Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1913-07-10 / 54. szám

Békéscsaba 1913 julius 10. BÉKÉSJLEGYEI KÖZLÖNY 3 Választási apróságok. (Miért bukott meg Oerő.) A 48-asok nagyon keseregnek, hogy a gyomai választókerületet elvesztették. Azt mond­ják, a központnak kellett volna jobban érdeklődni, Károlyinak pedig a sürgönyt nem kellett volna elküldenie, hanem helyette választási költséget Buza Bar­nának adni, akkor nem buktak volna ily csúfosan, mert az a 126 szavazó, kik a 48 mellett kitartottak, ugyancsak meg­növelte Gerőnek a kiadásait, mert a 18 polgárt szállított különvonat is 2400 koronájába került. Az óh nép, mely jól következteti, másnak is tulajdonítja Gerő bukását. Két Gerőpárti tart a kortestanya felé s nagy busán vigasztalják egymást. — Ugy-e komám, szól az egyik, — megmondottam, hogy megbukunk. — Az ám, feleli a másik. — Tadod, a múltkor Miklóspártiak voltunk ós megbuktunk. Akkor Miklós Ödön is valami feleségfélével jött hoz­zánk, most Gerő is elhozta a feleségét és megbuktunk. Ugy látom, ha a jelölt feleséget hoz, azon módon megbukik. {Ne piszkíts be.) G rő-párli találko­zik a Perényi-párti komájával, az előbbi tanyája előtt. Szól a Perényi-párti és nyújtja a kezét a komája felé: — Adjon Isten komám. — Ne piszkíts be, feleli a Gerő­párti ós nem paroláz. — Hát már annyira haragszol, hogy megbuktatok ? — Tahetjük, .hiszen harminc éven keresztül mindig mi győztünk. (,Elég sajnos.) Hogy a választók név­jegyzékébe nagyon sok magyar, lehe­tett vagy tizenkettő, nem volt felvéve, okozta a gyors tempó megakasztását és ugyancsak sok keserűséget váltott ki. A választók a községi elöljáróság által kiállított igazoló-jeggyel járultak az urna elé. Az keserítette el azokat leg­jobban, hogy otthon igazoló-j egyet kaptak és Gyomán mégse volt joguk voksolni. Egyik körösladányi polgár oda^is szólt az elnöknek, amiért vissza­utasították. — Elég szomorú, hogy még erre is vetem . . . — Mi a szomorú? — szólt eréllyel Daimel elnök ? De a teremben levők közül Makai ügyvéd intett a ladányinak, hogy vi­gyázzon. A magyar padig kivágta magát. — Az a szomorú, hogy nekem nincsen szavazatom. öreg távollétében fia Jáao3 vette át a pénzt, aki már tudta, hogy az iparfel­ügyelőség Gyulán van. M^g aznap fel­adta tehát az össze et Gyulára. A sze­rencsétlen 55 korona azonban ott sem kellett. Az iparfelügyelő visszaküldte a pénzt azzal az utasítással, hogy azt a kereskedelmi minisztériumba kell „Ipar­felügyelet és kazánvizsgálat" címen csekklapon befizetni. A másodszor visz­sziérkezett pénzt a Tóth Sándor fia az iparfelügyelő utasításához hiven fel is küldötte Budapestre. Csak az volt a baj, hogy a pénz kétszeri visszaérkezéséről és elküldéséről egy árva szót sem szólt az apjának. Innen származott aztán a későbbi nagy kavarodás. A mult hónapban a gyulai iparfel­ügyelő felszólította Tóth Sándort, hogy az 55 korona kazánvizsgálati díjról szóló csekkelismervényt küldje be, hogy a vizsgálat idejét kitűzhesse. Az öreg Tóth talán sohse hallotta hirét a csekknek. Ugy értelmezte a felügyelő­ség iratát, hogy neki 55 koronát kell újból küldenie. Fel is adta n;gy duz­zogással. Mikor a postöhivatalban volt haragosan rátámadt Szabó László posta­mesterre. — Én mér egyszer feladtam 55 ko­ronát. Hol van az ? — Mit tudom én? — csodálkozott a postamester. — De magának tudni kell. — Honnan tudhatnám. — Hát ha megkapta volna az ipar­felügyelő, nem követelné rajtam még egyszer. — Már 8rról nem tehetek. — De tehet, mert maga vágta zsebre bizonyosan. E gyanúsításra a postamester heve­sen kikelt Tóth Sándor ellen és kiuta­sította a hivatalból. Pár nap múlva összetalálkoztak a községházán. Tóth, akinek még mindig begyében volt a dolog, egészen dühö­sen fakadt ki több ember előtt Szabó ellen. — Igen, én azt mondom most is, hogy maga tette zsebre az 55 koroná­mat. Meghamisította az elismervényt is. A postamester e nyilvános rágalma­zásra nem felelhetett mással, mint pör­rel. Bepörölte Tóth Sándort rágalma­zásért. Közben, julius elején azt az értesí­tést kapta Tóth az iparfelügyelősógtől, hogy a második 55 koronát, amelylyel nem tartozott ós mégis befizette, kérje vissza. Tóth, aki nem valami nagy lángész lehet, ezt az irást sem értette meg. Sőt elment a csendőrőrsre és be­jelentette Szűcs Mihály csendőrőr­mesternek, hogy 55 koronáját Szabó László ás a felesége elsikkasztották a postán. Tóth azonban alaposan ráfizetett erre a rögeszméjére, amelytől nem tu­dott menekülni. A gyulai törvényszéken ugyanis a főtárgyalás alkalmával beiga­zolódott Szabó postamester teljes ártat­lansága ós Tóth korlátoltsága. A bíróság ennélfogva rágalmazás miatt 500 korona pénzbírságra ítélte Tóth Sándort, aki megnyugodott az ítéletben s igy az jog­erőssé vált. Vándorló koronák. Furcsa rágalmazási pör. A hivatalos eljárások utjai bizony minálunk még mindig olyan kacskarin­gósak, hogy nem csoda, ha az egyszerű ember zavarba jön, eltéved rajtuk. A magyar ember különben is az egysze­rűség, az egyenes ut barátja ós mind­járt gyanakszik, rosszat sejt, mihelyt valami hivatalos labyriuíu ba jut, ahol nem érti ki magát. Ázt hiszi akkor, hogy becsapják, megkárosítják és arai a szi­vén, az a száján. Megmondogatja a ni­vatalos embereknek is a magáét. Ter­mészetesen ilyenkor becsűletsértósi pör szokott a dolog vége lenni. Igy járt nem rég B. T ó t h Sándor köröstarcsai magyar is. Tóih Sándor­nak van egy cséplőgépe, amelyen ka­zánvizsgálatot kellett megejteni. A vizs­gálatot a gyulai iparf ílügyelőség szokta eszközölni, amely ki se száll addig, mig a vizsgálati dijat, 55 koronát le nem fizeti az illető géptulajdonos. Tóth Sán­dor tudta, hogy 55 korona a dij, de azzal nem volt tisztában, hosiy hol van az iparfelügyelősóg. Mivel Tarcsa a bé­kési járáshoz tartozik, azt hitte, hogy oda kell küldeni a pénzt. Meg is cí­mezte annak rendje ós módja szerint: „Iparfelügyelősóg, Békés." A posta termóázetesen nem találta meg Békésen a címzettet, visszaszár­maztatta tehát a pénzt Köröstarcsára. Az SPORT. A vasárnapi mérkőzések. zottan jobb játékosokkal rendelkezett, mint az aradi. Csak a kapus volt ügyet- 1 len és annak tulajdonitható, hogy a , csabai csapat mindjárt az első félidőben megkapta a két gólját. Az első félidő ; végén ós az egész második félidőben a ' játék folyton az aradi kapu előtt folyt ! és csak a balszerencse, meg az aradiak gorombáskodása volt az oka, hogy ered­ményt nem tudtak elérni a csabaiak. A második félidő vége felé a bíró az egyik feltűnően durván viselkedő aradi játékost ki akarta állítani, mire az ara­diak nem akartak játszani tovább. A csabai csapatban kitűnt a kis Filipinyi, Kovács és Pataj. A mérkőzést Popper (CsAK.) jól vezette. Fél ötkor vette kezdetét a CsAK. I. és aradi M. T. E. I. csapatának mér­kőzése, amely elé nagy izgalommal né­zett a közönség. A csabai csapatból hiányzott Demeter, de viszont erősítette a csapatot egy uj játékos, Barna ós Z a h o r a n, akik a jobb szólt alkották a csatasorban. Az aradiak az első félidő elején még türtőztették magukat, sőt fölényük tudatában bizonyos fokú jó­akaraital játszottak. Mikor azoaban lát­ták, hogy a CsAK. csapatával nem le­het könnyen bírni és mikor a Bi­lázs által szöktetett Barna néhány igen veszedelmes lerohanást intézett az aradi kapu ellen, visszatértek természetes já­tékmodorukhoz. Buktatás, gáncsolás, öklözés egyremásra következtek. A bíró emiatt tizenegyest itélt az első félidő közepén Csabának. A lapdát Balázs rúgja a kapuba és megszerzi a CsAK.­nak a vezető gólt, amelyet az MTE. az első félidőben nem tudott kiegyenlíteni. Helycsere után még jobban elfajul a játék. A durvaságokért a csabaiak se maradnak adósok. A félidő elején egy a csabai kapu előtt támadt zűrzavarból sikerült az aradiaknak a csabai kapuba küldeni a lapdát. Most már a győzele­mért küzdöttek kézzel-lábbal, úgyhogy a biró ismét kénytelen volt tizenegyest ítélni Csabánrk. Volt tehát két tizenegyes gól. Az aradiak belefekszenek a játékba és sikerült nekik a kitűnő Szelezsán kapust is ugy megütni, hogy az nem játszhatott tovább. A CsAK. tiz ember­rel is fölényesen küzdött a kifulladt aradiakkal, akiknek a félidő végén si­került a kiegyenlítő gólt megszerezni. A mi ezután következett, hasonlított a balkáni háborúhoz. Biró Csapó Zol­tán volt, aki erélyesnek egyáltalában nem volt mondható. * Foolballmórkőzós Tótkomlóson. A „Tótkomlósi Athletikai Klub" a legutóbbi vasárnapon a Mezőhegyesi Athletikai Klubbal mérkőzött. A match mindvégig erős tempójú ós izgalmas volt. Az első félidőben a mezőhegyesiek vannak fö­lényben, amikor is az elkeseredetten védekező Komlós egy gólt kap. A má­sodik félidőben a szívósabb és gyorsabb komlósiak uralják a helyzetet ós Gerő (centercsatár) szép egyéni játókkal két gólt rúgott. A TAK tehát öt heti fenn­állása után érte el első győzelmét, mely­nek értékét csak emeli az, hogy ellen­fele egy többnyire gyakorlott' és már több nagyobb csapatban szép sikerrel működött játékosokból alakult c=apat volt. A TAK legközelebbi ellenfele f. hó 13-án Bókésmegye legjobb csapata, a CsAK I. lesz, melynek fogadására nagy­ban készülődnek Vasárnap délután két mérkőzést volt alkalma végig nézni a békéscsabai publikumnak, de mindegyikért kár volt a szemét is fárasztani. Az Aradi Mun­kás Testedző Egyletről köztudomásu, hogy durvaságokkal igyekszik a győ­zelmet maga számára kicsikarni. Már mult évi első szerepléséből is követ­keztetni lehetett erre. A CsAK vezető­ségének kár ilyen csapatokat áthozatni, mert bizony még elriasztja a nehezen meggyarapodott csabai football-közön- 1 sóget is a pályáról, Ez a pubiikura már látott ezen a pályán is nem egy szép fair mérkőzóst és az olyan mérkőzé­sekre, mint a vasárnapiak voltak, egy csöppet sem kíváncsi. Délután 3 órakor az Aradi M. T. E. ifjúsági csap ita mérkőzött a csabai ifjúsági csapattal, amely legnagyobb részében fiatal diakokból állott. Ezeken a fiukon meglátszott, hogy jó vezetés alatt állottak óa c ak fdir játókhoz van- 1 nak hozzászokva. Az aradi „ifjúsági" csapatról ezt épen nem lehet elmondani Ugylátszik, a nem ifjúsági csapattól tanu'tak, amelyben még fiatalabb em­bereket lehetett látni, mint az úgyne­vezett ifjúsági csapatban. A csabai csapat csupa lányos arcú, tejfeles szájú gyerekekből állott, az aradiak között pedig egyik-másik a bajuszát a füle köré csavarinthatta volna. A csabai csapat egyénileg határo­Dr. PRONAI ERNŐ ügyvédi irodáját Békéscsabán, Ferenc József-tér (Búzapiac 21. sz., Guttmann-ház) MEGNYITOTTA* Dr. 5zam«H €ntll iigyVédi irodáját Békéscsabán, Apponyi-utca, 5. szám alatti Iritz-házban nyitotta meg. megejtett hivatalos vizsgálat szerint e: a hamuzsir gyári hulladók C3upán 4.2°/c kálit ós 009 % foszforsavat tartalmaz, s ennek következtében alig 40 filléi belértéke van. Igaz ugyan, hogy az il­lető főelárusitó azt hirdeti, hogy a hul­ladék trágya 2°/ 0 nitrogént, 3% foszfor savat ós 4°/ 0 kálit tartalmaz, ezen béltar­talomért azonban maga sem vállal sza­vatosságot. A hatóságok itt-ott már meg is tették a hulladék forgalomba hoza­talnak megakadályozására a szükséges intézkedéseket, mert hazánkban csak olyan műtrágyákat szabad áruba bocsá­tani, a melyek hirdetett béltartalmáért a gyár vagy elárusitó szavatol. Miután pedig az értéktelen Potasche hirdetett béltartalmáért forgalomba hozója nem áll jót, forgalomba hozatala üldözendő cs-alekmény. Miként órtesülünk, sajnos, már eddig is sokan mentek lépre s vá­sároltak ebből a termésfokozó hatással egyáltalában nem biró hulladékból. Stefeana ÉB»áak. Békéscfsbs, julius 9. A gabonatőzsdén a háborús vesze­delem intenzivitására és a kedvezőtlen időjárásra az irányzat szilárdabb, a for­galom azonban csekély. A csabai hetipiacon alig volt kinálat. Buza 20'—21­Tengeri . ; . 15-—17 — Budapest, julius 9. Készbuza 10 fil­lérrel magasabb; októberi buza 22 64, ápriilisi 23-66, tengeri 15-36. Befőzésre ajánl szép Küi? ÖA 2DASA O. — Értéktelen külföldi műtrágyát hozott nálunk megint forgalomba egy pozsonyi kereskedő „Potasche" műtrágya név alatt, melyet állítólag nagyon olcsón 5 25 koronáért árusít métermázsánkónt. Egy kilónként 60 f-jével Lőrinczy László gyógyszerész. Békésen, városi bérház épületében eladó egy keveset használt teljes fűszerüzleti berendezés Értekezni lehet Kertész Lajos fű­szerkereskedőnél :: Békésen. & írnok vagy kerestetik azonnali belé­pésre ügyvédi irodában. Cim a kiadóhivatalban! Hirdetmény. Alulirt tkvi hatóság- részéről közhírré tétetik miszerint a Mezőberényi Takarékpénztár végre­hajtatónak Kuhn Jakab végrehajtást szenvedett elleni 1500 korona és járulékaiból álló követelé­sének kielégítése végett a mezőberényi 9992. sz. tjkvben felvett 7856/362 hrszámu 340 és léi négy­szögöl területű ludnyomási laposi szántó 92 ko­íonában ós a mezőberényi 3739. sz. tjkvben fel­vett 389 390 hrszámu. 247 négyszögöl területű beltelkes házból Kuhn Jakab illetősége 800 koro­nában megállapított beosárban nyilvános árveré­sen eladatni rendeltetvén, arra határidőül 1913. évi augusztus 12-ik napjának d. e. 9 órája Mezőbe­rény községházához kitüzetett, mely határnapon az érintett ingatlan a megállapított kikiáltási ár kétharmadánál, illetve felénél alacsonyabb áron el nem adatik. Kikiáltási ár a beosár, bánatpénz a becsár 10 Bzázaléka Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál ma­gasabb ajánlatot tett, ha többet Ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa igért ár ugyanannyi százalékára kiegészíteni. Ha ennek a kötelezettségének eloget nem tesz, Ígérete figyelmen kivül marad és az árverésen, mely haladéktalanul folytatandó, részt nem vehet. A vételár egyharmadrésze az árverés nap­jától számított 15 nap, a második egyharmad része ugyanazon naptól számitott 45 nap alátt, a harmadik egyharmad, amelybe a bánatpénz is betudatik, 90 nap alatt fizetendő 5"/„ kamatokkal, Vevő az ingatlannak az árverési naptól számitott 15 nap múlva lép birtokába, amennyi­ben ez idő alatt előterjesztés vagy utóajánlat nem tétetnék. A többi feltételek alulirt tkvi ha­tóságnál és a hivatalos órák alatt ós Békés községházánál is megtekinthetők. Lipóczy István, kir jbiró,

Next

/
Oldalképek
Tartalom