Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1913-08-10 / 63. szám

4 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1913 aug. 10. Az élelmes vósztőiek. Halastavat terveznek a bölosi-i pusztán. Vésztő színmagyar népében tagadhatatlanul nagy az élelmesség, az érvényesülési vágy, ami nagyon örvendetes jelenség. Tudjuk, hogy nagy uradalmak veszik körül és emiatt határa nem mondható nagynak, de azért a vésztőiek nem esnek kétségbe és csak vagyonosodnak. A vésztői gazdáknak birtokaik vannak Biharban, Aradban és elkövetnek mindent arra nézve, hogy saját községük határát is nagyobbítsák. Gróf Wenckheim Ferenctől tudvalevőleg megvásároltak már 3500 holdnyi területet közvetlen a község közelében ós legközelebb 6000 holdat akarnak, egyelőre csak bórbevenni ugyanott. Most újból a vésztőiek élelmességének a tanujelóről kapunk hirt. A Sebeskörös holt ágánál, közel Biharvármegye békési határához, Okány, ilyen tétel minden további magyarázat nélkül igazolja a vadászat fejlesztésének szükségességét ós gazdasági jelentőségót. Szomszédunk, Ausztria lőstatisztikája szerint mintegy 6 millió vad került ott tavaly terítésre. A vadpiac árak szerint e vadak értéke a 10 millió koronát meghaladta. Ausztria vadászgazdasági állapotai e tekintetben azért nem jobbak a mieinknél. így pl. az osztrák földmivelési kormány idevágó adatai szerint a vadászterület tulajdonosok összes személyi kiadásai 33.285, vadászi alkalmazottnál 19.995,500 koronára rúgnak évente, amiből azt látjuk, hogy a vadászat Ausztriában aránytalanul szerény jövedelmet biztosit. Az Ausztriában évente átlag elfogyasztott. lövőszerek értéke 2.500,000 koronát képvisel. Ezzel szemben csupán ha ánk lőszerkivitele több mint 11 millió korona jövedelmet biztosit nekünk. Földmivelő magyar lakosságunk a vadászat révén ez uton mellékkeresethez is juthat olyan időben, amidőn az őszi ós téli vadászidény derekán a mezei munka amúgy is szünetel. Mezőgazdasági Muzeumunk nagybecsű tárlatai s azok keretében a vadászati osztály 8zemlóltethetőleg is igazolja azt, hogy a mező- és erdőgazdaság nélkülözhetetlen kiegészítő részét képező vadászat ma már gazdaságilag is elsőrangú fontosságra emelkedett. Az olyan gazdasági ág tehát, amely évente több millió koronára emelkedő forgalmat és jövedelmet biztosit az államnak ós egyeseknek, mindenesetre elég jelentős tényező ahoz, hogy annak fejlesztésén, előbbrevitelón, jövedelmezőségén, fokozásán minden erőnkből közremunkálkodni igyekezzünk. Gyulai Károly. ami a szikla a várnak. Me ingathatat- j lan. Minden szavára építeni lehet. Ennek a Tisza Istvánnak régen óhaj- | tott eljövetele s eljövetelének alig pár ' hónapos kormányzata költi a nemzet j gondolkodni tudó részében a biztonságnak amaz érzését, mely megnyugtat mindenkit arra nézve, hogy ebben az országban most már az anarchia kiküszöbölésével a felszabadult törvényhozási munka épitő korszaka veszi kezdetét. Ennek a megnyugvásnak, ennek a biztonsági érzetnek elvitathatlan jelei vannak két hónap óta. Szerte az országban azóta hatalmasan megnőtt a nemzeti munkapárt presztízse. N m elég, hogy a miniszterelnököt, az uj korszak megszemélyesítőjét, hatalmas többséggel választották meg újra Aradon, hanem azóta majdnem minden időközi választáson a munkapárt jelöltje győzött még olyan kerületben is, mint Gyoma ós Berettyóújfalu, melyek ősidők óta függetlenségiek voltak. A törvónyható ságok közgyűlésein pedig egymásután szavaznak bizalmat a Tisza kormánynak, s magát Tisza István grófot is az ország több helyén tisztelték meg a polgári tisztességadás legfőbb kitüntetésével : azzal, hogy díszpolgárnak választották, pedig mindenhol, ahol ezek a kérdések szavazásra kerültek, a régi koalíció mai emberei ugyancsak dolgoztak a munkapárt ellen. Minden hiábavaló volt. Zsadány és Vésztő szomszédságában terül el a Bölcsi-puszta, a Juricskayak ősi birtoka. Évtizedeken át a Schwartzok bérelték a Bölcsi-pusztát, amely 1000 kis magyar holdra terjedt és amelynek televény humuszából kövér buzakalászok sarjadoznak. A puszta most a három szomszédfalu 150 kis birtokosának tulajdonába ment át. Biharmegye árvaszóke parcelláztatta az 1000 holdas birtokot és a nagyjelentőségű parcellázással 150 földmivelő gazdaember jutott földhöz. Egy millió korona kellett ahoz, hogy a Bölcsi-puszta feldarabolását nyélbe lehessen ütni. A pónzviszonyok nem kedveztek a földvásárlásnak, a gazdák mégis oly olcsó kölcsönhöz jutottak, hogy könnyűszerrel vásárolhatták meg á parcellákat. Egy vésztői gazdákból álló konzorcium, amely 250 holdat vett meg, egy halastavat tervez a Bölcsi pusztára, amelynek létesítése 300,000 koronába kerül. A kétszázötven holdas nagy halastó ad különös fontosságot annak, hogy a Bölcsi puszta gazdát cserólt. Bérletből parasztok birtoka lett a puszta, akiket a föld visszatart attól, hogy Amerikába vándoroljanak. A haltenyésztés pedig uj jövedelemhez juttatja a vésztőieket és a Körös holt ága mellett egy boldog jövő reménye önt erőt a fáradt karokba . . . Juricskay Zoltán rikosdi nagy földbirtokos a t akarta, hogy még az életében kapják meg a gyermekei a jussukat. Odaajándékozta tehát a Bö'csi-pusztát legidősebb fiának Juricskay Istvánnak. Juricskay István még kiskorú, így Biharvármegye árvaszéke előtt kötötték meg az ajándékozási szerződést. A szerződésbe befoglalták, hogy Juricskay István készpénzzel tartozik kárpótolni testvéreit a reájuk eső földbirtokért. Verner Kálmán árvaszéki elnök vetette fel az eszmét, hogy mivel a puszta egy tagban való eladása nem lehetsé ges és másképp Juricskfcy István a testvére igényeinek nem tud eleget tenni, parcelláztassák a birtokot. Okányból, Zsadányból ós Vésztőből 150 gazda jelentkezett, akik hajlandók voltak földet vásárolni. Az árvaszék tehát parcelláztatta a Bölcsi pusztát és az árvaszék közbenjárására a parcellázást a nagyváradi Agrár Takarékpénztár financirozta. A vótelárt 50 százalékos törlesztéses kölcsönben nyújtotta az Agrár Takarékpénztár és pedig 5 95 százalék mellett. 25 százalékát a vételárnak p^dig váltókölcsönökben folyositotta 7 és fél százalékos kamattal. Ilyen nagyszerű kedvező feltétel mellett sikerült 150 gazdának kölcsönt szerezni ós parcellákat lejegyezni. A fennmaradó 250 hold megvételére a vésztői gazdák konzorciumot alakítottak ós megvették azon célból, hogy ott halastavat létesítsenek. A Körös vizét tervezik levezetni a Bölcsi-pusztára. A halastó költségei 300.000 koronát követelnek. A háromszázezer koronát szintén az Agrár Takarókpénztár fogja kölcsönözni. A Bölcsi-puszta október elsején vándorol at uj gazdái tulajdonába. Tanítók fegyelmi ügyei. Felebbezések a fegyelmi választmány ítéletei ellen. Békés vármegye fegyelmi választmányának ritkán volt még olyan hosszú ülése, mint a legutóbbi, amelyen hat tanitó, illetve tanítónő fegyelmi ügyében kellett ítéletet hoznia. Annak idején a választmány ítéleteit ismertettük. Most ismét foglalkoznunk kell vélük, amenynyiben három ítélet ellen felebbezós érkezett be. A büntetéssel sújtottak között van K u t a s s y Ida békési tanítónő is, aki j ellen a közigazgatási bizottság még i februári ülésén elrendelte ? fegyelmi eljárást. Kutassy Ida ellen az volt a j panasz, hogy a gondjaira bízott gyermekekkel rosszul bánik, hideg téli napokon is nyitva tart rájuk ajtót, ablakot és hogy sohasem jelenik meg a tantestületi gyűléseken, ami pedig szintén kötelessége volna. A vizsgálat folyamán a vádak beigazolódtak és a választmány dorgálásra itólte a tanítónőt, aki — horribile dictu — sajtópört indított ellenünk a közigazgatási bizottság ülóséről irott referádánk miatt. A kisasszony súlyosnak találta ezt az enyhe j büntetést is, mert Jfelebbezóst nyújtott j be ellene. A felebbezósnek azonban aligha lesz valami foganatja, mert vi' szont a békési iskolaszók is megfelebbezte az ítéletet, még pedig azért, mert enyhe. Az iskolaszók súlyosabb büntetést kór a tanítónőre. Közvetlen fölöttes hatósága felebbezésének, ugy hisszük, nagyobb lesz a foganatja a magasabb fórum előtt. A fegyelmi választmány másik elitéltje Fecske Pál csorvási tanitó volt. Fecske Pál nem a tanüggyel kapcsolatos vétségek miatt került a választmány elé. A legutóbbi népszámlálás alkalmával ő is az összeirók között szerepelt, de ez a foglalkozás ugy látszik egy csöppet sem volt ínyére. Elvállalt kötelezettségét hanyagul teljesitette, sok hibát csinált, az iveket a tényeknek nem megfelelően töltötte ki. Ezért törtónt ellene feljelentés. A választmány hosszas tanácskozás után bűnösnek is találta ós elítélte egy csekély — mindössze 30 korouányi — pénzbüntetésre. Fecske az ítéletet szintén megfelebbezte, mert nem tanítói működéséből kifolyólag rendelték el ellene a fegyelmi eljárást. P a u 1 o v i c s József orosházi áll. iskolai igazgató-tanitó ítélete a harmadik, amelyik ellen szintén felebbezés érkezett be a vármegyéhez. Paulovics ellen az volt a vád, hogy nagyo a gorombán bánik a gondjaira bizott gyermekekkel, ütlegeli őket, holott az már nem volna szabad,sőt egyiken-másikon jelentékeny sérülést is okozott. A vádlók még orvosi látleleteket is mellékeltek a feljelentéshez, egyszóval olyannak igyekeztek feltüntetni Paulovicsot, mint eki megközelíti Tóth Béla „tanbetyár" ideálját. A bevezetett ós megtartott vizsgálat azonban azzal az érdekes eredménnyel végződött, hogy a Paulovics ellen emelt súlyos vádak egyáltalában nem nyertek belgazolást, úgyhogy a fegyelmi választmány kénytelen volt az igazgató-tanítót falmenteni. Orosháza egyes köreiben ez az itólet élénk visszatetszést keltett és azok nevében, akik Paulovics megbüntetését kívánták ós várták: Rencsisovszky Ferenc felebbezést nyújtott be ellene. Hogy a falebbezésnek milyen eredménnyel járnak, azt a jövő fogja megmutatni. A sertéshizlaló hatása Csaba A hizlaló és a vágóhíd. Csabán, a MÁV. aradi vonala mentén már pár óv óta fennáll a hatalmas sertéshizlalóíeiep, a csabaiak élelmességének ós vállalkozó szellemének egyik legszebb bizonyítéka. Kőbányán kívül nincsen hozzá hasonló nagyságú telep az egész országban Állandóan 8—9000 sertést hizlalnak benne és . az ott kihizalt finom sertéseknek jó hírük van Budapesten, Bécsben egyaránt. A részvénytársaság kitűnően prosperál, ugy hogy hova tovább már a jelenlegi telep is szűknek fog bizonyulni és kibővítésére lesz szükség. Igazán örvendetes ez az egészséges fejlődés, mert a sertó3hizlaló részvénytársaság közvetlen kapcsolatban áll Csaba gazdasági életével. Tudjuk, hogy Csaba agrikultur város, lakosságának kiienctizedrósze földmivelóssel foglalkozik. Nagy kiterjedésű határában rengeteg mennyiségű terményhozam van évről-évre, mert a határ talaja általában véve jó. Csakhogy eddig az volt a baj, hogy a csabai gazdák a terményeiket nehezen tudták megfelelő árakon értékesíteni. Sokszor évekig ott faríották a terményeket a magtárukban, vártak jobb, vagyis inkább szűkebb esztendőre, amikor jó ára lesz mindenféle terménynek. Mióta a sertóehizlaló fennáll, erre nincsen szükség. A részvénytársaságnak hatalmas tömegű kukoricára, árpára stb. van szüksége az állatok hizlalása céljából és összevásárolja úgyszólván az egész határ termését mégpedig tisztességes árakon. A terményórtókesitós tehát könnyűvé vált a csabai gazdáknak, nem kell nekik potom árakon elkótyavetyélni hosszú várakozás után, amijöK van. Vállalkozásra nyújt alkalmat és hatalmas summa pénzt szolgáltat a részvénytársaság Békéscsaba polgárságának ezáltal, ami jó hatással van e város minden rendű ós rangú polgárának vagyonosodásáre. Nem ugy kell tekinteni ennélfogva ezt a részvénytársaságot, mint amelyik csupán a maga hasznát keresi. Jelentékeny hasznot hajt a köznek is. Hogy még egyet említsünk, milyen jó hatással van a hizlaló például a közólelmezósre is. Az ott levágásra kerülő lesántult, vagy tulhizott, tehát szállításra nem való, de különben teljesen egészséges sertések húsát a hatósági husszókben mérik és a lakosság szegényebb része sokkal olcsóbban jut húshoz, mint a henteseknél. Nem tagadhatja senki, hogy a köznek ezáltal is nagy hasznára van a sertóshizlaló. Kellőképen tudván értékelni a sertóshizlaló közgazdasági fontosságát, csodálkozunk azon, hogy a község vezetősége bizonyos unszimpátiával kezeli a hizlaló ügyeit. Nemrégiben például a részvénytársaság engedélyt kért arra, hogy a hizlalóban felgyülemlett szennyvizet a gyulai vonal ós a kis vasút között levő hasznavehetetlen anyaggödrökbe vezethesse. A képviselőtestület ezt a kérelmet elutasította. Mivel a szenyviz elvezetésére nagy szükség van a részvénytársaság kénytelen más költségesebb módon segíteni magán. Más megoldás nincs, mint hogy a szennyvizet a Mátó-fóle porták vizét levezető csatornába vezesse. Ekkor azonban szűrőkészülékre van szükség, amelynek beszerzése, — mint a gyulai közkórháznál is — jelentékeny összegbe kerül. De ha már itt nem volt segítségére a község, segítségére lehetne azzal, hogy mielőbb kibővitenó a vágóhidat. Ez különben kötelessége lett volna már régen és csak a városházán uralkodó maradi politika miatt ke!l még most is a régi, immár tarthatatlan állapotban tengődnie a vágóhídnak. Pedig a kibővített vágóhíd maga kifizetné a belefektetett tőkét, mégpedig hamarosan. Különösen nagy szükség van a vágóhídon egy modern hűtő berendezésre, amely nélkül jól felszerelt vágóhidat manapság már elképzelni sem lehet. Nagy hasznára volna az a husiparosoknak, akik épen a hütökamara hiánya miatt kénytelenek nagymennyiségű hust megsemmisíteni, mert pár nap után élvezhetetlenné válik. De haszna volna belőle a községnek is, mert a hűtőkamra használatáért bizonyára jelentékeny összeg folyna be évenként. A hűtőkamrának állandó használója lenne a sertéshizlaló részvénytársaság is, amely akkor nagy mértékben űzné a sertésvágást és nemcsak élőállatokkal, hanem hússal is kereskedne. A budapesti vásárcsarnokok vezetőségével már érintkezésbe is lépett ebben az irányban ós onnan azt a választ kapta, hogy szívesen vállalkozik a hus kimérésére, de csak ugy, ha hűtött állapotban szállítják fel. Elsőrendű szükség tehát, hogy a vágóhíd kibővítése, főként pedig hűtőberendezéssel való ellátása mielőbb megtörténjék. A hűtőberendezés maga 50— 60,000 koronába kerülne. Ez azonban nem olyan nagy összeg, ha hírül adjuk, hogy a budapesti N i c h o 1 s o n gyár már ajánlatot tett és hajlandó igen kedvező feltételek mellett elkészíteni a hűtőberendezést. A vágóhíd kibővitósével tartozik Csaba elsősorban magának, de tartozik a város közgazdasági életére oly nagy súllyal biró sertóshizlalással foglalkozó, adót fizető polgárságnak. Vasút-, villamvilágitásügy Öcsödön. Világításról esvén szó, természetszerűleg és jogosan kívánhatjuk, legyen minél több világosság, nemcsak a világító testben, hanem az emberi agyakban a jövőbe való előrelátásra nézve, amit a jelen praktikussága szokott eldönteni. Öcsöd ós villamvilágitás! Nagy messziségben levő két fogalomnak tű-