Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) január-június • 4-51. szám

1913-06-26 / 50. szám

Békéscsaba, 1913 junius 22, BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 26 asszony özv. Seilernót az Auguszta em­lékéremmel tüntette ki. Beszédje végén átnyújtotta az érmet özv. Seilernénak. j A riadó éljenzéssel kisért beszéd í után özv. Seiler Elekné mondott meg- i hatottan köszönetet a kitüntetésért. B e 1 i c e y Géza elnök köszönetet mondott Lukács Györgynek a szép be­szédért és egyben az egyesület fiókja nevében melegen üdvözölte özv. Seiler­nét is a kitüntetés alkalmából. Kiss László főszolgabíró a közön­ség ós hatóság nevében ígérte meg, hogy a csabai dispensairet mindig a legmesszebbmenő támogatásban fogja részesíteni, mert hiszen nemes céljával tisztában van mindenki. Köszönetet mond a Szanatórium Egyesületnek és a helyi fióknak is a buzgó ós eredményes működésért. Dr. R e m e n á r Elek a dispensaire megalapításának körülményeit ós törté­netét ismertette. A dispenssire tudva­levőleg a Körös-soron, a Mázor Pal-fóle uj házban van, igen egészséges helyen. Rendelések szerdán és szombaton lesz­nek a hetipiacok alkalmával. Rfndelő orvos dr. Vas Vilmos lett. Ezután B e 1 i c e y Géza elnök a közgyűlést berekesztette ós a közönség a dispensaire megtekintésére ment. Délután fél 2 órakor 80 terítékű díszebéd volt a a Fiume" éttermében. A diszebéden többen szólaltai fel. Az első felszólaló Korosy László főjegyző volt, aki Lukácsot éltette. Azután Be­licey Gáza a vendégekre, Lukács Csaba közönségére, Pakots József az asszo­nyokra, Ambrus Sándor alispán Lu­kácsra, Kiss Lász'.ó főszolgabíró Pa­kotsra, Vidovszky Kálmán az or­vosokra, Varságh Béla Lukácsra, Sternschuss János törzsorvos a fiatalságra, végül dr. Z ö 1 d y János tiszti főorvos Csaba fejlődésére ürítette poharát. A vendégek vasárnap délután utaz­tak el Csabáról. Ag. ev. esperességi közgyűlés. Egy egyházközség jubileuma. Csaba lakosságának egy része, ki­sebb vagyonú gazdák 1888-ik évben az eladásra került aradmegyei kincstári birtokból, a kitűnő talajú medgyesegy­házi pusztai birtokot megvették ós föl­parcellázták maguk között. Mikor ez törtónt, a tehetősebb csabai gazdák csak szánakozva tekintettek azokra, akik a pusztai birtokból vettek, még padig azért, mert azok ott tönkre fognak menni. Akkor 600 - 700 koronáért vették katasztr. holdját, husz óv alatt fizetendő anunitásos kölcsönnel, ma pedig, a rossz pónzviszonyok mellett is, magyar holdjáért szívesen fizetnek 1000 koronát. A nagyarányú parcellázást néhai U r s z i n y János csabai ügyvéd ós dr Zsilinszky Endre birtokos, lapunk akkori tulajdonosa vezették. A vevők legnagyobbrészt ág. ev. vallásúak vol­tak, igy ev. egyházközséget szerveztek, de nemcsak, hanem a csabai ág. ev. egyháznak az olcsó földből 350 holdat juttattak, melynek bérösszege fizette ki a ma tekintélyes összegű birtokot. Ez huszonöt évvel ezelőtt törtónt és ma a nagy, néptelen pusztán egy virágzó község á l. Medgyesegyháza a jövő hónapban ünnepli 25 éves fennál­lását és az ev. egyházközség meghívta az arad-békési ág. ev. esperességet, hogy ez évi közgyűlését ott tartsa meg. A jubileumi ünnep ós az ev. espe­rességi közgyűlés julius 9-ón fog meg­tartatni, dr. Zsilinszky Endre es­perességi felügyelő és Csepregi György esperes elnöklete alatt. Az esperességi iskolabizottsági és az esperességi egyházközségek elnök­ségeinek értekezlete julius 8-án, délelőtt és délután Csabán, az ev. egyház tanács­termében fog megtartatni. Julius hó 9-én, délelőtt i/ 28 órakor Medgyesegyházán tartandó is­tentisztelet után 729 órakor gyáminté­zeti közgyűlés, 9 órakor az egyházme­gyei közgyűlés kezdete, melynek tárgyai a következők: 1. A közgyűlés megnyitása. 2. A közgyűlés megalakulása. 3. Az esperes óvi jelentése. 4. Az esperes jelentésével kapcso­latos ügyek. 5. A mult óvi egyetemes, kerületi, egyházmegyei közgyüiósek határozatai, leiratok ós átiratok alapján tárgyalandó ügyek s előterjesztendő jelentések. 6. Egyházmegyei iskola-bizottság, jegyzőkönyve. 7. Egyházmegyei pénztárt vizsgáló­bizottság jegyzőkönyve. 8. Egyházmegyei számvevőszók jegy­zőkönyvei. 9. A zsinati bizottság javaslata az E. A. módosítása ós kiegészítése tár­gyában. 10. Szabályrendelet a középiskolai tanárok szolgálati viszonyairól. 11. Az egyházközségi elnökségek ós a lelkészek értekezletének javaslatai az egyetemes adóalapi szabályrendelet és a gerezsdi egyezség tárgyában. 12. Hiványügyek. 13. A békéscsabai lelkészi fizetések rendezése. 14. Felebbezések. 15. Kérvények. 16. Indítványok. 17. Kerületi közgyűlésre képviselők választása. 18. Jövő óvi közgyűlés helye. Medgyesegyháza egyházközsége és lakossága nagy ünnepélyességgel fo­gadja majd az esperességi kiküldötteket­Kivándorlási ügynök Gyulán. Elfogta a rendőrség. A napokban titokzatos ábrázattal jelent meg Gyulán Bessenyei Vendel alkapitány előtt Kopasz István ven­déglős. — No, mi baja van? — kérdezte a kapitány. — Valami jelenteni valóm volna. — Halljuk. — Tegnap hozzám jött egy züllött kinézésű ember. Uri ruha volt rajta és a beszédje is mutatta, hogy intelligen­sebb ember. Szobát vett ki nálam. Én adtam neki, bár gyanús volt a viselke­dése. Később még gyanúsabb lett, mert sok parasztember jelent meg nála. Már eddig volt nála vagy tizenöt Én azt hi­szem, hogy kivándorlásra csábítja őket az az idegen ember. Jó volna utána nézni. A rendőrség szintén abban a véle­ményben volt, hogy kivándorlási ügy­nökkel van dolga. De nem tartóztatta le azonnal. Óvatosan járt el, mert köny­nyen megtörténhetett volna, hogy ár­tatlan embert visz keresztül az ismert rendőri vallatások tortúráján. Péter rendőrbiztosra volt bizva a dolog. Péter két polgári ruhás rendőr kíséretében meg is jelent a Kopasz korcsmájában. A korcsmáros ragyogó arccal fogadta őket. — Itthon van — mondta — most is van nála egy gyulavári-i ember, Pocsej Péter. A rendőrbiztos odament a szoba aj­tajához ós hallgatózott. De bizony nem sokat értett meg a beszélgetésből, olyan halkan beszéltek. Egyszer nem győzött tovább várni a rendőrbiztos és benyi­tott a szobába. Mint a meglepett szerel­mesek, ugy rebbentek szét az asztalnál Pocsej és az idegen. Péter rendőrbiztos rákiáltott az idegenre. — Igazolja magát. De tudta igazolni magát. A nála levő iratokból kiderült, hogy Muzáth - Bélának hivják és kolozsvári illetőségű. Állandó lakhelye azonban nincs, mert | mint artistának, folytonosan csavarog­! nia kell. — Mit keres maga Gyulán ? — kér­; dezte a rendőrbiztos. — Van egy kis dolgom. — Milyen dolga ? — Ejnye, még azt is meg kell mon­dani ? — Meg bizony. — Hát látogatóba jöttem. — Kihez ? — Ehhez a jó emberhez. És Pocsejra mulatott, aki igenlőleg intett a fejével. ­— Nem rossz ember az, biztos ur, azért hogy ugy néz ki. Jó akaratú em­ber az. Szóval nem is lehetett kivenni Mu­zathból, hogy Gyulára való utazásának mi a tulajdonképeni célja. Bekísérte Pé­ter rendőrbiztos a rendőrségre, ahol Bessenyei rendőrkapitány újból kihall­gatta, de sikertelenül. Muzath nem akarta kivallani, hogy főfoglalkozása a kiván­dorlási ügynökösködés. — Nem szoktam ón, kérem, senkit sem csábítani kivándorlásra, mert isme­rem az amerikai viszonyokat. Ekkor megmotozták. Mindenekelőtt konstatálták, hogy nincs a zsebében egy árva krajcár sem. — Hogy jöhet Gyulára látogatóba pénz nélkül ? — Nem pénz nélkül jöttem. Volt nekem pénzem, de a vonaton elveszí­tettem a pénztárcámat. — Mit csinál most pénz nélkül? — Van.ismerősöm, majd kérek tőle kölcsön. A pénztelenség mellett találtak még nála egy csomó iratot, a Missler-fóle hajóstársaság leveleit. Az a hajózási tár­saság leginkább kivándorlókat szokott szállítani Amerikába. — Hogy jutott maga ezekhez az iratokhoz ? — kérdezte a rendőrkapitány. — Ki akartam én is menni ós ak­kor küldötte a cég. Dacára a tagadásnak, a rendőrség a rendelkezésére álló adatokból megál­lapította, hogy kivándorlási ügynökkel van dolga, vagy csalóval. Gyanús volt, hogy nem volt neki pénze ós hogy pa­rasztemberek kilincseltek nála. Pocsej­nél volt is pénz, amennyiben 700 koro­nát találtak nála. Muzath bizonyosan attól vett volna „kölcsön". Bessenyei alkapitány Muzathot til­tott csavargásért 6 napi elzárásra Ítélte. Büntetésének eltöltése után pedig haza fogják toloncolni Kolozsvárra. Evvel a fogással a gyu^i rendőrség több em­bert mentett meg az Amerikába való kivándorlástól. A rendőrség a nótázás ellen. Panaszos levél. Szó, ami szó, a nótázás, különösen a szép nótázás kedves, kellemes mulat­ság. Kellemes annak, aki nótázik és még kellemesebb annak, aki hallgatja. Ezen a rideg, daltalan Csabán meg kü­lönösképen meg kell becsülni a nóta­szerető embereket. Hiszen még azt az egyetlen dalárdát is alig tudjuk fenn­tartani. Kevés a működő tagok száma ós még az a kevés sem jön össze min­dig próbára. Itt nem szeretik a dalt, mint az alábbi hozzánk intézett pana­szos levél is mutatja. A levél a követ­kező : Tisztelt Szerkesztő Ur I Az alábbiakra nézve kérem szives véleményét, illetve válaszát b. lapjában közölni. Ugyanis a tavasz beálltával egy kis társaság jött össze ós indítványozta, hogy miután Csabán a szórakozási mó­dok igen hiányosak, alakittassék egy énekkar, amely minden este a kis li­getben a saját maguk mulattatására jöj­jön össze ós halkan jobbnál jobb ós szebb dalokat énekeljen. Természetesen mindig a tisztesség keretén belől. Ez meg is törtónt május hó kezdete óta minden este. A ligetbe járó és igazán kevés szórakozást találó közönség által buzditva ós annak tetszését kiérdemelve egész junius 19 ig minden baj nélkül ment ezen igazán nemes szórakozás, mig a jelzett napon a „Terebélyes" rendőr bácsi erélyes felszóllitására, illetve „parancsára" kénytelen volt meg­szűnni. Ezen erélyes közbelépés a hatóság részéről igazán megbotránkozást idézett elő a körülbelül 15 tagból álló „mű­kedvelő kar" ós a kertben levő nagy­számú közönség között. De mert a be­leavatkozás hivatalos, ellene semmi sem tehető. Minthogy ezen „érzéketlenség" reánk ós a hallgató közönség nagyrészére igen érzékenyen hatott, bátorkodtam a tekintetes Szerkesztő úrhoz fordulni vé­leményért. Csendháboritást követtünk-e el ak­kor, amikor egy nyilvános, mulatóhely­lyel is ellátott sótakertben, közvetlen a mulatóhely mellett 9 óra előtt (9 órán tul soha sem énekeltünk) halkan, csak jó ós igazán magyar dalokat szórakozás céljából, ugy a magunk, mint a nagy­számú közönség kívánságára és mulat­tatására énekeltünk ? Szükséges-e ahoz külön engedély, ha nem, jogában van-e egy rendőrnek azt beszüntetni ? Szívességéért ugy a magam, mint a kar nevében köszönetemet fejezem ki ós maradok teljes tisztelettel: Békéscsabán, 1913 junius 23-án. S. A. Hát bizony az a rendőr helytelenül cselekedett, amikor megtiltotta a kórus­nak az éneklését. És joga se volt a megtiltásra. Egy nyilvános mulatóhely mellett este 9 óráig szabad énekelni mindig. Hiszen ha a társaság odaül a mulatóhely elé, fogyaszt valamit és énekel, akkor is épolyan csendhábori­tást követ el, mint igy. És akkor már nem szólítja meg őket a rendőr, ugy-e ? Nem jól csinálta az a rendőrbácsi, hogy a nóta kedvelőit, akik bizonyára szé­pen is énekeltek : megháborgatta. Akik szépen nótáznak, azokat még védőszár­nyai alá kellene vennie a rendőrnek, nem pedig üldözni. Különösen ezen a daltalan, kedélytelen, pénzimádó Békés­csabán. A főszolgabíró ur, ha erről értesül, bizonyára szintén helyteleníteni fogja a rendőr eljárását ós azt mondja a nó­tázó társaságnak, hogy : „Fiaim, csak énekeljetek !" ÚJDONSÁGOK. Tisztújítás a Népegyletben. Kristóffy Csabán. Vasárnap ismét Csabán tartózkodott Kristóffy József országgyűlési kép­viselő. Most nem beszámolói tartani jött, nem is tett nagyfontosságú politi­kai nyilatkozatokat. Sőt nem is politi­zált. Egészen más szól hozta. Vasárnap ugyanis közgyűlést tartott a Népagylet a tisztújítás megejtóse céljából. Kristóffy erre jött le, mert hallotta, hogy hibák vannak a kréta körül a Nópegyletben. Mégpedig nagy hibák. Elég közülök csak egyet, a legnagyobbat említeni. Azt, hogy vége van az egyetértésnek, viszálykodnak egymással a tagok. A vezér, Áchim L. András idejében oly egységes kör most pártokra van sza­kadva. És ez nagy baj. Baj padig azért, mert a pártok között az a leggyengébb, amelyik a csabai társadalmi béke meg­teremtése ós muakálása körül már ed­dig is szerzett maradandó érdemeket. A másik párt még mindig sérelmi po­litikát folytat. Az még mindig elvakult gyűlölettel néz az intelligens elemre. Nagyon sajnáljuk, hogy a vasárnapi vá­lasztáson ez az elem győzedelmeskedett, mert ez a már szépen megalapozott tár­sadalmi béke feldőlósót jelenti. Kristóffy megérkezésekor a Nép­egylet régi vezetőségével részt vett a Szanatórium Egylet csabai fiókjának díszközgyűlésén a dispensaire megnyi­tása alkalmából. — Kristóffynak és a parasztpárti vezetőségnek a díszköz­gyűlésen való megjelenése a jelenlevő nagy diszes közönség körében kellemes szenzációt keltett. A nép egyleti szavazás már délelőtt megkezdődött. De nem volt iránta va­lami nagy érdeklődés. Több, mint ezer tagja van a népegyletnek ós abból mindössze 154-en szavaztak le. Annak a jele ez, hogy a nópegylet tagjai nem akarták magukat exponálni egyik jelölt mellett sem. Máskor minden nagyobb emóció nélkül folytak le a népsgyleti választások, most meg érdeklődőit iránta az egész város. Találgatták, hogy Lip­ták Pál lesz-e ügyvezető alelnök, vagy pedig Zelenyánszky Mihály ? Mert e két jelölt által követett politika dönti el a Nép egy let jövendő sorsát. Azt tudja mindenki, hogy Lipták L. Pál bókeba­rát, Zelenyánszky Mihály podig még mindig a háborút akarja, ő még min­dig a „huncut az ur" álláspontján van. És vasárnap ő került ki győztesen a szavazásból. A közgyűlést Kristóffy József ve­zette, mint elnök. Megnyitó beszédében a földmives parasztság jövőjéről beszélt hosszasan. Hangoztatta, hogy a paraszt­ság politikailag való szervezésére szük­ség van. Utána Lipták L. Pál ügyve­zető alelnök megköszönte tisztviselő­társai nevében is a beléje helyezett bi­zalmát és bejelentette, hogy mandátu­mukról lemondanak, j A választás előtt még Kristóffy fi­gyelmeztette a tagokat, hogy minden személyes torzsalkodás nélkül tisztán csak az egylet érdekeit tartva szem előtt, ; ejtsék meg a választást. Ezután kezde­tét vette a szavazás, amelynek- ered­ménye a következő: Elnök lett Kristóffy József egy­hangúlag. Az alelnöki állás betöltésének L i p­t á k L. Pál kapott 69, Z e 1 e ny ánszki 80, B o h u s M. György pedig 5 szava­j zatot. Tehát Z3lenyánszki lett az ügy­vezető alelnök. Jegyző: Martincsek András,

Next

/
Oldalképek
Tartalom