Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1913-10-05 / 79. szám

2 BÉKÉSMEGYÉI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1913 okt. 5. gáról gondoskodott. A kormány és a munkapárt tisztában vannak azzal, hogy mit akarnak és mit fognak csinálni. Csak az ellenzék nem tudja még most sem, hogy mit akarjon és mit csináljon. *Ez a helyzet, mielőtt a parlamenti őszi ülésszaka kezdődik. És ez a helyzet nem is fog egyhamar megváltozni. Mert akinek célja a nemzeti munka, az mindig tudja, hogy mi a feladata, de ahol csak azért tülekednek, hogy minden jogcim néi'ml megkerítsék maguknak a hatalmat, ott sohasem tudhatják mit cselekedjenek ós ott a hatalomban való féltékeny versengés nem engedi megérlelni az egységes elhatározást. Megyegyülós előtt. Készül a nagy tárgysorozat. Körülbelül 300 tárgy lesz. Régen nem volt már Békéavármegye törvényhatósági bizottságának olyan hatalmas tárgysorozata, mint amilyen az október 15-iki közgyűlésé lesz. Csak a főtárgysorozatban jóval felül lesz kétszázon az elintézendő ügyek száma, ha még ehez hozzávesszük a szintén jelentékeny számmal rendelkező póttárgysorozatot is bátran lehet 300-nál is többre tenni a megyegyülós ügyeit. A roegyebizottsági tagoknak tehát ugyancsak izzadniok kell, mig keresztülmennek az óriási halmazon. Különösen izzadnak most az előadó-jegyzők, élükön az alispánnal. Nekik kell előkósziteni, ismertetni valamennyi tárgyat s nekik kell sz állandó választmánynak rájuk vonatkozó javaslatait is előterjeszteni. A csak ritkán tapasztalható nagy tárgyhalmaznak tulajdonképeni főoka az, hogy május óta nem volt megyegyűlés. Más években augusztus hónap folyamán összeszoktak jönni rendkívüli közgyűlésre a törvényhatósági bizottság tagjai, most azonban ez az alispán ellenzése folytán — aki nem szereli a rendkívüli megyegyülóseket — elmaradt. A májusi közgyűlés óta felhalmozódott anyaggal tehát ennek a közgyűlésnek kell végeznie. Tekintettel a nagy tárgysorozatra, remélhetőleg nem lesznek nagy viták a közgyűlésen, bár vannak egyes ügyek, amelyek a vitát a sz6 szoros értelmében provokálják. A tartalmas, a megye vagy valamelyik község vitális érdekében fekvő vitáknak van is értelme, azokat mi is nagy rokonszenvvel hallgatjuk ós kolportáljuk, de nem vagyunk barátai egyáltalában a meddő vitáknak, az üres szalmacsépléseknek, amelyek csak húzzák a közgyűlés drága idejétIlyen viták pedig gyakran vannak ós lesznek talán ezen a közgyűlésen is. Az ellenzék például előreláthatólag vitát fog provokálni a miniszterelnöknek a kormánykinevezósót jelentő leirata fölött is. Nagy kiszólások, egetrepesztő frázisok fognak elhangzani, amiket már régen és sokszor hallottunk; annyiszor hallottuk, hogy szinte fejből el tudnák mondani egy-egy ellenzéki szónok beszédét. Az ilyen beszédekre egyáltalában ninc3en szükség, fölöslegesek ós vógtólenül unalmasak is a hallgatóságra, amely a vén vármegyeháza nagy termébe a megye ügyeit intézni megy, nem pedig a negyvenes, vagy a nyolcvanas évek politikusainak felújított frazeológiáját hallgatni. E kérdésnél kár vitát kezdeni. A közgyűlést megelőző napon az állandó választmány bizonyára Békésmegye politikai viszonyainak kellő ós bölcs mérlegelésével szerkeszti meg javaslatát. Leghelyesebb tehát, ha azt elfogadja a megyebizottság és rátér tulajdonképeni céljára, a megye ügyeinek intézésére. Ennyi mérséklést föltételezünk a megyebizottság tagjaiban. Vita úgyis lesz, még pedig igen szép számmal egyik-másik községi ügy körül, mert sok érdekes van közöttük. Csaba megint szerepelni fog, de nem nagyon marad el mögötte Békés és Gyula sem. A csabai ügy^k közül előreláthatólag vita fog elhangzani az egyik segédjegyzői állásnák önálló hatáskörű jegyzői állássá való átminősítése körül. Az erre vonatkozó képviselőtestületi határozatnak vannak ellenzői, akiknek azonban igazuk egyáltalában nincs, mert a község ellen cselekszenek és C3ak személyes ellenszenv vezeti őket. N«m marad szó nélkül bizonyára a „Fiume" bérbeadási ügye sem, mert már hallottunk olyasmit is rebesgetni, hogy egyesek a miniszterig akarják a bérbeadást felebbezni. Más kisebb ügyek körül is várhatók felszólalások. A békésiek a „Dübög ő" furcsa ügyét fogják szóvá tenni. Ez csakugyan furcsa ügy. Bár épül a régi Dübögő helyén a ház az előre elkészült és jóváhagyott tervek szerint, már ki is vannak adva bérbe az egyes helyiségek ós — a bölcs képviselőtestületnek most jut eszébe, hogy változtatni kell a terveken. Ki is mondta ezt azzal a még komikusabb záradókkal, hogy azért csak folytassák az építkezést tovább. A mérnök természetesen megfelebbezte a határozatot a megyebizottsághoz, amely a lehetetlen határozatot remélhetőleg meg fogja semmisíteni. Agyulai városházának lapunkban számtalanszor szellőztetett ügye is a megyebizottság elé kerül. A város elkészíttette már a terveket, vállalatba is adta a munkát anélkül, hogy meggondolta volna, hogy honnan veszi azt a 348,000 koronát most, amennyibe az építkezés kerül? Ezenkívül a tervek és a vállalatba adás ellen is sok gyulai polgárnak van kifogása. Ezek megfelebbeztók a képviselőtestületi határozatot a megyéhez. E kérdés körül is parázs vita fog lefolyni előreláthatólag. A megyegyülós egyik legfontosabb tárgyát, a megye közállapotairól szóló alispáni jelentést még a közgyűlést megelőzőleg ismertetni fogjuk. Az orosháziak és a budapesti gyorsvonat. Az orosháziaknak régi vágyuk már, hogy a budapest—csaba—aradi gyorsvonatnak az ő vonatukkal délután is — csodálkozott Gergő s az ötven korona kamatot nem is tette a többi mellé. Az ő fáradsági dija lesz az. Örüljön az asszony, hogy visszakapja a pénzét. Erre megérkeztek a huszárokat leső asszonyok is, szidták Gergőt, mint a bokrot, hogy ugy felültette őket. — Ne busu játok hugáim — biztatta őket Gergő — ha szép derék embert akartok látni, itt vagyok én. Feleségül is veszem mindegyiteket, amelyiteknek csak nagy summás betétkönyve van. Gergő ezzel bucsut mondott a takaréknak s haza törtetett a falujába. Egész estén azon törték a fejüket Bábi asszonnyal, hoay hova rejtsék el az ötszáz koronát. Hosszas töprengés és próbálgatás után végre abban állapodtak meg, hogy a ház hátsó végében levő körtefa tövébe ássák el. Gergő azonnal ásót kerített elő s Bábi asszony pedig kapát vett kezébe. A hold pedig világított nekik a pénz elrejtéséhez, amely ugy esett meg, hogy Bábi asszony a pénzt először is ruhába göngyölte s aztán ruhástól együtt beledugta egy csorba tejesfazókba. Ugy került a kincs a földbe. Harmadnap reggel azonban Bábi asszony nagy rémülettel látta, hogy az elásott fazék kibujt a földből. A körtefa alatt hevert összetörve, ellenben a beledugott pénz máshova bujt el. A szörnyű rémületre Gergő is előkerült s az ördög nevét emlegette. De akárhogy is emlegette, a pénz nem került elő. Ennélfogva ünneplőbe öltözött, elsietett a városba s nagy panasszal adta elő baját a szolgabíró urnák. — Szörnyű ostoba nép! — támadt rá az indulatos szolgabíró — minek kellett a földbe ásni a pénzüket! A biztos helyről kiveszik, hogy odahaza elrabolják tőlük s végül a nyakunkra jönnek, hogy mi keressük meg azt, amit az ő butaságuk miatt elveszítettek ! Gergő szörnyen szégyelte a dolgot, elballagott onnét a takarékpénztárba, hogy beteszi a mnltkor kapott s félretett ötven korona kamatot. Legalább némi kis vigaszt visz haza vele az asszonynak. — Tessék tekintetes úr ez a kis pénz! — nyújtotta át a pénztárosnak. Az ö'száz korona lesoványodo't ötvenre. Igy jár tz ember minden portékájával, ha rosszul gondozza. Alighogy ott hagyta a takarékpénztárt, egy ismerős menyecskével találkozott a piacon, aki nagy panasszal adta elő, hogy a takarókból kivett pénzét a kamarába félre tette a rozoga sparpertbe, melybe a rossz vásott gyermekei játókból begyújtottak mig ő a komaasszonyánál időzött s ugy elégett az összes bankó pénze. Ép' kapóra jött Gergőnek a panasz. Ha már ugy megszidta őt a szolgabíró ur, ő is hasonlókép könnyíti meg lelkét. — Ugy kellett neked hugám, amiért olyan oktondi voltál. Azért vetted ki a biztos helyről a drága pénzt, hogy odahaza a gyermekek elégessék, akárcsak a szalmát !... találkozása legyen Csabán. Ez nagy előnyükre válnék, mert a Budapestről vagy Arad felől délután érkező orosháziak már a kora esti órákban otthon lennének. A csabai állomáson ugyanis délután 5 ós 6 óra között két gyorsvonat is megfordul. Az egyik Budapestre megy, a másik onnan jön. Bármelyik vonattal érkeznek is az orosháziak, csak az este fél 8 óra körül induló személyvonattal mehetnek haza, addig tehát Cáabán kell várakozniok. Már egy izben kérték az orosháziak a kereskedelmi minisztert a nagyvárad—szeged rókusi vonal menetrendjének olyan megváltoztatására, hogy a Gyuláról 7*5 órakor induló és Csabára 3/i5 órakor érkező vonat várja meg a badapasti gyorsvonatot, tehát a jelenlegi indulási időnél körülbelül egy órával későbben induljon el Orosháza felé. Akkor felszedhetné magára a gyorsvonat utasait is. Bár a vármegye pártolással terjesztette fel az orosháziak kérelmét, a kereskedelmi miniszter mégsem teljesítette azzal az indokolással, hogy abban az esetben a Szarvas vagy Mezőhegyes felé utazók nem kapnának az orosházi állomáson csatlakozást. Vagy akkor meg kellene változtatni annak a vonalnak a menelrendjét, ami ismét más vonalak menetrendjének a változtatását vonná maga után. Ilyen nagymérvű változtatást pedig nem lehet eszközölni. Az orosháziak ennek dacára sem nyugodtak bele a miniszteri elutasitásba. Nemrégiben újra hasonló szellemű kérvényt adtak be, remélve, hogy báró Harkányi, az uj kereskedelemügyi miniszter majd másképpen fogja ezt elbírálni. Azonban csalódtak, mert a kereskedelmi miniszter válasza most érkezett le a vármegyéhez ós abban ő is elutasítja a kórelmet, ugyanazokból az okokból, amelyekből a régebbi kórelmet a másik kereskedelmi miniszter elutasította. A délutáni gyorson utazó orosháziak tehát C3ak az esti személyvonattal érkezhetnek haza Csabáról, mint eddig. A csabai vágóhid mizériái. Mi van az útépítéssel ? Valóságos tengeri kígyójává lett már a csabai vágóhid kórdóse Csabának. Köztudomásu, különben szakemberek állapították meg, hogy ez a vágóhid semmiképen sem felel meg a modern követelményeknek. Még a modern követelmények csak hagyján, de nem elégíti ki egy 45000 lakossal bíró város igényeit sem. A hiányok valósággal égbekiáltók. Csak a mostani vezetőség nagy lelkiismeretességének a közegészségügy iránti érzékének lehet köszönni, hogy a vágóhid nagy fogyatkozásaiból kifolyólag valami baj még nem történt. Maga a vármegye is már régebben és erélyesen sürgette Csabát a vágóhid megfelelő átalakítására. Ez az átalakítás mindenesetre tetemes költségbe kerül, de bármennyibe kerüljön is, meg kell csinálni minélhamarabb. Pénz van rá, vagy legalább is lenni kell rá pénznek, mert a vágóhid évente igen tekintélyes jövedelmet hoz, ez a jövedelem pedig a törvény értelmében másra, mint a vágóhídi célokra, nem fordítható. Hogy Csaba vezetősége éveken át más községi célokra költötte el a vágóhid jövedelmét, arról a közönség nem tehet, a közönség érdekei paranciolólag követelik, hogy a vágóhid minél előbb megfelelőleg átalakittassók és ne legyen sokáig botrányköve, szégyene ennek a szépen fejlődő városnak. Az átalakításnak ki kell terjednie főként arra, hogy modern hűtőkamra is legyen a vá óhidon. Nagy előnyére válik ez ugy a husiparosoknak, mint a közönségnek. A husiparosok tovább tarthatják el a hust, nem kénytelenek mindennap nagy mennyiséget vágni, következóskép&n olcsóbban is árusíthatnak. Jelenleg, hűtőkamra nélkül, rengeteg sok hus megromlik, hasznavehetetlenné, élvezhetetlenné válik, tehát meg kell semmisíteni. A vágóhidnál szükséges mindenféle átalakítások mellett ez alkalommal fő ként a hozzá vezető úttal foglalkozunk. Most, hogy száraz, poros idő van, még vigan lehet azon az uton közlekedni, de az év nagyobb részében, különösei pedig télen, feneketlen ott a sár, ugy hogy vagy teljesen lehetetlen ott a já rás, vagy csak a szegény lovak tönkre kinozásával. A képviselőtestület már elhatározta az útnak a Rosenthal malomtól törté nendő kikövezését. Meg van rá a péní is. És — mégsem történik semmi aí útépítés ügyében. A csúnya esős nyá ron még volt értelme a halogatásnak De azért akkor is meg lehetett volní cselekedni legalább annyit, hogy as anyag megrendelése és szállítása iráni intézkedtek volna a városháza urai. Hí ez megtörténik, a száraz szeptemberbe! hozzá lehetett volna kezdeni az utépl téshez és a szintén száraznak ígérkező októberben, novemberben be is lehe^ tett volna fejezni. De nem történt semmi. A községházán hallgatnak. És jön a tél ós jöc a feneketlen sár és nem lesz U*. Mindez csak azért, mert, amint látszik, elfelejtettek végrehajtani egy képviselőtestületi határozatot., . A Népegylet és Áchim L. András háza. Ismét foglalkozott a megvétellel. A Népegyletnek, amely már évek óta jelentékeny szerepet visz Csaba közügyeinek intézésében, tudvalevőleg nincsen saját háza. Helyiségei a néhai parasztkirály, illetve most már hátrahagyott családja tulajdonát képező házban van. Mikor a népvezór elérte tragikus, szomorú végét, a Népegylel vezetőségében már akkor feltámadt az a gondolat, hogy a házat meg fogja venni, megtartja saját céljaira azt a házat, amely Csaba történetében a legnevezetesebbek közé tartozik, mert egy évtizeden át következményeikben megyei, sőt országos hírű megbeszélések, tanácskozások, tervezgetések folytak ott A megvétel eszméjét határozottan csak helyeselni lehet. A Nápegylet tagjainak, akik politikai szervezetben a parasztpártot alkotják, kegyeletes, sőt történelmi érzékére vall, hogy a nagy nevezetességre jutott sarokházat nem akarja kiengedni a kezéből. Mert akkor bizonyosan üzlethelyiséggé alakítanák át és azok között a falak között, ahol a néhai népvezér oly sok dörgedelmes beszédet mondott, jámbor kalmárok kufárkodnának, vagy ha korcsmává alakítanák, duhaj, részeg legények ordítoznának. Cjaba jelenlegi országgyűlési képviselője, K r i s t ó f f y József, aki elnöke is a Nápegyletnek, szintén helyeselte a megvétel eszméjét. Annyi vagyon azonban a csekély tagsági dijból még nem gyűlt össze, hogy a meglehetősen nagy vételárat — 16000 koronát — a saját pénztárából ki tudja fizetni az egylet. A vezetőség tehát részjegyaláirási ivet bocsátott ki már pár évvel ezelőtt a tagok között. Igy akarja a szükséges összeget összehozni. Egy rész csak 50 korona. Hymódon a Népegylet minden tehetősebb tagjának része lenne a házban. Az aláírások megindultak ós eleinte folylak is szép eredménnyel. Maga Kristóffy 2000 koronát jegyzett. Azonban még messze voltak a 16,000 koronától, mikor beköszöntöttek a rossz gazdasági évek, jött a balkáni háború, féltette mindenki a vagyonát, dugta, rejtegette a pénzét, mert nem lehetett tudni, mikor éri katasztrófa szegény Magyarországot. E viszonyok hatása alatt megakadlak az aláírások a Nóp! egyleti házra is. I Ez az év, istennek hála, ha nem is elsőrangú, de hasonlíthatatlanul jobb, ; mint a két előbbi. A Népegylet veze! tősége erre való tekintettel ismót időj szerűnek látta folytatni a már megkezdett akciót. Az elmúlt vasárnap tartott közgyü' lésen volt erről szó. E közgyűlésnek, amelyen Zelenyánszky Mihály elnökölt, egyik nevezetessége vo t Molnár Jánosnak, a Sárospataki Gazdakör elnökének a szereplése. McjJ nár Jánost, aki Áchim L. Andráss jóbarátságban volt, eszméinek lelj itaki Moy ism 1