Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1913-08-31 / 69. szám

4 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1913 aug. 10. Mert nem elég a hazáért meghalni: hazáért élni a nehezebb feladat. Újból a legszivólyesebben üdvöz­om önöket visszatérésük alkalmával, ljenek boldogul családjaikkal. Éljen a király, éljen a haza! Majd gúlákba rakták a visszatértek egyvereiket és kivonultak a reggelihez, íolbászkát és sört kaptak, a zenekar >edig vig dalokat játszott. Délután átadták felszereléseiket ós na már a tartalékosok otthon vannak, nesélnek a majdnem háborúról. Itt emiitjük meg még azt, hogy a íözség „bőkezű" megvendégelését még i csabai kereskedők es iparosok né­hány hordó sörrel, egy csabai gazda \ pedig szintén sörre, 50 korona adomá- j nyozásával gyarapították. Séta a csabai kultúrpalotában. Befejezéshez közeleg a rendezés. Szük a palota. Mikor a Körösparton már csaknem készen volt a kulturház ós az érdeklő­dők bejárták a tágas termeket, sűrűn lehetett hallani kicsinyhitű megjegyzé­seket : — Igazán pénzpocsékolás volt ilyen nagy házat épiteni. — Mit raknak ezekbe a termekbe ? Hiszen két szobában elfér az egész mu­zeum. — Száz év múlva lesz ez csak tele ! Ilyen és ehhez hasonló gúnyos vé­lemények hangzottak el a kultúrházról, amelynek építését — tudjuk — annak idején annyira ellenezte boldogult Áchim L. András, ö nem tartotta azt egyébnek, mint „spirituszba ótott majmok" raktá­ránaK. Szerettem volna, ha csütörtökön ve­lem lettek volna a kulturház gunyolói. Élveztem volna pokoli gyönyörűséggel, hogy az ábrázatuk mily gyorsan válto­zik pirosra, kékre, zöldre a bámulattól, meg a szégyentől amiatt, hogy ők erről a nagyszerű kultúrintézményről kicsinylő véleményt mertek táplálni eleitől fogva­Az emberiség őskora, közelmúltja emlékeinek ós a képzőművészetnek való­ságos kincsestárháza az a körösparti klasszikus stilusu palota. A kontempla­tiv szemlélődő lelket megkapja, magával ragadja a mult varázsa. Maga előtt látja az ősembert, 'amint kezdetleges szer­számaival vasizomzatu karjai lebirkoz­zák az őskor szörnyetegeit, látja a már közelebbi ó-kor nyilazó, lándzsás vité­zeit, a középkor dárdás lovagjait, a »tegnap" cifra selyemkendős magyar asszonyait, a szabadságharc halhatatlan hőseit stb. stb. Minden teresn más han­gulatba ringat . . . És e hangulat fejlesztéséhez nagyon ért a kiváló Cicerone, dr. R e 11 Lajos főgimnáziumi tanár, aki a pihenés ide­jét, a nagy vakációt, a muzeáiis anyag elrendezésére szánta. Az ember elcso­dálkozik, hogy egyedül hogy lehet ilyen óriási munkát végezni. Mert ren­geteg anyag várt ott ós vár még mindig elrendezésre. Úgyhogy a gunyolódók által túlságosan nagynak tartott kultúr­palota előreláthatólag szüsnek fog bizo­nyulni a hatalmas anyag befogadására. Dr. Rell Lajos kalauzolása mellett jártam be a muzeumot. A főbejárattói balra az előcsarnokból nyiió második teremben kőkorszakbeli targyak vannak felhalmazva. Az ősember különféle tár­gyai, kőbalták, parittyakövek stb. Na­gyon gazdag anyag. A következő ter­mekben kő-, bronz- és vaskorszakbeli emlékek, amelyek egyik-másika dr. Posta Béla kolozsvári egyetemi tanár, a muzeumok ós könyvtárak egyik fel­ügyelője véleménye szerint igen nagy értékkel bir. Sok tárgy még nincs pon­tosan meghatározva, hogy melyik kor­ból való. Igen szép dolgok lathatók az ethnografiai termekben is. E^yik szóp üvegszekrényben Erkel Sándor em­lékei foglalnak helyet, amelyet özvegye ajándékozott. Kegyeletes érzéssel áll meg az ember egy másik üvegszekrény előtt, amelyben a nagy Damjanich Író­asztala áll, rajta a nagy ember több emlékével. Ezeket Damjanich özvegye ajándékozta a muzeumnak. Igen érde­kes az egyik szekróny, amelyben ős­állatok maradványai — mammuth fej rósz, mammuth fogak stb. vannak. Nágy értékkel bir a képzőművészeti rósz. Az értékesebb festmények a felső­világitásu nagyteremben foglalnak he­helyet. Lebilincselő hatással van itt az emberre Thorma János hires, hatalmas vászna, a „Sherif halála", amelynek ér téke egymagában 16.000 korona. Nagyon hangulatos Mesterházy Kálmán „Bala­toni táj"-a. De nem is tudnám mind el­sorolni a nagy terem órtékesebbnél-ór­tékesebb képeit. A kisebbik, sarok te­rem és a mellette levő terem szintén tele van értékes képekkel, szobrokkal. Különös gondot fordit a muzeum ve­zetősége arra, hogy a b^kósmegyei származású festőktől minél több képet gyüjisön össze. Vannak ott képek Hian Antaltól, Jankó Jánostól, Jantyik Má­tyástól, Veres Gusztávtól stb. A souterrain szintén néprajzi tár­gyakkal van tele. Az egyik tágas ter­met igen Ízlésesen rendezte be dr. Rell Lajos halászati eszközökkel. Vannak aztán régi bútorok, különfóle házi esz­közök stb. A souterrainben az a nagy baj, hogy a falak salótromsavasak, ned­vesek, úgyhogy a tárgyakat mihama­rabb megemészti a penész. Itt látszik meg, hogy az építkezés el van hibázva, hogy alaposae fel kellett volna tölteni f kultúrpalota területét. Csak nagy vonásokban igyekeztem vázolni, hogy milyen gazdag a csabai muzeum. Az állat- ós ásványtártól el­tekintve, amelyek alig említhetők, bát­ran elmondható, hogy a csabai muzeum egyike a vidék leggazdagabb múzeu­mainak. A gunyolódók bátran levehetik előtte a kalapot. A vármegyei jegyzőegyesület Csekély volt az érdeklődés. A bókésmegyei községi jegyzők egyesülete folyó évi rendes közgyűlését pénteken tartotta meg Békéscsaba ta­nácstermében, Petneházy Ferenc köröstarcsai községi főjegyző elnöklete mellett. Az elnök a közgyűlés alkalmával megnyitó beszédében szomorúan álla­pította meg, hogy az egyesület közgyű­lését a legcsekélyebb érdeklődés mellett kénytelen megtartani, mert a tagok ér­deklődését megnyerni még saját ügyük­ben sem lehet s ennek feltűnő bizony­sága az, hogy a 77 egyesületi tarból 16—17 van jelen, azok t. i. az egyesület közgyűlésein rendesen évenkint meg­jelenve azt bizonyítják, hogy van ben­nük érzés az egyesülettel, kartársaival szemben vállalt erkölcsi kötelesség tel­jesítése iránt. Lehetnek ugyan, de kevés számban azok, kik elhárithatlan akadály vagy kötelesség teljesítése miatt a leg­jobb akarat mellett sem jöhetnek a köz­gyűlésre, de távollétét is csupán csak két jegyző mentette ki. Szóval a nagy többség rabja a közönynek, s ennek tudható be, hogy az egyesület erkölcsi tekintélye alig számba vehető, hogy ennek fentartása érdekében az egyesü­let elnöksége hiába fejt ki különben dicséretreméltó tevékenységet, ered­ménytelen marad a legnagyobb igye­kezet, mellyel pedig az egyesület ós ennélfogva nemcsak a tagok, de a köz­igazgatás érdekében is, nagy eredmé­nyeket lehetne elérni. Ez a cél s az eléggé meg nem ró­ható közöny szükségessé teszi azt, hogy az egyesületi élet fellendítése érdekében az elnökségnek erre irányuló munkájá­ban segítségére legyünk és itt a nyil­vánosság előtt, ahol a jól megérdemelt megrovásban részesítjük az ok nélkül távol levőket, vármegyénk alispánjának és a járási főszolgabiráknak kérjük fel a legjobb akaratú figyelmét arra, hogy figyelmeztessék a községi jegyzői kart, illetőleg az egyesület tagjait, hogy amit tesznek, az nem kötelességteljesítés az egyesület ós kartársaik, valamint önma­gukkal szemben, hanem a legnagyobb­foku mulasztás, mely feltótlenül erkölcsi megtorlást érdemel. A közgyűlés első tárgya az elnöki jelentés volt, amit a jelenlévők 9 szóval 5 ellen tudomásul vettek. A vitát az idézte elő, hogy az elnöki jelentós be­vezetésében az országos egyesület ke­belében mintegy két óv előtt nyíltan kitört egyenetlenségről emlékezve meg, az úgynevezett ellenzékről nem a leg­kellemessebben szól, mig az e hangzott miniszteri kijelentések alapján azt a re­ményét fejezi ki, hogy mind azok a sérelmek, amelyek orvoslásáért az or szágos ós a vármegyei egyesületek hosz­szu éveken át harcoltak, rövid időn be­lül megszűnnek, megfognak valósulni. Erre vonatkozólag ugyanis a választ­mány javaslatával szemben az az indít­vány jutott kifejezésre, hogy ezt mint az egyesületi elnök egyéni nézetét ve­gye a közgyűlés tudomásul, nehogy ez az egyesület nézeteként jusson kifeje­zésre. A közgyűlés azonban ezt a meg­külömböztetést nem találta szükségesnek Az elnöki jelentós megemlékezik az államosításról is, azonban ezzel a köz­gyűlés Márk Simon csorvási aljegyző indítványa tárgyalásánál foglalkozott. Egyébként az elnöki jelentésben foglalt indítványokat a közgyűlés elfő gadta. Ehez képest az egyesület elhalt tagjainak ós pedig S a 1 a c z József szarvas községny. főjegyzője és Such litván körösladány község főjegyzője özvegyeihez rószvótiratot intéz ós a központi orsz. egyesület alapszabályai­nak módosítását kéri akként, hogy a választmány szakosztályokra osztassék. Az egyesület 1912 évi számadását tudomásul vették, mig az 1910. évben hirdetett pályaműre beérkezett egy mun­kálatnak a pályadijat az elnökség bírá­lata alapján nem adták ki, miután az a kellő mértéket nem érte el. Márk Simonnak az államosítás tár­gyában beadott indítványára 10 szóval 6 ellen kimondották, hogy az egyesü­let amint az az elnöki jelentésben is kifejezésre jut, bizonyos feltótelek mel­lett az államosítás híve ós azt szüksé­gesnek tartja. Az ellenzék azt óhajtotta, hogy e kérdést, miután nem Időszerű a nyilatkozat, mert az államosítás ter­vezetét senki sem ismeri, a közgyűlés vegye le a napirendről és e kérdésben ne foglaljon állást. Egyben Tisza Ist­ván miniszterelnök ós Sándor Já­nos belügyminiszter iránt bizalmuknak adtak kifejezést. Az orsz. közp. egyesület által javas­lattételre megküldött egységes magán­munkálati szabályrendelet tervezetét az egyesület eifogadta, mig az országos temetkezési ós segélyegylet megalakí­tása iránti intézkedést, miután az annak idején eredményre nem vezetett, mel­lőzte. A jegyzők és egyéb községi tiszt­viselők orsz. nyugdijpótló egyesületét az egyesületi tagok figyelmébe ajánlotta s az orsz. Erzsóbet-árvaháznál tett ágy­alapitvány kamatait, miután azt az el­múlt évben özv. M u c s i Mihálynó jegyző özvegye élvezte, Baross Ist­ván nyug. főjegyzőnek kérte kiutalni s Mucsi Mihálynó arra vonatkozó kérel­mét más alapból való teljesítés végett az orsz. közp. egyesülethez terjesz­tette fel. A központi közigazgatási sajtóiroda tudósítójának az egyesületi elnököt ós főjegyzőt jelölte ki. Egyéb apróbb ügyek elintézése után az országos egyesület közgyűlé­sére Petneházy Ferencet, Papp Károlyt, Németh Kálmánt, valamint Péteri Józsefet ós Tóth Lászlót küldötte ki. Az 1914 évi rendes közgyűlés he­lyéül Békéscsabát jelölte meg. A vármegyei jegyzői nyugdijsza­bályrendelet szerint a jegyzői nyugdíj ­választmány jegyzőtagjainak megbíza­tása a f. óvben lejár, minélfogva az egyesület közgyűlése a jelzett szabály­rendelet al pján az. uj választmányi ta­gokat a j lenlevök kórelmére titkos szavazás utján választotta meg. Választ­mányi tagok lettek: Petneházi Ferenc elnök, Papp Károly főjegyző, Németh Kálmán pénztáros, Korosy László békés­csabai, Kolozsy Endre mezőberónyi fő­jegyzők ós Péteri József békésszent­andrási jegyző. Miután pedig a jóvá­hagyás alatt álló uj nyugdijszabályren­delet szerint a jegyzői nyugdijválaszt­mánynak két segédjegyző is tagja lehet, a jogerőre emelkedéstői számítva a vá­lasztmány tagjaiul Tóth László békés­csabai és Jandó Pál békéssz^ntandrási segédjegyzőket választotta meg, illetve mindezeket a törvónyhat. közgyűlésnek megválasztásra ajánlja. KróniKa. „Volt nekem egy szép szeretőm .. Nótáztam a héten, Purcsi Pepi muzsikálta Képzelhetik, szépen. Mulatni csak cigány mellett Tud a magyar fajta S hogy Guy ur olyan fajta Meg is látszik rajta. Most azonban egy pár napig Hallgatni kell nékünk, Csinadratta hangja mellett Nem pezsdül a vérünk. Katonáék muzsikálnak Dobbal, trombitával, fiki benne gyönyörködik, firra bizony rávall. Örülni kell főként annak, fimért ide jöttek, Ötszáz derék magyar bakát Szépen üdvözöltek I Ötszáz bizony dalolva jött Haza Trebinjéből, 5 nóta közben köny csordult ki Mindegyik szeméből. Örültek, hogy viszontlátják Ezt a tájat újra, Szihatják a levegőjét Oly sok idő múlva, Ölelhetik, akiket már Rég szivükbe zártak. Vége hossza nincsen most itt fi nagy boldogságnak, Csáb* város nagy gavallér Ezt mindenki tudja, Hogy milyen nagy, azt mostan is Hej, de megmutatta I Virslit adott a bakáknak, Sört is ráadásul — Isten ments meg más községet Ilyen szörnyű kártúl I Ha pörköltet adott volna S egy kis bort is rája, Bizonyosan üres volna Már is a kasszája Pótadója egy csapásra Száz percentre rúgna, És még mi más baj jöhetne fi jó isten tudja I Pedig van itt uraim, ám Elég virilista, Én tudom, mert most készül a Róluk szóló lista. Csabai van legtöbb benne, S azt a kutyafáját I Pár virslivel vendégli az Ország katonáját I De lesz ez még másképen is Bizzunk a jövőben: Sirolin" Roche ezerszeresen bevált tüdőhurutok ellen friss és idült köhögés, hörghurutnál tüdőgyuladások után. Egészséges tüdők erős étvágy óvszer a tüdővé SZ ellen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom