Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) január-június • 4-51. szám

1913-01-30 / 9. szám

Békéscsaba. 1913 január 12 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 5 vagy a barakokba, nem várja befűtött meleg szoba, hanem csak a nagy rideg termek, amelyekben ha van is kályha, csak azért van, hogy valami kis illúziót keltsen a melegről, de meleget bizony vajmi keveset ad. A hadseregnél min­den ki van decigrammokig számítva. Meg van állapítva, hogy egy-egy kato­nára ennyi, meg ennyi decigramm;; fa esik, úgyhogy egy szakasznak a járan­dóságát egy 5 esztendős gyerek is el­bírja, Lehet hogy több is valamivel, de még az a több is kevés. Tessék aztán azzal a néhány darab fával egy óriási hodályt befűteni! Ilyen körülmények között nem le­het csodálkozni azon, ha a katonák fáznak és ha felébred bennük az ősi időkből fennmaradt katonai szokás és éjszakánként egy kis faszerző körutat tesznek. Mindenfelé nagy a panasz, hogy a katonák lopják a fákat. Debre­cenben például a szó szoros értelmé­ben ho záfogtak a katonák a régi híres Nagyerdő irtásához, szintén azért, mert fáznak a favázas barakonban és nem kapnak fát. Emiatt valósággal konfliktus támadt a város és a katonaság között. A hidegebb idők beállta óta Csabán is észrevették, hogy a pályaudvaron levő fával megrakott tehenvaggonokat éjszakánként ugyancsak megdézsmálják. Az éjjeli őr látta egyszer-ketszer, hogy a katonák az állomás éjszakai látogatói. Az állomásfőnök jelentést tett erről a rendőrségnek, amely nagy eréllyel lá­tott sozzá a nyomvzáshoz. A mult hót közepén egyik éjjel L a c z ó János rendőr állott lesben az állomás mellett. Éjfél után a sötétség­ből látta kibontakozni a karavánt, kö­rülbelül 15—20 baka loholt a pályaud­vartól a kaszárnya felé. Mindegyik vál­lán volt egy-két hasábfa. Laczó rendőr elébük állott és rájok kiáltott: — Hova viszik azt a fát? Durva káromkodáa volt a felelet ós fenyegetőleg közeledtek hozzá a katonák : - Vigyázz, rendőr, hordd el ma­gad ! Mert itt hagyod a fogad 1 Laczó kénytelen volt szolgálati re­volverét elővenni ós az/al védekezni a támadó katonák ellen, akik attól mégis megrökönyödtek ós elfutottak, be a kaszárnyába. Az éjjeli őr utánuk ment a szaladó katonáknak, sőt be akart menni a ka­szárnyába is, hogy jelentést tegyen az ügyeletes tisztnek, de az őrség nem eresztette be. Hja, katonáóknál van összetartás. Másnap Horváth István rendőr­főbiztos 9 rendőrrel jelent meg az ál­lomásnál, de nem történt semmi. Akkor este nem tettek látogatást a katonák a pályaudvaron. Több eredménnyel járt a nyomo­zás 24-én pénteken. Akkor ismét Laczó János rendőr állott lesbe, de közelében voltak Kitka János ós Surin And­rás rendőrök is, hogy szükség esetén segítségére lehessenek. Este 7 órakor megpillantottak három bakát, akik mind a harman fát vittek. Laczó rájuk szó­lott, de azok rá se hederítettek, hanem futásnak eredtek. Ekkor Laczó két rend­őrtársával űzőbe vette őket és sikerűit elcsipniök az egyiket C z i p ó János személyében, aki 5 hasáb fát cipelt. A baka meg volt rémülve, mikor megfog­ták, mert azt hitte, hogy rendőrök kí­sérik be a kaszárnyába. Pedig hát nem csináltak vele semmi különöset, csak a nevét ós az oldalfegyvere szá­mát jegyezték fel, aztán elbocsátották. A rendőrség a lopási esetet beje­lentette a zászlóaljparancsnokságnak. A további nyomozás megállapította, hogy a katonák óriási mennyiségű fát loptak el az állomásról, mert e.-aknem minden éjjel 15—20 ember ment fáért. A Máv.-nak és magánosoknak is, ezzel tetemes kárt okoztak. A parancsnokság bizonyosan meg fogja f nyiteni a fa­tolvajokat, de még jobban tenné, ha több fával, melegebb szobaval látná el őket. Hiszen a katonák is emberek ^s, különösen a tartalékosok, már egy kis kényelemhez is hozzászoktak ebben a komisz cibil életben . . . Ezzel kapcsolatban még egy katona­dologra akarjuk felhívni különösen a pótkeret-zászlóalj parancsnokának fi­gyelmét. A szabadságra menő tarta'é­kosok ugyanis százavál jelennek meg az állomáson, a jegypénztár előtt, úgy­hogy az utazóközönség miattuk nem képes a pénztárhoz férni. Emiatt nagy a zúgolódás ós panasz. A parancsnok­ság megtehetné, hogy az elutazó sza­badságosokkal egy vagy két altisztet küldene ki, akik megváltanák számukra a jegyeket ós utjukra bocsátanák. Ezt a csekélységet már megtehetné a pa­rancsnokság az utazó polgárságért. i Miket tárgyal az esküdtszék ? Ot bűnügy ismertetése. Mint már megírtuk, a februári es­küdtszéki ciklus február 3-án, hétfőn veszi kezdetét. Röviden már volt al­kalmunk jelezni a tárgyalás alá kerülő bünügyaket is. Ez alkalommal azokat bővebben ismertetjük. Nagyobbszabásu, szenzációsabb bünügy egy sincs közöt­tük. Kisebb kaliberűek, de jellegüknél fogva mégsem szakbiróság, hanem es­küdtszék elé valók. Az öt bünügy a kö­vetkező : Február 3. Gvilkosság bűntetté­vel van vádolva T o t k a István 19 éves béres legény, aki báró Springer Máriánál a Füzesgyarmat határában levő Rakoncás-majorban szolgált, mint gazdasági cseléd. 1910 évi október 2 án Váczi Kovács Imre b^resgazda azért, mert fiát megverte, kérdőre vonta és arcul ütötte s egy bottal végig ütött rc.jta. Másnap Totka bement Füzes­gyarmatra, ott egy 7 mm. forgópisz­tolyt vett 25 drb. tölténnyel együtt s ettől fogva a Rakoncás-majorban a bognármühelyben célba ^lövöldözött, ugy, hogy a töltény elfogyott ós Totka újból vett 25 drb. töltényt, 1910 év október 15 ón este az istálló sarkán lesbe állott és midőn Váczi arra ment, két izben rálőtt. Váczi Kovács István­nak az egyik golyó a mellén, a kabát­jába fúródott, de őt nem sértette meg. Totka ezután még egyszer lőtt, de ek­kor sértett ráakart rohanni, mire ter­helt futásnak eredt, eközben még két izben a sértett felé lőtt. Február 4. A gyujtogatással vá­dolt B e 1 i c z a Zsuzsánna 17 éves leány is az esküdtek elé kerül. Bittér István orosházi batár 792 szám alatti tanyáján, Bitterné, tanyatulajdonos felesége, mint cselédet tartotta magánál Belicza Zsu­zsannát, aki Bittér István fentebb meg­jelölt tanyáján a mult 1912. évi március hó 24 én egy 186 korona értékű szal­makazalból álló nagyobb mennyiségű terménvkészleíetszándékosan felgyújtott Február 5. Vinterán György csorvási szabólegény bünügye szintén ismeretes. E vádlott amiért a szomszéd­ban lakó P e t r u s Juliskát és anyját Oözadszki Gyula, a gazdája lebeszélte a gyerekleány és Vinterán György kö­zött kötendő házasság tervéről, 1912. évi október 20 án egy revolverrel két­szer rálőtt gazdijára. Szerencsére halál­nem következett be, ámbár mindkét lövés talált. Február 6. Farkas János per­jei gazdasági cseléd, azért kerül a tör­vény elé, mert a báró SpriDger-féie pusz­tarakoncási uradalomban a mult évi október hó 29 ón összeszólalkozás foly­tán Karácsony Lőrinc cselódtársát hasba szúrta és ezzel ha'álát okozta. Február 7. Prijevara Mihályt azért fogják felelősségre vonni, mert Szarvason 1912 november 2-án Diján Jánost azzal a szándékkal, hogy bot­ütésekkel a földre buktatta, reá térdelt, j a nyakára ült és ezzel súlyos testisér­tést' követett el, egy dohányzacskót, cserép pipát, gyufalartót és 13 K kész­pénzt pedig elvett tőle. Furfangos szélhámosság Gyulán. Becsapott kereskedő és vendéglős. Kisebb méretű, de furfangosság te­kintetében valósággal a köpenicki kapi­tányra emlékeztető szélhámosság törtónt az elmúlt héten Gyulán. A szélhámos­ságnak sok áldozata van, akik nem feá­j rosodtak meg valami nagyon érzéke­nyen. Még ez csak a szerencse. A szél­hámost nem lehetett még most sem nyakoncsipni, sem a nevét megtudni. Az bizonyos, hogy kedélyes ember le­hetett. Lehet, hogy valamelyik nagystílű csaló, aki már megunta a bonyodalmas csalásokat, amelyekhez fárasztó ideg- és elmeműködés szükséges és lejött a vi­dékre szórakozni a naiv, becsületes lel­kek közé, akiket nem nagy mesterség becsapni, akiknek csak fellépés kell és mindjárt készek mindenre. A történet az aradmegyei Somos­kesz községben kezdődik. A kis faluban feltűnt egy csinosan, de nyáriasan öl­tözött fiatalember. Fuvarost keresett. Csakhamar talált is egyet. — Mennyiért vinne el engem Gyu­lára ? — kérdezte. — E viszem 10 koronáért az urat. — Jól van. Ezzel felült a szekérre. Alig mennek egy darabig, az idegen rákiált a fuva­rosra. — Álljon csak meg 1 A fuvaros megállott. Az idegen pe­dig odaintett magához egy jó meleg télikabátos fiatalembert, G r e n Jánost. — Ráérsz ? — kérdezte. — Hát most igen. — Eijösz e velem Gyulára ? — Mert ne, ha elvisz az ur. — De C3ak ugy, ha átadod nekem a téli kabátodat. Az ördög vigye el, | meghagytam Csermőn, hogy hozzák ide a bundámat, de nem hozták. Én pedig tovább nem várhatok. Ha ide adod a kabátodat, átviszlek Gyulára. Kapsz i pénzt, jól is mulatsz. Helyes ? — Nem bánom. A legény átadta a kabátot és szintén helyet foglalt a szekéren. Már besötéte­dett, mikor Gyulára érkeztek. Ahol a . „Magyar Király"-ban szállottak meg. Az idegen, aki a szállodai jegyzékben ár­mentesitő társulati mérnöknek mondta magát, előkelően rendelkezett. — Jó vacsorát nekünk ós abrakot, szénát a lovaknak 1 Másnap reggel a mérnök ur oda­szólott útitársának. — Csak maradjanak itt. Egyenek, igyanak ami tetszik. Én széjjel nézek a vásárban. Egyenesen a ruhás sátrak közé ment és alkuba bocsátkozott Somogyi János szabómesterrel egy télikabátra. Meg is egyeztek. Mikor azonban fizetni kellett volna, az idegen egész könyedén megjegyezte : — A „Király"-ban van a koc3im, oda vagyok szállva. Majd elhozom a pénzt. — Majd akkor adom oda én is a kabátot — válaszolta Somogyi, aki gya­nakvó ember volt. És nem is adta oda a kabátot. Mi­kor ezt látta Messinger bácsi az ismert gyulai ruhakereskedő, a csabai volt „khölönbös", mindjárt felébredt benne a konkurrens. — Tessék csak idejönni nagyságos ur 1 Mit tetszik parancsolni ? Az idegen odament és szintén ki­választott egy télikabátot. Megalkudtak. A vevő a fizetéskor ott is a kocsijára hivatkozott. De még hozzátette: — Most várom a pénzemet a pos­tán. Megyek is érte. — Nem baj, nagyságos ur, nem baj, csak tessék elvinni a kabátot! — mondta Meszinger bácsi ós fölényes pillantást vetett a bátortalan konkur­rensre. De azért mégsem volt egészen nyugodi. Odaszólt a segédjéhez : — Menjen csak ós kövesse azt az urat. Nézze, hova megy. Kevés idő múlva örvendező arccal jött vissza a segéd: — Nem hazudott az ur. Csakugyan a postára ment. Messinger bácsi felpattant: — Az mindegy. Mért hagyta ott ? Menjen azonnal ós keresse meg. Nekem vagy pénzt hozzon, vagy kabátot. A segéd meg is találta a „mérnök" urat a „Komló" ©lőtt és tisztelettudóan kérte a pénzt. Az csodálkozott: — Ejnye, hát most sem küldte el az a vendóglősnó ? Pedig átadtam neki. Vigye el csak ezt a cédulát ! Kiszakított a noteszéből egy lapot, ráirt valamit és átadta a segédnek, aki lelkendezve vitte a „Magyar Király ba". Többet talán nem is kellene mon­danunk. A vendóglősnó nem tudott az egész dologról semmit ós nem is fizetett. Várták egész nap az idegent, de nem jött. Eltűnt szépecskén. Adós maradt a vendéglősnek, Messinger bácsinak, a fuvarosnak, a kabátot kölcsönző legény­nek ós — nem is igen fogja kifizetni az adósságát. Kereshetik, üthetik bottal a nyomát . . . ÚJDONSÁGOK. — A gyulai képviselőtestület megala­kulása. Gyuia városában a városi k p­viselötesiüleii tagválasztások mint irtuk, nemrégen megtartattak. Mielőtt az uj képviselőtestület működéséhez hozzá­kezdene, az megalakítandó. A vármegye alispánja az uj képviselőtestület meg­alakításának határidejét február 3 ának délelőtt 9 órájára tűzte ki; az ülésen a vármegye alispánja fog elnökölni. Minthogy pedig a megtartott válasz­tások ellen több rendbeli felebbezést adtak be, e felebbezések elsőfokban való elintézésére hivatott községi iga­zoló-választmányt annak elnöke: a vár­megye alispánja február hó 4 ének dél­után 4 órájára hivía egybe. — Eljegyzés Lipunk kiadója, Szi­li e 1 s z k y József Irón leányát elje­gyezte dr. M o r v a y János, békési ügyvéd. — Házasság. Dr. Révész Sándor, csabai fogorvos vasárnap délután kötött házasságot T e v a n Adolf könyvkeres­kedő ós nyomdatulajdonos leányával, Flórával. — A csaba -dobozi vasút ügye. Csaba képviselőtestülete, mint vasárnapi szá­munkban is irtuk, mult csütörtöki köz­gyűlésén foglalkozott a pósteleki ura­dalom beadványával a csaba—dobozi vasút ügyében. Már több izben fejte­gettük, hogy ez a vasút üdvös volna ugy Dobozra, mint Csabára, mind pe­dig a vasút által átszelt vidék lakossá­gára nézve. A képviselőtestület érdem­leges határozatot nem hozott a legutóbbi közgyűlésen, hanem átiratot intézett az A földi Első Gazdasági Vasút igazgató­ságához, amelynek vezetése alá kerülne a szárnyvonal. Már e közbeeső határo­zat dacára is hangzottak el egyes rö­vidlátó emberek ajkáról olyan vélemé­nyek, hogy nincsen szükség az uj vas­útra, építsék fel azok, akiknek érdekeit elsősorban szolgálja. Pedig a pósteleki uradalom, amely a beadványt intézte a községhez nemcsak magának, hanem ós főként Doboznak és Csabának akar hasz­nálni a szárnyvonallal. Gróf S z ó c h e­n y i Antalnak csak akkor van rá szük­sége, mikor a cukorrépát szállítja a sar­kadi cukorgyárba. A gróf eleinte Gyula felé akarta vezetni a vonalat ós a gyu­laiak bizonyára kapnának is rajta két kézzel. De ő meggondolta a dolgot ós most Csabára akarná irányítani a vo­nalat, ami nagyon könnyen megvalósul­hat egy nagy vid *k lakosságának örö­mére, ha Csaba nem zárkózik el az elől a csekély áldozat elől, amennyivel a szárnyvonel különben sem nagy költ­ségéhez hozzá kell járulnia Ezt már na­gyon sok érdekelt polgárára való te­kintettel is meg kell tennie. — Népszerű előadás. A Békésvárme­gyei Közmüvelődét-i Egyesület kereté­ben február 2 án, délután 3 órakor a Kisgazdák Egyletében előadást tart S i n­g e r Manó tanitó a gyümölcs termelés­ről. A kisgazdákat érdeklő számos fü­zet is kerül szétosztásra — Halálozás. Csaba múltjának egyik szellemes és általánosan ismert alakja dőlt ki szerdán az élők sorából. S z e­b e r ó n y i József, volt orosházi ügy­véd hunyt el Gyulán hosszas betegség után, 64 éves korában. Az elhunytban dr. Szeberényi Lajos Zs. C3abai ág. ev. lelkész testvérbátyját gyászolja. — A vicinális bajai. A Szarvas—me­zőhegyesi vicinális vonaton nincs nap valami kalamitás nélkül. Az elmúlt hé­ten volt egy kisiklás is Kisszénás—Kon­doros közöt v, mert valaki egy dohány­zacskót tett a sinekre tele erős kapa­dohánynyal. Pénteken délben pedig már Mezőhegyesen volt baj, tolatás közben kapott „sérvet" a masina, amint azt az őr is mondotta. Az utasok e szerint fél két óra helyett, fél 4 órakor érkeztek Szarvasra, de mit csináljanak ilyenkor Szarvason? Visszamentek ki Kondo­rosra, ki máshová, s talán még most is utaznak az ilyen csökönyös, bogaras, szeszélyes és emellett nagybeteg kis masinán — A Nagyvárad-Csaba-fiumei gyors­vonat. Nemrégiben jeleztük, hogy Nagy­várad ós Fiume között a régen terve­zett ós régóta várt gyorsvonat május elsején megindul. R i m 1 e r Károly, Nagyvárad polgármestere legutóbb fennt járt Beöthy László kereskedelmi miniszternél, aki ezeket a szillougó hí­reket megerősítette. Már meg van álla­pítva az uj gyorsvonat menetrendje is, amely a következő : A nagyvárad-fiumei vonalon Dom­bóvári négy uj csatlakozás lesz. Az egyik vonat "indul Nagyváradról éjjel 1 óra 14 perckor, Fiúméba érkezik más­nap este 7 óra 54 perckor,-a másik in­dul Nagyváradról délelőtt 10 órakor, Fiúméba érkezik másnap délelőtti 8 óra 50 perckor. Csabáról körülbelül 2 órá­val később indulnak, mint Nagyvárad­ról Fiuméből indnl az első vonat reg­gel 8 órakor, Nagyváradra érkezik éj­! félután 3 óra 54 perckor, a második fiumei vonat indul este 6 órakor és j Nagyváradra érkezik másnap délután 4 órakor. Ezek a vonatok Csabára kö­rülbelül 2 órával elébb érkeznek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom