Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1913-11-06 / 88. szám

3ékéscsaba, 1913 nov. 30. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 5 Machlik György Csaba 786-— Kaczkó Mátyás Csaba 783 34 Dr. Nagy Elemér Orosháza 78104 Ifj. Cservinszki István Békés 780 90 Botyánszki Mihály Csaba 779 62 Uhrin Mihály Endrőd 77603 Künsztler Dezső Orosháza 775*62 Kovács Sz. Adám Csaba 767 71 Buck Adolf Szarvas 766 74 Dr. Kardos József Szeghalom 76558 Polner Ödön Csaba 764 23 Zsiros György Csaba 760"61 Medovarszki János Csaba 756-86 Dr. Haviár Gyula Szarvas 75383 Ifj. Brhlik Pál Csaba 75088 Zahoran György Csaba 75085 Zahoran György Csaba 747 20 Dr S'ojanovits Szilárd Gyula 74361 Dr. Sziráczki János Szarvas 738 46 Wittmann György Gyula 737*74 Szikszai Lajos Endrőd 737 54 Dr. Márkus Mihály Gyula 73640 Kolozsi Endre Mezőberóny 736 28 Polner Aladár Csaba 732-70 Cservenák Györay Csaba 73222 Újhelyi Ferenc Tótkomlós 73054 Schreyer József Szarvas 727 30 Kovács József Gyula 72304 Kiiment Z. András Csaba 722 59 Kiiment Z György Csaba 719 88 Kardos Ferenc Szeghalom 719 23 Reisner Béla Gyula 718 73 Reisner Arthur Gyula 718 72 Réthy Béla Csaba 71816 F. Schriffert István Gyu'a 714 15 Schriffert Mátyás Békés 712 90 Melis György Csaba 712 85 Borgulya Pál Szarvas 710 94 Maczák Jánok Szarvas 70842 Horváth L. Mátyás Pusztaföldvár 705 05 Dr. Hollander Lipót Csaba 69417 Kratochwill Gyula Békés 69084 Vadas Márton Gyula 687 — Szirmay L. Árpád Szarvas 675"90 Dr. Follmann János Gyula 666 18 Dr. Chrisztó Pál Szeghalom 659 14 Dr. Wal'fisch Ferenc Csaba 628 — A csabai uj színház Az első előadás. — Az uj előfüggöny és díszletek. — Egy szép levél. — A szín­ügyi bizottság ülése. A csabai uj szinház teljesen elké­szülve várja a színtársulatot, a meg­nyitást. Most, hogy minden fényben ragyog, a 'színpad is diszletezve van, még jobban kiemelkedik a szinház szép­sége, szubstilitása. Különben arról, hogy mily praktikus beosztású a nézőtér, mily nagyszerű annak világítása, az izzótesteknek elhelyezése, arról rövid három nap alatt meg fog győződni a közönség. Miklósi Gábor színtársulata csütörtökön érkezik Csabára és ugyan­csak nagy ambícióval készül a csa bai, ugy tervezik, négy hónapos idényre. Az igazgató igen szép díszleteket ké­szíttetett s a szinügyi bizottság által Spanraftól rendelt díszletek szintén megérkeztek. A szinház előfüggönyét Linhart Vilmos készítette. Lényeges a színháznál az akusztika. Szakértő ezt is kitapasztalta és az akusztika 'kitűnő. A színtársulat összetanult, a legtöbb új­donság, még a legutóbbi népoperai operette, a japántárgyu „Katona dolog" is be van tanulva. A sziniidényre a bérlet is, tekintve a rossz közgazdasági viszonyokat, elég jól sikerült. Azelőtt ugyancsak kevés volt a tiz páholy s most, hogy huszon­négy van és ezeket páros és páratlan bérletre lehet bérelni, igy a 48 páholyra Csabán jelenleg és bizonnyal még so­kára mindre bérlőt nehéz biztosítani. Ez is igazolja azt, hogy a most épült szinház a csabai szinpártoló közönség befogadására hosszú évtizedekre ele­gendő. Már többször irtuk, hogy a szinház ünnepélyes megnyitása szombaton, nov. 8-án lesz. Az első díszelőadás, melyen csak meghívottak vehetnek részt, este 6 Órakor kezdődik. A szinügyi bizott­ság erre az előadásra meghívta az arra illetékeseket, igy Csaba országgyűlési képviselőjét, K r i s t ó f f y Józsefet is. A képviselő levélben, betegségére hivat­kozva, nem jöhet el a megnyitásra. Meg­hívta a bizottság Zsilinszky Mi­hályt, a ny. közoktatásügyi államtitkárt is, ki képviselősége alatt a Kalturházzal kapcsolatosan az uj szinház tervét is elkészítette és aki Csaba minden igaz, a kulturát szolgáló ügyeért most is kész­ségesen fárad és tesz. Az államtitkár szintén nem jöhet el a megnyitásra ós elmaradását az alábbi szép levéllel menti. Mólyen Tisztelt Szinügyi Bizottság! A legnagyobb örömmel és szülővá­rosom haladása iránt mindenkor érzett legmelegebb szeretettel vettem a T. Bi­zottságnak a városi színháznak folyó hó 8-dikán tartandó ünnepélyes meg­hívását. Napokon át számítgattam az időt ós halogattam a választ, hogy nem jövök-e más valamely kötelességemmel össze­ütközésbe, ha e hó 8-dikára családom­mal együtt, B.