Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) január-június • 4-51. szám

1913-02-13 / 13. szám

4 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba 1913 február 23. — A szinügyi bizottság ülése. A csabai szinügyi bizotiság szombaton délután ülést tart, amelyen a színház újjáépíté­sének ügyével foglalkozik. Az ülésen H a a n Béla fog elnökölni. — Tilos a kivándorlás. C z ó k i János orosházi lakos Amerikába akart ván­dorolni. Miután útlevelet nem bírt ma­gának keríteni, anélkül próbált szeren­csét, de rajtavesztett, a határállomásnál Muraszombatban a határrendőrség el­csípte és kényszerutlevéllel Orosházára szállította. Az a legérdekesebb a dolog­ban, hogy Czékinek a családja Ameri­kában lakik, ő csak látogatóba jött haza Magyarországba és most itt rekedt. — Szikvizgyári közgyűlés A csabai vendéglősök szikvizgyára, mint szövet­kezet, kedden dóiutan közgyűlést tar­tott, melyen a tagok nagy számmal je­lentek meg. A közgyűlésen Bors Si­mon elnökölt, az elhangzó tudakozódá­sokra a felvilágosítást Schönber­g e r Hermann igazgató adta meg. A zárószámadás körül nagy viharok vol­tak, de végeredményben mégis csak megadták az igazgatóságnak a felment­vényt. Legutoljára a tisztújítás maradt, amelyet mint korelnök F r i e d József vezetett. A tisztújítás eredménye a kö­vetkező : Az igazgatóság tagjai lettek : L ö f f 1 e r Manó elnök, tagok : Bors Simon, Izsák Lőrinc, Nagy Lajos, Fehér F/óris. A felügyelő-bizottság tagjai let­tek : Hirschmann Ármin, Fehérvári Már­ton, Léviusz Mihály, Madarász György, László József, Román Pál. Póttagok: Márkusz Miksa, Blau József. — Kettős gyilkosság Orosházán. Ked­den este 7 órakor halálos végű családi tragédia játszódott le Orosházán. Egy fiatal takarékpénztári tisztviselő agyon­lőtte az anyósát, Jankó Gergelynét és a sógorát. A rémes tett oka családi viszálykodás. Bikádiék az anyósa házá­ban laktak. Az öreg asszony tipikus anyós volt, aki minduntalan beleszólott a fiatal pár dolgába. Bikádi ezt nem tudta tűrni. Különösen elkeserítette az körülmény, hogy a felesége jobban hall gatott az anyjára, mint reá. Örökös volt közöttük különösen az utóbbi idő­ben a veszekedés. Kedden este is cu­darul összevesztek. Az öreg asszony bátran beszélt, mert védelmére kelt a fia, Jankó Gergely is. Egyszer a vesze­kedés hevében Bikády megfeledkezett magáról, előrántotta a revolverét s rá­lőtt az anyósára és a sógorára. A lö­vések jól találtak. Az anya és a fiu ösz­szeestek. Jankó Gergely rövid kínlódás után meghalt, Jankóné pedig még ví­vódik a halállal. Az ő sebesülése is ha­lálos. A gyilkos Bikádit átkísérték a gyulai kir. ügyészség fogházába. — Főgimnáziumi hangverseny. A bé­kési ref. főgimnázium tanuló ifjúsága folyó hó 15-én, szombaton, a Bérház nagytermében az ifjúsági színpad fel­állítására hangversenynyel egybekötött táncmulatságot rendez. Az érdekes mű­sor a következő ; 1. Prológ, előadja Ladányi Imre VIII. o. t. 2. „Ifjúsági dal, előadja az Ifj. énekkar. 3. Monolog, előadja Csurka Péter VIII. o. t. 4. Ros­sini; Nyitvány a Tankred c. operából, zongorán játszák Petrovszky Boriska és Wesztmann Alfréd VII. o. t. 5. „A ván­dor imája", Szász Károlytól, zenéjét szerzé Szügyi József, énekli az ifjúsági énekkar. 6. , Petőfi a Hortobágyon", Melodráma, előadja Turcu János VIII. o. t. Hegedűn kiséri Osválh Gyula fő­gimnáziumi tanár, zongorán kiséri Wesztmann Alfréd VII. o. t. 7. Bala­kirt w, Ballada. Op. 12. No. 3 Liszt : Magyar variációk. Előadja Wesztmann Alfréd VII. o. t. 8. A biró előtt, vig je­lenet, előadják Csernus István VI. o. t. Csurka Péter VIII. o. t. Lávái István VIII. o. t. 9. Nagvmajtónyi iáikon, ku­rucdal, szerzette Nóvák Sándor. N-p­dalok, ének i az ifjúsági énekkar. Ba­lép idij személyenként 1 kor. 50 fillér. A hangverseny kezdete este 8 órakor. — Nagy lopás Szarvason. Ró mer Mihály szarvasi kovácsmester a napok­ban egész családjával eltávozott hazul­ról. Mikor ugy 9 óra tájban hazaérkez­tek, meglepetve látták, hogy a konyha­ajtó nyitva van, az aszta fiókból 568 korona pedig szépen eltűnt, de külön­ben semmi más egyéb nem hiányzott. Az esetet azonnal jelentette a kárvallott a rendőrségen s a csendőrség a rend­őrséggel együtt buzgón kutatja a tettest. A gyanú egy többször büntetett lakás­fosztogatóra irányul, akinek jellemző tolvaj lási szokása az, hogy ha pénzt talál, semmi máshoz nem nyul. — Értekezlet az aradi tőzsde ügyében. Az Aradon létesítendő áru- és érték­tőzsde megnyitása, valamint a tőzsdei bíróság működésének megkezdése ügyé­ben vasárnap, e hó 16-án, délelőtt 11 órakor a kereskedelmi és iparkamara székházának dísztermében értekezlet lesz, melyre S t e i n e r Ferenc, a tőzsde előkészítő bizottságának elnöke mind­azokat meghívja, akiket akár maga az áru- és értéktőzsde, akár a bíróság működésének megkezdése érdekel. Az értekezlet összehívása azért vált szük­ségessé, mert a minisztérium ive nem­csak a tőzsdei alapszabályok és a tőzsde­biróság szervezeti és ügyviteli szabály­zatainak jóváhagyása érkezett le, de dr. M ü 1 e k Lajosnak az aradi tőzsde mi­niszteri biztosává történt kinevezésével egyidejűleg a minisztérium a működési engedélyt is kiadta. A vasárnapi érte­kezlet elhatározásától függ, hogy az aradi tőzsde minor ís milyen keretek között kezdje meg működését; ettől függetlenül megállapítandó azonban, hogy Arad az elgő vidéki város, mely a a uj perrendi törvény alapján teljes áru és értéktőzsde létesítésére erge­délyt nyert. Eddig az országban — régi jogon — Budapest kivételével csak Fiúménak volt rendszeres tőzsdéje és Temesvárnak van tőzsdei bírósággal kapcsolatos gabona-csarnoka. — A tótkomlósi polgári iskola. Mult csüförtöki számunkban megírtuk, hogy Tótkomlós képviselőtestülete egy oit felállítandó polgári iskola céljaira évi 1200 korona segélyt szavazott meg. Ez egy olyan iskolához képest csekély összeg és ezért szűkkeblűnek mondot­tuk Tótkomlós határozatát. Most aztán levelet kaptunk Németh Kálmán ot­tani főjegyző úrtól, amelyben arról ér­tesít, hogy a képviselőtestület nem járt el szűkkeblűén, hanem annyit adott, amennyit kértek tőle. Ha többet kértek volna, többet is adott volna. Rendben van. Szívesen helyreigazítjuk múltkori állitásunkat. Tótkomlós ez egyszer nem volt szűkkeblű. — Tótkomlós és a jegyzők mellékjöve­delme. Tótkomlós marhalevél kezelési szabályrendeletét akként módosította, hogy a jelenlegi községi jegyzői állások megüresedése esetén, a jegyzők utódai­tól a marhalevelek kezeléséből befolyó összegeket meg fogja vonni ós a be­folyó dijakat a közp^nztár javára fogja bevételezni. A törvényhatósági bizott­ság e kérdéses módosítást nem hagyta jóvá, mert azáltal a községi jegyzők szerzett joguktói fosztatnának meg, mi­vel a jegyzői fizetés a törvény szerint nem szállítható le. A belügyminiszter a törvényhatósági bizottság határozatát jóváhagyta ugyan, azonban egész más indokolással, mint amit a vármegye határozatában felhozott. A belügymi­niszter azért nem tartja a község által elfogadott módosítást jóváhagyhatónak, mert nem felelne meg a marhalevelek kezeléséről szóló törvény annak a ren­delkezésnek, mely szerint a község a marhalevelek kezelésének pontos biz­tosítása mellett szabályrendaletileg kö­teles a közpénztárt illető kezelési dijak hovafordításáról gondoskodni. Ezt pa­dig nem tette meg a község a fentebb hivatkozott határozatával. A törvény­hatósági határozat indoka nem állhat meg, mert a marhalevelek kezeléséről szóló törvény rendelkezése szerint a befolyó dijakkal a község szabadon rendelkezik és nem váltak azok a köz­ségi jegyzők fizetésének kiegészítő ré­szévé azáltal, hogy azokat nekik — mint marhalevél kezelőknek — áten­gedte Jogosított tehát a községi marha­levelek kezeléséből befolyó dijakkal fel­tétlenül szabadon rendelkezni, termé­szetesen érintetlenül marad az a köte­lessége, hogy jegyzőit kártalanítani tartózik azért a veszteségért, amit az által szenvednek, hogy a marhalevél kezeléséből befolyó jövedelmet tőlük elvonta. — Előléptetés. Nagy Lajost, az orosházi állami polgári iskola igazgató­ját B''kés-, Csanád-, és Aradvármegyék polgári iskolái részére szakfelügyelővé nevezte ki a közoktatásügyi miniszter. Utódja az igazgatói szekben Pál Ernő lesz, ki a köímüvelődési bizottságban kifejtett páratlan buzgalmu ós eredmé­nyű munkássága révén nagyon is rá­szolgált erre a kitüntetésre. — Összenyomta a fal. Takács Fe­renc apácai gazdálkodó házat építtetett. A bontási munkálatoknál olt settenke­dett S i p r i n k ó Sándor 12 éves lelenc fiu, midőn az egyik fal hirtelen kidőlt és maga alá temette a szerencsétlen fiut. Jajjgatására azonnal segítségére siettek és kiszabadították a romok alól. A szerencsétlennek jobb combja három helyen, a bal combja pedig két helyen törött el. Feje is borzasztóan össze­zuzódott. Beszállították a kórházba, hol most a halállal vivódik. — Népgyűlések a vármegyében. Vasár­nap három helyen is volt népgyűlés a vármegyében. Valamennyi népgyűlésen a választójogi reformmal foglalkoztak a szónokok és ugyancsak éles kritika alá vették a Tisza-Lukács-féle javaslatot. Csabán ós Gyulán a szociáldemokraták, Békésen pedig a kisgazdák tartottak népgyűlést. A gyulai népgyűlés szónoka Pelcéder Ágoston az ismert nevű szocialista vezér volt, a csabaié pedig Hubai János, aki csak nem rég fel­tűnt csillag a szocialista agitátorok kö­zött. Békésen Szabó István, a nagy­atádi kerület kisgazdapárti képviselője beszélt szép számú hallgatóság előtt. A szónokok ujakat egyáltalában nem mon­dottak. A hallgatóság mind a három helyen ismerte már az összes érveket ós kifejezéseket, mivel hogy másokat neai is lehet alkalmazni, mint amelyek a választójogi reform kritikájának a szó­tárában benne vannak. Legvehemensebb a csabai nép szónok voU, úgyhogy azt gyakran kellett Kiss László főszolga birónak f^lbaszakitani. A szótára ugyanis meglehetősen durva kif jezéseket tar­talmazott Hubainak, különösen mikor a kormányon levő férfiakról beszólt. An­nak a modornak a folytatását a főszol­gabíró nem engedhette meg és ezért intette le néhányszor a szónokot, akit nem valami sok érdeklődő hallgatott végig. Körülbelül 800 embar volt jelen a Csirke-piacon. Bizony másképen fes­tettek a régi Áchim L. András-féle nép­gyűlések 1 . . . Rendzavarás különben sem Gyulán, sam Csabán, sem Békésen nem történt. A hallgatóság szép rend­ben oszlott szét. Nagyon fád, nagyon szomorú a világ mostanában. Az embe­rek még tüntetni se szeretnek . . . - Csaba egészségügye. Az egészség­ügyi viszonyok általában valamivel ked­vezőtlenebb jk voltak, mint előző hó­napban. A halottak száma 12-vel vol­több, mint a mult hóban, az újszülöttek pedig 36-al volt kevesebb. A legtöbb a légzőszervek bántalmaiban, 31 halt el. A szaporulat január hónapban 39 volt. Született összesen 125; fiu 51, leány 74; ezek közt volt halva született 3, tör­vényteklen 5, Házasult 25 pár. Meghalt összesen 86, finemü 46, nőnemű 40. Korra nézve: halvaszületett 3, 0-tól 1 évi 23, 1—5-ig 16, 5—10-ig 1 10-20-ig 7, 20-30 ig 5, 30—40-ig 2, 40-50 ig 2, 50-60 ig 7, 60-70 ig 10, 70-80 ig 5, 80-90 ig 4, 90—100-ig 1. Kórnemeket tekintve : agyhártyalob 1, aggkori vég­elgyengülés 6, agyszólhüdós 2, arcrák 1, béíhurut 1, csontgümőkór 2, comb ós nyaktörés 1, cukros hugyár 1, dülmi­rigytultengés 1, gége és légcsőgümő­kór 1, genyvérürág 1, gyomorrák 5, gümökóros agyhártyalob 1, gümőkóros hashártyalob 1, halvaszületett 3, heveny­gyomor béíhurut 1, hörghuruc 8, idült veselob 2, kizártsérv 1, koraazólött 1, májrák 1, móhrák 1, rángógörcs 7, szív­szélhűdés 2, tüdőgümőkór 10, tüdőgyul­ladás 9, tüdőlégdag 2, tüdővizenyő 1, torokgyik 4, veleszületett gyengeség 8. Nem volt orvosolva 7 éven alul 2, 7 éven fölül 5, Sam törvényszéki, sem orvosrendőri boncolás, vagy hul avizs­gálat nem fordult elő. Tarkaságok. A háziúr Amerikában. Egy háziúr Amerikában járt tanul­mányúton. Amint ott kóborolt a new­yorki házak között, egyszer csak egy úgynevezett felhőkarcolót pillantott meg. A tizenhatemeletes ház roppant nagy tiszteletet ébresztett a kapzsi házi­urban, aki meglepetésében igy sóhaj­tott fel: — Az ördög vigye el, ez már az­tán ház. Itt, mire az ember a steigero­lást a teiőig elvégzi, alulról már újra kezdheti. Az ügyvéd hivatása. Az ügyvédi hivatást lapidáris ma­gyarázattal jelölte meg egy humoros fiskális, akit egy csabai kereskedő meg­kérdezett, hogy milyen pályára adja a fiát. — Legjobban szeretném, ha ügy­véd lenne belőle mondta a tanácskozás során a gondos apa. — Persze, persze, — felelte az ügyvéd, — a jogi pálya nagyon szép Pálya. — Csak az a borzasztó, — aggo­dalmaskodott az apa, hogy egy ügy­védnek mennyi mindent kell tudnia. — Oh nem olyan borzasztó ez, — felelte az ügyvéd, — csak mindent job­ban kell tudnia. TÜ&YÉNYKEZÉ9. §. Megverte a végrehajtót. Végrehajtó­nak lenni bizony nem valami ideális mulatság, mert sok kellemetlenséggel jár. Tapasztalta ezt a mult óv február 7-én M i c h m a y Lajos csaba-erzsóbet­helyi végrehajtó is. Such Mihálynál kellett valamit lefoglalnia. Such azon­ban ezt nem engedte, hanem nekiugrott a végrehajtónak, megtorkolta, megdö­gönyözte, aztán kilökte. A törvényszék hétfőn hatóság elleni erőszak miatt három havi fogházra itélte Such Mihályt. § Tolvaj legény. Horváth Antal öcsödi legény nagyon szereti a másét. Kileste például, hogy Tolnai Bálint gazda mikor szokott eltávozni hazulról. Azt is tudta, hogy Tolnai hol tartotta a kulcsokat. Mikor tehát Tolnai eltávozott hazulról, előkereste a kulcsot, kényel­mesen kinyitotta az ajtót, a szobában pedig a tükör mögül előkerített láda­ku'.ccsal behatolt a ládába, amelyben Tolnai a pénzét tartotta. Többször meg­csinálta ezt a hívatlan látogatást és minden alkalommal elvitt 20—20 koro­nát. A biróság lopás büntette miatt hat hónapra itélte Horváth Antalt. §. Tulbuzgó rendőr. A mult óv junius 28 án Nagy György rendőr posztolt a gyulai piacon. Amint fel ós alá jár­kált nagy móitósággal megpillant egy kocsit, amely épp^n az ut közepén ái­lott ós gátolta a forgalmat. Nem volt ott a gazdája. Nagy György tehát a kö­zelében áruló Muntyán Péterhez fordult; — Kié ez a kocsi ? — Nem tudom ón, válaszolta őszin­tén Muntyán. — Az mindegy, ha nem is tudja. Hajtsa f41re azokat a lovakat. — Én bizony nam nyúlok a más jószágához. — Nem-e? — kiáltott fel dühösen a rendőr. Odament Muntyánhoz, meg­fogta a karját és felráncigálta ültőhe­lyéből. Kő ben a kocsi gazdája is meg­érkezett, felült és elhajtatott, mintha mi se történt volna. A biróság a túl­buzgó rendőri hivatalos halalommal vaió visszaélés miatt 10 korona pénz­büntetésre itélte, a büntetés végrehaj­tását azonban a BN. alapján felfüggesz­tette. § Meglopta az apját. Kitűnő firma Varga Mató 20 éves endrődi legény. Még sokra viheti. Az apját már több­ször meglopla, úgyhogy háromszor ült is miatla. A börtön azonban nem javí­totta meg Varga Mátét, sőt még meré­szebbé tette, mert ideg -n vagyonhoz is hozzá nyúlt. Igy a többak között a mult óv október 23-án behatolt a Pető Lajos szobájába az ab'akon át ellopott egy csomó ruhemmüt ós egy női órát. A biróság, tekintettel büntetett előéle­tére, hat hónapi börtönre itélte Varga Mátét. Az apját is megkárosította ujab­ban, mert ellopott tőle egy csomó bú­zát, meg tengexit. Ezért aronban nem vonták most felelősségre, mert az apja nem kívánta megbüntetését, hanem fe­lelősségre vonták Csíkkely Lajost, aki­nek eladta a lopott dolgokat. Csikkelyt a biróság orgazdaság miatt 15 napi fog­házra itélte. § Az eltűnt kendő. K o r i m Józsefnó és Szabó Sándornó tótkomlósi asz­szonyok a mult év októberében tenge­lyen Orosházára mentek. Az alkalma­tosság a Szabó Sándornó-é volt, Ko­rimné csak felkérezkedett. Mikor beér­keztek Orosházára ós elváltak, Szabónó megütközéssel vetta észre, hogy nagy posztókendöje eltűnt. Rögtön a hálás útitársára gondolt és sikerült is meg­csípnie, mikor épan el akarta adni a kendőt. A biróság, tekintettel arra, hogy Korimné már büntetve volt, két hónapi fogházbüntetéssel sújtotta a kendőlo­j pásért. § Jelenet az utcán. D u r k ó Sándor békési gazdaember a múltkor egy ten­gerivel megrakott szekéren ült. Egyszer elébe kerültek J ó Ferenc ós ifj. D á­v i d István hetyke legények. Durkó egész barátságosan szólt hozzájuk: — Fiuk, térjetek ki, látjátok hogy j meg van rakva a szekerem. — Ne kiabáljon ugy! — válaszol­! ták Jóék. És félre is állottak, de mikor Durkó elha'adt mailettük, Jó a nála levő fütykössel ugy fejbavágta Durkót, hogy annak sebe csak két hónap múlva gyógyult be. Durkónak ám kemény koponyája van. Nem szédült meg, ha­nem leszállott ós elakarta venni Jótól a fütyköst. Mig azzal dulakodott, Dávid mögékerült és botjával hátul hatalma­san rávágott. A biróság súlyos testi­sértés miatt Jót hat hónapi börtönre, Dávidot pedig egy hónapi fogházra itélte. Dávid megnyugodott az ítélet­ben, de Jó enyhítésért felebbezett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom