Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) január-június • 4-51. szám

1913-05-15 / 38. szám

Békéscsaba 1913. május 11. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 — Azt hiszik, hogy 4 órakor hazamegyünk? Azért se megyünk? — Gyalázat ilyen indítványt tenni! A terem minden részéből csak ugy röpültek a sértegetések a gyulaiak felé ós azoktól vissza. Az elnök folytonosan rázta a csengőt. Egyeseket kétszerháromszor rendreutasított, de hiába. Csak nagy nehezen állott helyre a rend, amikor az elnök szavazás alá bocsáthatta az indítványt és most következett a közgyűlés legfontosabb tárgya, a székhelykérdés. Martos Manó igazgató terjesztette elő az igazgatóság javaslatát, mely oda konkludált, hogy a közgyűlés a pénztár Csabára való áthelyezését célzó indítványt utasítsa vissza, mivel már régebben is tárgyalta ezt az ügyet a közgyűlés ós a munkásbiztositó hivatal, akkor Békéscsabára kedvezőtion döntést hozott. Wagner József tiltakozik az ellen, hogy az igazgatóság egyhangúlag állapította meg a javaslatot. Mivel azon az igazgatósági ülésen az ö ügyéről is szó volt, arra ai időre eltávozott; nem hívták be és mire visszament, már akkor az igazgatóság meghozta a határozatot. Kun Mihály (Orosháza) tartalmas beszédben fejtette ki, hogy mennyivel üdvösebb ugy a munkáltatókra, mint a munkásokra, ha a pénztár székhelye Csabán lesz. Budai János: A múltkori közgyü lési határozatot nem helyesen vették fel a jegyzőkönyvbe, mert a hitelesítők a jegyzőkönyvet nem írták alá. E kijelentésre ismét nagy zaj támadt. Martos igazgató a jegyzőkönyvért elküldi az egyik tisztviselőt Budai: Amit a jegyzőkönyvbe felvettek, nem felel meg a közgyűlés határozatának. Felkiáltások : Már megint rágalmaz! — Hallgasson. Martos igazgató : Itt van a jegyzőkönyv. Alá van irva. Budai: De a csabaiak :nera irták alá. Azért helyt állok. Ezután buzdította a munkáskiküldötteket, hogy a pénztár Csabára való áthelyezése mellett szavazzanak. W e i s z Mór a székhelykérdésnek a napirendről való levétele mellett szól. Az áthelyezést csak egy pár csabai munkás vetette fel újból és sikerült nékik bengrasztani a csabai és más vidókbeli munkáltatókat is. A pénztárnak már csak azért is Gyulán kell maradni, mert ott van a törvényszék és van nagy közkórház is. A d á m Gusztáv főmérnök (Csaba) hosszabb beszédben fejtegeti az áthelyezés előnyeit. Polemizál Weisz Mór ral. Hogy a törvényszék Gyulán van és ott a megyei kórház is, az még nem érv. Csabának van járásbírósága, amely a pénztári ügyekben Ítéletet hozhat és van kórháza is. Még pedig saját ereiéből, a gyulai kórház építéséhez pedig az egész vármegye hozzájárult. Még több felszólaló is volt felirva, de az elnök egy ezirányban beadott indítványra berekesztet'e a vitát. Szin tén nagy kavarodás után elrendelte a székhely ügyében a titkos szavazást, melynek eredménye ez let

f, hogy a közgyűlés 90 szavazattal 72 ellenében, tehát 18 szavazattöbbséggel a pénztárnak Csa bára való áthelyezése mellett foglalt állást Egyben megtagadta a felhatalmazást a székháznak Gyulán való felépítésétől is. Ezután a a igazgatóság stb. választása következett, mely a következő eredménnyel végződött: Igazgatósági rendes tagok lettek: A munkaadó'* részéről: Weisz Mór, Sal József, Schneider János, Pfaff Ferenc, Balog Endre, Wdgner József, Timár Endre, Fekete Sándor, Kun Mihály és Andrássy Dezső, A biztosítottak részéről: Abaházi András, Dundler Károly, Kovács Antal, Resetár Károly és Trébics Dezső. Felügyelő-bizottsági tagok: Reisner Artúr, Kalocsa István, T!ítz R-iahard

f, Gyepes Gergely, Weisz Alajos, Zuzmann János, Kukla Pál, Mahó György, Romsauer József. Választott bírósági ülnökök a munkaadók részéről: Baráth István, Vadas Márton, Czinczár Dezső, Grünfeld Jakab, N. Szabados Józs°f, Bekker Antal, Szilvási József, Dobay Ferenc, Schwimmer Adolf, Karácsonyi Károly, Ádám Gusztáv, Áchim Lásdó, Adler Lajos, Kován Endre, Melega János, Buck Adolf, Schwartz Sándor, Simon Aladár, Görbics László, Oláh József. A munkások részéről; Brauner János, Gombkötő József, Felek János, Hrivnák Sándor, Varga Lajos, Staszenka Károly, Turszki János, Vidó György, Bogár István, Vrbka Gyula, Gáspár János, Szlota András, Mezei József, Szűcs István, Krmetzki János, Hajdú Bálint, Zatykó Imre, Somogyi Sándor, Podani János, Ugrai József. Orsz. pénztári rendes kiküldöttek: Sal István, Timár Endre, Zuzmann János, Abaházi András, ifj. Steigerwald István, ós Kovács László. A Gazdasági Egyesület köréből. Helypénzszedési díjszabály. — Csikólegelő. — A peres tehén. Az igazgató-választmány ülése. A békósmegyei Gazdasági Egyesület igazgató-választmánya kedden délután ülést tartott. Az ülést az tette sürgőssé, mert választ kellett adni május 15-iki határidővel a földmivelésügyi miniszternek a csikólegelő létesítése fontos ügyében. Bár az egyesület a lótenyésztés e nagy horderejű ügyében most még nem adhatott határozott választ, mert a legelőbérlet kérdésében még csak tárgyalás folyik, az egyesület felir a miniszterhez, hogy a legelő mintegy tízezer korona béréhez ötven százalékkal járuljon hozzá. A gazdasági felügyelőknek a vármegyei gazdasági egyesületekkel való együttműködés kérdésénél,hogy t.i. az ne a megye székhelyén, hanem Csabán legyen, mert igy a kontaktus intenzivebb, Gyula város polgármestere feljajdult. Nem akjrja e kérdést vita tárgyává tenni, mert ezzel még jobban kiélesedne az indokolatlan rivalizmus, melyet utóbbi időben sajnálattal tapasztal Csaba és Gyula között. A három év előtt az egyesület által importált bonyhádvidéki tehenek ügyé' bői, egy rosz tehén miatt, mely sorsolás utján P á 11 f y Béla gyomai plébánosnak jutott, per keletkezett. Az öszszes birósági forumokon az egyesület lett pervesztes és ez a tehén az egyesületnek, ha a plébános nem akceptálja a méltányo3 egyezséget, mintegy 800 koronájába lesz. Az ülésről különben a következőkben tudósítunk ; B e 1 i c z e y Géza. elnöklete alatt jelen voltak: Lovich Ödön polgármester, Szalay Gyula, Holló György, Morvay Mihály, Fekete Kálmán, Kóhn Dávid, Kocziszky Mihály, Ssathináry Elek, Fábry Károly, I.lés István, Kis Antal, dr. Láng Frigye?, Pfeiffer István titkár. Az elnök üdvözölve a megjelenteket, részvéttel emlékezett meg G e i s t Gáspár nagybirtokos ós az egyesület egyik érdemes tagjának elhunytáról. Emlékét jegyzőkönyvben örökítik meg és r^szvétiratot intéznek a családhoz. Örömmel tudatja egyben, hogy a földmivelésügyi miniszter a titkári hivatal személyzeti kiadásaira 5000 korona államsegélyt utalványozott. Az alispán áttette az egyesülethez véleményadása végett Csaba község uj, felemelt vásári és hetipiac helypénzszedési díjszabályzatát. A közgazdasági bizottság tárgyalta a díjszabást ós azt tulmagasnak találta, nagyon is sújtja a gazdálkodókat és az iparosokat. Mérsékeltebb dijakat állapított meg. Az igazgató választmány hozzájárult a bizottság javaslatához ós igy ajánlja, hogy a díjszabásban némileg felemelve : egy kétfogatú kocsiért 16 f., egy éven felüli szarvasmarháért 12 f., egy éven aluli szarvasmarháért 8 f., sertésért 4 f. szedessék. A mutatványos bódék, cirkuszok helypónzdiját felemelni javasolta. Azok • ölenkint 6 fillér helyett fizessenek 16 fillért, Az Qmge véleményt kérő átiratát a háziipari tanfolyamok és gazdasági előadások egységes rendezésére, valamint az állatdijazások egyöntetű rende| zésót célzó tervezetéhez az igazgatóválasztmány hozzájárul, mert a tervezet részleteivel még az orsz. gazdaszövetség is foglalkozni fog. Tárpyaltatott az Omge-nek tervezete: a gazdasagi felügyelőknek a vármegyei gazdasági egyesületekkel való együttműködéséről. A véleményadás hoszszabb vitát okozott. Pfeiffer István titkár ama véleményének adott kifejezést, hogy jobb lenne, ha a gazdasági felügyelőnek székhelye mindig ott lenne, hol a gazdasági egyesület szókhelye van, mert igy intenzivebb lenne az érintkezés, gyorsabb és helyesebb lenne az ügyek elintézése. Lovich Ödön polgármester nem tenné vita tárgyává a felügyelői szókhelykérdóst. Kerülni óhajtja az utóbbi időben sajnosan tapasztalt összeütközést, mert nem akarja Csaba által Gyula irányában tapasztalt versengést, meglevő intézmények elvitele iránt s ezáltal az indokolatlan ellenszenvet kiélesiteni. Térjen felette napirendre az egyesület. B e 1 i c z e y Géza a felügyelő székhelyének áthelyezését az egyesület szempontjából tartja szükségesnek. Igaz, hogy az intézmény még fiatal és lehet, hogy még sok átalakuláson fog átmenni, azért ugy véli, alig lehetne az áthelyezés kérdését eredményre vezetni. Holló György gazdasági fel| ügyelő utal arra, hogy a szókhelyek 1 rregállapitáea törvényen alapul, az pedig a vármegyei székhelyeket állapítja | meg a felügyelők székhelyeiül, így tehát eredménytelen lenne e kérdést bolygatni. Erre a kérdést levették a napirendről. Holló György, vármegyei gazd. felügyelő átiratban véleményt kéri az egyesülettől a vármegyei országos vásárok ós hetipiacok rendtartására vonatkozó szabályrendeletre. A gazd. egyesület ama véleményét nyilvánította, hogy baromfi ós éleimi cikkek export célra ne nyáron 8, télen 9 órától kezdve legyenek vásárolhatók, hanem ez korlátjanul történhessék, ezt kivánja a gazdák érdeke. Azonban a baromfi és élelmi cikkek úgynevezett szedői köteleztessenek iparigazolvány váltására. Ehhez az igazgató választmány is Hozzájárult. A Beregmegyei Gazd. Egyesület átiratára a békósmegyei is felir a miniszterhez, hogy a dohánytermelési előle gek holdankint 60 koronáról 120 koronára emeltessenek fel. A földmivelésügyi miniszter felhívására az egyesület csikólegelőt akar létesíteni. A legutóbbi igazg. választmányi ülés megbízásából Pfeiffer titkár, Holló György tárgyalt Gyula városával a kispéli 488 hold legelő miatt. A kiküldöttek ezt a legelőt e célra kicsinynek, mert sok a szik, gyengének találták. Hanem ha a gr. Alm'ássy Kálmánnó szomszédos 332 holdas legelőjót is megkaphatná e célra az egylet és 60-70 hold feltöretne, herével bevettetnék, akkor a kettő nagyon megfelelne. E tekintetben azonban a grófnő gazd. intézője még nem felelt. Gyula város a legelőért 4000 korona, a grőfnő pedig 5120 korona óvi bárt kór. Beliczey Géza csak azt találja aggályosnak, hogy az egyesületnek kettővel kellene szerződnie. Lovich megnyugtató kijelentésére az igazgató-választmány, mert csikólegelőre más alkalmas terület a vármegyében alig van, kimondotta, hogy a bérletet szorgalmazza, az államtól pedig az évi 10,000 koronára rugó költségeknek 50 százalékát államsegélyként fogja kérni. Hosszasabban foglalkozott a választmány az importált bonyhányi tehenek közül a P á 11 f y Béla gyomai plébánosnak jutott egy tehén fölötti per kérdésével. A per lefolyt az összes fórumok előtt. Megállapítottak a tehénért, melynek kót bimbója volt hibás, 400 koronát. Az egylet ezt az összeget a marhakereskedőn követeli, de az időközben tönkre ment. Pállfy követeli a 400 koronát és egyébb kiadásait az egyesületen. Eddig ez a tehónper mintegy 800 koronájába lesz az egyesületnek. Dr. Láng Frigyes ügyész referádája alapján az igazgató-választmány nem tehetett egyebet, mint hogy megbízta az elnökséget a plébánossal való méltányos egyezség keresztülvitelével. Még a szerb kereskedelmi szerződés revíziója ellen foglalt állást az ülés és ezzel az befejezést is nyert. Eétegyháza a jegyzők ellen. Zajos képviselőtestületi közgyűlés. Ujabban a vármegye több községében sajátságos és eddig alig tapasztalt áramlat kezd lábra kapni. Lehetetlen ebben a régebbi cgabai állapotok hatását észre nem venni. Csaba* örvendetesen halad már a megértés a teljes társadalmi béke felé és a vármegyében most kezd a községek bókéje felbomlani. Már többször irtunk például Tótkomlósról, ahol a földmives képviselőtestületi tagok határozottan ellene vannak a községi tisztviselői karnak, úgyhogy ott fizetésemelésről, vagy drágasági pótlókról szó sem lehet. Nemrégi- j ben Szarvason jutotott kifejezésre a \ földmivelő polgárságnak az „urak" iránt j érzett ellenszenve, amikor a presby- ! teriumból néhány tekintélyes ós az egyház érdekében egy hosszú életen keresztül- fáradhatatlanul munkálkodó úriembert kibuktattak. Hasonló tünetek tapasztalhatók már Kondorosán is. Legutóbb pedig Kétegyháza képviselőtestülete foglalt állást a jegyzők ellen, a mikor nem választotta be őket egy igen fontos bizottságba, amelynek működése pedig a község érdekében áll. A nevezetes közgyűlés fontosabb tárgyait az alábbiakban ismertetjük : Az uj közegészségügyi törvény az ország valamennyi községet kötelezte arra, hogy járványkórházat létesítsen. Békésmegyónek mindegyik községe teljesítette már a törvény e rendelkezését csak még Kétegyháza maradt adós a járványkórházzal. Igaz, hogy Kétegyháza a megye legszegényebb községei közé tartozik, mert még a kisebb kiadásokra is nehezen tudja a költséget megszerezni. Mivel határában csupa uradalmak vannak, a lakosság vagyonosodása meg van gátolva, tehát a községi adó nágyon csekély. A járványkórházat is szegénységére v

3ló hivatkozással nem akarja felépíteni. A vármegye azonban ezt a kifogást nem fogadta el, hanem kötelezte Kótegyházát, hogy a törvény rendelkezéseinek tegyen eleget. A képviselőtestület legutóbbi közgyűlésen ismét akkónt határozott, hogy járványkórházat nem ópit, mivel a jelenlegi kórházra, amely bérelt helyiségben van, már 20 óv óta nem volt szükség, nem kellett oda bevinni egy beteget sem. Ezt a határozatot három szavazat ellen valamennyi szavazattal hozta a képviselőtestület és egy bizottságot is küldött ki abból a célból, hogy a községnek erre irányuló kérelmét illetékes helyen tolmácsolja. Mikor felszólalás történt abban az irányban, hogy a bizottságban a jegyzők is banne legyenek, amit más helyen egészen természetesnek tartanak: a képviselőtestületben nagy zúgás támadt: — Nem kellenek 1 — hangzott mindenfelől. És nem is választotta be a többség a jegyzőket a bizottságba. Ez az ellenszem főként annak tulajdonitható, hogy a jegyzők a járványkórház felépítése mellett foglaltak állást. Különben már régen nemjgráta personák a jegyzők a képviselőtestület egy része előtt. Mindegyik jóindulatu képviselőtestület arra törekszik, hogy a mai nyomorúságos gazdasági viszonyok között a községi tisztviselők és más alkalmazottak fizetését emelje. Kótegyházán épen ellenkező törekvés tapasztalható. A legutolsó képviselőtestületi közgyűlésen például otyan értelmi indítvány hangzott el, hogy a közgyám 720 korona fizetését le kell szállítani 200 koronára. Tehát még azt az elenyészően csekély fizetést is alaposan meg akarja nyirbálni Kétegyháza. Már előzőleg is hozott a képviselőtestület ez értelemben határozatokat, de a törvényhatósági bizottság a határozatok jóváhagyását, igen helyesen, mindannyiszor megtagadta. Most ismét meghozta a közgyűlés e szűkkeblű határozatot. Természetesen a törvényhatóság most se fogja azt jóváhagyni. A képviselőtestület azzal a naiv indokolással akarja a fizetésleszállitást keresztül vinni, hogy a jelenlegi közgyám után a községben nem lehet má&ík alkalmas egyént találni, tehát nincs értelme, hogy az a másik képzetlen tisztviselő olyan „magas" (!) fizetést húzzon. Dehát akkor mért akarja a jelenlegi és alkalmas közgyám fizetését megnyirbálni? A fizetésleszállitást kimondhatja majd a másik közgyám megválasztása után is. A képviselőtestület a községi előfogatozást is bórbeadta évi 4380 koronáért. A kikiáltási ár 3000 korona volt és arról emelkedett fel a fent jelzett összegre az árlejtés a'kalmával. Most már azok is, akiken rajta maradt a bérlet, kérik felmentésüket a kötelezettség alól. Az előfogatozás a mu'tban 2100 koronáért volt bérbeadva, az ugrás tehát nagy: 2280 korona. A képviselőtestület azonban a kérelmet nem teljesítette, dacára annak, hogy a hatalmasan megnövekedett bírösszeg mellett az uj szerződés szerint az előfogatos kötelezettségei súlyosabbak, mint a múltban. ÚJDONSÁGOK. Betegágyból a tébolydába. Sokan ismerik excenlrikus viselkedéséről Csabán Igaz Károly ny. huszárfőhadnagyot és vagyonos magánzót. A daliás termetű férfi már évek óta szenved idegbetegsógben és excentrici-