-Csabára rándulok. De, fájdalom, éppen azon időre esik Szarvas városának, illetőleg egyik régi pénzin­tézetének megmentésére vonatkozó tár­gyalás, melyet elmulasztanom erkölcsi lehetetlenség. Éppen ezért, a legnagyobb sajná­latomra, kénytelen vagyok lemondani azon örömről, melyet Csabának egyik szép kulturintézetének megnyitásánál Önöknek szives társaságában reméltem élvezhetni. Adja a jó Isten, hogy Önök a ha­ladás utján minél több uj közhasznú alkotással vethessék meg a városnak jö­vőbeli nagyságát, amelyre Békéscsaba valóban is hivatva van. Fogadja kérem, az igen tiszteit Bi­zottság, összesen ós egyenként, egósz családom nevében is a rólam való meg­emléke ésükért hálás köszönetemet. Le­gyenek róla meggyőződve, hogy e hó 8-án lélekben Önök körében leszek! Kiváló tisztelettel és szívélyes üd­vözlettel vagyok Budapest, 1913. nov. 1. készséges szolgájuk : Zsilinszky Mihály. A megnyitó diszelőad is műsora a következő: 1. Nyitány, előadja az Alföldi Szinikerület szín­társulatának zenekara. Prológ, irta : G. Miklósy Ilona. SZEMÉLYEK : Hungária Lörinczy Erzsi Marka, csabai leány Spóner Ilona Szinész Miklósy Gábor 3. Cigánybáró, nagy operette első felvonása. SZEMÉLYEK : Zsupán Kálmán, sertéshizlaló . . . Kiss Miklós Arzéna, leánya Szabó Milike Carneró gróf Timár Béla Mirabella, felesége Medgyesi Erzsi Barinkai Sándor Csáky Antal Ottokár Sziklay Jenő Cipra, cigányasszony Pongrátz Matild Saffi, unokája Vida Ilus Pista, szolga Geszti Erzsi Pali, | Ürményi Endre Jóska | cigányok Miklósy Aladár Mihály I Deák Lőrinc I-ső í _ Faragó Dezső II-ik j evczo s Fóthy Károly 4. induló, előadja a zenekar. Az előadás pontosan hat órakor kezdődik ós a közönség helyesen cse­lekszik, ha jóval hat óra előtt elfoglalja helyét, mert a nyitány megkezdése­kor az ajtókat bezárják. Ugyancsak szombaton, este 8 óra­kor a nyitánnyal és prolőggal kapcsola­tosan „Faun", a nagyhírű angol vígjáték kerül bórletszünetben színre, a cím­szerepben Miklósi igazgatóval. A szinügyi-bizottság szerdán dél­után ülést tartott, melyen a szinház megnyitással kapcsolatos utolsó ügye­ket intézte el. Kiss László főszolgabíró jelentette a bizottságnak, hogy a szinház és tánc­terem vasbeton menyezet teherpróba adatait felterjesztette a kereskedelmi mi­niszterhez, honnan ama vélemény érke­zett le, hogy a terhelés adatai szerint a vasbetonmenyezet teljesen megfelelő. Jelentette továbbá, hogy szerda délután szakértők közbeDjöttóvel megvizsgálta a szinház tűzbiztonságát. Elegendő víz­csap és vészkijárat van, az ajtók nem zárhatók, hanem önműködő szivó készü­lékkel vannak ellátva. A szinház rendel­tetésének átadható. Ádám főmérnök apróbb felszere­lések : mint az öltözőkbe asztal, a be­járatoknál szélfogó szőnyegfüggöny al­kalmazásáról, biztonsági-lámpák miként való elhelyezéséről számolt be. A szin­ház, légfűtése és szellőztető készüléke igen jól működik. A szinház, színpad ós öltözők világítása 120 vezetéken tör­ténik. A szinház átalakításával kót pince­ós kót kisebb üzlethelyiség is létesült, ezek bérbeadása fölött is döntött a bizottság. A két pincehelyiséget a bizottság Fekete Sándornak évi 120 korona bérért engedte át. A kót utcai üzlethelyiségre négy ajánlat érkezett. Lerner Sámuel az egyre üzlethelyiségre, eset'eg tőzsdeengedély­lyel, hirlap elárusitással 200 kort ajánlt. Lipták András cukrász, a büffét ie beleértve, 400 koronát. Romák Antal az üzlethelyiségre, a karzati feljárónál cukorkaárusitásra 360 koronát. Lédig Károly a földszinti büffóért 40 koronát. A bizottság csak Romák Antal aján­latát fogadta el, a másik üzleti helyi­ségre ujabb hirdetményt bocsájt ki. Még a megnyitás körüli teendőket intézte el a bizottság. A legközelebbi ülésen pedig az építési leszámolással fog foglalkozni. Haertl Lujza, mint karmester. Budapesten muzsikál. Mult számunkban röviden már je­leztük, hogy Csaba egyik legérdekesebb lakója, az édesapja becsületóért hadtest­parancsnokverö Haertl Lujza Buda­pestre ment ós ott női zenekart alapí­tott. A méltán nagy népszerűségnek és szimpátiának örvendő kisasszony már meg is kezdte a működését egyik kör­úti „ezüsttükrös kávéházban". És, amint a jelek mutatják, sikerrel, mert a fővá­rosi lapok nagyon rokonszenvesen em­lékeznek meg róla. A megyei publiku­mot. bizonyára érdekelni fogja, hogy milyen véleménynyel van Budapest az ország egyik legérdekesebb lányáról, épen ezórt leközöljük egyik előkelő bu­dapesti lapnak rá vonatkozó véleményét. Az újságcikk a következő: „Bizar fekete falragaszok fehér betűi hirdetik, hogy a „munkácsi hősnő", a hirtelenkezü Hartt Lujza, november 1-től kezdve minden este nyolc órától éjjel egy óráig „személyesen" vezényel egy női zenekart, amelyet egy Rákóczi-uti kávéház tulajdonosa szerződtetett egye­nesen erre a célra. Fehórabroszos asz­talok különös vagy talán már nem is különös dísze várja a helyiségben a kí­váncsiakat, akiknek a számát jóval felül­múlja a lefüggönyözött üvegtáblák mö­gött bekandikálóknak a sokasága. Né­hány perccel elmúlt félkilenc, a ful­lasztó atmoszférában minden szem a zenekari emelvény felé mered. Egy­szerre szinte osonva jelenik meg Hártl Lujza zöldkosztümös alakja a piros sző­nyeggel borított dobogón. Öt zenész­kisasszony várja már a jelt, hogy el­kezdődjék a hangverseny. Hártl Lujza meghimbálja magát a dobogón, mintha ki akarná próbálni, vájjon elég szilárd e a talaj arra, hogy uj életnek indulhas­son rajta. Úgy látszik, elég szilárdnak találja, mert mosolygó arccal néz körül és az elfogultságnak legcsekélyebb jele nóikül kopogtatja meg fehér pálcikájá­val a hangjegytartó-áliványt. Csupaszon levő erős karja energikus mozdulatokat végez a levegőben és közben egy indu­lónak az ütemei pattognak. Vége az első számnak, de taps bizony csak gyéren hangzik fel. A közönség egészen bele­feledkezik a munkácsi csattanós affaire hősnőjének bámulásába. Azután vagy öt perc múlva következik a második szám, egy keringő, amelynek végeztével már élénkül a taps és elvegyül beléje a „bravó Lujza!" kiáltás is. Most az érde­kes karmesternő lelép az emelvényről ós elhelyezkedik az egyik asztalnál. Oda­megyünk hozzá ós megkérdezzük tőle, hogy mint van megelégedve a bemu­tatkozás sikerével: — Félek — válaszolja, de azért tele vagvok reménységgel és bizom benne, hogy elérem cilomat. É ni akarok ós becsülettel megdolgozni az életért,amely­hez jogom van. Éjjel egy óráig vezény­lem ezt a zenekart, amelynek tagjai nem muzsikálnak szappanos vonóval. Amikor elvégeztem munkámat, hazakísérnek fi véreim. A jó fiuk itt várnak rám. A fizetésem ? A jövedelem harminc száza­léka ós ugyanannyi a tányórozásból. Hogy meddig maradok ? Istenem, hát addig, amig Pest rám nem un. Akkor aztán vidéki vagy esetleg külföldi kör­útra indulok. Egyelőre szorgalmasan ta­nulom a mesterségemet. Ezt mondotta az alezredes leánya, aki hírnevének a tőkéjét ilyen úton­módon kénytelen kamatoztatni. Közben móg rágyújt egy cigarettára ós hideg­vérrel állja a minden oldalról feléje szegeződő szemek kereszttüzét." A