Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1913-11-01 / 87. szám

Békéscsaba, 1913 nov. 1. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 pénztárba még az előbbi évben befizetve. Az ezer koronás alapítvány kama­tainak az a rendeltetése, hogy abból a nőegylet szegény iskolásgyermekek­nek i-ia és vallásos énekeskönyvet vásároljon. A jó cselekedetnek, a zaj­talan ós csendes jótékonyság miként való gyakorlásának egy ujabb jelét adta az alapítvány tevő, az egyesület szeretett elnöknője, ki 25 évts áldásos működése határkövénél a vallásosság erősbitósével az emberszeretet fokozását reméli ala­pítványával elérni. Eí ujabb nemes tettéért a nőegylet hálás köszönetét fejezi ki. — Egy évig, mondotta az elnöknő, sikerült az elpalástolás. Az alapítvány célja a vallásosság fejlesztése. Uüy véli, a vallásos ember egyúttal jószívű is. A lelkes éljenzés elhangzása után az elnöknő az elhunyt tagokat paren­tálta el. Korén Pálné elhunyta felett érzett részvétét a közgyűlés jegyző­könyvileg tudatja a gyászoló családdal. Tudatja továbbá az elnök, hogy Korén Pál elhunyt neje emlékére 50 korona alapítványt tett a nőegyletnól. B e 1 i c z e y R ezsőnó indítványozta, hogy a több mint száztagú választmány, kebeléből egy intóző-bizottságot válasz­szon, mert azzal az egyesület igazgatása nem lenne oly nehézkes, különösen a segélyek megszavazásánál A közgyűlés helyeselte az indítványt ós azt elfogadta. Felkérte a közgyűlés az egylet vi­galmi bizottságát, hogyha lehetséges, még november hó folyamán az egylet cél jura jótékonycólu hangversenyt ren­dezzen, hogy a segélyezések áJtal tul igényba vett forgalmi pénztár apadása pótoltassák. Még a fiatalkorúak gondozására ér­kezett átirat tudomásulvétele után, a közgyűlés az elnöknő lelkes éltetésével befejezést nyert. A gyermekvédelem köréből. Midőn e lap hasábjain nem régiben a pártfogó (patronázs) tevékenységet általános vonásokban vázoltuk, emiitet­tük, hogy a Békésmegyei Pársfogó­Egyesület munkásságának hatásosabbá tótele céljából az eddiginél nagyobb mértékben akarja működése körébe vonni vármegyénk közönsógót s azért a megye nagyobb helységeiben, legkö­zelebb Békéscsabán, megfelelő szerve­zetet létesít Ugy véljük, e nagyfontos­ságú mozgalom érdekében teszünk szol­gálatot, ha ez alkalommal néhány sorban megemlékezünk azon tanácskozásokról, amniyek az első nemzetközi gyermekvédő kongresszuson folytak le az eimuit nyar folyamán. A kongresszus, mely 40 állam kép­viselőinek, gyermekvédő , patronázs­egyesü'etek s gyermokbiróságok kikül­dötteinek (mintegy 500 an vol ak) jelen­létében zajlott le Briisselben, gazdag anyagot ölelt föl s valószínűleg nem sekély nyomot fog szántani a gyermek­védelem terén, ha csak ezt az egy alko­tását tekintjük : a Nemzetközi Gyermek­védő Hivatal létesítését. E hivatalnak kettős célja lesz: az adatgyűjtés ós ta­nulmányozás, aztán gyakorlati intézke­dések megvalósítása. A hivatal szókhe­lyéül Brüsselt jelölte ki a kongresszus. Szervezése természetesen a jövő fel­adatai közé tartozik. A kongresszus tanácskozásai közül először azokat állítjuk össze, amelyek a gyermek s a biróság közötti viszonyra vonatkoznak. Igy érdekes vitatkozás anyagául szolgált a gyermekbíróság ha­táskörének kitei jesztése, nevt zeiesen : az ő jogköri be uialardó-e az apai hata­lomtól való mf gfosztás s a gyermek ki­nevezése ügyében való intezk-dés. A kérdéssel fogla kozó szakosztály szübsé gesnek találta annak kimondá-át, hogy a gyermek összes törvényszéki ügyei a gyermekbiróságra ruházandók. Fog­lalkozott a kongrets us azon kérdéssel is, milyen legyen a szabadon bocsátott gyermek vis tmya a bírósággal, a szülők­kel, a gyamokkal s a pa ronazszsat szem­ben. Az vo t a megállapodás, hogy ha­tóságilag sz-ükséges megállapítani a vi­szonyt egyrészt a bíró, másrészt a sza­badonbocsátott gyermek,szülője, gyámja s a felügyelő tisztviselő között. Az ellátásra kiadott gyermekek védel­méről is beható tanac-kozás foiyt a kon­gresszuson s a vitatkozás eredmónye­kípen kimondották, hogy : 1. szükséges a kisdt dgondozás vagy pueriku'tura gondolatának, intézményeinek népsze­rűvé tétele ; 2. az ellátásra kiadott gyer­mekeknek hatósági felügyelet alá való helyezése; 3. a gyermekellátásra való jogosításnak megelőző elméleti ós gya­korlati kiképzés alapján hatósági bizo­nyitványnyat való igazolása; 4. az ellá­tásra kiadott gyermekek föiött hatósá­gilag kinevezett orvosok felügyeljenek. — A kongresszus határozatai lényege­sen előbbre vinnék ezt a fontos ügyet, bár alkalmazásuk eleinte sok akadályba fog ütközni. A gyermekvédő és pírtfogó tiszt­viselők előkészítésére, kiképzésére vonat­kozólag is hozott a kongresszus hatá­rozatokat. Szükségesnek tartja, hogy minden tisztviselő hivatalba lépése ide­jén tisztába legyen teendőivel; evégből utmutató könyvet kapjon, mely magáb n foglalja az összes tudnivalókat. Szüksé­gesnek véli továbbá e tisztviselők ál­landó képzését, még padig a gyermek­biró vezetése a'att álló értekezletek, évi gyűlések s időszakos értesítők utján. E határozatok végrehajtása nagy terhet rakna ugyan a g.yermekbiró vállára s a dolognak bizonyára pénzügyi akadálya is volna, de a gyermekmentós nagy munkája rendkívül sokat nyerne mély­ségben és értékben, ha az alkalmazott tisztviselőknek az ajánlott módon foly­tonos képzésben vo'na részük. Ezen­kívül a felügyeletük alatt álló gyerme­kekről kellő útbaigazítás alapján képe sek volnának adatokat is gyűjteni s igy működésüknek hasznát látna a tudo­mány is. Szóba került a kongresszuson az abnormitásnak a gyermekek elzüllósére való befolyása is, A kérdéssel foglal­kozó szakosztály tudatában annak, hogy az abnormitásnak nagy befolyása van az erkö csi és lársadalmi életre, kívá­natosnak tartja, hogy a gyermekbirő az abnormitás okainak kutatasában az or vos s a pedagógus segítségét, közremű­ködését kövesse; hogy az erkölcsileg züllött gyermekek számára orvos-pedagó­giai intézetek létesítendők, amelyekben az életpályákra való előkészitésisadandó Ez intézetek elvégzése u'án és még sokáig rászorul az abnormis gyermek a támogatásra s itt szán azután a kon­gresszus a patronázsnak igen igen fontos szerepet. Végül jelentős határozatokat hozott a kongresszus a gyermeknek az iszá­kosságtól való megmentése érdekében s termeszetr-sen a teljes absztinencia állás­pontjára helyezkedett. E határozatok kö­zül megemlítjük a következőket: az iszákos szü őktől a gyermekek elveen­dők; aki annyi szeszes italt ad a gyer­meknek, hogy egészségére ártalmas, vétkesnek tekintendő; megtiltandó, hogy kiskorúak italmórósekbe mehessenek s ily helyiségekben kiskorúik alkalmaz­tassanak ; az orvosok minden módon legyenek rajta, hogy a szülők ne adja­nak szeszes italt gyermekeiknek stb. Amint látjuk, sok mélyreható gon­dolatot fűzött határozatokba a kongresz­szus. Kívánatos volna, hogy az illetékes körök megszívleljék e határozatokat, mert végrehajtásukkal sokat nyerne a gyermekmentés s általában a társada­lom ; hiszen az összes nemzetekre kiter­jedő tervszerű, okos intézkedések már csirájukban fojiják el azokat a bacillu­sokat, amelyek a börtönök számára elő­készítik, szedik áldozataikat. r. A esabai villanytelep vezatőséről. Egy praktikus vélemény, Egyik olvasónk, akinek praktikus gondolkozása széles körben ismert, kö­vetkezőképen nyilatkozik a villanytelep vezetésének most nagyon is aktuális kérdéséről: — A képviselőtestület hétfői ülésén határozott formában jutott kifejezésre az a kívánság, hogy Ádám Gusztáv főmérnök távozzon a villanytelep igaz­gatói székébő 1, mivel neki a városi főmérnöki teendők is elég dolgot ad­nak. Régóta hangoztatják már ezt pa­rasztpárti részről. Valóságos vessző­paripája lett egyik-másik képviselőtes­tületi tagnak, akik folyton nyargaltak rajta s emlegették, akár volt rá ok és alkalom, akár nem. Kegyes szemforga­tások között hangsúlyozta vezérszóno kuk, hogy igy, meg amu°y, ők nagyra becsülik, tisztelik a végtelenségig a fő­mérnök urat, dehát csak menjen, men­jen minél előbb. Egyszóval a rosszakarat nyilvánvaló ós az az érdekes, hogy maguk sem tudják megindokolni ezt a rosszakaratot. Ők csak haragusznak, mint a makrancos gyerekek ós nem tudják, miért. — No de hát ez mellékes. Én csak azt mondom, hogy nem voltam soha azok pártján, akik Ádám távozását kö­vetelték a villanytelep éléről. Nem pedig azért, mert ő megtudott felelni mindkét feladatának. A későbbiekben kifogom mutatni, miért. Azok, akik Ádám távozását akarják, egy gépészmérnököt akarnak a villany­telep élére állítani. Foglalkozzunk csak ezzel a gondolattal praktikusan. Mi dolga van most a mérnöknek a villany­telépen ? Künn tartózkodik naponta egy-két órát, benéz a gépházba, aztán az irodában tölt egy kevés időt és ez­zel busásan eleget tett kötelezettségé­nek, mert más dolga nincs is. A többi dolog a kereskedelmi vezetésé és az alkalmazottaké. Tehát a külön-vezetés hivei napi egy órai munkára akaraak ide­hozni egy gépészmérnököt, aki 10—12000 korona fizetésen alul nem is jön. Még ha megadják is néki ezt a fizetést, nem marad soká, mert ha fiatal, ambiciózus ember, megölné a tétlenség, az unalom és megy-, mihelyt csak talentumának ós ambíciójának valódi érvényesülésére tér nyílik. — Nem helyesen gondolkoznak tehát azok az urak, akik ilyen vezetést akarnak a villanytelep számára. Gépész­mérnök-vezetőre még akkor se lesz szükség, ha megtörténik a telep tervbe vett kibővítése, a telep üzeme tehát kiszólesbül. Hiszen ha valami szorosan szakba vágó kérdésről van szó, most is egy Ganz-gyári, vagy más mérnököt hallgatnak meg. Mórt ne lehetne azt megtenni ezután is. — Sokkal kevesebb költséggel ós célszerűbben meg lehet oldani a ve­zetés kórdósét. A telep jövedelmezősége szempontjából egyra nagyobb fontos­sággal bír a kereskedelmi vezetés. A kereskedelmi vezető jövedelmező üz­leteket köt, a telep irodáit, pénzügyeit vezeti. Ilyen kereskedelmi vezető most is van h. igazgatói címmel, azonban nem tud teljesen tulajdonképeni felada­tának élni, mert külső munkája is sok van; fel kell ügyelnie körölbelől 50 tagból alló alkalmazott-seregre. Ezt a munkát elveszik a kereskedelmi veze­tőtől és rábízni egy felsőbb ipariskolát végzett egyénre Elég ez is. Drága gé­pészmérnökre nincsen szükség. A gép­házban szakképzett gépészek vannak egy már 10 óv óta ott szolgáló gépész vezetése alatt, a szerelők élén szintén egy régen szolgáló főszerelő áll. Szak­emberek vannak tehát az alkalmazottak között, azonban mégis kell egy egyén, aki reájuk felügyeljen. Ezt pedig egy felső ipariskolát végzett egyén is meg tudja cselekedői, akik eo ipso szintén szakember. — Lenne tehát a telepnek egy ke­reskedelmi vezetője, akinek természe­tesen tisztességes fizetést kellene adni és lenne egy — mondjuk — műszaki felügyelő. De ezek mellett megmaradna a főmérnök főfelüüyeleti joga, amint ez meg van más városok hasonló üze­meinél is. A főmérnök a város részéről gyakorolná az ellenőrzést. — Ez a megoldást tartanám ón a leghelyesebbnek ós legkevesebb költ­ségbe kerülő megoldásnak a villany­telep vezetésénél, ha már Ádám főmér­nököt minden áron ki akarják tenni az igazgatói székből. Megjegyzem, hogy ez se mehet könnyen, mert a főmérnököt megfelelőkben kárpótolni kell. kiváló bór- és lithiuxnos £ gyógyforrás * hélyaifeajtkaál, Mtzvtayril, crt arteteftéiiél, vlrlMRyaél, eném­SCHVLTU Á60CT Repülő nap Csabán. Dobos repülése jótékonycélra. Beszélgetés Székely Mihállyal. I A levegő két diadalmas magyar hőse, Székely Mihály és Dobos István lesz nemsokára vendége Csabá­nak. A me őberényi, gyulai ós aradi gyönyörű repülések után meglátogatják Csabát is, amelynek minden irányú ha­ladásért lelkesülő publikuma mindjárt embrió korában sz°retettel karolta fel a koldus magyar aviatikát és szép ösz­szeggel segítette Csaba szülöttét, Kvasz Andrást. Kvasz repülése óta már ör­vendetesen nagyot fejlődött a magyar aviatika. Van már teljesen magyar kon­strukciójú gép, amely felveheti a ver­senyt az osztrák konstrukciókkal is. Ezt a gépet Székely Mihály, a legjobb ma­gyar konstruktőr, a legelső magyar aviatikusok egyike alkotta. A pilótája Dobos István, aki a géppel már igazán nagyszerű produkciókit végzett. A szom­bathelyi repülőversenyen legyőzött vele egy osztrák Etrich monoplánt, nemré­giben Mezőtúrról Budapestre repült ós ezzel a teljesítményével megteremtette a magyar távolsági rekordot. A 145 ki­lométernyi utat mindössze 1 ós egy ne­gyed óra alatt tette meg. Amerre csak jár ennek a gépnek az alkotója ós pilótája, mindenütt siker, diadal és dicsőség jár a nyomukban. A csabai publikumnak is alkalma lesz látni a gyönyörű repülési produkciókat nemsokára és bizonyosan olyan szere­tettel fogadja majd a két kiváló aviati­kust, ahogy őket mindenhol fogadták. Székely Mihályók most vasárnap szerettek volna Csabán repülő napot tartani, de ez későn jutott az eszükbe ós az előkészületekre rövid lett volna az idő. November 9-én ismót nem jöhetnek, mert akkor Temesváron ren­deznek repülő napot. Eiért ugy hatá­rozták, hogy Csabán november 16-án, vasárnap lesz repülés. A repülő nap jövedelméből a Békéscsabai Nőagylet Egylet fiókja részesül. A derék pilóták tehát amikor gyönyörködtetik a csabai publikumot, nem felejtkeznek meg a jótékony célok s:o'gálatáról sem. Már csak ezért is érdemesek arra, hogy a legmesszebbmenő támogatásban része­sítse őket a csabai ós környékbeli publikum. Szerkesztőnknek alkalma volt be­szélni Székely Mihállyal. Igen intel­ligens arcú, kellemes, közvetlen modorú, póznélkü i fiatalember. Azonban elborul az arca és megvillan szemében a láng, mikor arról beszól, hogy mennyi mél­tatlan támadásban részesítették már. — Csak legutóbb a gyulai repülés miatt is nekem rontottak a «Közlöny"­ben — mondotta. Tudom, milyen for­rásból ered az a közlemény. A tisztikar részére próbarepülést nem lehetett meg­tartani egyszerűen azért, mert nem volt benzin. Dobos felutazott érte Budapestre és csak későn érkezett meg Gyulára. Aztán az ál-Székely Mihály. Az a mon­tőrök ostoba tréfája volt, akik a publi­kum előtt hangosan „mérnök ur"-nak szólították az öcsémet. Szegény, mikor megérkeztem csütörtökön, már kétségbe volt esve, röstellte szörnyen a dolgot, mert micdenkf azt hitte róla, hogy ő Székely Mihály. Hiába kapálózott ellene kózzel-lábbd. Arról sem ő nem tehet, sem ón, hogy olyan hiszékeny a gyulai publikum. Épen ezért mentem el miud­járt megérkezésem után Tanczik főka­pitány úrhoz, aki udvariasan fogadott a hivatalában. A repüíőlóren mégis hide­gen viselkedett velünk szemben. Amint hallom, a városi hatóság haragszik Do­bosra, azért viseltetett velünk szemben animozitással a közlemény informálása alkalmával is. Pedig inkább büszke le­hetne Dobosr<\ Hogy az artistákhoz ha­sonlít bennünket, azzal nem sokat törő­dünk. Az egész Magyarország tudja, hogy mi a különbség Székely Mihály, Dobos, meg az artisták között. — Mi a véleménye Dobosról? — Dobos nagy gyerek, de elsőrangú pilóta. Látja, kóréra, az is az ellenségeim,

Next

/
Oldalképek
Tartalom