Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) január-június • 4-51. szám

1913-02-16 / 14. szám

2 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba 1913 február 23. hogy a polgárság érdekeivel egybehangzóan oldja meg a postapalota kérdését. Éveken át alkudozott, tárgyalt a községgel ós magánosokkal. A község nagy hetykén azt felelte, hogy ő nem épit, épitsen a kincstár, a magánosok pedig a telkekért horribilis árakat követeltek, mert azt hitték, hogy az anélkül is vagyonos postakincstár fizet akár egy milliót is négyszögöléért. De csalódtak. Manapság már a milliomosok is a fogukhoz verik a garast. A tárgyalások meghiúsultak egymásután, csak az Orosházi utcán sikerült tisztességes árért kapni megfelelő portát. És nincs is az messze, alig 500 méternyire a jelenlegi postahivataltól. És az Orosháziutca se mellékutca. Sőt pár óv múlva a legszebb és legforgalmasabb utcája lesz Csabának. És még szép, hogy a posta nem valahol az Őszötökben vett portát. Merf azt is megtehette volna méltó felháborodásában teljes joggal. Utóvégre reá van szüksége a lakoságnak és kénytelen felkeresni akárhova megy. A község az egyes polgárok önző és szűkkeblű viselkedésére ez lett volna a legméltóbb felelet. Az Orosháziutca nem esik messze a központtól. Nem lesz ott rossz helyen a posta. Máskülönben nagyon szeretnénk és nagyon is a polgárság érdekében állónak tartanánk, ha a képviselőtestület megszívlelné F á b r y Károly igen helyes felszólalását, még egyszer ós utóljára fontolóra venné a dolgot s elhatározná a postapalota felópitósót. A közgyűlésről az alábbi tudósításban számolunk be: Nagyon kevesen voltak a teremben, mikor Z a h o r a n György biró megnyitotta a közgyűlést ós Korosy László főjegyző hozzáfogott az ügyek elreferálásahoz. Mindenekelőtt a törvényhatósági határozatok jöttek sorra. Áz elsőt, amely az 1913. évi költségvetés jóváhagyásara vonatkozott, tudomásul vette a közgyűlés. Már a kövezési programmra vonatkozó határozat fölött nem siklott el ilyen simán. Dr. Székely Lajos ugyanis felállott és indítványozta, hogy mivel egyes utvonalak kikövezóse nagyon sürgős, ne várja meg a képviselőtestület, mig a község a mai rossz gazdasági viszonyok között nagynehezen pénzhez jut, hanem küldjön ki egy bizottságot, amely már fogjon hozzá a kövezés részletes megoldásához ós nézzen utána, hogy a legsürgősebb kövezésekre honnan lehetne hamarosan pénzt keríteni. Korosy László főjegyző még korainak tartja a bizottság kiküldését, mivel a határozatnak egy pontját a földmivesiskola igazgatója megfelebbezte a miniszterhez, aki esetleg változtat is a határozaton. Nézete szerint csak a miniszteri leirat leérkezése után lesz értelme az uti-bizottság kiküldésének. Dr. Székely Lajos : A Berényi-ut kikövezóse közegészségügyi követelmény, azzal várni nem lehet. Azért kívánja a bizottság kiküldését, hogy az már most nézzen valami ideiglenes kölcsön után. Például valamelyik községi alapból is lehetne kölcsön venni a sürgős kövezések költségeire. E felszólalás után a képviselőtestület elhatározta a bizottság kiküldését. Tagjai lettek a birón, főjegyzőn, mérnökön és számvevőn kivül: L i p t á k L. Pál, S z a ) a y Lajos, W a 11 e r s t e i n Sámuel, P o 11 á k Arnold, dr. S z é k e 1 y Lajos, B o h u s M. György, Kovács L Mihály, H u r s a n György, B o h u s M. Márton, K r a s z k ó Mihály. A törvényhatóság jóváhagyta a képviselőtestületnek olyan értelmű határozatot is, hogy ezután délelőtt 8-12 ós délután 2—5 órák között legyenek a hivatalos órák. Tudomásul szolgált. A képviselőtestülettel ellentétben a megyebizottság szükségesnek mondotta ki a Kolpaszky Alajos eltávozásával megüresedett adóiiszü állás betöltését. A közgyűlés utasította az elöljáróságot, hogy a szabályszerű pályázat kiírása iránt intézkedjél*. Tudomásul szolgáltak a vármegyének a helypénzdijszabás megváltoztatására és a „Fiume" bórszerződésónek átruházására vonatkozó jóváhagyó határozatai is. Gyöngyösi Gusztávnak, a városi zenede igazgatójának 300 korona segélyt szavazott meg a múltkor a kép viselőtestület, de ezt a határozatot alairi szabálytalanság miatt a törvényhatóság megsemmisítette. Most ismét 600 koronát javasolt a tanác3. Ja, dehát a képviselőtestület egy részének minden kulturális intézmény vörös posztó. Mág ezt a szinte megszégyenítően csekély összeget se szavazták meg a sok bajjal küzdő Gyöngyösi számára, aki pedig a szegény gyermekeket tandíjmentességben részesiti. Nagyon szomorú jelenség ez. Igy fest Csaba még a XX. században is! A közigazgatási bizottság jóváhagyta a csabai állami iskolák költségvetés H. Tudomásul szolgált. A jegyzők magánmunkálatai és egyebek. Ambrus Sándor alispán egy leiratot küldött Csabára is, amely a jegyzői magánmunkálatok megváltoztatására vonatkozik. A tanács javaslata az volt, hogy a leirat csak vétessék egyszerűen tudomásul, mert Csabán már 1904. óta nem végeznek magánmunkálatokat a jegyzők Más intózke dést nem tart szükségesnek. B o h u s M. Gyögy felvilágosítást kér arról, hogy tudomása szerint az adóügyi jegyző szed dijakat az adóbevallások alkalmával. Jogosan megilleti-e öt az a dij ? Korosy László főjegyző: Azt a dijat joga van szedni az adóügyi jegyzőnek, mert nem a tulajdonképeni hivatali ténykedésért kapja, hanem . azokért a részletes útbaigazításokért és felvilágosításokért, melyekkel ellátja a féket. Erre őt nem kötelezi semmi és senki. Különben semmit sem tehet ellene a képviselőtestület, mert azokat a dijakat az adóügyi jegyző a fölöttes hatóságok jóváhagyásával szedi. Da ez már C3ak az uj adótörvény életbelépte tóséig tart. Akkor az adóbevallások bizottságok előtt történnek. A lakbér miatt módosítani kellett a fizetési szabályrendeletet. A módosított szabályrendeletet a képviselőtestület a törvényhatóság elé terjeszti jóváhagyás végett. A havi jelentések kapcsán felszólalt dr. Hollander Lipót és előhozta a postapalota ügyét. Nagy kárára volna, szerinte a város polgárságának, ha, a hogy a lapok írják, a postapalotát az Orosházi-utcában építené fel a postakincstár. Annak idején, mikor a postapalota felépítéséről volt szó, a képviselőtestület többsége bizonyos maradi álláspontot foglalt el. Ha nem ugy viselkedett volna, Csaba már gazdagabb volna egy szép középüleltel, megfelelő helyen, a város középpontjában. Az Orosházi-utra a posta nem való. Mindent el kell követni, hogy oda ne kerüljön. Indítványozza, hogy a képviselőtestület egy küldöttséget menesszen a kereskedelmi miniszterhez és kérje, hogy az adásvételi szerződést ne hagyja jóvá. P o 11 á k Arnold hozzájárul az indítványhoz. F á b r y Károly fontosnak tartja, hogy a közintézmények a város közép pomján legyenek, mert olyan fejlődő városnál, mint Csaba, elsősorban is a központot kell fejleszteni. O még mindig abban a nézetben van, hogy helyesebb volna, ha a postapalotát a község építené fel, még pedig a most semmire se használt Apponyi-utcai portán. Hasznos befektetése volna az a városnak. Annak idején azt a telket 50,000 koronára értékelték. A község kaphatna 5 5 százalékos kölcsönt, sőt esetleg olcsóbbat is az államtól. A telekkel ós az építkezéssel együtt belekerülne a palota 200,000 koronába. A postaigazgatóság pedig még régebben kijelentette, hogy hajlandó az érték 7 százalékát azaz 14,000 korona évi bért fiz-itni. Lenne tehát a községnek 5-6000 korona évi jövedelme és emellett 25 óv múlva övé volna egészen, adósságmentesen a ház. Növelni kell a község jövedelemforrásait a képviselőtestületnek, nem pedig i örökösen csak a kiadásokat növelni. Tudomása szerint a női kereskedelmi j szaktanfolyam ügyében már van kiküldve egy bizottság a miniszterhez Az a bizottság egyúttal eljárhatna abban j is, hogy a miniszter megakadályozza a postapalotának az Orosházi-utcán való építését. E felszólalásokra vonatkozólag nem hozhatott a képviselőtestület érdemleges határozatot, mert a tárgysorozatban a postapalota ügye nem szerepelt. Ennélfogva csak a helyeslő tudomásulvételre szorítkozott a közgyűlés. Hursan György esküdt ál ásáról lemondott. A lemondást a közgyűlés tudomásul vette. Lapunk kiadójával, Szihelszky Józseffel már már egészen bőkezű voit a képviselőtestületi többség. Bőkezű volt tudniillik — a béremelésben. Még a legvérszopóbb pesti háziurak is el; törpülnek Csaba mellett, amely egy 550 koronás boltbért egyszerre 6*50 koronára emelt. És még hozzá a legesekólyebb pirulás nélkül ! Böszörményi Róza, a polgári leányiskola igazgatónője beterjesztette iskolája költségvetését, amely 2961 korona kiadás többletet tüntet fel. Kért ezzel kapcsoletban pótseg

; lyt is. A képviselőtestület, tekintettel az iskola nagyon is szükséges voltára, Böszörményi Rózsának 2000 korona pótsegélyt szavazott meg. L i p t á k L. Pál felvilágosítást kért afelől, hogy mi van már az iskola államosítása ügyével ? Korosy László főjegyző : A közel jövőben erre nincs kilátás, ahogy a polgári iskolák miniszteri biztosa is kijelentette, mert nincsen pénz. Különben is az állam nem venné át egészen az iskolát. Csak segítené, ha átvenné a község. Előbb azonban megfelelő épületet kell találni számára Olyan iskola nem a Főtérre való. K u b i k Lajos végrehajtónak ujabb szabadság'dőt engedélyezett betegsége miatt a képviselőtestület. A kocsisokat és utkaparókat pedig fizetésjavitás iránti kérelmükkel elutasította. Ez ügvek elintézése után véget ért • a közgyűlés. — Egy negyed év alatt delírium tremensem lesz, — töprengett magában — ez a haszna lesz az öregnek belőlem. És azután micsoda nők vannak itt! Micsoda állatok ! Oh Elly ! Vájjon ő is gondolt-e rá ? Nem valószínű! Ellynek biztosan jobban megy a sora, mint neki. Az utódját már biztosan megtalálta. Persze egy ilyen énekesnő ! Kit szerencséltetett vájjon ? Andort, a kövér ékszerészt, vagy Peskow Mukit? Muki volt határozottan a szebbik és azután gróf. A gazdagabb azonban nem ő! Hanem a pénzzel tulajdonkópen Elly nem nagyon törődött, különösen most. Ellynek megvolt még az az 5000 koronája, amit neki a kis báró adott megegyezés dij ul. Biztosan mindet elköltötte toiiettekre. O yan jól el tudta képzelni, milyen elegánsan jönne ide. ízlése volt a kis nőnek, az tagadhatatlan. Azonkívül kitűnő ösztönnel tudta mindig megválogatni a legdrágább dolgokat. A kis báró nyakig bent volt az adó Ságokban. Nagyon kinos volt a vergődés határidőről-határidőre az egész mult esztendőben ! Bor zasztó volt! És mégis szép ! Az öreg azonban átkozottul előkelően viselkedett. Még ebbe a rongyos fészekbe váló küldése is teljesen korrekt volt. De igaza volt az öregnek, mert Münchenben megint megujult volna ez a história és igy mégis vége volt mindennek. Tulajdonképen egész szép kis állás. El lehet viselni. Es az öreg még sem milliomos. Kár, hogy mindig az olyan embernek van sok pénze, mint az Andornak. Da hát ezen a dolgon nem lehet segíteni, ugy kell venni az ügyeket, ahogy áll. Nem lehet semmit mondanom, az öreg nagyon előkelően viselkedett. És gondjai sincsenek most legalább. Igaz azonban, hogy szórakozásai sem. De ezekre tulajdonképen nagyon rövid időre számitok Münchenben Ellyvel. És a kis báró egészen elérzékenyült, amikor az apjára gondolt, elhatározta, hogy bizalmára méltó lesz ós hirtelen nagy buzgalommal látott neki a katonai szolgálatnak, annyira, hogy Lechner Péternek személyesen mutatta meg a parádés lépést. — Nézz ide, te falábszáru hülye, igy kell csinálni! Igy ! N 'zz a lábam hegyére! Előrenyújtani! Kettő ! Az istenedet, fordulj fel, ha nem tudod! Miért tudom ón ? Három! Először a lábujjadat tedd a földre! Szent Isten! Meg egyszer! Ugy, mint én ! Mondja Lechner ur. miért nem nyomja a térdét is előre? És hol vannak becses első patái ? Hátra velük ! Még egyszer ! Hoszszabb lépes! Máskülönben sohasem tanulja meg a parádés marsot. Még hoszszabb lépést! Nézz ide, csinálj olyan lépést, mint én. A főhadnagy lépései ugyan még valamivel rövidebbek voltak, mint Lechner lépései, de ez nem tett semmit. Meg azután nem is lehetett kívánni, mert a kis báró egy lépéssel kisebb volt, mint Lechner és a menetelés so hasem volt erős oldala. A kaszárnya udvar felől egy közlegény tartott az őrségből a főhadnagy felé csákóval ós patrontáskával, három lépésnyire tőle előírásosan megállt, jobb sarkát bal sarkához ütötte és bal kezét a nadrág varrásához fektetve orditot'a: — Jelentem alássan főhadnagy urnák, hogy egy nő akar főhadnagy úrral beszélni. — Egy nő ? — Parancsára, főhadnagy ur ! — Hol van az a hölgy ? — Az őrségen, főhadnagy! — Egy nő ? Milyen nő ?' A közlegény jóizüen röhögött. — Jó nő, főhadnagy ur! — kiáltotta ezután. — Ne ordits ugy! Abtreten ! — szólt a kis báró nagyon kíváncsian, átadva a felügyeletet az őrmesternek és megindult a kaszárnya udvaron keresztül az őrség felé. A kis báró még mindig nagy zavarban volt, mikor az irodai írnokok kiexpeditálása után, az ezred irodájában végre egyedül maradt tóte-á téteben Eilyvel, aki valóban bájos volt. — Na — nevetett — micsoda savanyu pofát vágsz barátocskám ? Gyere ide, adj egy puszit. — Ilyen ostobaság ! — dadogta a kis báró — ebbe a kis fészekbe jönni. — Ne beszólj — kacagott Elly és a kis biró nyakába repü t és selyemszoknyái végigigsuhogtak a piszkos kaszárnyapadló felett. — EdcS E ly — mondta a báró ; hősies elszántsággal — te tudod, hogy | okosaknak kell lennünk. És igy vaió| ban nem mehet tovább. Az apám . . . ! Egyszóval köztünk mindennek vége. — Jó, jó, én tudom mit csinálok. ! Azután vége lesz mindennek. Da most I mindenekelőtt két, vagy három hétig J itt maradok. — Hogy érted ezt ? — Ne légy olyan fád, bárócskám. Szabadságot k#ptam a színháztól és mig a „megegyezést" el nem intézzük, ugy fogunk «itt élni, mint az Úristen Franciaországban. — A megegyezés? — Természetesen, a pénznek a családban kell maradnia. — Da kérlek ... — védekezett a kis báró elgondolkozva és lassan pödörte ritkás bajuszát. A leány azonban erősen fogta, fejét magához szorította és fülébe súgta: — Ez a tizennégy nap szép lesz, bárócskám! O yan szép, mint amilyen sohasem volt. Majd meglátod! És a kis báró már teljesen beleegyezett és megcsókolta ós meghatottan mondta : — Mégis csak jó nő vagy te Elluskám. — Hát persze — nevetett a lány — hiszen azért vagyok a színpadon drámai szende ! es Elkészültek a tervek. Csaba lörtónetében korszakos jelentőségű lerv és költségvetés készült el mostanában. Ha ez a terv megvalósul, szinte kiszámithatatlan jótékony hatással lesz e fejlődő város közegészségügyére és Csabát egy csapásra az ország legtisztább, legmodernebb városai közé emeli. Nem is tudjuk elképzelni, hogy Csabának akadna olyan józan gondolkozású és a város haladását : igazán szivén viselő polgára, aki gátat velne e nagysserii terv megva'ósitása elé, amely egyéb óriási előnyei mellett nem is jár a lakosság nagy megterheltetósóvel, sőt a belefektetett tőke hasznos beruházás lesz a községre nézve, akárcsak a villanytelep. Az ósdi, elavult és csak Muc?ára il ő köztisztasági módszer, amely kellőképen nem is szolgálja a célt, mert a szenyviz, febáliák fertőzik a talajt, eltűnik, büztelenek, tiszták lesznek az udvarok, az utcák ós néhány száz milliárddal kevesebb bacillus szállong a levegőben. A tűzbiztonság is hasonlithatlanul erősebb lesz, mint jelenleg. Kisebb-nagyobb tüzveszedelmek esetén mindig kéznél lesz a tüz leghatalmasabb ellensége, a viz, nem kell kilométernyi távolságokról hordókban szállítani. Ezenkívül megszűnik az utcák nagy pora, a vizért loholó cselédek korzózása az utcán, a kutaknál, mert mindenki otthon jut könnyűszerrel vizhez, csak az edényt kell a csap alá tartani. Most, hogy a kövezés nemsokára kezdetét veszi, igen üdvüs volna, ha a képviselőtestület e két nagy horderejű kérdéssel is foglalkozna ós együtt oldana meg a kövezéssel. Éppen erre való tekintettel közérdekben fekvőnek tartjuk, ha megismertetjük a közönséget a már elkészült tervvel és felhívjunk minden tényezőt, hogy vegye fontolóra és kövessen el mindent a tev mielőbbi megvalósítása érdekében.