Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) január-június • 4-51. szám

1913-06-22 / 49. szám

2 Békéscsaba, 1913 junius 22. foglalásukról ily hamarosan megfeledkeztek és most már csak a sajtószabadság fölösleges megvédelinezését tartják álszenteskedő feladatuknak, a sajtó féktelenség megrendszabályozásáról pedig hallgatnak ? Mindez onnét van, mert a koalíció ujabban fuzinnált vezóremberei ismét annak a kétszinü politika csinálásnak talajára ugrottak, melynek egyetlen erőforrást a demagógia ós egyetlen vágya azftlcsó népszerűség. bszerüségnek kétes za sohasem áhítozott káért, hanem mindig aes nagy érdekeiért lol a baj ós azon erős fség nélkül akar segiEnnek a értékű tapsav ós sohasem^onmÉ az ország egyetejj dolgozott. Látja kézzel kétérteli teni. Jól tudja, ffogy a komoly közvélemény is elavultnak tartja a 48-iki sajtótörvényt. Ehhez képest kertelés nélkül bejelentjük, hogy a kormány megfogja alkotni a s^jtóreformot. Ennek a bejelentésnek a tisztességes sajtó örvend legjobban Tisza hazafisága, államférfiúi fbölcsessóge kezeskedik arról, hogy az |ij sajtótörvény a valódi sajtószabadság ényegót érinteni nem fogja. Csak a [zabadság vad hajtásait fogja lemetszeni Crre valóban égető szükség van. füsaba és az egyházak Elvonta a segélyt. Helyesli a miniszter. A csabai egyházak nem tartoznak épen a leggazdagabbak közé. A róm. kath. egyház még aránylag elég jó áll. Az ág. ev. egyháznak van ugyan jelentékeny vagyona, de ezzel szemben kötelezettségei olyan nagyok, hogy az a nagynak látszó vagyon úgyszólván semmivé válik, ha a kötelezettségekhez mérjük. A reformátu

1 egyháznál vagyonról még alig beszélhetünk. A fiatal egyház csakis a társadalom egyértelmű, lelkes támogatásával erősödhetett meg annyira, hogy a mult évben csinos templomot ós paplakot építhetett magának. Úgyszólván az képezi minden vagyonát. Az izr. egyház szintén nem valami gazdag, úgyszintén a gör. kel. egyház sem. Ismervén a csabai egyházak szegénységét és méltányolva azokat az érdemeket, melyeket különösen az ág. ev. egyház szerez a népoktatás, Csaba kulturális fejlesztése körül: a képviselő- j testület már évtizedekkel ezelőtt elha- í tározta, hogy az egyházakat nagyság szerint bizonyos segélyben részesíti ós nagy terheiken ezáltal is könnyít. A segélyre különösen rá van utalva az ág. ev. egyház, amelynek 32 iskolát kell fentartania. Összesen évi 4146 korona segélyt kaptak a csabai egyházak. Csaba költségvetésében ez az összeg úgyszólván elenyészik, annak a fizetését az általában jómódú csabai nép meg sem érzi. És ennek dacára a folyó évi költségvetés tárgyalása alkalmával beléütött a csabai képviselőtestületbe a takarékosság : redukálta a kiadási tételeket. Különösen a kulturális kiadásokat nyirbálta meg, amelyeket pedig inkább emelni kellene évről-évre. A kulturális kiadások közé tartozott az egyházak segélyezése is. Azt meg teljesen törölte a költségvetésből a képviselőtestület. Egy-két gyönge, bátortalan hang az egyházak védelmére kelt ugyan, de hiába. A képviselőtestület csaknem egyhangúlag a segélyek eltörlése mellett foglalt állást. Pedig hát jól esett, különösen az ág. ev. és ref. egyháznak az a pár száz korona, ami a 4146 koronából reájuk esett. Az ág. ev. egyház nem is nyugodott bele a képviselőtestület határozatába, hanem fellebbezett ellene a törvényhatósági bizottsághoz. De ott sem akadt az egyházaknak pártfogója. Különben is ez az ügy már délutánra maradt, amikor gőzerővel, vita nélkül megy már a javaslatok előadása ós elfogadása. Igy törtónt, hogy a megyebizottság a képviselőtestületi határozatot jóváhagyta. De az ág. ev. egyház most sem nyugodott meg, hanem fellebbezett a kultuszminiszterhez is. A minisztériumban ez az ügy már régen feküdt. Csak a legutóbbi ág. ev. presbyteriumi ülésen lett az ügy szorgalmazására felkérve dr. Szeberónyi Lajos, Z s i r o s ^András és dr. Zsilinszky Endre. Most már nem sürgetik az ügyet, mert a miniszter döntése most érkezett