Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1913-09-21 / 75. szám

Békéscsaba 1013 szept. 21. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY csak napidijast adott az adóügyosztály számára. A cselédszerző. Kisebb ügyek. A tanács szépen megokolt javaslattal állott a közgyűlés e!ó. Előterjesztette a községi cselédelhelyező intézet szabályrendelettervezetét. E fontos szoci alis intézményre nagy szükség van már Csabán. Az intézet a mostani munkásotthon épületében lesz, amelyet e célból lényegesen át kell alakítani és ki kell bővíteni. Az intézet mellett abban az épületben lesz egy modernül felszerelt hatósági husszék, lesz egy munkaterem és egy raktárhelyiség is a háziipari tanfolyam számára. A cselédelhelyező ólén egy üzletvezető állana 1200 korona fizetéssel ós lenne egy helyszerző is 720 korona fizetéssel. Remény van arra, hogy a szociális intézményt a földmivelósügyi miniszter is támogatni fogja 8—10,000 korona államsegéllyel. A képviselőtestület helyesléssel fogadta az előterjesztést és megbízta az elöljáróságot, hogy az intézmény létesítése érdekében a szükséges lépéseket tegye meg. A polgári fiúiskola gazdasági telepére épületek szükségesek. Ez épületek 13000 koronába kerülnek. A képviselőtestület dicséretreméltó egyhangúsággal megszavazta a szükséges összeget és elhatározta, hogy azt a szegényalapból veszi kölcsön. Ugyancsak elfogadta a képviselőtestület a kórházi, gondnoki lakás és gazdasági épület terveit ós költségvetését is. E szerint 23,000 koronába kerülnek az épületek. Ez összegre fedezetül a kórházi tartalépalap szolgál. A borital és husfogyasztási cdók megváltása ügyében a mult alkalommal lefolytatott tárgyalás azzal végződött, hogy Csaba 60 643 koronát tartozik fizetni, vagyis 2000 koronával többet, mint jelenieg. A pénzügyminiszter ezt a megállapodást nem hagyta jóvá, mert kevesli az összeget. Most tehát uj tárgyalást kell tartani. Az árvavagyon tűzbiztosítását a „Hungária" biztosító intézetnek adta át a képviselőtestület, mint egyik legolcsóbb ajánlattevőnek. Az adóügyosztály j avaslatára 1610 40 korona közmunkaadót, mint behajthatatlant, törölt a képviselőtestület. P o 1 1 á k Arnold szerint az automobilok után is kell fizetni közmunkát, még pedig lóerő szerint. Ez az eszme azonban nem talált pártolásra. A számadások ós havijelentések tudomásulvétele után a képviselőtestület elutasította A k o s s y Sándor beadványát, aki kereskedelmi tanfolyamot akart itt létesíteni Kun Miksa ós fia cégnek 1000 koronával emelték a bérösszegét. Az ág. ev. egyházzal a megvont, de az egyház által régi jogon követelt segély ügyében a község egyezkedési tárgyalásba lép. Gyöngyössy Gusztáv zenedeigazgató segélykórvénye ismót elutasításra talált. Ez a határozat se válik díszére a képviselőtestületnek. Néhány kisebb személyi ügy elintézése után a közgyűlés véget ért. A megye vámszedési joga a füzesgyarmati állomásokon. A kereskedelmi miniszter döntése. Füzesgyarmatnak, mint hosszan elnyúló községnek két vasúti állomása is van, az alsó ós felső állomás. Az olyan állomásokon, amelyekhez törvényhatósági müut vezet, vagy amelyik ilyen ut mentén fekszik, a vármegyének a fel ós leadott áruk után vámszedési joga van. Ezt a jogot a nagyobb községek, mint például Csaba, vagy Szarvas mí r megváltották, a kisebb községeknél azonban még mindig a vármegye kezében van a vámszedési jog. Füzesgyarmat szintén azok közé a községek közé tartozik, a melyek a jogot nem váltották meg. A megye pedig szívesen lemondana róla, mert bizony nem valami sok jövedelme van a füzesgyarmati vámszedésből. Küiönösen kevés volt a jövedelme ezelőtt azért, mert csak az alsó állomáson volt joga