Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) január-június • 4-51. szám

1913-05-29 / 42. szám

2 BÉKÉSMEGYÉI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1913 május 29. vonalak kikövezósóre. Ilyen értelemben meg kell keresni a takarókpénztárakat. A közgyűlés dr. Hollaader indít­ványát Korosy főjegyző felszólalása után elfogadta. A kapott pénzből első­sorban a Berényi ós a vágóhidhoz ve­zető utat fogják kikövezni. A villamos mű tótelénél K r a s z k ó Mihály sürgette a közvilágítás fejleszté­sét. Nagyon sok utca van még vilá­gitatlanul, különösen a perifóriákon. Amint a zárószámadásból látja, marad­vány van, azt az összeget tehát fordítsa a község a sötét utcák kivilágítására. Dr. Székely Lajos abban az ér­telemben szólalt fel, hogy a közvilágí­tás költségeire felvett 17.000 koronát emelje fel a képviselőtestület 20 000 koronára. Kiss László főszolgabíró a köz­biztonság szempontjából kívánja a sötét utcák kivilágítását. A vita folyamányaként a képviselő­testület elhatározta a közvilágítás foko­zatos fejlesztését. Először az Óázöllőre kerül majd a sor. A felhangzott viták után a képvi­selőtestület a zárószámadást elfogadta. A belügyminiszternek az 1910. évi gyámpénztári mérleg tárgyában érke­zett leirata tudomásul szolgált. Érdekes leirat érkezett a kereske­delmi minisztertől a gerendási rakodó tárgyában. Erről már többször irtunk. A gerendási gazdáknak régi óhajuk már, hogy az ottani állomáson rakodó ló.esittessók. Nemrég ez a kérdés a kép­viselőtestület elé került, amely felter­jesztést intézett a rakodó érdekében a kereskedelmi miniszterhez. Most a mi­niszter válaszolt, hogy hajlandó a ra­kodót létesíteni, ha biztosítja a község, hogy ott évente 350 w ggon teherrako­mány lesz. Ha nem lesz annyi, a köz­ség vagy az érdekeltek tartoznak min­den hiányzó kocsi után 20 koronát fi­zetni. A képviselőtestület utasította az elöljáróságot, hogy az érdekelt gazdák­kal lépjen érintkezésbe és a nyerendő információk alapján válaszoljon a mi­niszternek. A felterjesztésben azonban kérje, hogy a 20 korona poenálótól áll­jon el a miniszter. A postapalota ügyében legutóbbi leiratában azt kívánta a miniszter, hogy szükség esetén adjon a község kárpót lást Hrabovszki Jánosnak, akinek Oros­házi-utcai telkét tudvalevőleg a posta­kincstár meg akarta venni. Hrabovszki 3000 korona kártérítést követelt, a kép­viselőtestület azonban 2000 koronát sza­vazott meg számára. A Vigadó ujjáópitósónól megint költ­ségek merültek fel. A fűtési berende­zésre ugyanis 4400 korona, a parketti­rozásra pedig 6600 korona kell. A képviselőtestület többsége nem szívesen hallgatta ezt a bejelentést. B o­h u s M. György és dr. Székely Lajos hangoztatták is, hogy kényszerű­ségből szavazzák meg a szükséges ösz­szeget. Végeredményben mégis csak megszsvazták. A folyó kiadások fedezésére a föld­adó pénztárból 40,000 korona ideigle­nes kölcsön felvételét határo ta el a képviselőtestület. A kórháznál már égetően szükséges gondnoki lakás és gazdasági épületek költségeire a 25,000 koronát megsza­vazta a képviselőtestület. A Csabai Athletikai Klubnak a mult alkalommal felajánlott telket telekköny­viig is a Klubra irták. Az építőipari téli tanfolyam igazga­tóságának szokásos jelentése tudomásul szolgált. Láng Ferenc, a „Fiume" jelenlegi bérlőjének a szerződését, mint már va­sárnapi számunkban is jeleztük, meg­hosszabbította 6 évre a képviselőtestü­let. Egyesek sokallották a 6 évet és csak 3 évre akarták a szerződést meg­liosszabbitani, de a többség, méltányolva Láng érdemeit és helyzetét, a hat éves meghosszabbítás mellett foglalt állást, azzal a megszorítással, hogy esetleges átruházásnál a szerződés