Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) január-június • 4-51. szám

1913-02-20 / 15. szám

82 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba 1913 február 23. megcsodálni akarja Magyarország föld míveseinek igazi művészetét. Már a belépés pillanatában kelle­mesen lepi meg a szemlélőt az a pom­pás tarkaság, amely a kiállított tárgyak csoportjából sugárzik felónk. Elsősorban nagy figyelmet kell tannsitanunk a kalotaszegi földmivesek által háziiparilag készült, faragott butor­tárgyakra. Itt kalapot kell emelnünk és büszkén valihatjuk, nemcsak Magyar­ország, hanem Európa első és vezető háziiparának a kalotaszegi fabutor-ipart. Minden tárgyat tömör kemény jávor­fából készítenek és azután leheletszerű, művészies magyar motívumokkal kifa­ragják a bútorokat. Itt, városunkban, ahol a bútoripar nagymérvben fellendült, hogyan fogják méltányolni a kalotaszegiek butorházi­iparát! Tájékoztatás céljából e helyütt tudomására hozzuk a látogatóknak, hogy a kiállított kalotaszegi fabútorok csak kiállítási minták, melyeket meg­vásárolni nem lehet, mert részben többé-kevésbbé az évek folyamán meg­sérültek a sok hurcolkodás alatt, de főleg a kiállító háziipari szövetkezet alapszabályai értelmében, a bútorok csupán a minták alapján utánrendelhe­tök. Ez azonban nem vonatkozik a bútorokon kivül kiállított hímzés, var­rottas és szőnyeg háziipari cikkekre. Ezekből a tárgyakból kiki tetszés sze­rint vásárolhat magának egy-egy da­rabot, mely tárgyak a kiállítás befejez­tével vihetők csupán el. A bútorokon kivül láthatjuk m5g Torontálmegye világhírű kézzel szőtt tiszta gyapjú szőnyeg háziiparát, mely vetekszik a perzsa szőnyeg tartósságá­val és még sokkal olcsóbb is. Nagy feltűnést fog kelteni még Borsodmegye, mezőkövesdi „Matyó"­himzés háziipara is, mely tiszta színes selymekkel kivarrott, művészies hím­zéseket produkál. Kevés a hely leírni hogy még mi mindent lehet látni be­lépődíj nélkül a kiállításban. A kiállí­tás Kiss László főszolgabíró és K o­r o s y László főjegyző védnöksége alatt megtekinthető naponta délelőtt 9 — 12 ós d. u. 3—7-ig (vasárnap is) a csabai városháza első emeleti közgyű­lési termében. — Vásárhely nem kap törvényszéket. Egyik orosházi lap nyomáu nemrégi­ben foglalkoztunk azzal, hogy nemcsak a vásárhelyiek, hanem egyes orosháziak is szeretnék, ha Hódmezővásárhelyen törvényszéket állítanának fel. Ez utó­biak azért szeretnék, mert azt hiszik, hogy akkor az orosházi járást ahhoz a törvényszékhez kapcsolnák, ügy a vásárhelyiek, mint az orosháziak re­ménységének azonban vége van, bár a volt igazságügyminiszter, Székely Ferenc kilátásba helyezte a kérelem teljesítését és a támogatást Tisza István gróf is megígérte akinél egy küldött­ség szintén eljárt. E szép Ígéretek ha­tása alatt a törvényhatóság határozatot hozott, amelyben kimondotta, hogy a legmesszebb menő áldozatokra is haj­landó a törvényszék érdekében. B a­1 o g h Jenő igazságügyminiszter azon­ban ugy döntött, hogy Hódmezővásár­hely nem fog törvényszéket kapni. Mint a Politikai Hiradó jelenti, az igazság­ügyminiszter leiratot intézett a város közönségéhez, amelyben kijelenti, hogy a törvényhatósági közgyűlésnek a tör­vényszék felállítására vonatkozó aján­latát nem kívánja tárgyalás alá venni. — Biróválasztás Szarvason. Magirtui hogy a közigazgatást bíróság a szarvasi biróválasztást többféle szabálytalanság miatt megsemmisítette. Az uj választast dr. W i e I a n d Sándor főszolgabíró hétfőn délelőtt 9 órára tűzte ki. Jelöl­tek voltak R o s z i k Mihály a régebben kibukott biró, Pribelszky Pál, aki­nek választasát megsemmisítették ós V e 1 e z György. Mivel a zűrzavarból a főszolgabíró nem tudta megállapítani a többséget, névszerinti szavazást ren­delt el, amelynek eredménye az lett, hogy a polgárság 615 szavazattal ismét Pribelszky P^h választotta meg biróvá. Roszik 226, Velez pedig csak 2 szavazatot kapott. — Halálozás. Böszörményi Ró­zát, a békéscsabai polgári leányiskola igazgatónőjét súlyos csapás érte. Édes­anyja, özv. Böszörményi Pálné, szül. Szálkay Mária, hétfőn 84 éves korában meghalt Debrecenben. — Előadás - hat hallgató előtt. Nem régiben jeleztük, hogy Jankovich Lajosné, a Vakok Országos Menedék­házának igazgatónője előadást tart Csa­bán a városháza nagytermében a va­kok képességeiről, oktatásuk módszeré­ről, a leggyakrabban előforduló és leg­veszélyesebb szembetegségekről. Az ilyen előadás különösen Csabán, ahol a trachoma anélkül is pusztít, hasznos ugyebár ? Emellett az emberi könyö­rületnek is fel kell ébredni a szegény vakok iránt. Minden jószívű ember igy érez legalább irántuk. Csabán azonban másképen van. Itt csupán azért, mert Jankovich Lajosné belépő-dij mellett tartotta előadását, mindössze 6, mondd hat hallgató jelent meg. Még talán az a hat hallgató is szógyelte magát. Sőt nemcsak talán, hanem bizonyosan. Szé­gyelték magukat nem magukért, hanem a többiekért, akiknek ott kellett volna lenni azon a hasznos előadáson, amely­nek jövedelmét a vakok nevelésére, el­tartására fordították volna — ha lett volna . . . — Gyula csatornázása. Megírtuk an­nak idejen, hogy a belügyi- és fö'd­mivelésügyi miniszterek leirata szerint a gyulavárosi belvizek levezetésének kérdésé leghelyesebben egy evégből összehívandó szakbizottság által tar­tandó helyszíni szemle s megbeszélés alapján lenne leghe yesebben megold­ható. A belügyminiszter ennélfogva el­rendelte, hogy a csa-ornázás elöterveit a város készíttesse el, hogy az egybe­gyűlő bizottság az összegyűjtött adatok ismeretében alkothasson magának vé­leményt a helyzetről. Ennek előtervnek fel kell tüntetni azt is, hogy az egy vezetékes csatornahálózat hozzávetőleg mibe kerülne s mi y költséget igényelne a kétvezetékes (külön eeő és külön szenyvizes) csatornahálózat lólesitése ós fentartása. Gyula város polgármes­tere azonban most jelentést tett az al ispánhoz, hogy a kérdéses terveket nem készítheti el, mert a helyszíni felvétellel, lejtm^rezéssel, tervezéssel, számítással egy műszaki közeg egy évet eltölt, igy tehát tekintve, hogy egy mérnöke van a városnak, a rendes ügy­menetet senki sem láthatná el. Tehát vagy ideiglenes személyszaporitás kell, vagy pedig magánméinökkel kell a kivánt terveket elkészíttetni., a város anyagi helyzete azonban az ezzel fel­merülő költséget nem képes fedezni. Mindezek alapján annak kieszközlését kéri a polgármester, hogy a belügymi­niszter saját műszaki közegével készít­tesse el a terveket. Az alispán a város kérelmét pártolólag terjesztette fel a belügyminiszterhez. — Előléptetés. A., földmivelésügyi miniszter K á 11 a y Ödönt, a csabai földmivesiskola igazgatóját a Vilik fizetési osztályba léptette elő. — Halá ozás. T o r o n y a i Béla mar­gittai posiame8ier 47 éves korában Mar­gittán meghalt. Halálát Békésen kiter­jedt rokonság gyászolja. Holttestét haza­szállították és a békési családi sírbolt­ban helyezték örök nyugalomra. — Butorkiállitás. A* békéscsabai bú­torkészítő iparosok áiucsarnok szövet­kezete vasárnap, február hó 23-án, dél­után 3 órakor saját helyiségében (An­drássy-ut, volt Mübutorgyár) interieur butorkiallitást rendez. — Uj képviselőtestületi tag. A leg­utóbb képviselőtestületi tagválasztás al | almával a III. kerületben Wa 11 e r s t e i n S. Sámuel került ba rendes- és B á­nyai András ok!, épitömestí-r póttag­nak. Wallerstein azonban Budapestre költözött és lemondott tagságáról. — Eanélfo gva helyébe Bányai András kerül be, ami örvendetes dolog, mert legalább az iparososztályt is fogja kép­viselni val ki a közgyűléseken. — Kifosztották a szarvasi uj templo mot. A szarvasi uj templomban kiállí­tott mintegy 11 drb perselyt a lelkészi hivatal a napokban felnyittatta, hogy a bennök összegyűlt adományokat át­vegye. E perselyek néha évekig ugy állanak, mivel a hivők áldozatkészsége egy-egy perselyt egy emberöltő alatt sem igen töltene meg. Nagy volt azon­ban a meglepetés, midőn a perselyek­ben egy árva fillért sem találtak. Való­színűleg a templomban munkát végző inasok szedhették ki tartalmát olyképen, hogy a persely fenekét kivágták s azon szedtek ki a bizonyára nagyon sovány tartalmat. — Tanítók országos nagygyűlése. A tanítóságnak fizetósrendezese ügyében, melyért a Magyarországi Tanítóegyesü­letek Országos Szövetsége szívós kitar­tással harcolt, fordulóponthoz érkezett, amennyiben az uj törvényjavaslat be­nyujtatott a képviselőházhoz. A törvény­javaslatok sérelmei ellen az Országos Szövetség egyetértéssel — hazánk or- j szágos tanítóegyesületeinek elnökségei- j vei — sikra szállott és ugy a minisz­terhez, mint az összes országgyűlési képviselőkhöz intézett memorandumá­ban egybefoglalta azokat a kívánságo­kat, melyeknek teljesítése biztosítékot ; nyújtana a magyar tanítóságnak arra, hogy népnevelői és oktatói hivatásának nyugodtan és teljes tehetségével meg­felelhessen. Sajnos, ezen felterjesztések csak igen kis mértékben találtak meg­hallgatásra. A közoktatási és pénzügyi bizottság letárgyalta a törvényjavaslato­kat anélkül, hogy a tanítóság megnyug­tatására lényeges javításokat eszközölt volna azokon. Ugyanezért az Országos Szövetség „Permanens bizottság" a fo yó hó 15 én tartott ülésében abban álla- | podott meg, hogy hazánk tanítóit folyó j hó 23 ára, vasárnap délután 3 órára egybehívja Budapestre tanítói nagy­gyűlésre, melynek tárgya a tanítók fizelósrendezósének kérdése lesz, kap­csolatban a benyújtott törvényjavas­lattal. Ezért ezúton is Mhivja Bőkés­vármegye Általános Tanítóegyesület elnöksége a megyei tanítóságot, hogy a jelzett időben legyen ott Budapesten, Pestmegye székhazának üléstermében és a tanítóságnak érdekében tartandó tanácskozásból vegye ki részét. — Kik szállítanak a községnek ? Csaba község által a hajdúk, rendőrök, tűz­oltók ós kocsisok ruha és lábbeli szál­lítására hirdetett versenytárgyaláson, mint legolcsóbb ajánlattevő a ruhák szállításával Tímár Endre bízatott meg, a csizmaszállitást T i m k ó János, a szürszabó munkálatokat pedig Mar­tincsük Mátyás csabai iparosok kap­ták meg. A cipőmegrendelósre a köz­ség, mert pályázó nem volt, uj árlejtést fog hirdetni. — Tüz egy mulatóhelyen. Sokan bizo­nyosan csodálkozva olvassák ezt a cí­met. Hiszen a tüz mulatóhelyeken, ahol' a mámor lángja örökösen lobog, min­dennapi dolog. De másfajta tüz volt Komáromi Gábor szeghalmi mulató- j helyén. Kigyulladt a szalon. Volt is nagy j sikongás, riadalom a kis nők között. De j nem támadt azért nagy baj. Megérkez­tek a tűzoltók ós oltogatták, oltogatták a tüzet ... A kár nem jelentékeny. — Pilótavizsga Nagyváradon. Dobos István gyulai aviatikus a fővárostól 600 korona, a magyar aviatikai társa­ságtól 1200 korona segélyt kapott, hogy letegye Lányi Antal nagyváradi hon ved­hadnagy, a kitűnő pilóta „Est'' cimü biplánjan a pilóta vizsgát Dobos néhány nap múlva érkezik Nagyváradra. — Kaszinó estély. A „Békéscsabai Casino-Egylet" szombaton folyó hó 22. saját termeiben zenés tea-estélyt ren­dez. Belépti dij személyenként 1 kor. 20 fillér. Kezdete fél 9 órakor. — Jankóné felépül. Az orosházi véres tragédia egyik aldozata, Jankó An­talé, akit a szerencsétlen B i k á d i Mi­hály szintén megsebezett, mint értesü­lünk nem hal meg, mert sérülése nem életveszélyes. Bikádi Mihály a gyulai i kir. ügyészség fogházában várja, mig a tragédia ügye juniusban tárgyalás^ alá ' kerül. — Egy görbe éjszaka. Vasárnap este két bókesc-^bai atyafi. Pálinkás; György és Kesjár Mihály átmentek j Gyu ára egy kis mulatozás irányában, j A Királyban kezdték a borozást, majd : a Bicikli, Vadász- és a Nomzeti-káve- ; házakat járták be. U;óbbi helyen ugy éjfél után 3 óra tájban már nagyon faradtnak éreztek magukat s elhatároz­ták, hogy gyalogszerrel neki indulnak a fényesi tanyákon levő lakásukra. Amint kijöttek a kávéházból, egy gaz- . dátlan kocsit pillantottak m ug. A két S'.ürke gazdája odabent borozgatott a kávéházban. A fáradt atyafiak gondol­tak merészet ós nagyot, hirtelen fel­kaptak az üres kocsira, közzévágtak a lovaknak. Azok pedig őrült vágtatáesal rohantak a békéscsabai uton. Ez a gyorshajtás felkeltette a Király előtt posztoló rendörök figyelmét s rákiái- i tottak a kocsin ülőkre. Ezek megállí­tották a lovakat, leugráltak a kocsiról ós elszaladtak. A rendőrök azonban el- 1 fogták s bekísérték őket a rendőrségre. Másnap reggel, miután bebizonyult, ' hogy nem akarták a kocsit ellopni, hanem csak tanyájukra akartak olcsón hazamenni, botrányos részegségért 10—10 korona pénzbüntetésre itóitók őket A kocsit visszaadták a tulajdo­nosnak. — Öngyilkos szerelmes legény. Tar Ferenc szentesi legény szerelmes S'z é­k e 1 y Mihály szentesi lakos leányába. Mindketten a királysági tanyákon lak­tak. Ugy látszik azonban nem valami nagy szerencsével udvarolhatott szive választottjának, mert az szombaton reggel kijelentette neki, hogy férjhez fog menni — máshoz. Ez a kijelen­tés nagyon elkeserítette Tar Ferencet Szó nélkül elment a lánytól, bement Gádorosra, hol Horváth Sándor ven­déglőjében mulatni kezdett. Javában húzta a cigány, mikor Tar fölkelt az asztaltól, kiment az udvarra és szivén lőtte macát. A durranásra elősietők ott találták elierüive a földön. A gyorsan elősiető orvos már csak a halált kon­statálhatta. — Veszedelmes tréfa. Mészáros József kondorosi napszámosembpr né­hány társával a községháza udvarán dolgozott. Früstökre a munkát meg­szakították s az udvaron tűiét gyújtot­tak egy kis szalonnasütés irányában. E kívánatos foglalatoskodás közben egyik ember félrehúzódott s e'csenve Mészáros pipáját, megtömte puskapor­ral. A tetejére azonban, hogy a tréfa sikerüljön, egy csipetnyi dohányt só­zott. R-ggelizés után Mészáros pipára akart gyújtani. Odahajolt az égő zsarát­nokhoz, mire a pipa óriási durranással szétrobbant. Mészáros jobb kezén és arcán súlyos égési sebeket szenvedett. A csendőrség nyomozást indított a vastag tréfa szerzője után. — Öngyilkossági kísérlet. S o ó s An­tal gádorosi szabólegény afeletti elke­seredésében, hogy a szülei nem enged­ték neki elvenni azt a leányt, akit sze­retett, az utóbbi időben teljesen az italnak adta magát. Emiatt sok kelle­metlensége volt a szülejvel s ez azután végképen elkeserítette. Hétfőn bement Orosházára s miután jól felöntött a ga­ratra, elment Németh Lajos szabómes­ter pacsirta-utcai müheiyóba s ott me.l­belőtte magát. Szerencsére azonban gy» nge volt a golyó s nem ejtett rajta súlyosabb sérülést. A házbeliek a lövés zajára berohantak a műhelybe s ott halálsápadtan, a műhely közepén állva találták az öngyilkos jelöltet. Németh mindjárt karon is fogta s felvezette B rendőrségre, ahol a sebét bekötözték s ápolás végett a menházba küldték. Akit vasúti zsebtolvajnak néztek. Riadalom a gyulai vasúti állomáson. Egy gyulai és egy kótegyházi atyafi nagy kavarodást idézett elő a napok­ban a gyulai állomáson a reggeli órák­ban, amikor már t9le volt utazóközön­séggel az állomás is, a vonat is. A ka­varodás oka tulajdonképen egy ügyes vasúti zsebtolvaj volt, aki fölhasználta a kavarodást, megugrott és még most is üthetik a nyomát, mert az ugyan nem kerül kézre sohasem. A káros ember mindenkit tolvajnak néz, még a leg­jobb barátját is. Igy tettek a mi embe­reink is. Erőnek erejével ráfogták egy kissé izgatottan érdeklődő fiatalemberre, hogy az a tolvaj, be is kisérték a gyu­lai rendőrségre, ahol aztán rövidesen kiderült, hogy nem ő tolvaj ós nagy bocsánatkérések között szabadon bo­csátották. Az eset a következő: B a u e r Antal gyulai és K r i­z 8 á n István kótegyházi atyafiak együtt Nagyszalontára igyekeztek a vásarba a kora reggeli vonattal. Mikor a vonat berobogott az állomásra, szokás szerint nagy tumu tus támadt. Mindenki azon igyekezett, hogy valamiképen le ne ma­radjon. A tolongásban egyszer csak el­kiáltja magát Bauer Antaí: — Tolvaj ! Tolvaj ! — Mi az, mi törtónt? — kérdezték tőle egyszerre húszan is. — Jajj, ellopták a pénztárcámat! Erre a felkiáltásra sokan a zsebük­köz kaptak. Köztük a Bauer útitársa Krizsan is. Aiig kapott oda, mindjárt csatlakozott Biuerhez : — Jajj, az enyémet is ellopták! Természetesen nagy lett a kavaro­dás. Az állomási személyzet ós az inspek­ciós rendőr odasiettek a komákhoz. — Mikor lopták el a pénzüket ? — kérdezték. — Most, most a zűrzavarban. — Kicsoda ? — Nem tudjuk mi. — Hátha máshol hagyták el ? — Nem lehet. Hiszen megvolt, mi­kor jegyet váltottunk. E'.aiatt egy álmos tekintetű fiatal ember kiszállott egy harmadik osztályú kocsiból, odament a csoporthoz ós kissé izgatottan kérdezte :

Next

/
Oldalképek
Tartalom