Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1913-10-26 / 85. szám

Békéscsaba 1913. okt. 26. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 róny, Gyoma és Endrőd együttesen állítanak fel egy villanytelepet, ez a gondolat azonban szépen elaludt, mi­előtt a megvalósításához csak hozzá is foghattak volna. Mezőberény aztán Csa­bával próbált megállapodásra jutni, de ez sem sikerült. Már a gyomaiak is le­tettek arról, hogy rövidesen villany­világításhoz jutnak, mikor egyszerre, szinte egészen váratlanul olyan kedve­zően alakultak a körülmények, hogy Gyom? még hamarabb fogja élvezni a villanyvilágítás áldásait, mint például Szarvas, amely pedig már régebben vágyakozik és harcol érte. Kovács Lajos postamester és gőzmalomtulajdonos ugyanis — mint már megírtuk — gőzmalmát villamos üzemre alakította át és olyan nagy di­namót vásárolt, hogy az nemcsak a malomnak szükséges áramot szolgáltat­hatja, hanem képes Gyoma köz- és magánfogyasztását is ellátni. Sőt ez sem meriti ki teljesen a gépet, úgyhogy még Endrődnek is képes áramot jut­tatni. Ennek a tudatában Kovács Lajos ajánlatot tett Gyoma községnek a köz­világításra vonatkozólag. A képviselő­testület nagy örömmel karolta fel az eszmét és kiküldött mindjárt első alka­lommal egy bizottságot, hogy bocsát­kozzék tárgyalásokba Kovács Lajossal. A tárgyalások nagy körültekintéssel folytak ós eredményre is vezettek. E héten, szerdán délelőtt ült össze a képviselőtestület, hogy e nagyfon­tosságú kórdósben határozatot hozzon, illetve, hogy a villanyvilágítás ügyében kiküldött bizottság jelentésével foglal­kozzék. És a képviselőtestület egyhangú­lag elfogadta a Kovács Lajossal kötött szerződés tervezetét, ami örvendetes jele annak, hogy Gyoma képviselőtestülete barátja a haladásnak és a község fejlő­dése érdekében áldozatoktól sem riad vtssza. A szerződés 50 évre szól. Kovács Lajos ez időn át évi 10,000 korona pau­sál árért tartozik Gyoma közvilágítását, benne a középületek világítását is el­látni. Ezek legfontosabb pontjai a szer­ződésnek, amely ezeken kivül tartal­maz még kisebb-nagyobb kikötéseket is, amelyek azonban csak a szerződő feleket érdeklik. A magánvilágitás a Kovács Lajos dolga, a magánfelekkel külön megállapodásokat hoz létre, azok­hoz a községnek semmi köze. Mint értesülünk, Gyoma példáján felbuzdulva, nemsokára Endrőd község is megállapodást köt Kovács Lajossal, akinek a gépje tehát két község köz­világítását fogja ellátni nemsokára. Gyomához hasonlóan akarja Kon­doros községe is a villamos-világitás kérdését megoldani. Tárgyalást folytat Fejér Imre földbirtokos ós gőzmalom­tulajdonossal, az áramszolgáltatás iránt. halt mee Nógrádmegyóben, Ebieken, Handze Pál, ki 12 esztendős korától fogva juhászkodott. Halála napjáig friss egészsége volt, emlékezete teljes ép­ségben megmaradt ós ami különös, még ősz haja sem volt. Bars vármegyében, melyet a régi magyarok kies fekvéso ós termékeny földje miatt, továbbá mert itt minden időben igen hosszú életű emberek ta­lálkoztak „Kis betlehem" nek is hivtak, Kissalló ntvü faluban 1755-b un ólt még egy ember, aki 1630 ban született és igy már akkor 125 esztendős volt. Az ember neve Berka (Be'rthold.) A rendkívüli hosszú életnek azon­ban kótségkivül legnevezetesebb példái hazánkban Rovin (Robin) János ós Zárt Péter. Robin János és az ő felesége, Sára a Temesvári bánátban, Szaladon szü­lettek és laktak. 1781 ben még életben voltak, amikor is a férfi 172, a felesége pedig 164 éves volt ós 147 esztendő óta éltek együtt oly bzerencsével, hogy még unokáiknak is nagy korban lát­hatták az unokáit. Két fiuk ós két lá­nyuk a nevezett évben még szintén élt s a fiuk közül a legifjabb ekkor 116 éves volt, akinek két unokája közül az egyik 27, a másik pedig 35 ik életévé­ben volt. Azonban még nagyobb kort ért el Zárt Péter, aki 1724 ben N.-Kövóres fa­lujában halt meg 185 éves korában. 1539-ben született, görög keleti vallású volt; halála előtt még kevéssel járkálni és alamizsnát kéregetni is tudott. Szemei kissé vörösek voltak, de valamit még látott velők. Haja ós szakálla a penész­hez hasonlított, de volt még néhány foga; akkor még élő fia 95 éves volt. A esabai uj színházról. Az első előadás. — A helyárak. Még a legutóbbi szinügyi bizottsági ülésen nem volt egészen bizonyos, váj­jon az uj színház el készül-e november elsejére, most azonban a színház be­fejező munkálatai ugy állanak, hogy a színházba akár november 1-én is be­vonulhatna a színtársulat. A munkálatok közül egyedül a kárpitozás nincsen tel­jesen kész. Azonban ez is szerdára be­fejezést nyer. Az utolsó simítási ós tisz­togatási munkák nagyrósze, az elő­csarnok ós folyosók festése, a falak teljes kiszárítása szintén elkészültek ; az ülőhelyek elhelyezése és lerögzitése megtörtónt, a menyezet, a nézőtér dí­szítése, a páholy falak, chamoir-szövet­tel bevoása, aranyozott léccel szegé­lyezése, a világítási testek pompás el­helyezése, harmonikus, finom és igen íz­léses színház benyomását teszi a nézőre. A tervező műépítészek : S p i e g e ljós E n g 1 e r t h a szűk helyhez mérve, fel­adatukat valóban művészi módon ol­dották meg. A színház befogadó képes­sége nagy ós a közönség az összes he­lyekhez kényelmesen jut; a színpad a nézőtér akármelyik részéről jól látható. A nézőtér a padozatot és székeket ki­véve teljesen famentes és minden te­kintetben tűzbiztos ; a folyosók szólesek, több kijárat van és zsúfolt ház esetén kényelmes a távozás, öt perc alatt ki­ürül a szinház. A karzati ós erkély kö­zönség teljesen elkülönítve a földszinttől jut fel és ki a színházból. A Miklósi-szintársulatra a szinház korábbi megnyitása igen előnyösen jön. Ugyanis az alföldi szinikerületben nincsen város, hol a társulat, a csabai sziniidónyt elveszítvén, kénytelen ne lett volna két ízben is visszatérni. Az igazgató ugy segített magán, hogy a személyzet-gázsi némileg is megtérüljön, a társulatot előbb Battonyán, most pedig Lippán játszatja, még pedig jó ideje. Miklósi színigazgató éppen a csabai szini idényre, de különösen azért is, mert ez évben jár le az alföldi szini kerületi igazgatói megbízása, utóbb tel­jesen ós igen előnyösen átszervezte társulatát. Több elsőrendű tagja van. Ilyen V i d a I us, a kiváló szubrette, méltó társa P á 1 f i Mariska, S p ó n e r Ilona, L ő r i n c z y Erzsi ismert kiváló színjátszó. A férfiak közül S z i k 1 a y, C s á k y, előbbi a fővárosi színpadokon, utóbbi Debrecenben ért el művészi sikereket, mig Miklósi igazgatónak, ha organumának hibája nem lenne, a fő­város első színpadin volna helye. De az igazgató nemcsak társulata jeles szervezéséről, hanem ruhatárról, dísz­letekről is gondoskodott. Segítségére volt a szinügyi bizottság is e tekintet­ben, Spanraftnál igen szép díszleteket rendelt. És kell is még díszletekről gon­doskodni, még pedig olyanokról, hogy a zsinórpadláshoz alkalmasak legyenek, mert most már elesik az a kifogás, hogy lenne disziet, de a kicsiny színpadhoz nem lehet alkalmazni. A színpad olyan ma, akár az aradi, vagy váradi színházé. A színtársulatnak négy rendezője van, majd látni fogjuk, melyik fog legtöbb gondot és izlést a színpad rendezésére fordítani. Mint már irtu'í, az első díszelőadás november 8 án lesz. Ezt a szinügyi-bi­zoltság rendezi a vármegye előkelősé­gei és Csaba társadalma részére. Az uj szinház bemutatása lesz ez az előadás, ünnepi program keretében : egy prológ és két kitűnő színdarab egy-egy felvo­násának előadásával. Az ünnepi elő­adásra a meghívók most küldetnek szét a szinügyi bizottság által. Ez az előadás hat órakor kezdődik. A színigazgató ugy tervezi, hogy 8-án két díszelőadás legyen. A máso­dik előadás a bérlők és a nagyközön­ség részére a prológgal 8 órakor kez­dődnék s szinre kerülne: „A cigány­báró" cimü kitűnő operett. A közönség körében nagyon sok panasz hangzik a színházi helyárak ma­gas volta miatt. A rossz pónzviszonyo­kat, meg azt is tekintve, hogy Aradon, Nagyváradon se drágábbak a helyárak mint a C3abai színháznál, azt pedig kon­cedálni kell, hogy más előadást kap a közönség pénzóért, — méltánytalan, sőt az igazgatóra károsak is a magas hely­árak. A páholy 10 kor., a zsölyók és a páholyülósek 2 50 koronában való meg­állapítása elég emelés lenne. E panasz jogos is. A páholy és ülő­helyek bérlete azonban azt látszik bi­zonyítani, hogy az igazgatónak igen jó idénye lesz, sőt kitűnő, ha a társulat beváltja, amit a közönség joggal remól. Repülő nap Gyulán. Egy kis botrány meg nem árt. Az ál-Székely Mihály. No, a gyulaiaknak sokáig emléke­zetükben fog maradni a csütörtöki re pülő nap, amelyet Dobos István, a kiváló pilóta rendezett Székely Mihály „Bübü" nevü monoplánján. A repülő­napnak a tulajdonképani lényege, a re­pülés, kitűnően sikerült, az ellen senki­nek sem lehetett kifogása, mert Gyula kiváló szülötte, Dobos, határozottan gyö­nyörű légi produkciókat végzett, úgy­hogy a repülőtéren összegyűlt, de még a város belsejében szemlélődő közön­séget is teljesen elragadta. Azonban a mellékkörülmények vol­tak olyanok, hogy a közönségnek külö­nösen az érzékenyebb részét valóság­gal megbotránkoztatták. Az ilyen dolgok semmiképen sem emelik a közönség szimpátiáját, nem serkentik áldozatkész­ségét a ko'dus magyar aviatika iránt. E szomoritó, mikor Gyulának különben rendkívül higgadt ós udvaris főkapi­tánya is, kénytelen az aviatiknsok eljá­rása fölött igy kifakadni: — Ugy kell ezekkel bánni, mint az artistákkal. Nem érdemelnek más bá­násmódot ! Különösen három dolog az, ami nem jó vért szült a gyulaiakban. Mind a három a leghatározottabban elitélendő. Repülőtérnek Gyulán tudvalevőleg a katonai gyakorlóteret lehet legjobban felhasználni. Szókelyék ott is rendezték a repülő napot. Hogy a katonaságnak némikópen rekompenzálják a gyakorló­tér átengedését, meg szerdán meghívták a tisztikart csütörtök délelőttre azzal, hogy Dobos produkálni fogja magát előt'ük a Székely gépjén. Másnap dél­előtt az egész tisztikar künn volt a gya­korlótéren V inc z ezredes vezetése aiatt, sőt még a legénység is pihenőt kapott. Váriák-várták a pilótákat félóráig, egy óráig, két óráig, de bizony azok nem jöttek. Eszük ágában sem volt ígéretü­ket beváltani. Vincz ezredes annyira megharagudott ezen eljárás miatt, hogy méltó felháborodásában a repülőgépét ki akarta vitetni a gyakorlótérről. A másik szintén cifra dolog. A repülőtéren egy társasághoz, amelyben dr. B u c s k ó Koriolán városi főjegyző és T a n c z i k Lajos rendőrkapitány is jelenvoltak: odament egy fiatal, köp­cös ember és bemutatkozott: — Székely Mihály vagyok. A társaság a hires pilótát megillető udvariassággal viszonozta a bemutat­kozást. Hamarosan élénk diskurzus fej­lődött ki. — Hogy érezte Székely ur magát Szent István napján, mikor lezuhant? — Borzasztó érzés az — adta elő nagy páthosszal a fiatalember. — Arra még emlékszem, hogy motorom fel­mondta a szolgálatot és gépem felfor­dult. Többre nem emlékszem. Elveszi­tettnm az eszméletemet és csak a Pajor­szanatóriumban ébredtem fel. Mikor a gépem felfordult, egy pillanatra ke­resztül villant a lelkemen, hogy most én meghalok. Az a pillanat rettenetes volt. kiváló bór- és lithiumos t gyógyforrás * Mlyiafcajtluál, kfazvtayaél, ertait«ta«sé|aél, rirMayail, mén­SCHVLTIS ÁCOST — És nagyon megütötte magát? — Szerencsére nem. Csak a lába­mon volt egy súlyosabb ütődé?. — Mórt van a Székely ur gépjének „Bübü" neve. Furcsa név. — Az a menyasszonyom becéző neve. Ezzel vége volt a diskurzusnak. Pár óra múlva Tanczik főkapitány épen a hivatalában foglalatoskodott, mikor egyszerre csak nyilik az ajtó és belép rajta Dobos kíséretében egy nyúlánk, nyirott bajuszu fiatalember, és bemu­tatkozik : — Székely Mihály vagyok. Tanczik főkapitány csodálkozva csapta össze a kezét. — Hát,hányan vannak az urak? Nem értem a dolgot. Székely Mihály Dobossal is bizo­nyította, hogy ő a hamisítatlan Székely Mihály, a másik lódított, mikor annak adta ki magát. Kiderült aztán, hogy az ál Székely Mihály Székely gépjének a — montőrje volt. A „jó vidókiek"-et igy ültetik fel az ilyen ál Székely Mihályok A harmadik, ami szintén nem szült valami jó véleményt a közönségben, az volt, hogy a p'akátok ülő helyeket is hirdettek. És egyetlen egy ülőhely se volt a repülőtéren. A meglehetősen nagy és előkelő publikumnak állva kellett vé­gigélvezni Dobos szép produkcióit. Ilyen épületes kis bosszantó epizó­dokkal volt tarkítva a gyulai repülőnap. Ráadásul még Dobos a város fölé is repült, dacára annak, hogy megtiltotta neki a főkapttány. Tanczik azonban nem büntette meg, nem ugy, mint az eperjesi főkapitány Kvasz Andrást, aki 300 korona pénzbírságot kapott a város feletti repülésért. Dobos István különben pénteken fél 10 órakor Gyuláról Aradra repült. Dobos az egyenes iránytól eltért Ötve­nes és Zimándköz között 600 méter ma­gasságban észrevette, hogy a motor kihagy, mire leszállott. A gyújtót Ara­don kijavították ós szombaton reggel 8 óra után Arad fölött a Csálai erdőhöz szállott. Aradon vasárnap dólután tart felszállást s reméljük fényes sikerrel. ii n gyűlései. Négy népgyűlés Békésmegyében. Mult vasárnapi számunkban ismer­tettük már a Nemzeti Népszövetség pro­grammját. Hatalmas arányú mozgalom ez, amelyet felkarolni, támogatni ós amelybe belépni minden magyarul érző és gondolkozó embernek kötelessége. A Nemzeti Népszövetség programmja teljesen modern. Nem szalad megvaló­síthatatlan politikai ideák után, nem hangoztat mindenféle üres, puffogó jel­szavakat ; hanem az egyedüli helyes alapon, gazdasági népjóléti alapon akarja egy hatalmas erejű szövetségbe tömöríteni a magyarságot. Különböző gazdasági kérdésekről előadásokat tart, ingyenes füzetei által oktatja a népet, a szegényebbeknek ingyenes jogvédel­met, ingyenes jogi tanácsokat ád, egy­szóval a szövetségnek egyetlen magasz­tos célja a magyarsás; gazdasági meg­erősítése. Nagy gondolat, nagy cél ez, ame ynek a megvalósításán dolgoznia kell minden tényezőnek, mert csak egy gazdaságilag erős magyar nemzet tud megállani szilárdul a nemsokára feltét­lenül bekövetkező külpolitikai bonyo­dalmak, világháborúk közepette, ame­lyek államokat söpörnek el és államo­kat teremtenek. A Nemzeti Népszövetséghez hasonló Szövetségek még a nyelvileg egységes országokban is vannak. Behálózzák ezek a szövetségek az egész országod Nálunk Magyarországon pedig, ahol a magyarsagnak oly sok az ellensége, kétszeresen szükség van ilyen tömörítő szövetségre, amelynek tagjai szent kö­telességüknek tartják a rendes minden­napi munkán kivül is intenzív, tartal­mas munkát kifejteni a magyarság meg­erősödése érdekeben. Felekezeti jellegű szövetségek már vannak Magyarországon. Ilyen a Katho­likus Népszövetség is, amely egy év­tized alatt a virágzásnak magas fokára jutott. Most már ha egy felekezeti jel­legű szövetség felvirágozhatott, meny­nyivel inkább fel kell virágoznia a Nemzeti Népszövetségnek, amely szere­tettel fogad kebelébe mindea magyar, vagy magyar órzelmü embert felekezeti különbség nélkül. A Nemzeti Népszövetség most bon­totta ki zászlaját ólén báró Prónay Gáborral, aki aktiv politikával egyálta­tában nem foglalkozik, de lelkesedik mindenért, ami magyar. A Szövetség Bókésmegyóben is tartani fog nópgyü-

Next

/
Oldalképek
Tartalom