Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) január-június • 4-51. szám

1913-06-08 / 45. szám

Békéscsaba, 1913 junius 22, BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 8 ban. Az az ipartestületi jegyző, ha élet­fogytiglan megválasztják,gokkal nagyobb ambícióval és lelkesedóséssel néz a tes­tület ügyei után, mint igy, amikor bár­milyen lelkiismeretesen dolgozzék is, folytonosan ki van téve annak, hogy egyesek esetleges szeszélye folytán állá­sából kibukik. Az ilyen értelmű módo­sításnak nem lenne a testületre nézve semmi káros következménye. Hiszen az élethossziglan választott tisztviselőt is el lehet távolítani, ha kötelességének nem felel meg. Ez az egyetlen, amely lényeges az alapszabálymódositásoknál, ennélfogva ajánljuk az újból kiküldött bizottság figyelmébe. Az előljárósági ülésről az alábbi tu­dósításban számolunk be: Jelen vollak Timár Endre elnök majd Molnár János alelnök vezetése alatt F a c s i n a i Dezső alelnök, Hor­váth Mihály jegyző, Dhrin András pénztáros, dr. Tarján Tibor ügyóez, Lipták Galó PáJ, Bohu3 Pál, Csuvarszky Mátyás, Kiiment György, Kvasz Pál, Offenwagner Pá), Orvos Endre, Timkó András, Uhrincsok János, Uhrin Ádám, Varga Mihály, Viski Dezső, Dénes Bá­lint, Wieder Albert előljárósági tagok, továbbá a közgyűlés által kiküldött bi­zottság Könyves T. Kálmán veze­tésével. Timár Eadre elnök a megjelen­teknek szives szavakkal történt üdvöz­lése után bejelentette, hogy a közgyű­lés az alapszabályok módosítását hatá­rozta el. Ez ügyben tehát tenni kell valamit. Könyves T. Kálmán nem tartja helyesnek, hogy az egész elöljáróság tárgyalja le mindjárt első izben az alap­szabálymódositásokat. Ehhez behatóbb ós körültekintőbb munka kell. Ennél­fogva indítványozta, hogy az elöljáróság a közgyűlési kiküldöttek mellé még ad­jon néhány bizottsági tagot, akiknek kötelességük lesz az alapszabályokat pontról-pontra letárgyalni és a jövő előljárósági ülés elé a módosításokra vonatkozólag javaslatot tenni. Az elöljáróság Timár Endre el­nök, Horváth Mihály jegyző és dr. Tarján Tibor ügyész felszólalásai után hozzájárult az indítványhoz és az alapszabálymódositást végző bizottságba kiküldötte az elnököt, a jegyzőt és az ügyészt. A mult ülés jegyzőkönyve kapcsán Horváth Mihály jegyző jelentette, hogy a könyvtár rendezése folyamatban van és mihelyt több munka bekötése meg­történik, ; z értékes ipari szakmunkából álló könyvtár rendelkezésére fog állani a testület tagjainak. A jelentós tudomá­sul szolgált. Uhrin András pénztáros a testü­let április és május havi pónztárforgal­máról tett jelentést. Eszerint a testület bevétele a két hónap alatt 1404-88 kor. volt, kiadása 854 54 kor., a maradvány tehát 550 34 korona. Eit a jelentést is tudomásul vette az elöljáróság. Horváth Mihály jegyző a tag­forgalmi jelentést terjesztette elő, amely szerint a testületnek március végén 772 tagja volt, május végén pedig 782. Te­hát a testület tagjainak száma tízzel sza­porodott. Tanonc március végén 589 volt, május végén pedig 583. A lefolyt két hónap alatt a rendesnél többen nyertek iparigazolványt. Az. ipartestület tudvalevőleg