megszűntnek tekintetik. A katonabeszállásolásórt járó dijakra vonatkozólag a tanácsnak vasárnapi számunkban már ismertetett javaslatát elfogadta a képviselőtestület. Néhány kisebb jelentőségű ügy el­intézése után a közgyűlés véget ért. Ui választás lesz a gyomai kerületben. Jelölő gyűlés Gyomán. Nagy József a gazdapárti jelölt. Országszerte nagy feltűnést keltett K o v á c s Gyulának, a gyomai kerület híres képviselőjének az az elhatározás?, hogy mandátumáról lemond. A lapok különfóleképen kommentálták ezt az elhatározást. A legtöbb újság arra az álláspontra helyezkedett, hogy Kovács lemondását nem kell komolyan venni csak bizalmi nyilatkozatot akar az által választóitól kicsikarni. Ezt a véleményt megerősítette az, hogy Kovács a lemon­dás legszélesebb körben törtónt kol­portálása dacára se jelentette be hiva­talosan lemondását a Ház elnökének, gróf Tisza litvánnak. Később aztán kiderült, hogy a Kovács elha'ározása komoly, hogy ő lemond a mandátu­máról, mihelyt a kerület meg tud álla­podni az utódjában. Kovács ugyanis, érthető módon, nem szeretni, ha az utódja a munkapártnak valamelyik osz­lopos tagja lenne, ha mindjárt állam­titkár is az illető. Pedig bizony a gyomai kerületnek nagy szüksége volna már egy befolyásos képviselőre. Örö­kös ellenzékieskedésével azt érte el az a szép, hatalmas, értelmes, okos ma­gyar néppel megrakott kerület, hogy mostoha gyermeke az államnak, nem kap úgyszólván semmit. Az egész ke­rületben nincs .például egyetlen közép­iskola sem, pedig nagy szüksége volna I reá. Egy befolyásos politikus a fenn­álló hiányokon nagyon könnyen tudna segíteni. Mivel Kovács Gyula a leghatáro­zottabbban ragaszkodik lemondásához, a kerület vezető fórfiai vasárnap dél­előtt értekezletet tartottak Gyomán a függetlenségi kör helyiségében. Az ér­tekezlet iránt nagy volt az érdeklődés. A nsgy kerületnek csaknem valamennyi községe képviseltette magát, csak Do­boz és Koüdoros maradtak el. Azokból ugyanis meglehetős körülményesen le­het eljutni Gyomára. A jelölő gyűlés nívóját emelte az is, hogy részt vettek rajta Kovács Gyula, Szabó István (nagyatádi) ós Herczegh Sándor országgyűlési képviselők is. Kovács Gyula tudniillik azt szeretné, ha az utódja szintén a függetlenségi és 48-as gazdapárt tagja lenpe. A zsúfolásig megtelt tágas terem­ben lefolyt jelölő gyűlést Gálos Be­nedek nyitotta meg, akinek indítványára a jelenlevők egyhangúlag Ő s a p a y Lajos endrődi gyógyszerészt választot­ták meg a jelölő gyűlés elnökévé, jegy­zőjévé p?dig Szilágyi Ferencet. Ösapay Lsjos a gyűlés vezeté­sére Szabó István országgyűlési kép­viselőt kérte fel, mint teljesen indiffe­rens embert. Szabó István elfoglalván az el­nöki széket, lelkes beszédet tartott a jelenlevőkhöz, amelyben buzdította a szavazókat, hogy caak függetlenségi és 48-as gazdapárti képviselőjelöltre sza vazzanak, mert a gazdatársadalom, a nemzet gerince nincs még kellőképen képviselve a parlamentben. Leghelye­sebbnek tartaná, ha kerü'etbeli embert válási tanának meg képviselőnek. Erre való tekintettel azt indítványozta, hogy mindegyik község küldjön ki két-két bizalmi férfiút, akik üljenek össze és a viszonyok kellő mérlegelése után álla­podjanak meg a jelölt személyében. Ezt az indítványt a gyűlés elfogadta. A szükebbi értekezlet tagjai a következők lettek: Gyoma: Gálos Benedek, Kruchió Albert. a nők diadalmas ismerője, könnyű, kusza, asszonyi lelkek titkainak gya­korlott megsejtője, kiolvasta Mimóza szeméből, hogy a fiút szereti. — Én már megöltem egy fiút, — szólt lassan, komoran — Akkor ón is fiatal voltam, harminc éves. — Jenő csak huszonnégy — sóhaj­tott Mimóza. — Az is huszonnégy volt. Mig vele nem találkoztam, enyém volt min­den asszony, akit akartam. Szép vol­tam, daliás és bátor. Éjszaka asszony miatt egy vármegyén át lovagolni, az nekem semmi sem volt. — Van fényképe abból az időből? Be szeretném látni. — Van, majd elhozom. Azt hozom el, amelyiken vadászruhában vagyok. Magas csizma, magyaros szük nadrág, báránybőrrel béliéit dolmány. Bikszády hangja csengett. Az öreg­ség és megalázás jelenéből visszarepült a múltba és vad, szerelmes emlékeinek erejéből próbált erőt meríteni. Mimó?a feszülten csüngött ajkán és ez is tetszett Bikszádynak. — Akkor egy szép asszony ked­vóért vadásztam. Feljött ho-zám Pestre is. Soká ellentálltam, mert az ura jó barátom volt De az asszony levett a lábamról. Egyszer aztán elhid güit. Tudtam, hogy amilyen asszony, nem a tisztessége miatt, hanem valami más férfi miatt fordul el tőlem. Akkor csal­tak meg először. Lementem a vadá­szatra és megismertem az uj férfit. Szelid, kedves, szőke fiu volt, valami gazdászgyerek. Ittunk, összeverekedtünk, párbajban keresztüllőttem a szivét. Hosy sirt az asszony utána. Én is sírtam Da meg kellene halnia, mert utamba állott! Az utolsó szavakat emelt,.fenyegető hangon mondta Bikszídy. Öklét víz­szintesen felemelte, vizsgálta reszket-e, tudna-e még biztosan célo?,ni. Vad el­képzeléssel ott látta magát a cinkotai erdőben, szemben az uj fiúval. Szép, fiatal gyerek, hogy fog utána sirni az anyja! Eldördül a lövés és fiu átlőtt szívvel, arccal előre zuhan a gyepre. Mimóza sirni fog a félelemtől, vacogva omlik a karjaiba s az övé lesz, egyedül az övé. Megharcol Mimózáért, mint egy lovag, mint egy diadalmas himszarvas, aki a szarvaival kitaszítja a vetély­társa beleit. És Mimóza ott kuporgott a sző­nyegen, mosolygott ós gyöngéden him­bálta a brilliánsokat, a nap tüzébe tar­totta őket és gyönyörködött bennük. Nem is hallotta, miket szavalt öreg udvarlója. Bikszády szégyenkezve vette le róla szemét. Tekintete a tükörbe tévedt, ahonnan egy pirosarcu, agg szatír hu­nyorgatott vissza rá. — Ősz fecsegő! — szólt rá a tükör­beli szatír. — Vadász, párbaj, hims?ar vas!? . . . Mit pózolsz, vén bolond, fogatlan oroszlán. Mimóza a tükör elé állott ós fel­rakta a brilliánsokat. Telt, fehér Dya­kára rakta az aranyláncot, amelyen ék­köves nyakék lógott, azután a karjára csúsztatta a brilliánsokkal kirakott kar­kötői. Aztán megfordult ós Bikszády felé tárta a karjait. Fejét lehajtotta és mosolygott. Hálásan, alázatosan gyer­mekesen. — A tied vagyok, súgta. Bikszády a karjaiba zárta Mimózát. — Mi lenne, ha nem lennél az enyém ? — mondta zihálva. — Szürke­ség, hidegség, egyetlen, gyors zuhanás a sir felé. — Ne, ne beszéljen igy — inon­dtoa a nő és meleg, puha kezét a I szájára tapasztotta. Aztán cibálta a sza­kállát pajkosan, szerelmesen. Bikszádynak könny szökött a sze­mébe. A halálról való gondolat össze­ölelkezett szerelmes gerjedelmével. ­Lehet-e szebb vég, mint édesen meg­semmisülni? És kell-e egyéb? — Szeretsz-e engem? — kérdezte a leánytól. — Szeretlek. — Nézz még egyszer a szemembe. Mimóza elfordította a fejét. — Azt a másikat szereted, azt a fiút — Nem — sóhajtott a leány. — Azt a fiút, aki szép, fiatal és hozzád való. — Nem, nem. — Hazudsz, hazudsz Mimóza. Esküdj, hogy nem hazudsz. — Ne kínozzon — szólt a leány ós sürün omlottak könnyei. Átölelte Bik­szády nyakát, és fejét ősz szakállára fektette," mint valami párnára. — Nem haragszom — mondta eny­hén Bikszády. — Már nem haragszom. Mondd, milyen a szeme? — Kék — felelte Mimóza mohón. — És a haja? — Barna. — Karcsú? — Igen. — Mondta, hogy szeret? — M^g nem mondta. Bikszády felvetette a fejét. Az ab­lakra nézett'. A függönyök nyílásán át melegen, hatalmasan omlottak be a nap sugarai. Ki irigyelné, hogy másnak is jut a napsugárból ? Az életből, az öröm­ből és a szerelemből? Öreg ember, a sir felé járó, mit törődöl azzal a fiúval ? Vedd szívesen, amit a szerencse és Mimóza juttatnak neked. Élj a percnek, melyben a lány rád pazaro ja aranyos ifjúságát. Halálod előtt légy bö.'cs. — Bölcs leszek — mormogta büszkén Bikszády. És gyámolat'anul összeros­kadva, mámoros odaadással zihálta Mi­móza fülébe: Légy jó hozzám. Kérlek, légy jó hozzám. Endrőd: Ősapay Lajos, Kalmár Vince. Mezőberény: Kollár János, Winter Ádám. Köröstarcsa: Pardi János, Puskás László. Körösladány : R Pap Sáüdor, Se­leczki Gábor. Szeghalom : Dr. Makai Márton, Nagy József, Ambrus Imre. Vés .-'tő: Fazekas Mihály, S vetics Rezső. Kondoros: Kevicky László, Füzesgyarmat: Nagy A. í r re, V. Nagy Gergely. A megválasztottak visszavonultak és tanácskoztak sokáig, de nem tudtak egyértelmű megállapodásra jutni. Az öreg Kollár János végre is megunta a dolgot, a nagy terembe lépatt ós el­kiáltotta : — É'jen Kovác3 Gyula! Minek nekünk más jelölt! Az egész terem lelkesen éltette Kovács Gyulát, aki felállott és ismé­telten kijelentette, hogy lemondási szán­déka megváltozhatatlan. Végre sikerült a delegátusok érte­kezletének megállapodni a Puskás László koröstarcsai közgyám szemé­lyében, aki azonban dacára a vele szemben megnyilvánuló szimpAtiának és Szabó István szép kérlelő beszédé­nek, egyáltalában nem volt hajlandó a jelöltséget elvállalni. Dr. M a K a i Márton ekkor felállott ós hatásos beszédben kérte Kovács Gyulát, hogy ne mondjon le a mandá­tumáról. Beszédében az ő közismert szokása szerint nem valami hizelgően nyilatkozott a hatóságokról, különösen pedig a szolgabirákról, Kovács Gyula talpraesett beszéd­del válaszolt a dr. Makai felszólalására Mindenekelőtt védelmébe vette a jelen­levő dr. Konkoly Tihamér főszolga­bírót és Kiss László szolgabírót, akik a hatóság szerepót mindenki megelé­gedésére töltik be. Lemondását külön­b3n fenntartja és kéri a jelölő gyűlést; hogy állapodjék meg valakinek a sze­mélyében. Ekkor újból kapacitálták Puskás Lászlót, do az csak nem fogadta el a jelöltséget. A jelölő gyűlés ennélfogva eredménytelenül végződött. Szabó István országgyűlési képvi­selő a sikertelenség dacára tudott ta­lálni alkalmas jelöltet a kerületben. Táviratilag értesített kedden délután bennünket, hogy talált már jelöltet. A jelölt pedig N a g y József tekintélyes szeghalmi gazda. Az fog fellépni Ko­vács Gyula lemondása után független­ségi 48 as kisgazdapárti programmal a gyomai kerületben. Kovács Gyula most már bejelenti lemondását a képviselőház elnökének. A gyomai kerületben tehát nemsokára ismét megkezdődik a választási harc. Támadás a gyomai főszolgabíró ellen. — Vita a megyei árvaszék körül. — Érdekes köriratok. — A megyei közkórház bajai. — Kisebb ügyek. Tegnap, szerdán tartotta közgyűlé­sét Békésvármegye törvényhatósági bi­zottsága. Mint a májusi közgyűléseknek rendesen, ennek is hatalmas tárgy­sorozata volt. Az előjelekből azt lehetett következtetni, hogy ez a közgyűlés csendes, sőt unalmas lefolyású lesz, viták nem igen fognak előfordulni és mégis a délelőtt folyamán számos tar­talmas vita hangzott el. Leghuzamosabb vitát a megyei tisztviselők és községi jegyzők nyugdijszabályrendelete provo­kálta. Erről lapunk más helyén külön cikkben számolnnk be. Az alispáni jelentós kapcsán dr. Makai Márton szeghalmi ügyvéd heves támadást intézett dr. Konkoly Tiha­mér gyomai főszolgahiró ellen, aki szerinte túlságosan is szereti éreztetni a hatalmát mindenkivei ós vele is érez­tette. Dr. Makai ugylátszík, Áchim L. András utódja akar lenni abban a

Next

/
Oldalképek
Tartalom