Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1913-09-28 / 77. szám

Békéscsaba 1913. szept. 28. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 9 Kisebb reformok a gyulai köz­A kórházi bizottság ülése. A vidék egyik legszebb, legnagyobb és legforgalmasabb kórháza : a gyulai vármegyei közkórház. Az újjáépítés óta berendezése is mintaszerű. Azonban a berendezés mintaszerüsége dacára is folyton merülnek fej hiányok, amelye­ket pótolni kell. A vármegyei kórházi bizottság, mikor összeül, folytonosan csak a kisebb-nagyobb reformokat, át­alakításokat tárgyalja. Mindig merülnek fel ujabb és ujabb kiadások. És fő­ként ez a körülmény az oka annak, hogy az ápolási dijakat évről-évre emelni kell, sőt némelyik évben két­szer is. Szerdán délután ismét ülést tartott a kórházi bizottság Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt. Az ülésen a kö­vetkező kórházi dolgokkal foglalkozott: Dr. Berkes Sándor kórházigaz­gató bejelentette, hogy a nyár folyamán a villámok nagyon beleszerettek a se­bészeti pavillonba. Többször belecsap­tak, megrongálták az épületet és a be­tegeket is rémülettel töltötték ei. Erre való tekintettel a bizottság elhatározta, hogy a sebészeti pavillont villámhárító­val látja el. O'.yan magas épületnél fel­tótlenül szükség is van a villámhárítóra. Csodálkozunk, hogy csak most hatá­rozta ezt el a kórházi bizottság. A szennyvizderitővel ismét baj van. Bár sokat á dozott már rá a kórházi bizottság, mégsem tudják rendbehozni. Most zárózsiüpet készíttet hozzá 480 koronáért. A kórházi telepen közegészségügyi szempontból 3 holdnak az alagcsővezó­sét határozta ai a bizottság. A kórház fűszer-ós italszükségleteit eddig a csabai Fried Lipót cég szál­lította. Ez a cég azonban most csődbe jutott ós kérte a bizottságot, hogy a szállítás jogát ruházza át W e i s z Nor­bertre. A bizottság a Fried cég aján­latát nem fogadta el, hanem kötelezte Friedet a további szállításra. Ameny­nyiben ennek nem tesz eleget, az emiatt támadt kiadásokat levonja Fried kaució­jából. A kórház földjének bérlete az óv végén lejár. Az újból való bérbeadásra megtartott árverésen egyedül Neu­mann György jelentkezett, aki tiz évre hajlandó kibérelni a földet 1800 koronáért, de ebbe az összegbe bele­érti a moslék árát is. A bizottság nem fogadta el Neumann ajánlatát, hanem elhatározta, hogy kisebb percellákban veteményes földeknek adja ki bérbe. Wimmer Józsefn^nek, aki ápoló özvegye, 650 korona özvegyi nyugdijat állapított meg a bizottság. Bejelentette a kórházigazgató, hogy a kórházban kiselejtezett különféle dol­gokért 977 korona folyt be. A bejelen­tés tudomásul szolgált. A kórház élelmezési cikkeinek szál­lítására az árlejtést mindig ősszel szok­ták megejteni. Most is elhatározta a bizottság, hogy a marha-, borjúhús, hentesáruk ós a kenyér szállítására ki­írja az árlejtést. Az árlejtés kiírásával a bizottság dr. Berkes igazgatót bizta meg. Ezzel az ülés véget ért. Egy esabai kántor ünneplése. Dobay Sándor félszázados jubileuma. Bizonyára sokan csodálkoznak rajta, hogy Dobay Sándor róm. kath. kán­tor, az egész Csaba kedvelt Sándor bá­csija már egy félszázad óta zengi a templomban, temetéseken az istent di­csérő zsolyozsmákat. Bár hófehérek már a fürtéi, de arcszíne piros, pozsgás, egész­séges, a termete egyenes, a kedélye fia­tal, úgyhogy senki sem hinné róla, hogy tul van a hetvenen. És ami fő, a hang­ján sem vehető észre az öregség jele. Csak olyan harsány, mint ezelőtt évti­zedekkel volt, az áhítatos híveké fölött messze, magasan szárnyal, mint ahogy azt egy jó ónekvezór hangjától meg is kívánják. Ötven esztendőt eltölteni akármilyen pályán olyan óriási teljesítmény, ami­lyent az Isten csak kiválasztottainak jut­tat osztályrészül. A kántori pálya pedig, különösen a róm. kath. egyháznál nem tartozik a könnyű pályák közé. Hány­szor kell már kora hajnalban ott ülni a kóruson és zengő himnuszok szárnyán emelni az áhítatos hívek lelkét a magas­ság felé! És különösen nagy ünnepek­kor, meg azokat megelőzőleg napjában többször is van istenitisztelet, amelye­ken a kántorra fontos funkció vár. Dobay bácsi ezeknek a meglehetősen nagy feladatoknak mindenkor, még öreg korában is friss erővel, ambícióval, leg­jobb tehetsége szerint eleget tudott tenni, kötelességeit nem hanyagolta el egy percre sem. Mint ember, társaságban a ^szere­tetreméltóbbak közé tartozik. Szereti a fiatalságot, azok között szeret legjobban eldiskurálgatni, elkvaterkázgatni, mikor ideje engedi. El-el beszélget a régi idők­ről, a régi Csabáról, mikor feneketlen sárban kellett neki temetésekre járni. Szereti a tréfákat, jól mulat a vicceken. És — ami fő — sohasem panaszkodik valami rosszullót, vagy betegség miatt. Még öreg korában is maga megtestesült egészség, ami vasszervezetre vall. Pedig hát ő ólt és élvezte a világot, mint álta­lában apáink ólvezték ezelőtt a jó viszo­nyok között. A csabai társadalom, elsősorban pe­dig a róm. kath. egyház, a ritka neve­zetes évforduló alkalmával jubiláris ün­nepséget rendez Dobay Sándor tiszte­letére. Az ünnepség szerény keretek kö­zött fog lefolyni, mert Dobay bácsi pu­ritán jelleme nem szereti a zajosabb ünnepeltetóst Holnap, hétfőn délelőtt az egyháztanács díszközgyűlést tart, amelyen üdvözölni fogják Dobay Sán­dort és átnyújtják neki az egyház aján­dékát, 200 koronát aranyban. De nem csak az egyháztanács üdvözli, hanem más testületek, közöttük a Nőegylet is. Mint értesülünk, gróf Széchenyi Miklós nagyváradi püspök megtette a lépéseket az iránt is, hogy Dobay bácsi királyi kitüntetésben részesüljön. Erre a kitüntetésre félszázados lelkiismeretes tevékenységével rá is szolgált méltán. Másfél emberöltős munka érdemes arra, hogy Őfelsége is észrevegye és megju­talmazza. Az egyház különben a következő meghívót bocsájtotta ki: Dobay Sán­dor r. k. kántor ur folyó hó 29 én ün­nepli 50 éves szolgálati jubileumát. Fél kilenckor mise, utána gyűlés a Horváth­fóle iskolában, mely alkalommal mel­lére tűzetik a pápai érdemkereszt: üd­vözli a hitközség ós emléktárgyak nyúj­tatnak át neki, mely ünnepélyre a r. k. hivek és Dobay ur tisztelői tisztelettel meghivatnak. Pléb. hivatal. A patronázs vármegyénkben. A Békésmegyei Pártfogó (Patronázs) Egyesület második évkönyvét forgatom. Annyi nemes eszmét, termékeny gon­dolatot s emberbaráti munkát találok benne följegyezve, hogy közérdekűnek vélem ugy az évkönyvnek, mint általá­ban a patrónázs-mozgalomnak rövid ismertetését. A patrónázs-mozgalom a modern életben leli alapját ós magyarázatát. Belőle sarjadzott ki nemcsak azért, mert emberbaráti intézmények létesítése ko­runk legjobbjait heviti, hanem azért is, mert szükség volt reá. Az élet a maga ezer meg ezer változataiban nemcsak napsugarat ós virágot, hanem szúró tö­vist is terem. Sokszor idegrázó helyze­tek eló állítja az embert, másnak meg alkalmat nyújt arra, hogy embertársai­nak érdekébe ütköző cselekvényt kö­vessen el. Mondjuk ki magyarán: a modern élet egyik jellemvonása, hogy benne a bűnös cselekvények —- sokszor igaz, csak a viszonyok kényszerítő ha­talma alatt — dúsan sarjadzanak. A társadalomnak tehát nemcsak ember­baráti, hanem önmaga iránti kötelessége , is, hogy az erre való hajlandóságot, mint a kertész a fattyuhajtásokat, nye­segesse, kiirtsa az emberek lelkéből. E munkának sokféle utja-módja van. Azonban aligha csalódunk, hogy a leg­hatásosabbak egyike épen az, amelyre a patronázs egyesületek vállalkoznak. A mozgalom egyik vezére mentő m u n- , kának nevezi, tehát mentés a célja: i „az elhagyott, a gyenge, támaszra szo­ruló, a züllés vagy bűnös cselekmények utján járó" embereknek megmentése. Mindenekelőtt tehát a gyermekek fölé terjeszti ki vódőkarjait igen he­lyesen, mert hiszen a gyermeki lélek, bár az átöröklés törvényei alapján bi­zonyos készséget hoz magával már születése pillanatában, a nevelés utján alakitható, nemes gondolatok, erkölcsös eszmék befogadására képessé tehető. Az elhagyatott gyermekek istápolása, a rossz környezetben vagy rossz társa­ságban levőknek uj, megfelelő környe­zetbe állítása annyit jelent, mint meg­mentésük a munkástársadalom számára. Megelőző, preventív tevékenység ez: azon lehetőségek kiküszöbölése, ame­lyek a tapasztalatban, a gyönge, jelle­mileg még ki nem forrott lelket a bün útjára terelhetik. A patronázs-tevókenység azonban kiterjed azo kra is, akik már jártak a bün utján, vagy utjain. Az emberi tár­sadalom törvényekben biztosítja min­denütt azt, hogy aki a társadalmi ren­det megsérti, bűnt követ el — bűn­hődjék. Ez ellen senkinek sem lehet szava, mert hiszen az emberi nem nyu­godt fejlődósét máskép nem is lehet elképzelni. Itt csak az a baj, hogy a társadalom sújtó ítélkezése a megbün­hődés idején is túlterjed : a megbün­tettettekből megbélyegzettek lesznek, úgyhogy a büntetést elszenvedőnek nem nyújt alkalmat arra, hogy az er­kölcsös élet útjára léphessen s ott meg­maradhasson. Hány visszaeső bűnös csak azért lett azzá, mert nem volt al­kalma a becsületes munkára, mert nem bír — az ő felfogása szerint — máskép megállani az életben, csak ha ujabb bünt követ el. A börtönből kiszabadult­nak munkát biztosítani, őt az ujabb bűnbeeséstől megóvni: valóban szép föladat s a pártfogó tevékenység ezt is teendői közé sorozza. Napjainkban sokat, olvashatunk az u. n. fajjavitó, vagy eugenikai kérdé­sekről, amelyeknek egész külön irodal­muk, tudományuk van. A nagy célra mi is letesszük a magunk alapkövét, ha a pártfogó, vagy patroná?s-mozgal­makat fölkaroljuk ; ha azon lelkes fér­fiaknak, akik az egyesületek élén álla­nak, munkáját résztvevő szívvel s nem ölhetett kézzel kisérjük. De térjünk az Évkönyvre, amelyet 9 a bókésmegyei pártfogó-egyesületnek I ügybuzgó, a pártfogó-mozgalmak tudo­mányos irodalmában rendkívül ottho­nos titkára, dr. Konrád Ernő kir. ügyész szerkesztett. Rövid, tartalmas bevezetés után gyermekvédelmi kérdé­sekkel foglalkozik nagyon érdekesen. Óhajtandó volna e cikket szélesebb kör­ben terjeszteni az egyesület s általában a mozgalom érdekében. A cikk után az 1912. évi működés részletes ismertetése következik. Itt az általános érdekű ese­mények vázolása után elsősorban a pártfogó munkáról szól. A fölsorolt esetek világosan mutatják, milyen üd­vös tevékenységet fejt ki az egyesület a fiatalkorúak megmentése érdekében. Megszívlelésre méltóak azon esetek is, amelyekben a bűnösök hozzátartozói­nak segélyezéséről s a fogházban foly­tatott tevékenységről van szó. A pénz­ügyek rovatából kiemeljük a követke­zőket : Az alapító tagok száma 4-el 22-re emelkedett; a begyült adományok összege 173 K; az évi mérleg állása: Bevétel a mult évi maradv. s az alapokkal együtt 52.561-65 K Kiadás 11,903-62 ,, Maradvány : 40,658 03 & Nagyérdekü a gyulai Szeretetház intézménye, melynek építését a vállal­kozónak a szerződós szerint e hó 30-ra kell befejeznie. Az építkezés összege 121,000 K, melyhez az igazságügyminisz­ter 20,000 K államsegélyt, a vallás- és közoktatásügyi miniszter az orsz. tanári nyugdijalapból 60,000 K olcsó kölcsönt adott; a földmivelésügyi miniszter pedig az intézeti kertésztelep létesítésére 26,500 K segélyt utalt ki. A szeretetház 60 növendék befogadására készül. Ugy értesültünk róla, hogy a Bó­| késmegyei Pártfogó Egyesület a megye i több helyén s elsősoman Békéscsabán j akar híveket toborozni a nagyszabású mozgalomnak s nemsokára Csabán meg kiváló bór- és \ lithiumos € gyógytarrá* »télyaihaJrtMál, ktotoyaél, cMkwfctti«é|Béi, virfc—yé<, érné** téd * lil igir t titnnfc lanrtfrisái titkd totáw. fen*atennMtannijiTfe SCHVLTXS ÁC9ST is tartja az alakuló-gyűlést. Nem végez­tünk tehát e szempontból sem fölös­leges munkát, midőn az egyesület em­berbaráti céljai és erdmónyes működé­sét megismertettük a nagy nyilvános­sággal. Őszintén kívánjuk, hogy e moz­galom, amelyre hazánk a külfölddel szemben is sok tekintetben büszke lehet, a vármegye legnagyobb s legélénkebb helyén megértő és munkára kész híve­ket találjon. r. A gyulai angyalcsinálók. Megint letartóztattak egy bábát. Halálra operált egy menyeoskét. A gyulai halálbábák ügye országos szenzációvá lett. Napokig pertraktálták mindenfelé ós bizonyára sok ezer asz­szony, meg leány rezzent össze rémül­ten, mikor a s enzációs leleplezóee'ie f, a bábák letartóztatását, a páciensek ki­hallgatását olvasta. Mert ne higyjük, hogy csak Gyulán folytak ilyen tiltott operációk. Folyik az yigan az egész országban most is ós ezután is. Csak hát Gyulán pattant ki először a dolog. A Franciaországból átplántált nemzet­pusztító Egyke-rendszer elterjedt már az egész országban és ami nagyon szo­morú, különösen nagy elterjedettsógre Baranyában és az Alföldön, tehát a szinmagyar nép körében jutott. Az utóbbi évek rossz gazdasági viszonyai még növelték az egy gyermekrendszer híveit. Nehéz az élet és a család eltar­tása sokba kerül. Az angyalcsinálók pacienseinek szá­mát tehát a ro38z gazdasági viszonyok is nevelik. Nemcsak a szégyenüktől menekülő lányokból kerülnek ki azok, mint azelőtt. Mult számunkban részletesen fog­lalkoztunk a gyulai bábák manipulációi­val és azzal, hogy milyen ügyesen tud­ták őket leleplezni a detektívek. Három közülök már a gyulai kir. ügyészség fogházában ül ós várja büntetését. A vizsgálóbíró egymásután hallgatja ki őket. Töredelmesen vallanak, de már nem emlékeznek arra, hogy hány ope­rációt hajtottak végre. Siránkoznak, mentegetni igyekszenek eljárásukat. A város különben csöndes, mint mindig. Nem látszik meg rajta, hogy milyen nagy szenzáció középpontja lett. A további nyomozás is csendesen folyik, Már sok pácienset hallgattak ki a nyo­mozó közegek ós még sok van hátra Sok asszony, meg leány retteg arra a gondolatra, hogy talán nemsokára rá is kerül a sor. A héten már a negyedik bábát ig befogták. Egy héttel ezelőtt ugyanis be. szállítottam a kórházba egy fiatal asz szonyt, B r a n d t Józsefnót. Az orvos vizsgálat azonnal konstatálta, hogj Brandtnó is valamelyik bábával operál tatta meg magát. A csinos fiatal asszon3 nagy kínokat szenvedett. Kihallgatása kor elmondotta, hogy Di ó 3 z e g i Lász lónó bábaasszony „kliniká"-jára kerül és az „segített" rajta. Neki ajánlottál mások. Félt a szülés fájdalmaitól éi azért akart magzatától ilyen uton meg szabadulni. Brandtné kedden délután nagy ki nok között meghalt. A rendőrség em berei ekkor megjelentek Diószegin lakásán és igen sok gyanús műszer aranytűket stb. találtak nála. Bevallott ő is, hogy több izben „segített" a hozz folyamodó nőkön. Őt is letartóztattá ós átkísérték a kir. ügyészség fogházábi Ha igy folyik a leleplezés, akko Gyula nemsokára bába nélkül marat Mert hát ugylátszik, hogy valamenny bábaasszony részt vett az angyalcsinálá csúnya, de jövedelmező munkájában. * A monstre bűnügy most egyszeri szélesebb hullámokban gyűrűzik s lassai lassan kiderül, hogy egyáltalán nei túlzott az első híradás. Valószínű, hog sokkal nagyobb szám fog kiderülni í ezerháromszáznál, mert most már Gyu távoli környékére is kiterjed a nyc mozás. A nagyváradi kórház igazgatósáf évekre visszamenőleg vizsgálja át mo a törzskönyveit, kik állottak olyí

Next

/
Oldalképek
Tartalom