Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) január-június • 4-51. szám

1913-02-13 / 13. szám

2 A megyei közigazgatás köréből. A közigazgatási bizottság ülése. Bókósvármegye közigazgatási bizottsága hétfőn tartotta február havi ren des ülését, mely iránt a tagok nem valami nagy érdeklődést tanúsítottak, mert a szokottnál többen maradtak távol. Az ülésen különben csak kevés fontos tárgy szerepelt. Az előadók felolvasták szokásos havi jelentéseiket, amelyei ez alkalommal sem tartalmaztak szenzációsabb adatokat és a bizottság minden különösebb hozzászólás nélkül tudomásul vette őket. Viták egyáltalában nem fordultak elő, egyszóval az ülés a megszokott csöndes lefolyású volt. Némi érdekességet kölcsönzött az ülésnek az a körülmény, hogy dr. Diószeghy Gábor kir. ügyész először jelent meg ! rajta. Az ügyészség uj vezetőjét a bi- ' zottsági tagok nagy szimpátiával fo- 1 gadták. | Az ülésről az alábbi tudósításban számolunk be : Jelen voltak K é r y Gyula főiapán elnöklete alatt: Ambrus Sándor alispán, dr. D a i m e 1 Sándor főjegyző, dr. Z ö 1 d y Géza tiszti főügyész, dr. Z ö 1 d y János tiszti főorvos, Z á d o r Mór pénzügyigazgató, S á r o s s y Gyula árvaszéki elnök, Mikler Sándor tanfelügyelő, Horváth Béla, az államépitészeti hivatal főnöke, Diószeghy Gábor dr. kir. ügyész, Haidekker Andor gazd. segédfelügyelő, Varságh Béla, Domby Lajos, Veres József, dr. Török Gábor, dr. Ladics László és Morvay Mihály bizot sági tagok. Kéry Gyula főispán a megjelentek üdvözlése után az ülést megnyitván, dr. D a i m e 1 Sándor felolvasta a vármegye mult havi közállapotairól szóló alispáni jelentést, melynek fontosabb adatai a következők : A személybiztonság 14 esetben lott megtámadva, mégpedig 4 könnyű ós 10 súlyos testisórtéssel. — Öngyilkosság öt esetben fordult elő, öngyilkossági kísérlet nem történt. — Baleset 13 izben fordult elő, 1 könnyebb természetű, 7 súlyosabb, 5 pedig halállal végződött. — Veszett ebmarás 2 esetben, megfagyás 1 esetben törtónt. — A vagyonbiztonság 29 esetben zavartatott meg, 27 szer kisebb-nagyobb lopással, 2 szer pedig zsarolással. — Tüz 15 izben volt, a kár nagyrésze biztosítás utján megtérült. Külső gazdasági munkák közül fanyesés, jégvágás és hordással és az elmaradt cukorrépa-szállításával foglalkoznak. Az őszi buzavetések igen lassan fejlődnek, az előirányzott buzavetések- , nek mintegy 20-25%-a maradt vetet- | lenül. Napszámbórek közepesek, évi i cselédbór igen magas, éves cselédek j iránt nagy volt a kereslet. í A Gyulavári községben üresedósben levő segódjegyzői állásra Szabó Géza h. segédjegyző választatott meg. A szokatlanul rövid alispáni jelentós meghallgatása ós tudomásulvétele után dr. D a i m e 1 Sándor főjegyző a törvényhatósági állatorvos jelentésót olvasta fel, mely szerint a megye állategészségügyi viszonj'ai a mult hónapban elég kedvezők voltak. A jelentést a bizottság tudomásul vette. Úgyszintén tudomásul szolgált a közigazgatási bizottság mult évi ügyforgalmáról szóló jelentés is, amelyet vasárnapi számunkban már ismertettünk. A belügyminiszterhez minden félévben kell a bizottságnak felterjesztést küldeni és egyes általában fontos, közérdekű kérdésre felhívni a figyelmét. A mult év második feléről ilyen kérdés egyáltalában nem fordult elő, a bizottság tehát nemleges jelentést terjeszt fel. Ennél tartalmasabb volt a mult év első feléről szóló jelentés, amely a kerületi munkásbiztositó pénztár és a községek közötti egyenetlenségekre és a munkásbiztositó pénztárnak egy nagy es mindenfelé sokszor panaszlott hibájára hivta fel a miniszter figyelmét. A miniszter válasziratát, amelyet vasárnapi számunkbari részletesen ismertettünk, dr. Daimel Sándor főjegyző olvasta fel. A bizottság a leiratot Ambrus Sándor alispán magyarázó, felvilágosító beszéde után tudomásul vette. B e n c z e János szeghalmi községi jegyző és egy másik községi hivatalnok, akiket egy-egy adóösszeiró bizottság elnökóvó jelölt ki a pénzügyigazgatóság: a sok teherrel járó megtiszteltetésről lemondottak, illetve kérték a megtiszteltetés alól való felmentésüket. A pénzügyigazgatóság ezt az eljárást renitenskedésnek minősítette és a felmentést nem adta meg azzal az indokolással, hogy a törvény szerint az összeíró bizottság elnökei elsősorban községi tisztviselők lehetnek. Igy került az ügy a közigazgatási bizottság elé. Ambrus S>ndor a ispán indokoltnak tartja azt, hogy a jegyzők nem akarnak az adóösszeiró bizottságok elnökei lenni. Az a funkció nagyon terhes, mert huzamos ideig tart és naponta 6 órát is igénybe vesz. A községi hivatalnokoknak tehát lehetetlenség mellette tulajdonképeni kötelességüket teljesíteni, ami határozottan a közigazgatás hátrányára van. Eienfelül különösen az adóügyosztályban működő tisztviselők nem is lehetnek tagjai, sem elnökei az adóösszeiró bizottságnak, mert az az állásukkal összeférhetetlen. Emiatt van sok konfiiktus a tisztviselők és a pénzügyigaz atóság között. Mivel usyis van rá elegendő idő, helyesnek tartaná, ha a bizottság felirna a pénzügyminiszterhez és felhívná a figyelmét erre az inkompatibilitásra. Z á d o r Mór pánzügyigazgató már csak a zavaros helyzet tisztázasa céljából is elfogadhatónak tartotta Ambrus alispán javaslatát. A bizottság el is fogadta. Dr. Zöldy János tiszti főorvos jelentése szerint a vármegye közegészségügyi viszonyai a mult hónapban elég kedvezők voltak, amennyiben hevenyragadós bajok csak kevés számmal fordultak elő. A leggyakoribb halálok, mint mindig január hónapban is a tüdővész volt. A jelentós tudomásul szolgált. Z á d o r Mór póuzügyigazgató jelentése szerint erre az évre 1.433,554 korona állami egyenesadó van előirányozva. Ebből január hónapban befolyt 202,909 korona, amely eredmény ; sokkal kedvezőbb a mult évinél. TudoI másul szolgált. Mikler Sándor tanfelügelő tulajI donképeni jelentése érdekesebb adatoí kat nem tartalmazott. Előadmányíi kö| zöít azonban volt egynéhány érdekes. I Igy a többek között ismertette a kultuszminiszternek olyan vonatkozású rendeletét, hogy az elemi és ismétlőiskolai végbizonyítványokon alkalmazott pecsétben a magyar nyelvű körirat mellett nemzetiségi iskolában az illető nemzetiség nyelvén is alkalmazható körirat. Ez is nagy lojalitás. Békésme gyét küiönben ez a rendelkezés kevesbbé érdekli, mert itt az iskolák pecsétje magyar, aminthogy néhány eltóvelyedetten kivül a más anyanyelvűek is magyaroknak tartják és mondják magukat. A bizottság e miniszteri rendeletet kiadta további eljárás céljából a tanfelügyelőnek, a főszolgabírónak és Gyula város polgármesterének. Csabán a vandháti állami iskola fenntartására, illetve dologi kiadásaira a költségvetésbe évi 350 korona van beállítva. Mivel különösen a dologi kiadások nagyon változók és nem is lehet egy összegben megállapítani, a bizottság akként határozott, hogy a képviselőtestületnek minden évben más összeget kell a költségvetésbe beállítani. Békés község három tanítójától megtagadta a 20 korona kertilleimenyt. A tanítók ez indokolatlan és szűkkeblű határozat ellen felebbeztek. Tekintettel arra, hogy a természetbeni lakással nem biró tanítóknak a törvény biztosítja a kertilletményt, a bizottság kötelezte Békést, hogy a három tanítónak a 20-20 korona kertilletményt 1912 tői kezdödőleg adja meg. A többi jelentés fontosabb és a nyilvános ágot is érdeklő adatokat nem tartalmazott. Két karját feltárta az ég felé. — Jaj neked Korazin, jaj neked Bethsaida, — kiáltotta sorra elsorolva a városokat, ahol vele, vagy tanitváuyaival rosszul bántak, vagy nem fogadták vendégszeretettel. Es te is Kaperneum, az égig felmagasztaltál s a pokoliig meg fogsz aláztatni. Egy meleg, szívélyes asszonyi hang csendült most feléje a sövónykerités mögül. — Jer be rabbi, — mondá a nő. — Szívesen látunk éjszakára. Az idegen riadtan nézett föl. — Ki vagy ? — kérdezte szelíden. — A nevem Naomi. A férjemet Apsolonnak. hívják. Két kis gyermekünk van. Örülünk, ha hajlékot adhatunk a prófétának. A jövevény nem kerette magát. Leültették. Az asszony letérdelt eléje a földre és illatos olajjal fürösztötte B jövevény véres, felsebzett lábát. — Boldog nő, — kiáltotta ez, kezét áldólag terjesztve ki az asszony hamvas haja fölé, — boldogok minden ivadékkaid, mert enyhületet szereztél a prófétának. — Milyen fónyes az arcod, — suttogta a nő mámorosan, milyen ragyogó a szemed. Boldog vagyok, hogy a szolgálód lehetek. Intett a férjének, aki bort

1, szőlőt és illatos fügét teritett fel az idegennek. A próféta jóizüen evett és ivott. — Hogy elvagy csigázva, suttogta az asszony. Merre jártál ? — Két napig bujdostam a pusztán, suttogta elmerengve. Ágyat vetettek a számára az udvaron. Már hajnalodott, mikor a próféta durva szavakat és zavaros feleselést hallott. Az asszonynak valami rokona jött meg, aki az eíőző este a zsinagógában járt. Szemrehányást tett nekik amiatt, mert befogadták az idegent. — Lázit a törvények ellen. Olyanokat mond, hogy nem kell adót fizetni a Caesárnak. Még li is bajba keveredhettek miatta. A próféta felsóhajtott: — Itt sincs maradásom. Nagyott nyújtózkodott. Kiitta egy hajtásra a kőkorsó vizét, amelyet a házbeliek fekhelye mellé készítettek. S anélkül, hogy valaki észrevette volna, egy hátsó kijáraton elhagyta a barátságos tanyát, mert nem akart a hitbeliek fejére veszedelmet zúdítani. Nem is bucsu-ott. Elkeseredve bandukolt tovább. Még nem tudta hová megy, mit keres az emberek között a földön. Már saját hivatottságát is kétségbevonta. Talán nem is igazán Jisáj fia, hajat sohasem kenték fel illatos, királyok olajával. De ebben a pillanatban, ime, szeme tágra meredt a csodától. Eléje jöttek a datolyafák a mezőről s köszöntötték őt és hajladozának előtte a szókban. Mámoros üdvözletet suttogott a lombjuk, ahogy csak a királyait szokás üdvözölni. A próféta boldog örömmel nézett a szép ünnepies fak között, melyek hajladoztak az illatos szélben. S azután megindult Jeruzsálem felé. A csabai postapalota ügye. Az Orosházi-utcán lesz. Évek óta húzódó ügy jutott nemrég egy lépéssel közelebb a megvalósuláshoz. A postapalota ügye, amelylyel lapunkban már olyan sokszor foglalkoztunk. Minden csabai ember tudja, hogy a posta jelenlegi helyiségei semmiképen nem felelnek meg a követelményeknek. Egészségtelenek, szűkek, sötétek, úgyhogy a tisztviselőknek nem is kell nagy fantázia ahhoz, hogy börtönnek képzeljék. A nagyváradi postaigazgatóság régen tudta már ezt ós körülbelül négy évvel ezelőtt meg is kereste a községet az iránt, hogy építse fel a postapalotát. Sok kavarodás támadt emiatt nemcsak a képviselőtestület, hanem a törvényhatósági bizotfság közgyűlésein is. Az elöljáróság és az intelligens képviselőtestületi tagok teljesíthetőnek találták a postaigazgatóság kórelmét ós az Apponyi-utca, meg a Főtér sarkán levő régi földszintes ház helyén akarták felépíteni a postapalotát, amelyért a posta megfelelő bérösszeget adott volna, — de a? akkori parasztpárt hallani sem akart róla, azzal érvelvén, hogy az a sarok nagyon értékes ós a község azt másképen is felhasználhatja. Alig lett nyilvánvalóvá, hogy a postapalota körül a képviselőtestületben ellentétek uralkodnak, mindjárt akcióba léptek a magánosok. Különösen akkor, mikor a postaigazgatóság nem tudott m. gegyezni a községgel és végre is arra kellett elhatároznia magát, hogy maga épiti fel. Az ajánlatok egész tömegével lepték meg a postiigazgatósá^ot. Az egyik telket kinált, a másik felépített házat akart bérbe átadni. Valamennyi ajánlat megegyezett azonban abban, hogy mind nagyon drága volt. A házés telektulajdonosok egész naivul azt hitték, hogy a postakincstár csak ugy dobálódzik a pónzzel, mivel van neki elég ós olyan árakat kértek a telkeikért mintha azok valahol Budapesten a Koronaherceg-utcában lennének. A posta is takarékos ám. Nagyon megnézi, hogy hova tegye a pénzét. Tárgyalt az ajánlattevőkkel, de azok a tárgyalások sehogy sem akartak eredményre vezetni. A telektulajdonosok nem engedtek, a posta pedig nem akart beugrani. Ez a sok tárgyalás és bizonytalanság húzta el ennyire a postapalota ügyét. A publikum folytonosan érdeklődött, hogy hol lesz már az a postapalota, azonban erre a kérdésre még az úgynevezett illetékes tényezők se tudtak biztos feleletet adni egészen a legújabb időkig. Pedig az elsőrendű fontosságú kérdó?, hogy hol lesz a postapalota ? Ezt a kórdóst még a postaigazgatóságnak se lehet lekicsinyelni, mert a közönség, a város érdekeit neki is figyelembe kell venni. Tagadhatatlan, hogy a Főtér, vagy az Andrássy-ut felső része volna legalkalmasabb a postapalota elhelyezésére, mert Csabának úgyszólván egész üzleti forgalma ott bonyolódik le, oda futnak össze az utcák a szélrózsa minden irányából, szóval az képeii Csaba központját. Azonban, mikor a község nem épit, a magánosok meg horribilis árakat követelnek,a postaigazgatóság akarata ellenére, kénytelen volt letenni erről a gondolatról és másfele kereskedni. Először az Andrássy-ut mellékutcáiban nézett széjjel, de ott sem tudott a háztulajdonosokkal egyezségre lépni. Azok is Budapestnek képzelték Csabát. Igy jutott el az Orosházi-utcára, amely Csabának már most is egyik legnagyobb, de mindenesetre legszebb jövőjű utvonala. Nincs messze az Andrássy-uttól, minden oldalról könnyű szerrel megközelíthető, tehát a postapalota elhelyezésére nagyon is alkalmas. Az igazgatóság két házat szemelt ki megvételre, a 17. számú Hrabovszkiféle és a 19. számú Klein Géza féle házat. Ez utóbbi saroktelek ós ezórt is nagyon alkalmas volna. Még eddig azonban csak Hrabovszki Jánossal sikerült megegyezni. Az ő házát vette meg a postakincstár 18,878 koronáért. Klein Gézáék nagyon sokat kérnek, pedig maga a háí nem képviseli az összeget. A postaigazgatóság el van tökélve, hogy ha K'einékkal a megegyezés nem sikerül, a Hrabovszki-fóle portán épiti fel a diszós, emeletes postapalotát. A saroktelek megvétele esetén csak magas földszintes házat építtetett volne. Az orosházi-u^cai háztulajdonosok természetesen örülnek a kitűnő szomszédságnak. Az Arüdi Ipar- és Népbank, a c=abai virágzó fíókintózet anyainlózete vasárnap délelőtt tartotta közgyűlését, melyen Szalay Károly intézeti elnök elnökölt. Az elnök röviden megemlékezett ezután a mult év üzleti forgalmáról és kérte az intézet vezérigazgatóját, hogy ismertesse meg az igazgatóság jelentését a részvényesekkel. H e h s Béla vezérigazgató felolvasta ezután az igazgatóság jelentését, amely a súlyos pénzviszonyok bénitó hatásáról emlékezik meg és erről a következőket tartalmazza: — Ezen súlyos viszonyok között gondoskodásunk arra irányult, hogy lekötöt kihelyezéseink álladókát apaszszuk, mely tervszerű intézkedésünk következtében mérlégünk tanúsága szerint a jelzálog ós előlegezési kölcsönök álladókában mintegy 1 és fél millió korona apadás mutatkozik. Üzletünk főágazatát: a váltóleszámitolási üzletét, dacára a súlyos pónzviszonyoknak, fejlesztenünk kellet. Vállalataink, affiliáit intézeteink, s a velünk hoss>u évek sora óta összeköttetésben álló vidéki intézetek — ez utóbbiak a más oldalról jövő hitelmegvonások következtében — nagyobb mértékben vették igénybe intézetünket. Hogy ezen reánk háramló hivatásszerű kötelességet teljesíthessük, nagyobb mérvben vettük igénybe visszleszámitolást hitelünket s itt kiemeljük azt, hogy munkánk sikeres ellátásában öszszeköttetéseink megbecsülhetetlen értékkel birta, — mely összeköttetéseinknek, élükön az Osztrák Magyar Bank aradi fiókintézetének vezetőségével — szives előzékenységükért ez alkalommal is köszönetet mondunk. Részletesen megemlékszik ezután a jelentés az intézet fiókalapításainak a békósmegyei fióknak, az aradi pénzváltó üzletnek, a Békéscsabai terményós áruraktárnak és az Aradi termény áruraktár részvénytársaságnak, továbbá a Körösbánya és vidéke takarékpénztárnak mult évi üzletei eredményeiről is.