Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1913-08-31 / 69. szám

4 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1913 aug. 10. Mert nem elég a hazáért meghalni: hazáért élni a nehezebb feladat. Újból a legszivólyesebben üdvözom önöket visszatérésük alkalmával, ljenek boldogul családjaikkal. Éljen a király, éljen a haza! Majd gúlákba rakták a visszatértek egyvereiket és kivonultak a reggelihez, íolbászkát és sört kaptak, a zenekar >edig vig dalokat játszott. Délután átadták felszereléseiket ós na már a tartalékosok otthon vannak, nesélnek a majdnem háborúról. Itt emiitjük meg még azt, hogy a íözség „bőkezű" megvendégelését még i csabai kereskedők es iparosok néhány hordó sörrel, egy csabai gazda \ pedig szintén sörre, 50 korona adomá- j nyozásával gyarapították. Séta a csabai kultúrpalotában. Befejezéshez közeleg a rendezés. Szük a palota. Mikor a Körösparton már csaknem készen volt a kulturház ós az érdeklődők bejárták a tágas termeket, sűrűn lehetett hallani kicsinyhitű megjegyzéseket : — Igazán pénzpocsékolás volt ilyen nagy házat épiteni. — Mit raknak ezekbe a termekbe ? Hiszen két szobában elfér az egész muzeum. — Száz év múlva lesz ez csak tele ! Ilyen és ehhez hasonló gúnyos vélemények hangzottak el a kultúrházról, amelynek építését — tudjuk — annak idején annyira ellenezte boldogult Áchim L. András, ö nem tartotta azt egyébnek, mint „spirituszba ótott majmok" raktáránaK. Szerettem volna, ha csütörtökön velem lettek volna a kulturház gunyolói. Élveztem volna pokoli gyönyörűséggel, hogy az ábrázatuk mily gyorsan változik pirosra, kékre, zöldre a bámulattól, meg a szégyentől amiatt, hogy ők erről a nagyszerű kultúrintézményről kicsinylő véleményt mertek táplálni eleitől fogvaAz emberiség őskora, közelmúltja emlékeinek ós a képzőművészetnek valóságos kincsestárháza az a körösparti klasszikus stilusu palota. A kontemplativ szemlélődő lelket megkapja, magával ragadja a mult varázsa. Maga előtt látja az ősembert, 'amint kezdetleges szerszámaival vasizomzatu karjai lebirkozzák az őskor szörnyetegeit, látja a már közelebbi ó-kor nyilazó, lándzsás vitézeit, a középkor dárdás lovagjait, a »tegnap" cifra selyemkendős magyar asszonyait, a szabadságharc halhatatlan hőseit stb. stb. Minden teresn más hangulatba ringat . . . És e hangulat fejlesztéséhez nagyon ért a kiváló Cicerone, dr. R e 11 Lajos főgimnáziumi tanár, aki a pihenés idejét, a nagy vakációt, a muzeáiis anyag elrendezésére szánta. Az ember elcsodálkozik, hogy egyedül hogy lehet ilyen óriási munkát végezni. Mert rengeteg anyag várt ott ós vár még mindig elrendezésre. Úgyhogy a gunyolódók által túlságosan nagynak tartott kultúrpalota előreláthatólag szüsnek fog bizonyulni a hatalmas anyag befogadására. Dr. Rell Lajos kalauzolása mellett jártam be a muzeumot. A főbejárattói balra az előcsarnokból nyiió második teremben kőkorszakbeli targyak vannak felhalmazva. Az ősember különféle tárgyai, kőbalták, parittyakövek stb. Nagyon gazdag anyag. A következő termekben kő-, bronz- és vaskorszakbeli emlékek, amelyek egyik-másika dr. Posta Béla kolozsvári egyetemi tanár, a muzeumok ós könyvtárak egyik felügyelője véleménye szerint igen nagy értékkel bir. Sok tárgy még nincs pontosan meghatározva, hogy melyik korból való. Igen szép dolgok lathatók az ethnografiai termekben is. E^yik szóp üvegszekrényben Erkel Sándor emlékei foglalnak helyet, amelyet özvegye ajándékozott. Kegyeletes érzéssel áll meg az ember egy másik üvegszekrény előtt, amelyben a nagy Damjanich Íróasztala áll, rajta a nagy ember több emlékével. Ezeket Damjanich özvegye ajándékozta a muzeumnak. Igen érdekes az egyik szekróny, amelyben ősállatok maradványai — mammuth fej rósz, mammuth fogak stb. vannak. Nágy értékkel bir a képzőművészeti rósz. Az értékesebb festmények a felsővilágitásu nagyteremben foglalnak hehelyet. Lebilincselő hatással van itt az emberre Thorma János hires, hatalmas vászna, a „Sherif halála", amelynek ér téke egymagában 16.000 korona. Nagyon hangulatos Mesterházy Kálmán „Balatoni táj"-a. De nem is tudnám mind elsorolni a nagy terem órtékesebbnél-órtékesebb képeit. A kisebbik, sarok terem és a mellette levő terem szintén tele van értékes képekkel, szobrokkal. Különös gondot fordit a muzeum vezetősége arra, hogy a b^kósmegyei származású festőktől minél több képet gyüjisön össze. Vannak ott képek Hian Antaltól, Jankó Jánostól, Jantyik Mátyástól, Veres Gusztávtól stb. A souterrain szintén néprajzi tárgyakkal van tele. Az egyik tágas termet igen Ízlésesen rendezte be dr. Rell Lajos halászati eszközökkel. Vannak aztán régi bútorok, különfóle házi eszközök stb. A souterrainben az a nagy baj, hogy a falak salótromsavasak, nedvesek, úgyhogy a tárgyakat mihamarabb megemészti a penész. Itt látszik meg, hogy az építkezés el van hibázva, hogy alaposae fel kellett volna tölteni f kultúrpalota területét. Csak nagy vonásokban igyekeztem vázolni, hogy milyen gazdag a csabai muzeum. Az állat- ós ásványtártól eltekintve, amelyek alig említhetők, bátran elmondható, hogy a csabai muzeum egyike a vidék leggazdagabb múzeumainak. A gunyolódók bátran levehetik előtte a kalapot. A vármegyei jegyzőegyesület Csekély volt az érdeklődés. A bókésmegyei községi jegyzők egyesülete folyó évi rendes közgyűlését pénteken tartotta meg Békéscsaba tanácstermében, Petneházy Ferenc köröstarcsai községi főjegyző elnöklete mellett. Az elnök a közgyűlés alkalmával megnyitó beszédében szomorúan állapította meg, hogy az egyesület közgyűlését a legcsekélyebb érdeklődés mellett kénytelen megtartani, mert a tagok érdeklődését megnyerni még saját ügyükben sem lehet s ennek feltűnő bizonysága az, hogy a 77 egyesületi tarból 16—17 van jelen, azok t. i. az egyesület közgyűlésein rendesen évenkint megjelenve azt bizonyítják, hogy van bennük érzés az egyesülettel, kartársaival szemben vállalt erkölcsi kötelesség teljesítése iránt. Lehetnek ugyan, de kevés számban azok, kik elhárithatlan akadály vagy kötelesség teljesítése miatt a legjobb akarat mellett sem jöhetnek a közgyűlésre, de távollétét is csupán csak két jegyző mentette ki. Szóval a nagy többség rabja a közönynek, s ennek tudható be, hogy az egyesület erkölcsi tekintélye alig számba vehető, hogy ennek fentartása érdekében az egyesület elnöksége hiába fejt ki különben dicséretreméltó tevékenységet, eredménytelen marad a legnagyobb igyekezet, mellyel pedig az egyesület ós ennélfogva nemcsak a tagok, de a közigazgatás érdekében is, nagy eredményeket lehetne elérni. Ez a cél s az eléggé meg nem róható közöny szükségessé teszi azt, hogy az egyesületi élet fellendítése érdekében az elnökségnek erre irányuló munkájában segítségére legyünk és itt a nyilvánosság előtt, ahol a jól megérdemelt megrovásban részesítjük az ok nélkül távol levőket, vármegyénk alispánjának és a járási főszolgabiráknak kérjük fel a legjobb akaratú figyelmét arra, hogy figyelmeztessék a községi jegyzői kart, illetőleg az egyesület tagjait, hogy amit tesznek, az nem kötelességteljesítés az egyesület ós kartársaik, valamint önmagukkal szemben, hanem a legnagyobbfoku mulasztás, mely feltótlenül erkölcsi megtorlást érdemel. A közgyűlés első tárgya az elnöki jelentés volt, amit a jelenlévők 9 szóval 5 ellen tudomásul vettek. A vitát az idézte elő, hogy az elnöki jelentós bevezetésében az országos egyesület kebelében mintegy két óv előtt nyíltan kitört egyenetlenségről emlékezve meg, az úgynevezett ellenzékről nem a legkellemessebben szól, mig az e hangzott miniszteri kijelentések alapján azt a reményét fejezi ki, hogy mind azok a sérelmek, amelyek orvoslásáért az or szágos ós a vármegyei egyesületek hoszszu éveken át harcoltak, rövid időn belül megszűnnek, megfognak valósulni. Erre vonatkozólag ugyanis a választmány javaslatával szemben az az indítvány jutott kifejezésre, hogy ezt mint az egyesületi elnök egyéni nézetét vegye a közgyűlés tudomásul, nehogy ez az egyesület nézeteként jusson kifejezésre. A közgyűlés azonban ezt a megkülömböztetést nem találta szükségesnek Az elnöki jelentós megemlékezik az államosításról is, azonban ezzel a közgyűlés Márk Simon csorvási aljegyző indítványa tárgyalásánál foglalkozott. Egyébként az elnöki jelentésben foglalt indítványokat a közgyűlés elfő gadta. Ehez képest az egyesület elhalt tagjainak ós pedig S a 1 a c z József szarvas községny. főjegyzője és Such litván körösladány község főjegyzője özvegyeihez rószvótiratot intéz ós a központi orsz. egyesület alapszabályainak módosítását kéri akként, hogy a választmány szakosztályokra osztassék. Az egyesület 1912 évi számadását tudomásul vették, mig az 1910. évben hirdetett pályaműre beérkezett egy munkálatnak a pályadijat az elnökség bírálata alapján nem adták ki, miután az a kellő mértéket nem érte el. Márk Simonnak az államosítás tárgyában beadott indítványára 10 szóval 6 ellen kimondották, hogy az egyesület amint az az elnöki jelentésben is kifejezésre jut, bizonyos feltótelek mellett az államosítás híve ós azt szükségesnek tartja. Az ellenzék azt óhajtotta, hogy e kérdést, miután nem Időszerű a nyilatkozat, mert az államosítás tervezetét senki sem ismeri, a közgyűlés vegye le a napirendről és e kérdésben ne foglaljon állást. Egyben Tisza István miniszterelnök ós Sándor János belügyminiszter iránt bizalmuknak adtak kifejezést. Az orsz. közp. egyesület által javaslattételre megküldött egységes magánmunkálati szabályrendelet tervezetét az egyesület eifogadta, mig az országos temetkezési ós segélyegylet megalakítása iránti intézkedést, miután az annak idején eredményre nem vezetett, mellőzte. A jegyzők és egyéb községi tisztviselők orsz. nyugdijpótló egyesületét az egyesületi tagok figyelmébe ajánlotta s az orsz. Erzsóbet-árvaháznál tett ágyalapitvány kamatait, miután azt az elmúlt évben özv. M u c s i Mihálynó jegyző özvegye élvezte, Baross István nyug. főjegyzőnek kérte kiutalni s Mucsi Mihálynó arra vonatkozó kérelmét más alapból való teljesítés végett az orsz. közp. egyesülethez terjesztette fel. A központi közigazgatási sajtóiroda tudósítójának az egyesületi elnököt ós főjegyzőt jelölte ki. Egyéb apróbb ügyek elintézése után az országos egyesület közgyűlésére Petneházy Ferencet, Papp Károlyt, Németh Kálmánt, valamint Péteri Józsefet ós Tóth Lászlót küldötte ki. Az 1914 évi rendes közgyűlés helyéül Békéscsabát jelölte meg. A vármegyei jegyzői nyugdijszabályrendelet szerint a jegyzői nyugdíj választmány jegyzőtagjainak megbízatása a f. óvben lejár, minélfogva az egyesület közgyűlése a jelzett szabályrendelet al pján az. uj választmányi tagokat a j lenlevök kórelmére titkos szavazás utján választotta meg. Választmányi tagok lettek: Petneházi Ferenc elnök, Papp Károly főjegyző, Németh Kálmán pénztáros, Korosy László békéscsabai, Kolozsy Endre mezőberónyi főjegyzők ós Péteri József békésszentandrási jegyző. Miután pedig a jóváhagyás alatt álló uj nyugdijszabályrendelet szerint a jegyzői nyugdijválasztmánynak két segédjegyző is tagja lehet, a jogerőre emelkedéstői számítva a választmány tagjaiul Tóth László békéscsabai és Jandó Pál békéssz^ntandrási segédjegyzőket választotta meg, illetve mindezeket a törvónyhat. közgyűlésnek megválasztásra ajánlja. KróniKa. „Volt nekem egy szép szeretőm .. Nótáztam a héten, Purcsi Pepi muzsikálta Képzelhetik, szépen. Mulatni csak cigány mellett Tud a magyar fajta S hogy Guy ur olyan fajta Meg is látszik rajta. Most azonban egy pár napig Hallgatni kell nékünk, Csinadratta hangja mellett Nem pezsdül a vérünk. Katonáék muzsikálnak Dobbal, trombitával, fiki benne gyönyörködik, firra bizony rávall. Örülni kell főként annak, fimért ide jöttek, Ötszáz derék magyar bakát Szépen üdvözöltek I Ötszáz bizony dalolva jött Haza Trebinjéből, 5 nóta közben köny csordult ki Mindegyik szeméből. Örültek, hogy viszontlátják Ezt a tájat újra, Szihatják a levegőjét Oly sok idő múlva, Ölelhetik, akiket már Rég szivükbe zártak. Vége hossza nincsen most itt fi nagy boldogságnak, Csáb* város nagy gavallér Ezt mindenki tudja, Hogy milyen nagy, azt mostan is Hej, de megmutatta I Virslit adott a bakáknak, Sört is ráadásul — Isten ments meg más községet Ilyen szörnyű kártúl I Ha pörköltet adott volna S egy kis bort is rája, Bizonyosan üres volna Már is a kasszája Pótadója egy csapásra Száz percentre rúgna, És még mi más baj jöhetne fi jó isten tudja I Pedig van itt uraim, ám Elég virilista, Én tudom, mert most készül a Róluk szóló lista. Csabai van legtöbb benne, S azt a kutyafáját I Pár virslivel vendégli az Ország katonáját I De lesz ez még másképen is Bizzunk a jövőben: Sirolin" Roche ezerszeresen bevált tüdőhurutok ellen friss és idült köhögés, hörghurutnál tüdőgyuladások után. Egészséges tüdők erős étvágy óvszer a tüdővé SZ ellen.