Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) január-június • 4-51. szám

1913-02-06 / 11. szám

8 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1913 január 19. megadása. Gyula ennek dacára meg­kapta, fel is vette a 140,000 koronás kölcsönt, mégpedig igen kedvező fel­tételek mellett ós hozzáfogott az uj állami iskola felépítéséhez. Az impozáns, diszes iskola már készen van és át is van adva rendeltetésének. És most jött az örvendetes hir, hogy vége a bizony­talanságnak, Gyula megkapta a 70,000 korona állams gélyt. Gyulára ez a segély kétszeresen is kedvező. Először most abba a helyzetbe került, hogy a Korona felépítési költ­ségének felét kifizetheti, tehát e^y je­lentékeny adósságtól megszabadulhat. De ezt nem szükséges tennie, mert a kölcsön visszatérítési feltételei olyan kedvezőek, hogy azt a pénzt más cé­lokra is fordíthatja. Nem szükséges ugyanis egyszerre megszabadulnia az adósságtól, mert a kölcsönadó pénz­intézet megelégszik az annuitásos tör­lesztéssel is. Gyulának tehát 70,000 ko­rona áll most rendelkezésére, amelyet más, szintén hasznos közintézményre fordíthat. Esetleg fel lehetne használnia a városháza építési költségének részben való fedezésére is. Az uj városházára is nagy szükség volna már, mert a jelenlegi semmíképen sem felel meg feladatának és ezenkívül életveszélyes is. Minden pillanatban rászakadhat a tisztviselőkre, akiknek miatta örökös rettegésben kell élniök. Gyönyörű ter­vek készültek, mikor a város a pályá­zatot kihirdette, azok közül már meg kellene valósítani valamelyiket. A 70,000 korona hozzácsatolásával lényegesen megnőne a városnak e célra szolgáló 300,000 koronányi összege. Tótkomlóson polgári iskola lesz. A község segélye. Őrömmel konstatálhatta a lapunk­ban nemrég közölt statisztikai adatok­ból mindenki, hogy Békésinegye az or­szág legkulturáltabb vármegyéi közé j tartozik, amennyiben itt a lakosság 83 | százaléka tud irni, olvasni. Az analfa- \ béták száma tehát csekély, dacára an- J nak, hogy egy község sincs kellőképen ellátva elemi iskolákkal, a meglevők mind túlzsúfoltak. A kulturális törekvések iránt igen élőnk érzékkel bírnak a bé­késmegyeiek. Bizonyítja ezt az is, hogy a népesebb, nagyobb községek mind arra törekszenek, hogy az elemi iskolák mellett középiskolájuk is legyen. Bé­késmegyében elég kevés a középiskola. Gimnázium van Csabán, Békésen, Gyu­lán, Szarvason, polgári iskola Csabán, Crosházán és Mezőberényben. És ezzel fel is soroltuk a polgári leányiskolák kivételével az összes középiskolákat. Oly nagy területen, mint például a né­— ! a másik s igen furcsa tárgyak akadtak | benne. Egy idő múlva azonban untam a : dolgot és mentem volna már. Végre is ' megsajnálta a vezetőm és a kisebbik csomóra mutatva szólt: — Ez vagy te és a testvéreid. Önkéntelenül lehajoltam és felvet­tem egy lovacskát. Nincs, csak három lába. Felvettem egy pojácát, egy karja hosszabb, mint a másik. Egy baba akadt a kezembe, a félszeme a homloka ! 'táján. És igy tovább. Egyetlen normális ép darab sem akadt közte. Amellett büszkén és diadalmasan feszengtek és végtelenül lenézték a másik csoportot. — Hát mondom, ez legyek én és a velem testvérek ? Miért ?! — Mert ők mások, mint a többiek — felelt vezetőm — egészen mások. És nézd, milyen nyeglék. Mi'yen diadal­masok. Ők is azt mondják, hogy nagyok, ujak és merészek. Hogy értékesebbek, mint a többi, a tucat, amit szörnyen megvetnek. És tudod, mi ez a furcsa, \ büszke nép ? Selejtes áru . . . pes, virágzó községekkel biró Sárrét, nincs egyetlen középiskola sem. Pedig Sárrétnek nagyon kellene legalább egy polgári iskola, mert belőle az isko'a­városok csak nehezen közelíthetők meg. A szeghalmiak már mozgalmat indítot­tak egy polgári fiúiskola felállítása ér­dekében, meg is szavazott rá a képvi­selőtestület a telken kívül 100,000 ko­ronát, de az akció még most sem ve­zetett az óhajtott eredményre, Szegha­lom még mindig csak várja a polgári iskolát. Tótkomlósnak ebben a tekintetben is szerencséje van. Sohase hallottuk, hogy a tótkomlósiak valamikor mozgal­mat indítottak volna akármilyen jellegű középiskoláért. Tótkomlós talán még a meglévő elemi iskolákat se nézi jó szemmel azért, mert magyal ul kell bennük tanítani és tanulni. A tót nyelvű iskolákat bizonyosan szivesebben láiná. Most mégis lesz polgári iskolája, hamarabb, mint Szeghalomnak, amely pedig olyan sokat áldozott rá és amely ugy szeretné. Igaz, hogy Tótkomlóson is kell egy középiskola, mert elég nagy vidéke van, ahol nincs egyetlen közép­iskola sem. A legközelebbi középiskolák Hódmezővásárhelyen, Orosházán ós Ma­kón vannak, tehát oda kell kü'denie fiát a tótkomlósi ós környékbeli pol­gárnak, ha tovább akarja taníttatni. Az pedig költséges. A polgári iskola felállításának esz­méje nem Tótkomlóson vetődött fel, mert ilyesmi sohasem jutna eszükbe a jó tótkomlósiaknak, akik minden ma­gyarságot terjesztő intézményt gyűlöl­nek. Dr. Fenyves Ferenc, a püspök­ladányi áll. polgári iskola igazgatója intézett egy olyan értelmű beadványt a képviselőtestülethez, hogy mennyivel járulna hozzá egy polgári iskola költ­ségeihez. Az iskola, ugy látszik, eleinte magánjellegű lesz, csa'i később, élet­képességének beigazolódása uíán fogja átvenni az állam, vagy a község. A képviselőtestület csudálatos gavallériá­nak adta tanújelét, mikor kijelentette, hogy évi 1200 korona segéllyel hajlandó a polgári iskola költségeihez hozzá­járulni. Ez aztán óriási bőkezűség ! Egy fontos kultúrintézményhez évi 1200 ko­ronával hozzájárulni. Szeghalom, amely pedig kisebb és szegényebb község, a telken kivül még 100,000 koronát is megszavazott, és a nepes, a gazdag Tótkomlós csak 1200 koronát, amit, ha kamat gyanánt tekintjük, megfelel 30,000 korona tőkének ! ... Azt tudjuk régen, hogy Tótkomlós képviselőtestülete a legszűkebb marku talán az egész vilá­gon, meri tisztviselőink a fizetését fel nem emelné az egész világért, sőt még a meglevőt is sokallja tőlük. De hogy még egy, a község fejlődésére nagy kihatással biró kultúrintézménnyel szem­ben ennyire szükmarkuskodik, azt már igazán nem hittük volna. Hiszen, hogy mekkora kincs lenne Tótkomlósnak a polgári iskola, azt fölösleges itt bőveb­ben fejtegetnünk, mert mindenki tudja. A középiskolák egészen megváltoztat­ják, átalakítják, vonzóbbá teszik min­den város, vagy község képét. A la­kosság intelligensebbé válik, mert még azok is tanulnak, végeznek néhány kö­zépiskolai osztályt, akiknek nem szán­dékoznak valamely magasabb képzettsé­get igénylő pályára lépni. Csabán pél­dául nagyon sok ember él az ekeszarva melleit, akik négy-öt gimnáziumi osz­tályt végeztek. Ennek a jó hatása pa­dig letagadhatatlan. Tótkomlós tehát méltó maradt ön­magához azzal a szűkmarkú határozattal. Az orgonaszinü villany libegve égett. Piros lányok szedegették virágjaikat a karcsú vázákból s a Sysiphusok kigyúl- j ladt arccal szívták beteg tüdejükbe a szálldosó füstöt. j — Álmodtad te ezt öreg — mondta az egyik bizonytalan lassúsággal. — Lehet — mondta Theios váll­vonva ós az üres széket nézte, melyről eltűnt a szomorú szemű fiu. — Meglehet. A Békéscsabai Takarékpénztár­Egyesület közgyűlése. Ünnepelt igazgatók. Cáaba néhány lelkes polgára negy­ven év előtt alapította a ma tőkeszilárd és az ország vidéki pénzintézetei között első helyen álló Békés Csabai takarék­pénztár egyesületet. Ezt az elsőséget nemcsak tőkeerősségének, de az intézet céltudatos, tiszták* zü, becsületes, szak­szerű és pedáns vezetésének köszönheti. E vezetésben az intézet alapitói közül a negyven éven át igaz kötelességtu­dással működnek mint igazgatók Var­ságh Béla, id. Yidovszky Károly ósLöwinger Lipót. Cs^ba társadal­mának e kiváló három fiát méltán meg­érdemelt ovációban részesítették az in­tézet részvényesei a vasárnapi közgyű­lésen. Az ovációból kijutott az intézet volt vezérigazgatójának : Havas Mórnak is, ki páratlan avatottsággal, szorgalom­mal és körültekintéssel az utóbbi tizenöt év alatt a takarékpénztárt felvirágoz­tatta. A vasárnapi közgyűlésre nagy szám­ban jelentek ineg a részvényesek. Az igazgatóság megbízásából Varságh Béla igazgató elnököli, ki szívélyes sza­vakkal üdvözölt-) a megjelenteket. Mi­után konstatálta, hogy 72 részvényes van jelen, kik 2834 drb részvényt, 2437 szavazatot képviselnek, rövid szavakban kívánt ráutalni az igazgatóság évi jelen­tésére. Válságos közgazdasági viszonyok­kal kellett az elmúlt évben a pénzinté­zetek igazgatóságainak megküzdeni. Jól­eső örömmel jelenti, hogy a csabai ta­karékpénztár e nehéz körülmények kö­zött is hivatásában helyt állt, mert a jogos hiteligényeket mindenkor kielégí­tette, mobilitása pedig elsőrendű. Sze­mélyi változás is történt az intézet ve­zetésében. A eltávozott Havas Mór helyére R o t h József lett vezérigazga­tóul megválasztva, ki a nehéz helyzet­ben az intézet vezetése terén a próbát kitűnően megállotta s ezzel bebizonyí­totta, hogy azt a bizalmat, melyet az igazgatóság megválasztásakor belé he­lyezeit, jogosan meg is érdemelte. Uíal aira is, hogy Sueh Albert igazgatót 40 éves szolgálati jubileuma alkalmával a társadalom *mily szeretettel ünnepelte. A további fejtegetést fölöslegesnek véli, mert a pénzintézetek történetét nem szavak, hanem a számok jelzik. (Zajos éljenzés.) A jegyzőkönyv hitelesítésére felkérte S z a 1 a y Lajost és Fuchs Gyulát, a jegyzőkönyv vezetésére pedig Vas Sándor cégvezetőt. Az igazgatóság jelentésének egy­hangú tudomásul vétele után szót kért dr. K e r é n y i Soma igazgató-jogta^iá­c os. N> ra fogadja el, igy kezdte szép és lendületes beszédét, az igazgatóság jelentését; mert azt ki kell egészíteni. Az intézet ólén negyven év óta ritka tudással, becsületességgel ós odaadás­sal működik három férfiú: Varíágh Béla, Vidovszky Károly ós Lővinger Lipót. Joggal, meggyőződésből mond­hatja, hogy ők a fentartó oszlopok. A negyven év alatt, az intézet vezetése köi-ül ritka becsületességgel és tapintat­tal jártak el. Nem zajosan, nem idege­sen, hanem igazságosan, mindig szem előtt tartva a közgazdaság és az intézet érdekeit. Közéleti tevékenységük csak a közjót szolgálja. Azt hiszi, a közóhajt tolmácsolja, midőn arrak kéri a Gond­viselést, hogy ők hárman még sokáig, hosszú éveken át vehessenek részt az intézet vezetétésében, egyben kéri őket, hogy e ritka jubileum alkalmából fo­gadják el igazgatótársaik nagyrabecsü­lése, tisztelete jeléül a felajánlott aján­dékot. Lelkes éljenzés között átnyújtotta a három jubilánsnak, a vert ezüst emlékplaketteket. A plaketteken arany méhkas van az intézet alapítási számá­val, majd a dedikáció, aláírva az igaz­gatóság által. Az éljenzés elhangzása után K o­r o sy László üdvözölte a részvényesek nevében a jubiláló igazgatókat. Varságh Béla meghatotsággal köszönte meg az igazgatóság ós a rész­vényesek e jóleső elismerését. A hosszú életi mondotta, az Isten ajándéka. E hosszú életen át ő és társai igazságo­san, becsületességgel teljesítették fele­lősségteljes kötelességüket, s ezen leg­elemibb kötelességgel azt cólozíák, hogy az intézet megizmosodjék. Szeretettel dolgoztak ezen, s hogy nem eredmény­telenül, ez lelki megnyugvásuk és ju­ta'muk. A közgyűlés az eltávozott Havas Mór vezérigazgatónak az intézet felvirá­goztatása körül szerzett érdemeiért jegy­zőkönyvi köszönetet szavazott ós arc­képét megfesteti. Dr. •W a 11 f i s c h Ferenc a fel­ügyelő-bizottság jelentését olvasta fel, majd S z a 1 a y Lajos az igazgatóság­nak, a tisztviselői karnak az eredmé­nyes működésért jegyzőkönyvi köszö­netet és elismerést indítványozott, mit a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. A felügyelő póttag választását a jövő évre halasztotta a közgyűlés. A takarékpénztárnak negyven óv előtti első zárszámadása szerint rész­vénytőkéje ós tartalékja 177,781 kor., betétje 167,188 kor., kölcsönállománya 484,775 kor., évi forgalma 9.292,686 kor., tiszta nyeresége 23,764 kor., osztalék 10 kor. volt. A negyvenedik évben : részvénytőke és alapjai 2.821,336 kor., betét 6.421,211 kor., kölcsön állománya 14.921,934 kor., évi forgalom 338.460,967 kor., tiszta nyereség 253,172 kor., osz­talék 28 kor. E negyven év alatt as in­tézet jótékony célra 54,576 kor t fordí­tott. E számok alkotják az intézet tör­ténetét. Áruraktár részv.-társ. A Csabai Termény- és Áruraktár Részvénytársaság, mely tudvalevőleg a csabai Takarékpénztár-egyesület és az Aradi Ipar és Népbank közös a'apitása, már 13 éve áll fenn és mindjobban tel­jesiti kereskedelmi és közgazdasági hi­vatását. Ez a vállalat kedden délelőtt tar­totta évi közgyűlését, melyen Var­ságh Béla elnökölt. Az igazgatóság jelentése szerint az Aruraktárnak a le­folyt üzleti évben oly eredményt sike­rült elérni, mely az előző években mu­tatkozott összes nyereségeket jóval túl­haladja. Ezen szép eredményt ugy a ta­vaszi, mint az őszi idényben kifejlődött ós a raktárban lebonyolított nagy for­galom által sikerült elérnie. Az Aruraktárnak az elmúlt évben 364,571 métermázsás összforgalma volt, mig pénztári forgalma 9.574,75189 ko­ronát tett ki, a tiszta nyeresége pedig 36,297-33 korona volt. A közgyűlés az igazgatóság és a felügyelő-bizottság jelentését tudomásul vette és a felmentvónyt megadta. Áruforgalmi részv.-társ. A csabai Áruforgalmi Részvénytár­saság szintén vasárnap délután tartotta évi közgyűlését. *A vállalat most zárta le második üzletévót és oly fényesen presperál, hogy tetemes tartalék- ós veszteségi alapok dotálása után, rész­vényenkint 10 százalék osztalékot fizet a részvényeseknek, bár csak 65 száza­léka van csak az alaptőkének befizetve. A vállalat tényleg közgazdasági tényező, mert a gazdáknak mezőgazdasági gé­pek vásárlásánál messzemenő kedvez­i ményt, az építtetőknek és ópitővállal­kozóknak anyagbeszerzésénél biztos és a legreálisabb beszerzési forrást képezi. A közgyűlésen, melyen 21 részvé­nyes, 565 részvényt és 415 szavazatot képviselve, volt jelen, D u s b a b a Vil­mos, az Aradi Ipar- ós Népbank békés­megyei fíókintózet ügyvezető-igazgatója elnökölt. M-gnyitó beszédében joggal utalhatott arra, hogy az elvetett kis mag­ból, minden alaptételt magában foglaló erős és jövedelmező váíalat létesült, mely az elmúlt év közgazgasági nehéz viszonyait alig érezte, mert az eredményt fényesnek lehet mondani. Majd S t o 1 á r Gyula ügy. igaz­gató olvasta fel az évi jelentést, a zár­számadást és a közgyűlés egyhanguiag tudomásul vette, az igazgatóság és fel­ügyelő bizottságnak a felmentvónyt meg adia. A vállalat mult évi áruforgalma 2321 waggon volt, 689 waggonnal több, az előző évinél. Tiszta nyeresége 21,518 kor. 93 fillér volt. A tartalékalapot 6000 kor., a veszteségi tartalék-alapot 3U00 kor. dotálta. Jótókonycélokra: Békéscsabai nő­egyleti alap 50 K, Békéscsabai izr. nő­egyleti alap 50 K, Szegény iskolás gyer­mekek téli ruhával való ellátására 25 K, Szegény izr. iskolás gvermekek téli ru­hával való el'átására- 25 K, Rudolf fő­gimnázium alumneum-alap 25 K, Ma­! gántisztviselők segélyalapjára 25 K. Ösz­I szesen 200 kor. adományozott. A részvényesek nevében KóriJó­; zsef mondott az eredményes ós körül­tekintő működésért köszönetet az igaz­gatóságnak, különösen Neumann Manó és S t o 1 á r ügy v. igazgatónak. A felügyelő-bizottságnak és választ­mánynak lejárván a mandátuma, egy­hangúlag megválasztattak: Dr. Szamek j Ignác, H-rtel Ferenc, Kéri József, dr. Luxemburger György, Szalay Gyula. Választmányi ta okul: Binyai András, Bohus M. György, Böhm Iddor, Grün­wald Kálmán, Iritz Aladár, Markovits Z-igmond, Weisz Éliás, Weisz Mihály, Kitka György és Lipták János építész. Mezöberényi gazdasági takarékpénztár. A Mezöberényi Gazdasági Takarók­pénztár, mely érdekközösségben áll a Békéscsabai Takarékpénztár-Egyesület­tel, vasárnap délután tartotta negyedik évi közgyűlését, melyen Jeszenszky Károly igazgató elnökölt. E pénzintézet is nagyszerű eredmónynyel fejezte be a mult évet, a nehéz pánzviszonyokat

Next

/
Oldalképek
Tartalom