gyulai esküdtszéki tárgyalások. Az első három nap. Nincsen halálos ítélet. Teljes joggal lehetett hinni azt, hogy a gyulai esküdtszóki tárgyalások két első napja halálos 'ítélettel fog véget érni. A két első napon ugyanis a nagy­szénási, előre megfontolt szándókkal elkövetett gyilkosságot tárgyalta az es­küdtbíróság. A két elvetemült gyilkosra nem lehetett találni semmi mentő kö­rülményt és éppen ezért remélte min­denki, hogy fel fogják legalább az egyi­ket akasztani. De a biróság nem ítél­kezett olyan súlyosan. Az egyik élet­fogytiglani, a másik csak 15 évi fegy­házbüntetést kapott. Örültek is, mert maguk sem reméltek mást a halálbün­tetésnél. A kót első tárgyalásról tudósításunk a következő : A nagyszénási gyilkosság. A gyulai közönség meglehetősen élénk érdeklődést tanúsított a hétfői tárgyalás iránt, amennyiben a termet csaknem egészen megtöltötte. Az ünne­pélyes, komoly tárgyalóteremben nagy csend támadt, mikor Váradi Szak­m á r y Arisztid kir. ítélőtáblai biró ós a főtárgyalás elnöke a teremben meg­jelent ós elfoglalta helyét, a két szavazó biró : A i g n e r Dezső ós T ó t h Fe­renc között, A vádat dr. Konrád Ernő kir. ügyész, a gyilkos Szendi­Horváth védelmét dr. S i m o n k a György gyulai és dr. V a n g y e 1 Ti­bor orosházai ügyvédek, a felbujtó leány védelmét dr. Jeszenszky Nándor gyulai ügyvéd képviselték. A meggyil­kolt Németh János szüleinek a képvi­seletében dr. P á 1 f i Zoltán orosházai ügyvéd jelent meg. A 17 tanú ós az érdekelt biztosító társaságok képviselői mellett ott volt a két orvo3Szakóríő: dr. Z ö 1 d y János • tiszti főorvos és Décsy Károly elmeorvos, továbbá a jegyzőkönyvvezető Göndör Béla tör­vényszéki jegyző is. A vádlottak egy caöppet se keltet­tek rokonszenvet a hallgatóságban. Nemcsak azért, mert olyan szörnyű bűncselekményt követtek el, hanem a puszta megjelenésük miatt sem. Inkább gonosz kifejezósü arcukról le lehetett olvasni, hogy azok képesek voltak a gyilkosság elkövetésére. Az esküdtszéknek a szokásos for­maságok között történt megalakulása után a kót vádlott kihallgatására került a sor. Azt nem tagadta Szendi-Horváth György, hogy a gyilkosságot ő követte el, mivel nem is tagadhatta, az előre megfontolt szándékot azonban igen. Azt mondta, högy összeszólalkoztak ós ennek a folyománya lett az agyonverés. A tényállás egyébként — mint azt már legutóbbi számunkban is közöltük, a következő: Szendi-Hozváth Mária a bátyjával, Györggyel együtt rávette Németh Já­nost, hogy csináljon az ő javára élet­biztosításokat. Németh belement a do­logba ós több biztosító társaságnál kö­rülbelül 30,000 koronára biztosította magát. Szendi-Horváth Máriának csak ez kellett. Kevés idő múlva rávette az öccsét, hogy tegye el Nómethet láb alól, de ügyesen. S7olgálatai fejében megígérte neki a 30,000 korona felét, ha majd megfizetik a biztosító társa­ságok. Szendi-Horváth György egy szóra belement a dologba. Egyszer meg­hívták Nómethet Nagyszénásra maguk­hoz és berugatták. Távozás után Szendi egy hatalmas doronggal a szó szoros értelmében szétverte a Németh kopo­nyáját, aztán a bullát a sínekre fektette, mintha a vonat gázolta volna el. A gya­lázatos tett azonban kitudódott és a gyilkosokat befogták. Az esküdtszóki tárgyaláson kihall­gatott tanuk legnagyobb része, köztük Szendi-Horváthnak a felesége is, igazol­ták, hogy a gyilkosság előre megálla­pított terv szerint törtónt. Ezzel szem­ben hiábavaló volt a Szendi Horváthók tagadása. Kedden délután 3 óráig tartott hét­főn reggeltől a tárgyalás. Akkor mon­dotta ki Szakmáry elnök az ítéletet, mely szerint Szendi-Horváth Mari élet­fogytiglani fegyházat, Szendi-Horváth György pedig 15 évi fegyházat kapott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom