attól, hogy csak gazdasági akadémiai oklevéllel biró egyének pályázhassanak. Beliczey Géza utal arra, hogy a miniszternek van egy rendelete, mely elégségesnek mondja a felsőbb gazdasági szakképzettséget is a titkári állás betöltésénél. Serly Kálmán és Szathmáry Elek szintén ily értelemben törtónt felszólalása után a hirdetményben az fog atlanl, hogy a pályázók tartoznak megfelelő szakképzettséget kimutatni, vagy hasonló egyesületi gyakorlati ténykedést, irodalmi jártasságot, a szociális tevékenység iránti érzéket is bizonyítani. Ezzel kapcsolatosan javasolta B e1 i c z e y Géza, hogy az egyesület szolgálati szabályzatát alkossa meg az egyesület és a fegyelmi választmányt alakítsa meg. Az igazgató-választmány mindkettő megvalósítását felette szükségesnek mondotta s legközelebb előterjesztik a szolgálati szabályzatot és megalakítják a fegyelmi választmányt. Serly Kálmán felszólalására felir az egyesület a kormányhoz, helyezze hatályon kivül a MÁV. igazgatóság ama zaklató és káros intézkedését, hogy terményeiket a felek tartoznak a waggonba berakni, mert rendesen, ha rakodni akar, nincsen waggon, ha az pedig megjött, azonnal nem tudja meg, igy késedelemnél már fizetnie kell. E',zel aztán befejezést nyert az ülés. A osszeira sa. Vita a közigazgatási bizotts ágban Sajnos, Magyarországon még mindig nagy az analfabéták száma. A színmagyar Alföld ebben a tekintetben még elég jól áll, de a periferiák annál roszszabbu

1. A felvidék ós Erdély nemzetiségei okozzák főként a kedvezőtlen számarányt, mert bizony ott az iskoláztatás nagyon gyönge lábon áll. A felekezetek, a községek, a városok szegények, nem tudnak fenntartani iskolákat, az állam pedig nem győa folytonosan építeni az iskolákat. Nem győzi, mert kell neki katonára. Pedig hát minden állam kulturális nívóját az analfabéták kevés száma mutatja. Az északi államok közül Finnországban, Svédországban, Norvégiában ós Dániában egyetlen analfabéta sincs. Ott hat éven felül mindenki tud irni, olvasni. Békésmegyében, dacára annak, hogy nem ipari, hanem földmivelő vármegye, lakosságának és a tanköteleseknek egy tekintélyes része tehát tanyákon ól: még elég kedvező a helyzet. Csak az a baj, hogy az iskolák száma csaknem minden községben kevés, ugy hogy tul vannak zsúfolva. Csabán például több mint 50 elemi iskolai tanterem van és mégis kevés, mégis nagy szükség van a már régóta óhajtott két uj állami elemi iskolára. A tantermek hiánya mellett nagy baj még az is, hogy a tankötelesek öszszei^ása nem történik lelkiismeretesen. Az oktondibb szülők, különösen künn a tanyákon, szeretik eltitkolni tanköteles gyermekeiket, csakhogy ne kelljen iskolába járatniok. Otthon úgyis szükség van rájuk. Felhasználják liba-, vagy disznópásztoroknak. Az ilyen szülők szigorú büntetést érdemelnének, mert a legnagyobb rosszat teszik gyermekeikkel akkor, mikor elzárják előlük * a műveltség elemi megszerzésének lehetőségét. Ha ilyen szülők nem volnának, illetve ha az összeírás lelkiismeretesebben történnék, Békésmegyében a jelenleginél is sokkal kedvezőbb lenne a helyzet. Dr. Horváth Dezső segódtanfelügyelő a közigazgatási bízottság hétfői ülése elé terjedelmes javaslatot terjesztett a tankötelesek összeírásának szigorúbb végrehajtása tárgyában. A javaslat szerint szigorúan utasítani kell az arra hivatott tényezőket, hogy a tanköteleseket legkésőbb október" l-ig Írják össze ós bocsássák a névsorokat a tanítók rendelkezésére. Dr. Török Gábor szólott elsőnek a javaslathoz. Többször foglalkozott már — mondotta — a közigazgatási bizottság ezzel a kérdéssel és tapasztalatból mondhatja, hogy a miniszteri rendelkezés, amelynek alapján a segódtanfelügyelő javaslata is készült: szentelt viz, nem ér semmit. Különösen az a része, hogy a tanköteleseket október l-ig kell összeírni. Az összeírásnak meg kell történnie még a nyári szünidő folyamán, hogy a tanítók szeptember 1-ón már kézhez kaphassák és a beiratáskor ellenőrizhessék, hogy kik maradtak távol az iskolából. Október 1. után megkezdeni a hosszadalmas eljárást a hanyag szülők ellen, nem vezet eredményre, mert mire az eljárásnak vége van, már befejeződik az év is. Ezzel a rendszerrel tehát szakítani kell. Indítványozza, hogy jövőre már szeptember 1-én megkapják mindenütt a tanítók a tankötelesek névjegyzékét. Ilyen irányú utasítást adjon ki'a közigazgatási bizottság. * Amb/us Síndor alispán szintén hibásnak tartja a miniszter rendeletét. Mivel azonban azzal ellenkező utasítást a közigazgatási bizottság nem adhat ki, javasolja, hogy a rendeletnek a Török Gábor javaslata szerint való módosítása céljából irjon fel a bizottság a miniszterhez. A helyzetet különben nem látja sötétnek. Mikor a szokásos vizsgálatokat tartja, mindig főgondja van a népoktatási ügyekre ós mondhatja, hogy például Békésen is jóval kevesebb a mulasztási birság, mint ezelőtt volt. Annak a jele ez, hogy a község ott is szigorúan kezeli a mulasztásokat. Ezelőtt pedig Békés vezetett a mulasztások terén, Legutóbbi vizsgálata alkalmával egy pár helyen tapasztalt ugyan hiányokat, de azoknak a tanfelügyelőség volt az oka, mert sokáig heverteti elintézetlenül az aktákat. Dr. Horváth Dezső segédtanfelüsyelő: A miniszter már igórt uj utasítást, de még nem jött meg. Tudomása szerint most készül egy törvénytervezet is, amely az iskolai mulasztásokért a szülőket elzárással is bünteti. Tehát szigorú lesz a törvény. E felszólalások után a bizottság elfogadta dr. Horváth Dezső előadmányát, de a dr. Török Gábor felszólalása értelmében fel fog irni a kultuszminiszterhez is. A vármegyei közigazgatásból. A közigazgatási bizottság ülése. A közigazgatási bizottság hétfői ülésének egyik-másik előadója hatalmas paksamótával felszerelve jelent meg, úgyhogy hosszú gyűlésre ós nagy vitákra lehetett számítani. Azonban egyik se következett be. Voltak ugyan érde kes tárgyai az ülésnek ós voltak felszólalások is, amelyek egy kis változatosságot öntöttek a közigazgatási bizottsági üléseken rendesen uralkodni szokott egyhangúságba, de azért nagyobb ter-