le a vármegyéhez. E szerint a miniszter szintén jóváhagyta a két egybehangzó határozatot és az egyházaktól a segélyt elvonja, azzal az indokolással, hogy az egyházak vetnek ki adót. Igyekezzenek most haragban vagyunk. Ebben a házban lakik. Megállott a ház előtt az átellenes gyalogjárón ós fölnézett. Oszlopokal és töredezett szobrocskákkal diszitett régi ház volt, nagyon arisztokratkus külsejü. Faragott vascifrázatu kapuja fölött kovácsolt vasból remekbe készített erkély függött graciózusan. Körötte a falon fókeövü, kövér amorettek ingadoztak, gödrös karocskáikkal egy szeszélyesen kanyargó virágfüzérekbe kapaszkodva. Mindez kőből volt természetesen, de száz év előtti mesterek módjára nagy gonddal és finoman kifaragva. A homlokzaton megzöldült mozaikképecskék, a boldog falusi élet köréből vett derűs jeleneteket példázták, meghatóan naiv kezelésben. Mégis az egész ház inkább sötétes volt ós aggasztó tekintetű. Az ablakok alattomosan titkolózóknak tűntek előttem. Biberach megilletődve szemlélte a tizennyolcadik századbeli építőmester szelid képzeletének hajtásait. — Valami hallgatag nemesség, az eszközöknek előkelő egyszerűsége jellemzi itt a házakat, köröskörül, bármerre is tekints — mondta hajdani csavargásaim osztályosa elmélázva. — Figyeld csak, mily vastagok a falak, hogy elfoghassák a külső élet frivol lármáját. Az ablakokat vasból való spaletták zárják el. Csak a legfinomabb lelkek vonzódhatnak ezekhez a házakhoz. Itt lakik Anunziata. Itt lakik az ón hercegnőm, a szeretőm. Már alszik az erkély mögött. Két hete, hogy nem látott. Ki tudja? Talán álmában sir utánam ós magához szorítja a párnát, csodálatos karjaival. Talán a párna alatt van már a levél, amit nekem irt. És vár rám és hiv engem. Add ide a botodat. Gedeon. Ódaadtam a botot, mely nagyapámról maradt rám örökségül. Közönséges, görcsös bot, megsárgult ós repedezett csontgolyóval, igazán csak kegyeletből hordoztam már. Nem tudtam, mit akarhat vele ? A lézengő ritter lázasan, türelmetlenül megkopogtatta a kövezetet. Erős visszhang zúgott végig az utcán. Egy percre felhagyott a kopogással. — Most fölrezzen ós riadtan hallgatódzik. Lelép az ágyáról és papucs káit lábára húzza. Mindjárt ki fog lépni az erkélyre. Még nem tudja, hogy én hivom. Csak a köntösét kapja előbb magára, az uszályos, brokát köntösét. Ugy fog kilépni, mint egy királynő. Nem gyújt világosságot. Miért nem jön még. Igaz, a fátyolt csavarja a hajára. A haját nem szabad látni. De miért nem jön ? A bot nyugtalanul táncolt a kövezeten. Süketítő visszhang töltötte meg a szűk utcát. Biberach remegve, a lábujjára ágaskodva, egészen kifeszülve figyelte az emelet ablakait. Eszembe jutott, hogy le kellene fognom ezt a szegény, lázas bolondot ós melléje léptem. Ebben a pillanatban az erkély aj taja kinyillott. Egy karcsú, nagyon magas nő jelent meg tiszta, ragyogó fehérben, lebontott haja világított az intenzív holdfényben. Mögötte egy kövér férfi sötét hálóköntösóben. Csodálkozva, némán bámultak ránk. Nagyon elszógyeltem magamat. — Bocsánat, — morogtam hangtalanul — szegény fiu nem tudja, mit csinál, beteg. Megfogtam, hogy elvigyem onnan. Biberach összerokkanva állt ott, a feje valami lehetetlenül furcsa ós szánalmas mozdulattal a vállára ferdült. Ahogy megérintettem, előrebillenve megindult és lassú, bicegő lépésekkel távolodott. Még egyszer felnéztem az erkélyre, a nő halkan elkacagta magát ós vidáman megrázta a haját. A hálókabátos ur csendesen mondott valamit. Hihetőleg a rólunk alkotott véleményét közölte barátnőjével. A fehér hölgy kacagott. De Biberach ebből már semmit sem hallott. Groteszk árnyéka a har| madik, vagy negyedik ház falán im! bolygott tova. tehát az adó összegéből megélni és ne nehezüljenek ők is a község vállára, amelynek ugy is elég terhet kell cipelnie. A csabai egyházak tehát most már üthetik bottal a községi segélyek nyomát. Többé már nem igen fognak részesedni belőle, csak akkor, ha jön majd egy jobb kor ós vallásosabbak lesznek a képviselőtestületi tagok. Akkor talán még az eddiginél is nagyobb segélyt fognak kapni. Hogy azonban mikor lesznek vallásosabbak az emberek, azt nehéz megmondani. Azt hisszük, 1 gközelebb járunk a valósághoz, ha a kérdésre röviden, kategorikusan azt feleljük, hogy soha. Mezőberény és Köröstarcsa a gyorsvonat megállásáért. A kereskedelmi miniszter döntése. Mezőberény tudvalevőleg az Arad — Csaba - budapesti fővonal mentén fekszik. Meglehetősen közel van hozzá Köröstarcsa, amelynek lakói nagyon is rá vannak utalva a mezőberényi vasúti állomásra, mert csak azon keresztül jutnak érintkezésbe a nagyvilággal. Mezőberény azzal, hogy fővonal mentén fekszik, nagyon el van telve, úgyhogy neki nem is kell több vasút. Kitűnt ez például a Kunszentmárton— körösladányi vasút kórdósónól is. Mezőberény Szarvassal karöltve kijelentette, hogy neki nincs szüksége az uj vonalra, el lehet nélküle és nem is volt hajlandó a tervbe vett vasút költségeihez egy fillérrel „sem hozzájárulni. A vonalba eső Öcsöd, Békésszentandrás, Köröstarcsa és Körösladány egyhangú lelkesedéssel megszavazta a hozzájárulást, csak ez a két nemzetiségekkel te* litett község mondotta ki a lengyelek híres kifejezését, 3 w nye pozvolim"-ot. Ő miattuk az a szép ós életrevaló terv kútba esett. Pedig az uj vasutból épen Mezőberónynek lett volna legtöbb haszna. Az idegenforgalom lényegesen megnövekedett volna, mert az egész szarvasi járás nagy ós tekintélyes területével, szorgalmas üzleti szellemű népével Mezőberényen át jutott volna lcgkönynyebben a fővonalhoz s ugyancsak Mezőberényen keresztül közelitette volna meg a vármegye székhelyét és gazdasági közópponiját, Csabát is. A mezőberónyieknek ez a fontos érdek mellékes volt. Ök csak sajnálták megszavazni a tervező mérnököktől a vasút költségeire kért összeget, mert az pótadóemelkedést okozott volna. A mezőberényiek ezt nem akarták ós megakadályozták volna akármilyen csákányos förgeteg hullott volna alá a magas egekből. Jellemző a színmagyar Köröstarcsa és a vegyesfaju Mezőberény közötti óriási különbségre többek között az is, hogy Köröstarcsa képviselőtestülete még a vasút ügyének meghiúsulása után is fentartoita előbbi határozatát, csak azt a módosítást tette rajta, hogy a már megszavazott összeget hajlandó bárkinek megadni, aki Köröstarcsát Mezőberónnyel összeköti. Tehát a köröstarcsaiak áldozatkészségét még Szarvas és Mezőberény indokolatlan és helytelen állásfoglalása sem hűtötte le. A kunszentmárton — körösladányi vasút kérdésében tanúsított nagyon is meggondolatlan állásfoglalásért mintha a sors is büntetni akarná Mezőberónyt ós végrehajtójául a Máv. igazgatóságát küldötte volna ki. A mult évben ugyanis a Máv. igazgatósága a 601. ós 604. számú gyorsvonatok Mezőberényben való megállását beszüntette. Ez az intézkedés óriási konsternációt keltett Mezőberényben ós minden követ megmozgatott arra nézve, hogy a jelzett gyorsvonatok megálljanak. Röstellette, hogy a fővonal mentén fekvő népes községben két gyorsvonat csak ugy megy keresztül, mintha kutyabagos vagy Reszeke Piskót volna. Az ez ügyben indított akció azonban sikertelen maradt. A gyorsvonat megállásából nem lesz semmi. Most mondotta ki az utolsó szót a kereskedelmi miniszter, akihez Mezőberény és Köröstarcsa a gyorsvonat megállásáért folyamodtak. A miniszter a kérelmet elutasította azzal az indokolással, hogy a 601 és 604 számú gyorsvonatok benne vannak a nemzetközi forgalomba, tehát nagyon vigyázni kell arra, hogy késése ne legyen. Megállóhelyei számát épen ezért kevesbítették. Különben is — a leirat szerint — csak egy éve kapta Mezőberény a 605, 606 sz. gyorsvonatpárt; ezenkívül van még neki "két gyorsvonata, a 602, 603 számú. Ez a négy gyorsvonat tökéletesen elég ugy Mezőberénynek, mint Köröstarcsának, mert velők Budap°stet egy nap alatt megjárhatják. A szarvasi ág. bitv. ev- egyházközség köréből. A presbyterium ülése. A békési ág. hitv. ev. egyházmegye legnagyobb egyházközsége 'jun. 18-án, délelőtt tanácsülést tartott L i s k a János egyházi felügyelő és K e 11 ó Gusztáv igazgató lelkész elnöklete mellett. A nagy számban megjelent egyháztanácsosok tudomásul vették az előző gyűlés felolvasott és hitelesített jegyzőkönyvét, nem különben az elnökségének Zvarinyi János elhalálozására s ebből kifolyólag a szükséges intézkedések megtételére vonatkozó jelentéseit. Az elhalt lelkészözvegye f. évi dec. 8 ig élvezi a férje fizetését és a lakást, Mendöl Lajos főgimn. vallástanár egy negyedévre helyettesnek kéretett fel 200 kor. tiszteletdíj mellett. Az egyháztanács a máramarosi missió egyháznak 10 kor. segélyt utalványozott ; az iskolai könyvtárak megrendelésével az egyházi számvevőt bizta meg : tudomásul vette, hogy az egyházmegyei elnökség a kákái iskola felépítéséhez hozzájárul. Az országos ág. ev. tanárok ós tanítók egyesületének köszönő átirata a szives vendéglátásért is tudomásul vétetett s a tanítók mellékfoglalkozására vonatkozó kórelmek jóváhagyó elintézést nyertek. römmel vette tudomásul az egyháztanács a körlelkószeknek a tanévzáró vizsgák dicséretes eredményeire vonatkozó jelentéseit; a Szarvasi Hitelbank ós Szarvasi Takarókp. 100—100 kor., Komár György 30 kor. Szentandrási Takarókpénzt. 25 kor., Kis Mihály Pali 12 kor. Valkovszky Mihály 10 kor. Sü!e János 5 kor. Liska Gyula ós dr. Dancs Szilárd 4—4 kor., valamint a a szarvasi nőegylet 10 magyar énekeskönyv vizsgái jutalom dijak adományozásáért jegyzőkönyvileg is köszönetét nyilvánította. Elismerő lelkesedéssel vették tudomásul a közszeretetben álló egyházi felügyelőjének, Liska Jánosnak az előző ülésen bejelentett lemondásának visszavonását, amennyiken az akkor más véleményen lévők félreértették a felügyelőnek a negyedik lelkészi állás szervezésére vonatkozó javaslatát. Meggyőződve az egyházfelügyelőnek egyháza iránti jóindulatáról, testülelileg ós Írásban is kérték a lemondás visszavonására, biztosítva őt bizalmukról és tiszteletükről. A felügyelő a kórelemnek engedve kijelentette, hogy amig bizalmukkal megtisztelik, hü vezetője igyekszik lenni az egyházközség ügyeinek. Iskolaszóki tagokul a hivatalbéliek mellett Belopotocky István, Kita András, Medvegy György, Roszik György, Janurik Mátyás, Krsnyák János, Janurik M. Pál, Melis Pál, Kondacs András, ós Gutyán Mihály választattak meg. Tanítók közül Simkovics Pál a megyei közművelődési alapból 300 kor., növendékei 34 kor. könyvjutalomban részesültek. Huba János betegeskedő tanitó, amennyiben jun. végéig önként nem kéri nyugdíjaztatását, hivatalból nyuedijaztatik. Palkovic3 Mihály, Brózik Lajos és Piliszky János 25 éves tanítói jubileumuk alkalmából az egyháztanács által is üdvözöltetik. Előléptek az elhalt Ridegh János fizetésére Pataki János, lakására Piliszki János, annak helyére Jánovszky György s annak helyére külső iskolából Falusi Pál. Az egyház öt külső iskolába választ uj tanítót, előre is határozatilag intézkedett, hogy a katonai kötelezettségüknek eleget tett tanítók a választásnál e'.őnyben részesülnek. Egyházmegyei közgyűlésre a hivatalból levők mellé Simkovics István gondnok, Belopotocky István, Janurik M. Pál, Bányász János, Janurik Mátyás, Medvegy György küldettek ki, jegyzőkönyvi kivonattal pedig Valkovszky Mihály, Kondacs András, Krszuják János, Roszik György, Szrnka J. János és Fabriczi György bízattak meg. Zsinati kiküldöttek választása során Liska János felügyelő és Kelló Gusztáv ig. lelkész a legnagyobb elismeréssói emlékezve meg Haviár Dániel egyházmegyei felügyelő és Veres József esperes egyházi ügyekben kifejtett kiváló működéséről és érdemeiről, őket ajánlották egyhangúlag kiküldöttekül megválasztani. Ezzel szemben Medvegy György, Kelló Gusztáv szarvasi lelkészt és Bikády Antal orosházi országgyűlési képviselőt javasolta. Elrendeltetvén a titkos szavazás, Kelló Gusztáv 45, Bikády Antal 46, Haviár Dániel 18, Veres József 14, Liska János 2 szavazatot ka-