Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1913-11-13 / 90. szám

3ékéscsaba, 1913 nov. 30. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 5 nak, vármegyénkből is nagyon sokan szoktak részt venni. Legutóbbi közgyűlése vasárnap volt. Ez a közgyűlés kirítt a többiek közül, amelyek sablonosak, unalmasak, amenynyiben a társulat volt főmérnöke P ek a n o v i t s Imre ellen elrendelte a fegyelmi vizsgálatot egy szabálytalan cselekedete miatt. A fegyelmi eljárásban szerepel Bél.ésszentandrás község is. A közgyűlésnek erről a részéről tudósításunk a következő : Pekanovits Imre volt társulati főmérnök egy beadványt terjesztett a közgyűlés elé. Szentandrás község határában fekvő, a társulat által használt s a telekkönyvi följegyzések szerint Pekanovits birtokát képsző három hold 68 négyszögöl területű védtöltés ós anyagödörre vonatkozólag. Ez ügyben már az előző közgyűlés egy három tagu bizottságot küldött ki annak megállapítására, vájjon a három hold tényleg a volt főmérnök jogos tulajdona-e ? Dr. Mártonffy Bogdán, a három tagu bizottság egyik tagja indilvá nyozza Pekanovits beadványának elutasítását, egyszersmind fegyelmi e)járá3 alá vonását. Pekanovits ugyanis meg nem engedett módon telekkönyveitette 1897 ben a kérdéses három holdat. A főmérnök akkoriban vásárolt egy nagyobb területet a szentandrási úgynevezett Lónyay-birtokot, mely a védtöltés és anyagödör kérdéses részét érintette. Bár Pekanovits még 1894 ben tett nyilatkozatában a Tarsulat tulajdonának ismeri el a területet és Szentandrás község küldöttségét, mely szintén jogot formált a földre, azzal utasítja el, hogy a föld elévülés utján (a társulat akkor már harminc éve birtokolta teljesen jóhiszeműen) a Sebeskörös társulat tulajdona — négy óv múlva mégis a terület saját nevére való tkvi bekebelezését kéri. A bekebelezés Katona József nyilvántartó jóhiszeműen történt írásbeli nyilatkozata alapján, amit Pekanovits, mint akkori hivatalfőnök állíttatott ki vele, meg is törtónt. Hogy pedig a föld tényleg társulati birtok volt, igazolják az adóhivatal iratai, melyek szerint, mint társulati védtöltés három hold adómentességet élvezett. Kéri Mártonffy a választmány, illetve a hálán meg ezernyolcszáz forint fizetép, meg egy kis uti általány. Az nem tul sok, abból nem is igen telik többre. Szóval két szobánk lesz. A rógi bútoraimból csak a könyvszekrényt tartom meg, a többi vadonatúj lesz. Azután szép tapétát veszek, olyant mint öt évvel ezelőtt láttam ... A divánra meg van is két párna ... Az egyikre pipac?okat hímzett a gépirókisasszöny ezelőtt kilenc esztendővel, de még most is ott van selyempapirba takargatva, a szekrényke aljábau. A másikat Annától kapta. Ah Anna ! . . . Nagyon közel volt ah hoz, hogy valakijévé váljék, de azután megint csak semmi sem lett belőle. Nagyon csalódott Annában szegény Kazár Péter ... és most igazán nem tudja, kitegye-e ezt a párnát is majdan a díványra? Azt hímezte rá a kis csapodár: Csak egy félórácskát! Hm, hát persze, a szerelme sem tartott tovább, csak egy félórácskát... Aztán lássuk csak . . . Lakásra jut ötszáz . . . nem, csak négyszáznyolcvan. Vagy hogy is van ? Mindennapra kell hat forint . . . legalább hat forint és számol és egyre számol szegény Péter ós mindjobban zavaros lesz a feje. A kocsiban egyre jobban sötétedik . . . aztán csak egyszerre elmosódnak a számok a fejében . . . Mikor megint felébredt, már égett a lámpa a kocsiban. Csákiéiig nyitotta ki a szemét. Hangokat hallott, ketten beszélgettek, halkan, suttogva. — Csitt, vigyázzon, ébredezik az öreg . . . — Jaj, akkor még gyorsan, csak egy icipici csókot! A vőlegénynek szabad! .. . — Pszt! Ne . . . ne . . . Péter szeme felnyílt egy pillanatra. Csókolódznak ? ! A hullámhaju hölgy, meg egy kacskaringós bajuszu fiat 1ember és egyáltalán nem törődnek vele. — Pfuj, micsoda bambakópü fickó ! és még azt mondják rólam, hogy öreg... Ez igazán szemtelenség — mormolja Pótsr és azután újra szemébe húzza a sapkát, a sarokba fordul és ismét szunyókálni kezd ... rom tagu bizottság nevében Pekanovits ellen a fegyelmi eljárást, Tabéry Ármin és Katona József ellen pedig annak megállapítása végett, hogy annak idején kellő energiával, körültekintéssel védték-e a Társulat érdekét — fegyelmi eljárást megelőző vizsgálat elrendelését. Pekanovits szerint is áll az, hogyha három hold kisajátítása előtt kijelentette, hogy a terület társulati tulajdon. Ez áll. De akkor tóvbdett. Különben is az adómentesség nem bizonyít semmit. A Társulat épp nem használja a káptalan és a palotai birtokok azon részét, melyre a védtöltések esnek s a részek e cimen mentességet élveznek. Kéri a fegyelmi vizsgálat elhalasztását. Ha — úgymond — meggyőzik róla, hogy a 3 hold nem az ő tulajdona, hajlandó nemcsak e területet a társulatra bekebeleztetni, hanem az 1897 óta élvezett hasznot is megtéríteni. Ötvös szerint a jóhiszeműség kétséges. Pekanovits rep'ikája után elrendelik a szavazást. A közgyűlés 487 szóval 198 ellenében a fegyelmi mellett döntött. A munkakerülők ellen. Nehéz a törvény végrehajtása. Járásbiró a gyulai rendőrségen. Az úgynevezett „csavargó törvény", amelyet az idén alkotott meg a törvényhozás: október 1-én lépett életbe. Még csak rövid öt hete, hogy alkalmazzák és már is nagyon nyilvánvaló lett, hogy nehéz végrehajtani. A törvény tudvalevőleg a dologtalan, gyanús csavargók megrendszabályozásáről intézkedik. Eddig azok szabadon garázdálkodhattak és veszélyeztethették a városok közbiztonságát, mert a törvény emberei csak akkor vették őket pártfogásukba, ha loptak, csaltak, vagy más ezekhez hasonló bűncselekményt követtek el. Ha ilyesmit nem csináltak, szabadon ődönghettek, kóborolhattak az utcákon, nem törődött velük senki, csak legfeljebb a félénkebb jámbor járókelő riadt meg tőlük az esti órákban. A csavargó törvény véget akar vetni ennek az idillikus állapotnak, meg akarja szüntetni a dologtalan csavargást, mert az olyan emberek csak terhére vannak az államnak, társadalomnak egyaránt. Bókésmegye rendőrségeinek ós járásbíróságainak szintén alkalmazniok kell október óta a csavargótörvónyt és itt is érezték ugy a rendőrségek, mint a járásbíróságok, hogy mily nehézségek merülnek fei a törvény végrehajtása körül. A jelenlegi eljárással különösen a törvény valódi intencióját, a gyors bíráskodást nem lehet elérni. A törvény a csavargók ellen való eljárásból ki akarja küszöbölni a hosszadalmas formaságokat, amelyek a rendes járásbirósági tárgyalások alkalmával szükségesek. Gyors, szinte statáriális eljárást akar ós éppen hiányzik a végrehajtásból. Különösen Gyulán voltak tapasztalhatók az első hónapban a végrehajtás nehézségei. Más járásbíróságuknál ós rendőrségeknél nem merült fel annyi panasz. Gyulán, mikor a rendőrök elcsíptek egy közveszélyesnek látszó csavargót ós bekísérték kihallgatás céljából a főkapitánysághoz, nagyon gyakran megtörtónt, hogy a főkapitány nem tartotta magát illetékesnek ítélethozatalra és a delikvenst, az iratok kapcsán átkísértette a járásbírósághoz. Megtörtént aztán elég gyakran az is, hogy a járásbíróságon a kihágás jelentéktelen dologgá zsugorodoit össze, amilyenekben a bíróság csakugyan nem illetékes ítélkezni. Ekkor meg a bíróság visszaküldötte az [ipséket a rendőrségre, hogy csináljon velők, amit akar. Ennek ismét iratváltás volt a folyománya. Tehát a törvény intencióját, a gyors ítélkezést nem lehetett elérni. Ennek a nehézkes állapotnak a hátrányai egyre szembetűnőbbek lettek, úgyhogy a bíróságnak, meg a rendőrségnek valami helyes megoldásról kellett gondoskodniok. Ez több tárgyalás után létre is jött. A napokban 1 ugyanis megállapodás jött létre a rendI őrség ós járásbíróság közölt, hogy a hét bizonyo3 meghatározott napjain, eset' leg minden napnak bizonyos órájában megjelenik a büntető járásbiró a városházán és a rendőrség által a rendelkezésére bocsátandó helyiségben fog Ítélkezni a közveszélyes csavargók fölött. Nagy könnyebbségére szolgál ez mind a két hatóságnak, különösen országos vásárkor, amikor 40—50 csavargót is fülön csip a rendőrség, Helyesnek tartanők, ha a vármegye népesebb községeiben, mint Csaba, Bakés, Szarvas, Orosháza, ahol nagyobb a csavargó forgalom : hasonló megállapodás jönne létre a járásbíróságok és rendőrségek között, mert az hasonlíthatatlanul gyorsabbá tenné az eljárást, ami tulajdonképeni fő intenciója a csavargó törvénynek. A csabai községi választásokról. A pártok szervezkedése. A nemsokára bekövetkező községi képviselőtestületi tagválasztások iránt Csabán eddig alig tapasztalt érdeklődés nyilvánul meg minden oldalról. Ezelőtt alig törődött más ezekkel a választásokka), mint a parasztpárt, most azonban megmozdult úgyszólván valamennyi társadalmi frakció és helyet követel magának a képviselőtestületben. A helyes ós célszerű csakugyan az volna, ha a képviselőtestületben minden frakciónak benne volna a képviselője, mégpedig arányosan, mert csak az a testület volna a városi polgárság igaz képviselője, az tudná kellőképen felkarolni ós istápolni a különböző osztályok érdekeit. Eddig más a virilisiken ós a paraszt pártiakon kivül alig volt a képviselőtestületben. Az ipar, a kereskedelem nem jutott szóhoz benne, p8dig ezeknek az űzői valamennyien az értelmiséghez tartoznak. Már csak azért is meg van a jogcímük arra, hogy a képviselőtestületbe egy pár képviselőjük bejusson. A mostani választás előtt először az iparosság ébredt arra a tudatra és azt határozta el, hogy minden lehetőt elkövet képviselőinek a közgyűlési terembe való bejuttatása érdekében. Minden előkészület és a diadalmas frakciókkal való érintkezés nélkül azonban nem lehet belemenni a választási küzdelembe, mert az egyenlő értékű volna a bukással. Az iparosság tehát a parasztpárttal kötendő paktum utján szeretné képviselőit beküldeni a városházára. A parasztpárt viszont nem szívesen adja oda az ő biztos kerületeit. Mint értesülünk, mindössze egy kerületet hajlandó átengedni az iparosok- számára, azzal érvelvén, hogy Wallerstein Sámuel lemondása folytán Bányai András személyében már van egy iparos tagja a képviselőtestületnek, két iparos pedig elég lesz. Igen ám, csakhogy melyik kerületet ajánlják fel nagylelkűen ? A központot, a III. kerrületet, amelyikben a parasztpártnak legkevesebb hive van: ahol tehát amúgy sem vehetné fel győzelem reményében a küzdelmet. Abban a kerületben pedig már az intelligenciának is van jelöltje dr. Hollander Lipót személyében. A tárgyalások az iparosság és a parasztpárt vezetői között egyébként még nincsenek befejezve és hihetőleg sikerül is nekik valami kedvezőbb megállapodásra jutni. Az iparosok példáján felbuzdulva, a Kereskedelmi Csarnok is akcióba lépett. Összehívta a kereskedőket, akik elhatározták, hogy szintént részt kívánnak venni a választási küzdelemben. Ők legalább ReiszHermantós Fekete Sándort szeretnék bevinni a képviselőtestületbe, az iparosok pedig Wagner Józsefet, Tímár Endrét, ifj. Horváth Mihályt ós Facsinai Dezsőt. Igen érdekes a II. kerület dolga. Ott dr. Zsilinszky Endre a képviselő. Dr. Zsilinszky azonban most vissza akar teljesen vonulni a közéleti szereplés teréről. Meg irtuk például, hogy már a csabai ag. ev. egyház felügyelői állásáról is lemondott. — Valószínűleg egyéb tiszteletbeli állásáról, tehát a képviselőtestületi tagságáról is le fog mondani. Ha ez megtörténik még az idén, akkor ifj. Horváth Mihály ipartestületi jegyző automatikusan a helyébe lép, mert ő a póttag a II. kerületben. Akkor pedig már két iparos tagja lenne a képviselőtestületnek. A választási küzdelemből különben az ipari munkásság is ki akarja venni a részét. Észlelhető olyan mozgalom is, amelyiknek a kisgazdák egyletének az érvényesülése a célja. Egyszóvjl élénk és izgalmas választási küzdelem várható ez alkalommal a képviselőtestületi tagválasztásoknál is. Az esküdtszéki ciklus vége. Két tárgyalás. Megölte a nagyanyját. Hétfőn délelőtt egy 23 éves cigánylegény állott a gyulai esküdtbíróság előtt. A vésztői cigánynegyedből való az a Fáraó-ivadók, aki az esküdtbíróság jóvoltából nagyon sokáig, 12 esztendeig, lesz most az állam vendóge, azért, mert megfojtotta a nagyanyját. Az olyan civilizálatlan népnél, mint a cigány, a hasonló bűncselekmények nem nagyon ritkák, r ert a cigány végtelenül önző. Csak magára gondol, másról gondoskodni már teher neki, még ha nagyon közel is áll hozzá. A vésztői cigánylegény is azért fojtotta meg munkaképtelen ós kissé eszelős nagyanyját, hogy ne kelljen neki eltartani. Lett aztán másnap nagy sirás-rivás a vésztői cigánysoron a putrikban, Az öregebbje a vénasszonyt siratta, a fiatalja pedig a cigánylegónyt, akit kakastollas csendőrök kísértek át Gyulára. A cigánylegóny egy csöppnyi megbánást se mutatott a hétfői tárgyalás alkalmával. Cinikus egykedvűséggel felelgetett az elnök kérdéseire. Cinizmusára különben jellemző már csak az is, hogy nagyanyja megfőjtása után egész nyugodtan aludt reggelig a putri ajtajában. A-tárgyalás elnöke Várad i S z a km á r y Arisztid kir. Ítélőtáblai biró volt, szavazóbirák N. Nagy Kálmán ós Szabó László. A vádat dr. Konrád Ernő kir. ügyész, a védelmet dr. Rostás Imre látta el. A jegyzőkönyvet Göndör Béla törvényszéki jegyző vezette. A tragédia áldozata egy 70—80 éves öregasszony Juhász Zsuzsánna volt Az öregasszony már semmivel nem tudott foglalkozni, tehát felváltva meghúzódott egyik-másik gyermeke, vagy unokája putrijában. Ez óv juliusában a Juhász Gyula putrijába került. A legény nem nagyon szerette az öregasszony vendéget, mert gondoskodni kellett az ellátásáról is. Panaszkodott fünek-fának. Legutóbb a sógorának, Keresztes Lajosnak keseregte el buját-baját. A sógor egyetértett vele abban, hogy jó volna már, ha az öregasszonyt pártfogásába venné a halál. — Nem bánom én — mondta Keresztes — akármit csinálsz vele. Nem bánom, ha megfojtod is. És Juhász Gyulának a sógor ez utolsó kifejezése szeget ütött a fejébe. Mindjárt elhatározta, hogy megfojtja az öregasszonyt. Hogy nagyobb legyen a bátor? ága, megivott három deci pálinkát. Akkor hazament ós alvó nagyanyját egy hatalmas szorítással megfojtotta. Aztán mint aki jól végezte dolgát, lefaküdt a putri ajtajában és aludt reggelig a holttest mellett. A tárgyaláson Juhász azzal védekezett, hogy megártott neki a pálinka, nagyon részeg volt és a gyilkosságot öntudatlan állapotban követte el. Még arra sem emlékszik, hogy vájjon ő követte el, vagy más. Az esküdtek a vád- és védőbeszédek meghallgatása után bűnösnek mondották ki Juhász Gyulát a szándékos emberölés bűntettében ós ezért a bíróság 12 óvi fegyházra itólte. A vádlott és védője semmisógi panaszt jelentettek be az enyhítő 92. §. nem alksftnazása miatt. Az utolsó tárgyalás. A hosszú novemberi esküdtszéki ciklusban szerdán volt az utolsó tárgyalás. Ez vértelen bűnügy voit, amely aíonban könnyen lehetett volna véres is. Farkas József orosházi napszámos volt a vádlott. Farkas éveken át együtt élt Orosházán Márkus Máriával. A szeretet hozta őket öesze, de aztán az a nagy szeretet elpárolgott ós következtek a c etepaték. Ezekben a férfi mutatkozott erősebbnek, mert mindig elverte alaposan törvénytelen oldalbordáját, abban a szent meggyőződósben lóvén, hogy az asszony csak i verve jó. Márkus Mari tart egy darabig, aztán pedig bucsut mondott a k pufó'fának Egy szép napon azon vette magát észre Farkas, hogy üres lett a kalitka, kirepült belőle a madár, j Módfelett bántotta ez a dolog FarI kas Józsefet. Csak most érezte, hogy szereti azt az asszonyt. Elment tehát érte ós kérte, könyörgött neki, hogy