meg­kereste a községet, hogy a munkáspénz­tár áthelyezése ügyében indított akció ját támogassa. A képviselőtestület dicsé­retreméltó elhatározással egyhangúlag megszavazott egy értékes telket a szék ház számára. E határozatot az elöljáró­ság örömmel vette tudomásul és elha­tározta, hogy szükség esetén küldöttsé­get is fog meneszteni az illetékes fölöt­tes hatósághoz. Timár Endre elnök bemutatSa az elöljáróságnak Uhrin András pénz­táros arcképét, amely Veres Gusztáv, a jeles ós tehetséges csabai festőművész igen sikerült alkotása. Az elöljáróság legnagyobb megelégedésének adott ki­fejezést a sikerült kép fölött ós a mű­vésznek jegyzőkönyvi elismórést sza­vazott. Horváth Mihály jegyző bejelen­tette ezután, hogy a tanoncmunkakiál­litásra eddig 80 tanonc jelentkezett kö­rülbelül 180 targygyal. Ez bizony nem sok, mikor Csabán a tanoncok száma megközelíti a 600 at. A mesterek jobban is serkenthetnék tanoncaikat a kiállítás­ban való részvételre. E bejelentés után az . elöljáróság a tanoncmunkakiállitás napjául szeptember 7-ikót tűzte ki, a kiállítás rendezésével pedig F a c s i n a i Dezső alelnököt, továbbá Kvasz Pál, Orvos Endre, Dénes Bálint, R e i s z Soma ós Lipták Galó Pál előljárósági tagokat bizta meg. Egy olasz ember uj cipőkészitési módot talált fel. Ez az uj cipőkószités az „Agó"-nak nevezett, csudálatosan erős ragaeztószerrel törtéDÍk. Az Ago j erősebben tart minden szegelósnól és j varrásnál ós nagyon meggyorsítja a munkát. Célszerűsége már többször be- ( igazolódott s Csabán F e 1 b e r Sándor cipész már kísérletezik is vele. A buda- ! pesti technológiai iparmuzeum igazga- ; tósága értesítette az ipartestületet, hogy ha kellő számú jelentkező akad, egy szakértőt készséggel leküld az uj talál­mány ismertetése céljából. Jelentkező bizonyosan akad elég ós igy nemsokára Csabán is lehet már Ago cipőt látni. M i c h n a i Pál, a csak némrég vá­lasztott irodatiszt meghalt. Az elöljáró­ság elhatározta, hogy családjának rész­vétót fejezi ki és egyben az állásra ki­írja a pályázatot. Az érkezett ügyiratok között külö­nös említésre méltó nem akadt. Még legfontosabbak az aradi kereskedelmi és iparkamara átiratai voltak egyes ala­pítványok és ipari ösztöndijak tárgyá­ban. Á testület vtzelősége < rz ösztöndí­jakról szó'ó érte.-iiést ketlő időben és módon juttatta az iparosok tudomására. Az érkezett ügyiratok tudomásulvé­tele után az előljárósági ülés véget ért. Zálogház Orosházán Lehet »becsapni". Bókésmegye mégis csak maradi vár­megye. Vagy maradi, vagy túlságosan gazdag. Azért kockáztatjuk meg ezt az állítást, mert az egész megyében nincs egy mákszemnyi kis zálogház sem. Pe­dig a zálogház, higyjók el, nagyon hasz­nos intézmény. Valóságos kultúrintéz­mény, amennyiben csak kulturközpon­tokban virágzik igazán. A kulturköz­pontokban, tetszik tudni, vannak diákok, jogász urak, gazdász urak, gimnázista, reálista, kereskedelmista urak, katona­tiszt urak, önkéntes urak. Ezek a leg­hűségesebb látogatói, valósággal fenn­tartói a zálogházaknak. Ha kissé meg­szorul a kapca, nem jönnek zavarba­Előkerülnek az emlókórák, emlókláncok, emlékgyütük, télen a nyári, nyáron a téli ruhák, a „fölösleges" fehérnemük ós repülnek, repülnek a zálogházba. Budapesten még jó is, mert ott az ál­lami zálogházakban a ruhákat gondoz­zák is moly ellen, amit a bohém diák­urak nem cselekesznek meg, ha a szek­rényükben maradnak a ruhák. Már csak a felsorolt adatok is eléggé igazolják, hogy milyen hasznos intéz­mény a zálogház. De nemcsak a köny­nyelmü fiatalemberekre nézve hasznos, hanem főképen hasznos a szegény em­berekre, akiknek hitelük nincs, kölcsön­adó jó ismerősük nincs. Ha valami baj van a háznál, előszedegetik a nélkülöz­hető, de értékkel biró tárgyakat és el­zálogosítják bizonyos időre. Kapnak rá pénzt, nem kell pirulva kunyorálniok ós pirulva lenyelniök az elutasítást. Békésvármegye tehát vagy. maradi, vagy gazdag, hogy nincsen benne zá­logház. A mult évben ugyan folyamo­dott egy gyulai özvegyasszony zálog­nyitási engedélyért. Az engedélyt meg is kapta, de a zálogházat ugy látszik nem merészelte megnyitni. Gondolta bizonyosan, hogy nem lesz elegendő forgalma az intézetnek. És ott nem igen is lett volna. A vidéki kis városok lakos­sága ugyanis nagyon szemérmes, szó­i gyenlős. Talán a föld alá is sülyedne mindenki a szégyenlő 1, ha valamelyik ismerőse meglátná a zálogházból ki­jönni. Pedig hát az nem szégyen. Tisz­tességes kölcsönt kap mindenki, ame­lyért megfelelő biztosítékot nyújt. Ennyi ! az egész. Kölcsönt felvenni pedig nem | szógyen Magyarországon sem, mióta 1 Szé chenyi István gróf megírta a „Hitel" c. könyvét. Sőt annyira nem szógyen a kölcsönzés, hogy Magyarország lakos­ságának 101 százaléka adós. Már a cse­csemő is 25 korona adóssággal jön a világra. Bizony, ugy el vagyunk adó­sodva. Gyula után most Orosháza kísérle­tezik egy zálogházzal. Orosháza élén­kebb helység, mint az örökösen álmos, kedélytelen Gyula_ és igy remény van arra, hogy a zálogház reuzálni fog. A zálogház engedélyezését K r a u s z Jenő ottani lakos kérte. A törvényhatóság pártolással terjesztette a kérelmet a pénzügyminiszter elé és egyben java­solta, hogy 3000 korona óvadékot kös­sön ki. Most érkezett le a válasz. E szerint a miniszter a felhozott indokok alapján engedélyt ad a zálogház fel­állítására, de csak 10,000 korona óva­dék ellenében. Egyben megállapítja la miniszter a kölcsönök után szedhető kamatot is. Eszerint értékpapírok után 8%, arany, ezüst tárgyak, ékszerek után 12%, egyebek után pádig 16% szed­hető. Ezeknél magasabb dijat szedni nem szabad, mert az a törvénybe ütkö­zik. Kimondja végül a miniszter, hogy ha a zálogház egy év alatt meg nem nyilik, az engedély a hatályát elveszíti. Orosházán tehát valószínűleg lesz már zálogház. Hol marad Csaba? Hát itt nincs vállalkozó szellem? Hiszen legalább ezren sóhajtanak fel Csabán, mikor e cikket olvassák: — Oh zálogház, jöjjön el a te országod! Az tehát kitűnően prosperáló üzlet lenne. A vízvezeték és csatornázás kérdéséhez. A szolnoki vizmü és csatornázás megtekintése. Egy város létére és modern vá­rossá való átalakulása szempontjából legfontosabb kérdés, annak csatornázás­sal és vízvezetékkel való ellátása. Már ismételten irtunk ennek a közegész­ségre, köztisztaságra ós tűzbiztonságra való hatásáról és még fogunk sokszor írni, mert e felette nagy horderejű kér­dést nem lehet máról holnapra meg­oldani. Nemcsak a pénzkórdós, hanem a mű helyes keresztülvitele, a vizszer­zós módszere is nagyon lényeges sze­repet játszik. A köztudatban már régen átment, hogy Csabán okvetlen szükséges a csa­tornázás ós vízvezeték. Hiszen csak végig kell menni a község legforgal­masabb utcáján: az Andrássy-uton. Lép­ten-nyomon bóditó büz csapja meg az orrunkat a vízlevezető árkoknál és az átereszeknél. Különösen a Dobay­drogériánál, az Ondroviczky háznál ós a fadepónál, — hogy többet ne említ­sünk. A bérházaknál és a legtöbb ma­gánházaknál a köztisztaság nagyon el van hanyagolva, a talaj pedig fekáliák­tól telitett. Igazán csodának mondható, hogy állandóan nincsen járvány, de azt a statisztika konstatálta, hogy Csa­bán sokkal nagyobb a halálozási arány­szám, mint Budapesten. Pedig Buda­pestnek nagy népessége, nagy gyár­ipara van, melyben való foglalkozás ugyancsak ártalmas az egészségre. A kedvező halálozási arányszámot csak vizvezetékónek és a csatornázásnak köszönheti. Meg kell ós meg fogják csinálni Csabán is a vízvezetéket. Hogy teljesen biztos adatok legyenek és ne csak a tervező mérnökök: Varga és Basch adatai álljanak rendelkezésre, hanem a valóságban az üzemet, a vízvezetéki telepet is lássák, Csabának a közért szí­vesen fáradozó néhány férfia: Kiss László főszolgabíró, Korosy László, Ádám Gusztáv, R ó t h y Béla, dr. Hollander Lipót, Wagner Jó­zsef, B o d ó József, Riegelhaupt kiváló bór- és lithinmos c gyógyforrás vm* <i bélyaglajtknái, Mroénynél, cnktrNtagtéfaél, rirtunyaél, enéffi­t*d fc té li f zÉi l rarvete tamtfriiáJ ttfctf hátán TMttatensMitasmijrtK. SCHVLTIS ÁSOSY a-ffi5í M l v 1 Gusztáv és lapunk kiadója pénteken Szolnokra utaztak, hogy a vízvezeték ós csatornázási müvet megtekintsék s adatokat gyűjtsenek. Szolnokon, e 30 ezer lelket számláló rendezett tanácsú városban három év előtt hozták üzembe a vízmüvet. Csaba sokkal gazdagabb Szolnoknál; ott azonban a város keres­kedelmi ós ipari politikát folytat. Ipar­vállalatai vannak. A villany, vizmü, csa­tornázás, gőzfürdő városi kezelésben van. Szolnokra érkezve, a szemle-bizott­ság a városházán, mely meg van rakva üzlethelyiségekkel, felkereste a polgár­mestert, dr. H a r s á n y i Gyulát. Ko­rosy főjegyző terjesztette elő a kórelmet, hogy a vízmüvet, csatornázást óhajtanák megtekinteni. A polgármester szívélye­sen teljesítette a kórelmet. A vizmü, mondotta, jól funkcionál, a csatornázás még csak rész eges, mert hát a szegény ember kétszer költ. Most bővítik a há­lózatot. Majd Ungár Dezső városi főmérnököt, ki a csatornázási müvet vezeti ós V á n c z a Mihály mérnökö f, üzemigazgatót bocsájtotta á bizottság rendelkezésére. A szemleuton elsőnek a szolnoki uj színházat néztük meg. Azok tervez­ték, kik a csabait. A szinház nagy elő­csarnokkal, hol a buffet is van, szép. A csabai ugyanolyan beosztású lesz, csakhogy a kivitelnél több a csin. A színházat a közművelődési egyesület építette, államsegéllyel. Kétszer hathetes idény van; most Mari házi kecske­méti társulata Játszik. Az óv többi sza­kában mozi-előadásra van bérbeadva évi 6000 koronáért. Da a bérlő tiz évre előre lefizetett 60,000 koronát. Innen a szolnoki volt várhoz, a Tisza partján épült vízmüvekhez men­tünk. Ez kapcsolatos a villamosmüvel és jóggyárral. A Tisza vize egy nagy kútba, onnan a vasbetonból épült derí­tőbe folyik. A bafolyásnál, hogy a viz keménysége megszűnjön, timsós-zsákok vannak elhelyezve. A derítés után a viz kavicsrótegen átszűrődve kutakba jut, innen pedig a vasútnál felépített víz­toronyba nyomják fel. A víztorony 26 köbméter viz befogadással bir. A víz­fogyasztás télen naponta 1300 kmtr, most nyáron padig már 1800 köbméter is elfogy. Az utcákat naponta kétszer lo­csolják. A vizdij szobánként 6 korona, átalányban 4 korona, de az is, ki házába a vízvezetéket nem vezette be, szobán­kint, mivel a közkutat használja, 2 ko­rona dijat tartozik fizetni. A vízvezeték 8000 házba van már bevezetve. Mikor a vizüzem megindult, alig volt 3000 házba bevezetve. Havonkínt 30—40 házba történik most is az installálás. A vizmü jól jövedelmez, mert a város az utcai locsolásnál felhasznált vizért nem fizet. A vizfelemelóst a villamosmü szol­gáltatja. Ez a mü is jövedelmező teljes nappali üzem mellett. Nagy fogyasztója az államvasút, mert évente 18,000 ko­rona a villamszámiája. Csabán nagyon spórolnak, itt csak évi 1300 koronát fizetnek. A most még nem jövedelmező jég­gyár megtekintése után kocsin a szol­noki művésztelep kiállításának megte­kintésére indultunk. Park közepén, na­gyon szép ez a művész telep. A park­ban a szolnoki csata emlókere Damja­nics szobra ; ott van a király által ado­mányozott Anonymus szobor modellje és Vlasics Gyula mellszobbra felállítva. Hat teremben állították ki képeiket a telepen dolgozó festőművészek, közöt­tük földink: Vidovszky Béla is. A csabai kiállítás óta óriásit haladt a mű­vész. Az ő terme tartalmazza a legszebb képeket ós nagyon sok kópét 7 meg­vették. Jóval elmúlt dél, mikor a kiállítás­ról távoztunk. Ebéd után ismét a város­házára mentünk, hol a vízvezeték pénz­ügyi költségeit Váncza müigazgató,a csatornázás terv- és részletterveit padig Ungár főmérnök apró részletekre is kiterjedő magyarázata mellett tekintet­tük meg. A csatornázás csak a város fele részén van még készen, a másik rész bekapcsolási tervén most dolgozik a főmérnök. A betoncsatornán az eső ós szennyvíz, a Tisza gátja melletti medencébe jut, honnan ha a vízállás kicsi, a Tiszába folyik, ha magas a víz­állás, szivattyúzással átemeltetik. Szolnokon most nagyarányú köve­zés is folyik. A vasúthoz vezető hosszú ut közepén keramit-tégla, két oldalt aszfalt, a járda mindenütt aszfalt. Eddig cement volt a gyalogjáró, de ró mm ód töredezett ós szótrepedt Szolnok városa az utcák kövezésére olyan szabály­rendeletet alkotott, hogy közgyűlésen az illető utca bármely lakója kórheti a kikövezóst és azt a város az illető utca háztulajdonosai költségére kikövezteti. A költséget öt óv alatt köteles lefizetni. Tessék Csabán ilyen szabályrende­lettel előállani. Annyit felebbeznónek,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom