Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) január-június • 4-51. szám
1913-05-22 / 40. szám
Békéscsaba 1913. május 11. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 283 nietek, a franciák, e nemzetek tudják ma értékelni a fametszést. Nálunk már nem is tanítják. Látja, ilyen Magyarország. És aztán Ieköteléző szívességgel vezetett végig a művész a tágas termen, amelynek falai tele voltak szebbnélszebb remekbe készült csipkemunkákkal. Ablakfüggönyök, sálok, zsebkendők gyönyörű magyar stilü mintázatokkal. Készítési módjukat maga Bálint Benedek találta ki ós szabadalma is van rá. A mintázatok is az ö tervezései. Ezek a gyönyörű tüll csipkemunkák „székely csipke" név alatt vannak forgalomban ós már nagyon kedveltek. — Dicsérik mindenfelé ezeket — mondotta a művész — csakhogy nem igen veszik. Pedig ami szép, az nem lehet drága. Nem bizony. Rendkívül érdekesek a terem asztalain elhelyezett székely slöjd munkák, amely megint Bálint Benedek specialitása. Vannak közöttük kis faliszekrónyek, gyertya, csemege, gyufa, pipa tartók stb. Valamennyinek lapján magyar motivumu falégetések. Bámulatos ügyességgel vannak a görbe fagailyak, gyökerek kiképezve. Hol kigyó, hol sárkány, hol szalamander fejet faragott ki belőlük a művész, meghagyva a természetes görbülóst vagy elágazást, amivel csak növelte a famunkák tartósságát. Nagyon tartalmasan telt el az a másfólór'a, melyet a Bálint Benedek uagyérdekü kiállításán töltöttünk. Jó lélekkel bjánljuk mindenkinek, hogy nézze meg, ne sajnálja a fáradtságot. Uj szépségekkel telik meg a lelke és büszkeséggel a szive amiatt, hogy olyan iparmüvószetünk van, amilyennel a világ egy nemzete sem dicsekedhetik. Az „Aurora'' bemutatkozása Egy nagysikerű estélyről. Pár hónappal ezelőtt néhány irodalom ós művészetkedvelő ember „Aurora" cimmel irodalmi és művészeti kört alakított. Ismerve a csabai viszonyokat, a legtöbb ember gúnyos mosollyal fogadta az alakulás hírét ós már a kezdet kezdetén keresztet vetett az Aurora körre. Azokat a lelkes embereket nem csüggesztette el a lekicsinylés. Dolgoztak lelkesedéssel, szakadatlanul és eddigi munkálkodásuk eredményét szombaton egy nagysikerű estély keretében a csabai közönség elé tárták. Az estély minden tekintetben magas színvonalú volt és a jelenlevő nagyszámú intelligens közönség azzal a meggyőződéssel távozott róla,5 hogy az „Aurora" Csaba kulturális haladásának egyik legnagyobb hatású előmozdítója lesz ós hogy azok az ideális lelkű emberek, akik megalkották, akiu élén állanak és dolgoznak, méltók e város polgárságának elismerésére. A polgári fiuskola tornatermében diszes közönség jelenlétében lefolyt estély programmjának mindegyik pontja kiváló volt. Különös dicsérettel kell azonban megemlékeznünk a dr. S ü d y Ernő vezetése alatt álló zenekarról, amely ezen az estén az igazi művészetet szólaltatta meg a pódiumon. Már a református estélyen is kiválót produkált a zenekar, de az Aurora estólyén valósággal remekelt, úgyhogy a megértő közönség alig tudott betelni a klasszikus zenének igaz gyöngyeivel. Az estélyről az alábbi tudósításban számolunk be: Dr. Reisz Miksa elnök tartalmas szép megnyitó beszéde vezette be az estélyi. A megnyitó igy hangzott: Tisztelt hölgyeim és uraim ! Amidőn az Aurora-kör első nyilvános ünnepélyes működésével bemutatja magát a nagyközönségnek, szívből üdvözlöm mindazokat, kik erkölcsi és anyagi áldozatot nem kímélve, fáradozásukkal, rokonszenvükkel célunk elérésében segítségünkre voltak. Nagy szükségünk van a rokonszenves támogatásra, mert jól tudjuk, hogy az egyes ember ereje, tegyen az bármily nagy, nem elógséges közcélok megvalósításához. Korunkban, amidőn bajaink főoka az önfegyelmezés teljes hiánya, az erők ós érdekek túlbecsülése, a kíméletlen önzés, mely az ellentéteket a végtelenig kiélezi, e mostoha korban az Aurorakör olyan millieube óhajtja vezetni közönségünket, mely az idealizmus nemes és szép céljaihoz visz, s igy jogosan számítunk a müveit társadalom támogatására és közreműködésére. Egyesületünk pedig, mint azt alapszabályai is mutatják, nagy célt tűzött ki maga elé : kiegészíteni akarjuk azt a kulturmunkát, amit a Muzeumegyesület, annak alapitói ós vezetői immár több, mint egy évtizede csendben, zajtalanul, de annál intenzivebben folytat, akinek szives vendégszeretetét a jövőben mi is fogjuk élvezni, amidőn a kultúrpalotába mi is bevonulhatunk. A Muzeumegyesület célja: kultiválni a komoly tudományokat, összegyűjteni mindazon művészi, régészeti, történeti, természeti ós néprajzi emlékeket, melyek a község körében megtalálhatók ős megszerezhetők. — A mi célunk ápolni, kultiválni mindazt a szépet és művészit, amit a jelen nyújt, A Muzeumegyesület a multat akarja összeköttetésbe hozni a jelennel, mi a jelen kultúráját akarjuk közelebb hozni ós megosztani a közeilel. Ápolni akarjuk az irodalmat, foglalkozni kívánunk a képzőművészetekkel és gyönyörködni a zene lelketnemesitő hangjaiban, gyönyörködni akarunk költők és irók képzeletének alkotásaiban ós az ő példájukon okulva, akarjuk a magunk írását csiszolni ós mind művészibb tökéletességre emelni. Tanulmányozni akarjuk festők, szobrászok, építészek művészi alkotásait ós e tanulmányok nyomán fejleszteni a magunk művészeti meglátását. Mérhetetlen a szellemi előny, ami ebből származhatik, oly haszon azonban, amit egyszerű számokkal kifejezni nem lehet. De hiszen ki tudná számokban feltüntetni az eső, a harmatcsepp üditő hatását, avagy a tavaszi napsugár üdítően teremtő erejót ? Schiller, a nagy német költő jellemezte legméltóbban a művészet hatását, mondván, hogy a szép szüli a jót, a jó az igazat és mindhárom a lélek harmóniáját. Tisztelt hölgyeim és Uraim ! Egyesületünk jeligéjét ós cimét a mythologiából vette. A régi görög mythologia szerint Aurora, helyesebben Eos, a hajnalodás istennője minden reggel kiemelkedett az Óceánból ós kétkerekű bigáján befutva az égboltot, hirül adta minden halandónak ós halhatatlannak a nap felkeltét. Adja Isten, hogy városunkban a mi kis egyesületünk a művészet szeretetének, a szép keresésének a hajnala legyen. Sugarai ne csak olyanok legyenek, mint a Röntgen-sugarak, melyek a testet átvilágítják, de azokból az X-sugarakból is jusson nekünk, melyek a lelket megvilágítják. Ez az óhaj tölti el lelkemet, midőn egyesületünk első szereplését ünnepélyesen megnyitom. A zugó tapssal honorált megnyitó beszéd után a zenekar Beethoven „Egmont "-nyitányát játszotta. Az előadás magas színvonalon állott. A zenekarnak mind a tizenkét tagja nagy tudással, művészi megértéssel interpretálta a klaszszikus zenemű szépségét. A közönség nem is fukarkodott elismerésének kifejezésével. D o n n e r Lajos a kör nagytudásu diszelnöke: „Esztétikai kulturánk" címen tartott nagyon magvas felolvasást. Az Auróra — mondotta a fölolvasó — az élet minden nyilvánulásában az esztétikai érdek védelmét, ápolását és diadalra juttatását tűzte ki célul abban a körben, melyre hatása kiterjedhet. Evvel működése belekapcsolódik abba az országos törekvésbe, mely a társadalom közreműködésével az állam minden polgárát be akarja vonni a nemzeti közművelődés áramlatába, mert a szabadoktatás terjeszti ugyan az ismereteket, a vallásos irányú társulatok az erkölcsöt, a jót propagálják, de a tömeget lassanként az ipari és művészi alkotásnak, a szép kultuszának terére is kell terelgetni, mert ugy az egyesek, mint a belőlük megalakuló közösségek sajátos szellemének megérzékitése ott végződik, ott fejezi be körfutását, ott válik teljessé. Ezt az egyesület el akarja érni a mükedvelós ólónkitésóve), egyoldalúsága megszüntetésével, ott, hol hézagai mutatkoznának, azok betöltésével, munkálni kívánja továbbá az esztétikai tájékozódás megkönnyítését, kapcsolatban igazi műtárgyak szemléltetésével ós magyarázatával, a művészi produkció előmozditáj sát, mindezt abból a szempontból, hogy a hely és környezet szelleme is visszatükröződhessék az élet és termelés formáiban, hogy az is megtalálja nemesebb kifejezését. A vidék kulturája kell, hogy hozzánőjön a fővárosihoz, csak igy alakulhat ki az igazi nemzeti stil, amely nem merül ki a népiesben és középkoriasban. Kezdődik s észlelhető ez a folyamat, már jó ideje nálunk is; kimutatható megyei költőinknél (Nilnek, Zvarinyi Szilárdnak jellemzése) íróinknál, művészeinknél, müiparunknál, sőt a virágkertószetünkben is stb. Szükséges a vak utánzás gátolása, az önállóság előmozdítása, annak a megbecsülése, ami a magunké. Az izlós színvonalát emelhetik sorozatos előadások a nemsokára megnyíló közművelődési házban. A közönség lelkesen ünnepelte a felolvasás után Donner Lajost. Ezután ismét a zenekar lépett a dobogóra ós eljátszotta Suhubert H-moll ! szimfóniáját dr. Peszkár Jen*) ve! zénylete mellett. A közönség alig tudott betelni a mü és preciz előadás szépségeivel. P ó t e r f y Lajos, a kör irodalmi | szakosztályának elnöke szavalta el ez| után Arany János : „Pázmány lovag" cimü bájos vig balladáját. Péterfyn meglátszott, hogy gyakorlott, ügyes szavaló. A „Pázmány lovag" érdekességeit és szépségeit kellő hatással tudta érvényre juttatni. A műsor utolsó száma Leoncavalló „Bajazzok" c. operájának két részlete a „Gavotte" és a „Serenata" volt, amelyet szintén a zenekar adott elő. Leoncavalló hires operájának kedves akkordjaival végződött az „Aurora" nagysikerű bemutatkozó estólye, amelyről a közönség a legnagyobb megelégedéssel távozott. Fischer Ernőt újból elitélték Budapesten. Zsarolásért hat hónapi börtön. Orvosi vélemény szerint megőrül. A megye közönsége jól ismeri már Fischer Ernőt, e nagystílű szélhámost, a magyar kriminalisztika legérdekesebb alakját. Fegyházbüntetéseinek eltöltése után rendesen megjelent Csabán, hogy rokonait megijessze ós pumpolja. Ilyen alkalmakkor felkereste mindig lapunk szerkesztőségét is, ahol beszólt irodalmi terveiről, bemutatta exentrikus verseit, novelláit és lapunk kiadóját folyton kapacitálta elmeszülemónyei kinyomatására. Nemcsak verseitől, hanem különösen rövid elbeszéléseitől várt nagy, írói elismerést. Alig másfél éve szabadult ki a fegyházból^ — hol jól viselte magát s az ajándékba kapott Lexiconból sokat bevágott, hogy szélhámos allürjeit gyarapítsa, — a kapott ajánlólevéllel beállított a budapesti izr. hitközséghez állásszerzós és segély iránt. Tudtak is foglalkozást részére, de azt kicsinyelte, sőt a segélyt, 25 koronát sem akarta elfogadni. Legalább annyit remélt kapni, hogy azzal elegáns ekszisztenciát teremthessen, — mondotta volt nekünk. Atyafisága valósággal rettegett a veszedelmes, mindenre képes embertől és adott neki pénzt szívesen, csakhogy valami rosszat ne csináljon. Olyankor nekiindult a csavargásnak, j^gy darabig szabadon járt-kelt, aztán újra csinált valamit és újra valamelyik fegyház, vagy börtön lakója lett több-kevesebb időre. Fischer Ernő, dacára elkövetett ügyes gazemberségeinek, határozottan érdekes ember, a fajtájából a legérdekesebbek közé tartozik. Esztendőkön át nem tudták róla megállapítani, hogy ravasz gonosztevő, vegy pedig szerencsétlen bolond e. aki tóbolydába való. De az kétségtelen, hogy jobb sorsot érdemelt volna, mint a hosszú ideig börtönökben s megfigyelő-osztályokon való tengődóst. Szombaton a rokonaival támadt zsaroló ügye miatt került a vádlottak padjára s az egész magaviselete nagyfokú idegbaj jeleit mutatta, a biróság azonban mégis elítélte, mert az orvosok I nem állapították meg a teljes beszámithitatlanságot, Fischer tehát visszakerül a tömlöcbe, ahol annyi furcsa novellát, verset, sőt regényt irt. Fischer Ernő korán anyai árvaságra jutott, aztán sokféle mesterségbe fogott: lakatos-műhelyben dolgozott, annak szabadult fel. Az első bűne egy kis lopás volt. Fischer nem prólt tisztességesen megélni. Mint iró, mint katona szólhámoskodott. Nem egy nagyon romantikus kaladja támadt. Az Adria pariján megismerkedett egy brünni gyáros szép, fiatal leányával, aki beleszeretett, nemsokára azonban másnak a felesége lett. Fischer maga irta le az esetet Nászút hármasban cimü regényében. Mint Sóhári Sal^ó Tibor huszárfőhadnagy szerepel ott. Európai körutazást tett a házaspárral s az ügyészi vád szerint nagy csalást követett el Berlinben. Addig gavallérosan kalauzolta a fiatal párt a „magyar huszárfőhadnagy", de a pénze fogytán nagyobb összeget kért a férj nevében az apóstól. Fischer szerint ezt a csalást egy másik főhadnagy követte el, a budapesti törvényszék azonban nem akceptálta a védekezést s 1907. december 9-ikón egy évi börtönbüntetéssel sújtotta a vádlottat D. Zs. brünni bútorgyáros panaszára az S. I. prágai kereskedő neve alatt végrehajtott csalás cimén. Enyhítő körülmény volt, hogy grandseigneuri módon autó-kirándulásokra vitte a házaspárt Drezdában ós Berlinben, sokkal többet költött miattuk a kicsalt összegnél. De viszont súlyosító körülményül tudták be azt, hogy az utazás alapköltségét is „bizonyára" tilos uton szerezte meg: 1906. április 19-én a bécsi gyorsvonaton Sz. V. grófnőtől tízezer korona értékű ókszereket lopott el. Fischer arra hivatkozott, hogy neki döntő sulyu bizonyítékai vannak az ártatlanságára, de a legtöbbet föl nem használhatja, mert a fiatal menyecskét nem akarta kompromittálni. Amikor pedig a Tábla helybenhagyta az ítéletet s elszállították a lipótvári fegyházba, a nyugati pályaudvaron egész szónoklatot intézett a közönséghez, amelyben figyelmeztetett a Justizmord-ra. A váróteremben háta mögött állt a két fegyőr, de annyira meglepte őket a szokatlan incidens, hogy eleinte beszólni se tudtak. A publikum viszont roppantul fölháborodott s ki akarta szabadítani az „ártatlant". Nagy botrány támadt és sokáig tartott, amig a pályaudvari ravoluciót elfojtották. Físcher Ernő aztán sem volt képes belenyugodni a sorsába ós tömérdek afférja támadt a bíróságokkal, valamint a fegyházi tisztviselőkkel. Az állandó harc egyre inkább megviselte az idegzetét, Többször meg akart szökni, de elfogták. Egyszer dühében királysórtést is követett el, amiért persze újból elítélték. A fegyház orvosai bolondnak találták ós elszállították az országos gyüjöfogház megfigyelő osztályára, in aztán megaiiapítottáK, hogy nem elmebajos, de rendkívül ideges ember, akinek korlátolt beszámtthatósága kizárja a törvény teljes szigorának alkalmazását Legutolsó büntetését kitöltve az ajánlott ós kapott foglalkozást nem akarta elfogadni, mert ő csak nagy lábon tud és akar élni. Nóhai édesanyja tisztességes családjának tagjait zaklatta pénzért. A rokonok segítették is, de anuyit nem tudtak, vagy nem akartak neki adni, amennyi kellett volna neki. Ekkor a legközelebbi rokonai ellen fordult s fenyegetésekkel akart tőlük pénzt szerezni. A mult óv végén egyik nagybátyját azzal fenyegette meg, hogy ha nem ad neki pár száz koronát, felgyújtja a tanyáját, Másik rokonának azt irta, hogy a feleségét elteszi láb alól. Egy régi ismerősét pedig azzal a fenyegetéssel akarta megsarcolni, hogy elárulja bűnös múltját és följelentést tesz ellene. Mindezt — mint utólag kiderült — azór: követte el, mert külföldre akart mene külni ós erre az útra kellett a pénz. Regényét, novelláit, színdarabját ÓÉ fegyházi cikkeit nem tudta értékesíteni, ezért nem is tudott elég pénzt szerezni az útra. Génuáig jutott e), arra számit ván, hogy ott pincérként felveszik valamelyik hajóra s Amerikáig viszik, ahol „uj életet" kezdhet. De a terv nem síkerült ós nyomorban tengődött vissza Budapestre. Uj bünt halmozott az eddigiekre. Tavaly október 31-én elloptí a nyugati pályaudvaron Traugott Hige bőröndjét, amelyben több száz korom értékű ingóság volt. A lopással mind járt Fischer Ernőt gyanúsították, de í rendőrség nem tudta kózrekeriteni, mer folyton bujdosott. Mikor aztán a zsarolások miatt egyszerre három följelentés is tettek ellene, a rendőrség újból le tartóztatta s miután a pályaudvari lo pást beismerte, az ügyészség lopás ós két rendbeli zsarolás vétsége miatt tet vádat. A szombati tárgyaláson a lopás beismerte, a zsarolásokat ellenben ta gadta s csak annyit vállalt magára, hogj durva hangú levelekben követelt pénzt Erre pedig nagy nyomora késztette. £ biróság dr. Nagy Béla ügyész vádba széde ós dr. Báttaszéki Lajos védő meg hallgatása utáö Fischert lopás bűntettéért és egy zsarolás kísérletének vét sógóért hat havi börtönre itólte, aanlybői öt hónapot kitöltöttnek vett a vizs gálati fogsággal. Fischer belenyugodott az aránylaf rendkívül enyhe Ítéletbe. Valószínű hogy rövid időn belül megint a gyüj tőfogház megfigyelő-osztályára kerül mert egyre kevósbbé normálisnak rau tatkozik s az egyik orvos szerint előbb utóbb teljesen megőrül.