vámot szedni, a felső állomásra ez a jog már nem terjedt ki. A csekély jövedelemre való tekintettel a vármegye felterjesztéssel élt a kereskedelmi miniszterhez az iránt, hogy a vámszedési jogot a felső állomásra is terjessze ki. Alig terjedt el ennek a hire az érdekelt birtokosok körében, mindjárt ők is mozgolódni kezdtek, de természetesen ellenkező céllal. Szintén felírtak a kereskedelmi miniszterhez, hogy ne teljesítse a vármegye kórelmét, mert a birtokosokra nagy kár háramlanék abból, ha a vámszedési jogot a felgő állomásra is kiterjesztené. Ez természetes is, mert sokan tettek ugy, hogy áruikat inkább a felső állomásra vitték, vagy oda szállították, csakhogy vámot ne kelljen fizetniök. Az ő felterjesztésüknek meg is lett a kívánt eredménye, amennyiben a miniszter első ízben nem engedte meg a vármegyének a vámszedést azzal az indokolással, hogy az állomást nem vámos uton is meg lehet közelíteni, vámszedós pedig csak vámos uton való közlekedés esetén engedhető meg. A füzesgyarmati felső állomásnak ugyanis két bejárata van. Az egyik a müut felől, a másik egy dülőut felől. A füzesgyarmati gazdáknak érthető módon nagy volt az örömük, mikor a kereskedelmi miniszter az ő javukra döntött. Az öröm azonban nem tartott soká, mert a vármegye nem hagyta a jussát. Újból felterjesztéssel élt a kereskedelmi miniszterhez. Ez uj felterjesztésben arra kérte a megye a kereskedelmi minisztert, hogy a földút felől szüntesse meg az állomási bejárót. Ha ez megtörténik, akkor az állomás területére csak a műút felől lehet bejutni, tehát akkor a vámszedés jogos lesz. A miniszter most válaszolt erre a felterjesztésre. E szerint nincsen kifogása a földút felöli bejáró elzárása ellen. Majd ha ez megtörténik, akkor szedhet vámot a megye a felső állomáson is a fel- és leadott áruk után. A füzesgyarmatiak bizonyára nem nagyon fognak megörülni a kereskedelmi miniszter ez ujabb leiratának. A vármegye őszi közgyűlése. Október 15-én lesz. A törvényhatósági bizottság tagjainak ugyancsak kemény dolguk lesz az őszi közgyűlésen, amelyet október 15-re, szerdára tűzött ki a vármegye vezetősége. Mostanában a szerdai napot nagyon megszerették a vármegyénél. Ezelőtt vagy hétfőn, vagy csütörtökön voltak a megyegyülósek. Mindakettő olyan közömbös nap, amelyeken közügyekkel is ráér foglalkozni mindenki. Ezek a napok jobban is konveniáltak a megyebizottsági tagoknak, mint a legújabban felkapott szerda. A vármegyei szabályrendelet értelmében az őszi közgyűlésnek mindig október első felében kell lennie. Rendesen a közigazgatási bizottság után szokták tartani. Mivel októberben a közigazgatási bizottság ülése 13-ra, a hónap második hétfőjére esik, kénytelen volt a vármegye vezetősége a hónap első felének utolsó napjára kitűzni a közgyűlést. Nem lett volna azonban nagy baj, ha 16-ra tűzte volna is ki, mert 31 napos hónapnál egy kis jóakarattal tizenhatodikát is a hónap első feléhez lehet számítani. Azt már az előjelekből is meglehet állapítani, hogy az október 15-iki úgynevezett „nagy" közgyűlés lesz. A mostani nyáron nem volt rendkívüli közgyűlés, tehát május óta nagyon felszaporodott az anyag. A tárgysorozat még nincsen kész, de előreláthatólag igen gazdag lesz, úgyhogy izzadnia kell a megyebizottságnak, mig végig megy rajta. Választás nem lesz a tárgysorozatban, lesz azonban egy politikai jellegű tárgy, amely valószínűleg élénk vitára fog alkalmat adni. Ez a tárgy pedig nem más, mint gróf Tisza István miniszterntnök értesítése a kormány kinevezéséről. Az ellenzéki érzelmű megyebizottsági tagok bizonyára alkalmat keresnek e leirat előterjesztésekor arra, hogy a kormány iránt bizalmatlanságuknak adjanak kifejezést, amit a kormány politikájával egyetértő többség nem fog szó nélkül hagyni. Parázs politikai vitára van tehát kilátás, amely azzal fog végződni, hogy a megyebizottság bizalmat szavaz a Tisza kormánynak, vagy pedig legrosszabb esetben tudomásul veszi a kormány kinevezéséről szóló leiratot. A közgyűlést előkészítő állandó választmány először szeptember 27-ón, vagy 29 ón ül össze. Ezen az ülésen mást nem tárgyal, mint a jövő évi költségvetést. Azért tárgyalja le már ebben a hónapban az állandó választmány, mert a törvény értelmében 15 napi közszemlére kell kitenni és csak azután terjeszthető az őszi közgyűlés elé. A költségvetésben egyébként lényeges változás a mult évihez képast nincs, tehát a megyebizottság vita nélkül el fogja fogadni. A másik állandó választmány a közgyűlés előtti napon fog összeülni és az kósziti elő a többi tárgyat. Az őszi közgyűlés tárgysorozatában nagyon sok körirat szerepel, ezek között azonban politikai jellegűek nincsenek. Politizálásra tehát egyedül a miniszterelnöki leirat adhat alkalmat a szónokolni szerető megyeatyáknak. i V ula—pósteleki vasút elkészült. Oőzüzemre is át lehet alakítani. A mütanrendőri bejárás. A pósteleki uradalom kiváló birtokosának, gróf Széchenyi Antalnak régi vágya volt már, hogy uradalmától a gyulai, vagy a csabai vasúti állomásig egy keskenyvágányu gazdasági vasutat épitsen és ezáltal terményeinek szállítását megkönnyítse, olcsóbbá tegye. De nemcsak ez a cél lebegett a nemes gróf szeme előtt, hanem az is, hogy idők folyamán azt a kis vasutat tovább fejlesztve, személyforgalom lebonyolítására is alkalmassá tegye, a mi a vasút által átszelt vidék lakosságának csak javára szolgál. Először Csabát kereste meg abban az irányban, hogy járuljon hozzá a gazdasági vasútnak az állomásig való kiépítéséhez. Csaba azonban erre egyáltalában nem volt hajlandó. Egészen másként járt el Gyula a gróffal szemben. Mikor 'megkereste, kész örömmel hozzájárult a vasút kiépítéséhez. A hozzájárulásra azért volt szükség, -mert a vasút 3 kilométer hoszszuságban Gyula város területén az egyik dülőut mentén vonul keresztül. A 70 centiméter nyomtávú vasút kiépítéséhez a hozzájárulás vétele után azonnal hozzáfogtak. Boszorkányos gyorsasággal ment az építkezés, úgyhogy a 12 kilométernyi hosszú vasút hamarosan elkészült egy fővárosi mérnök ós Balogh Dénes uradalmi kasznár vezetése alatt. A kis vasút a gyulai pályaudvar uj vágánya mellett végződik. Ott rakják át a nagy vonatra az uradalomtól szállított különféle terményeket. Jelenleg a cukorrépa szállítás folyik, amelyet lovak által vont könnyű, de erős kocsikon szállítanak a gyulai állomásra. A közigazgatási bizottság legutolsó ülésén szintén jelentést tottek a kis vasút elkészüléséről, mégpedig azért, mert a közigazgatási bizottság által kiküldött egyén adhatja meg a szokásos mütanrendőri bejárás alkalmával az engedélyt a hasonló vasutak forgalomba hozatalára. A bizottság dr. Daimel Sándor főjegyzőt küldötte ki a mütanrendőri bejárás vezetésére és az engedély megadására. A bejáráson, melyen a megye mellett az összes érdekeitek képviselői jelen voltak, megállapítást nyert, hogy a kis vasút kitűnő anyagból épült, kocsijai is mind csinosak, kiváló bór- és lithiumos : gyógyforrás fr Mlyifkajsiuil, kiszvényoél, caktrlMisgeéfail, vfrtMsysél, snéa*> m m IMtgiii

l rarwfc tantfrliái kMal tofim. UnéuámwamAnumjv^ w ICHILTIS ÁtOST Mfanfe-Ti erősek és — ami fő — a magyar ipar termékei valamennyien. A legnagyobb magyar atyafia tehát e tekintetben is méltó maradt nevéhez. A kis vasút nagyon szilárd építésű, úgyhogy gőzüzemre is bátran át lehet alakítani. Ennek a megállapítása nagyon fontos a kis vasút esetleges továbbfejlesztése szempontjából. Hogy a vasút ilyen szilárdan épülhetett, annak föoka az, hogy az épitő remek homokot kapott, aminek vasútépítésnél igen nagy szerepe van. És a homokot nem is messziről kellett szállítani, mert az uradalom területén van egy hatalmas homokbánya, mely nagy bőséggel szolgáltatja a legkitűnőbb homokot. És lényegesen olcsóbbá tette az építkezést, különösen most, amikor egy köbméter homokért 12 koronát is elkérnek. A mütanrendőri bejárás alkalmával a bizottság konstatálván, hogy a kisvasút semmi kívánni valót sem hagy hátra, dr. D a i m e 1 Sándor főjegyző a forgalombahozatalra az engedélyt megadta. A Gazdasági Egyesület köréből. z igazgató-választmány ülése. Kik pályáznak a titkári állásra. A Gazdasági Egyesület igazgatóválasztmánya, a tagok nagy érdeklődése mellett ülést tartott, melyen fontos határozatokat hozott. Igy kijelölte a titkári állásra pályázó 23 egyén közül való kandidálásra a jelölő-bizottságot, megválasztotta a fegyelmi választmányt és meghatározta az őszi közgyűlés és titkárválasztás napját. Áz ülést B e 1 i c z e y Géza elnök nyitotta meg, üdvözölve a nagyszámban megjelent választmányi tagokat. Miután halaszthatatlan ügyben nem lehet végig jelen az ülésen, indítványozta, hogy a fegyelmi választmány választását, továbbá a titkári állás ügyét elsőnek tárgyalja az ülés. A jelenvoltak ehez hozzájárultak, és B e 1 i c z e y Géza elnök javasolta, hogy a fegyelmi választmány tagjaiul Ambrus Sándor alispán, Vidovszky Károly választassanak meg. Hivatalból tagjai az elnök és alelnök. Előterjesztette az elnök, hogy a titkári állásra közzétett pályázati hirdetményre 23 kérvény érkezett be. P f e i f f e r István titkár felolvasta ezután a pályázók névsorát, eddigi működési körüket, életkor- és képesítésüket. Van közöttük három gazdasági egyletnél működő és igen sok gyakorlati gazda. A titkári állásra pályáznak: Pegmond Gyula, Sopron, John Sándor, Szekszárd, Tolnavármegyei Gazd. Egyleti s. titkár, Vajda Imre, Szerény, Kleckner János, Pebernyik, Sólyomi Lipót, Palmatér, 24 évi gazd. gyakorlat, Besenbek Alfonz;, Lajosszem, Pap Géza, Deós, Sárosy Lajos, Győr, volt Németországban, Dániában, Amerikában, a Nyugatmagyarországi Gazd. Egylet s. titkára is volt, Jófejő Ferenc, Ófehórtó, Frommel Félix, Paladin, Rothermann Vilmos, Szombathely, 4 évig a Nyugatmagyarországi Gazd. Egylet s. titkára, Demkó Gyula, Pozsonyvásod, Ghyczy István, Nyitra, Gottescher József, Ludány, Molnár Lajos, Nagyvárad, Andráskovits József, Székesfehérvár, a Fehérm megyei Gazd. Egylet s. titkára, Koós Géza, Sövényháza, Balla Kálmán, Pusztabozics, Haszmann József, Luzanak, Korda Imre, Sövényháza, Rikó Sándor, Kővárhoszszuhát, Félix László, Budapest ós Mázor Pál s titkár. Az igazgató-választmány a pályázók közül leendő jelölésre kandidálú-bizottságot küldött ki. Ennek tagjai az elnök, alelnök, Kiss László főszolgabíró, Pfeiffer titkár, Berthóty István orosházi főszolgabíró, Galgóczy Géza, Kohn Dávid, Holló György. Az őszi közgyűlés napjául szept. 28

;ika tüzetett ki. Ugyanekkor tart a jelölő-bizottság is ülést. A titkári állást ekkor az igazgató választmány tölti ba választás utján. Örömmel vette az ülés tudomásul, hogy ugy a szarvasi, mint a békési állatdijazás igen sikerült lefolyású volt. Köszönetet szavazott a szarvasi mezőgazdasági bizottságnak, a két elöljáróságnak a siker előmozdítására irányult fáradozásért, úgyszintén azon gazdáknak is, kik a nyeri dijat kisebb gazdák részére visszaadományozták." A csabai földmivesiskolánál az egyesület által alapított alapítványi helyet, mint egyedüli kérvényezőnek, S k a1 i c z k y Ferenc ujkigyósi ifjúnak engedte át a választmány.