Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) január-június • 4-51. szám

1913-01-23 / 7. szám

Békéscsaba. 1913 január 12 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 5 A legelők pusztítása miatt a hazai állattenyésztés forog veszedelemben Látja ezt már a földmivelésügyi minisz­térium is és minden tőle telhetőt el­követ arra nézve, hogy a legelők fel­szántását megakadályozza ós azokat még növelje, szaporítja. Ezenkívül a legelők feljavítása érdekében is mindent el­követ a földmivelésügyi minisztérium. A kis legelőterületeket ugyanis már nagyobbrész. felélték az állatok, úgy­hogy egyik-másik olyan kopasz és sima már, akárcsak a billiárd-asztal. Azon csak lesoványodhatnak ós elsatnyulhat­nak az állatok. A legelők növelését és számuknak szaporítását a földmivelésügyi miniszter államsegélylyel is előmozdítja, amire sok példát lehet említeni Békésmegyé­ben is. Legutóbb például Mezőberény képviselőtestületének ilyen irányú ak­cióját vette pártfogása aiá a miniszter. A községi képviselőtestület ugyanis el­határozta, hogy a község belterülete mellett fekvő 921 katasztrális hóidat, amely a volt telkes és zsellér jobbágyok tulajdona: legelő céljaira megveszi. A területből 500 holdat szándékozik a köz­ség legelőnek felhasználni. Ehhez hoz­zászámítva a boldisháti birtokból meg­vett 360 kataszirális holdat, Mezőberény­nek 860 holdnyi közlegelöje lesz, amin már szép számú haszonállatot lehet te­nyészteni. A földmivelésügyi miniszter örömének adott kifejezést a képviselő­testület e határozata fölött és mindjárj kilátásba is helyezett 50 éven keresztül évi 4000 korona államsegélyt a meg­venni szándékolt terület vételárának törlesztésére. Öiven éven keresztül évi 4000 korona 2 millió korona államse­gélynek felel meg és lényegesen meg­könnyíti a mezőb fényieknek a vételár törlesztését. A 911 holdnyi terület vé­telára ugyanis 973,400 korona, tehát csaknem egy millió. Ennyi kölcsönt a mai rossz pénzviszonyok között nem igen fog kapni Mezőberény, tehát még várnia kell a földvétellel. Amellett, hogy legelő-mizériáján se­git, még más indok is vezette Mezőbe­rény képviselőtestületét a föld vételnél. Az nevezetesen, hogy a 911 hold jelen­leg 650 ember tulajdonát képezi és sok tulajdonos miatt egyöntetű gazdálko­dást nem lehet rajta végezni. Mindegyik gazda másképen óhajt gazdálkodni. Emiatt a föld, mondhatni, állandó civa­kodás, elégedetlenség forrása. Ha azon­ban a község megveszi, egy csapásra képes lesz megszüntetni a visszás ál.a­potot, jó karban tartja a lege őt és hozzáférhetővé teszi azok számára is, kiknek most abból részilletőségük ninc^ A másik és szintén figyelemreméltó in­doka a legelővételnek az, hogy a zsel­lérföld közvetlenül a község belterüle­tének a szomszédságában van, tehát útjában áll a község fejlődésének, a bel­terület nagyobbodásának. Megszűnik azonban akadály lenni, ha a község tu­lajdonába megy át. Akkor annyi ház­telket hasit ki belőle a község, amennyit akar és a telkekből befolyó pénzt meg mindig fel lehet használni a házhelyek által elfoglalt legelőterület pótlására. Létesíthetők uj házhelyek a boldisháti 360 holdas birtok felcserélése által is. Mezőberény képviselőtestületének a zsellérföldek megvételére vonatkozó ha­tározata tehát csak helyeselhető, mert a község, illetve a polgárok javát moz­dítja elő. Részvénytársasági közgyűlés. Békésmegyei Általános Takarék­pénztár. A vármegye e két részvénytársasága elsőnek számolt be a mult évi sáfarko­dásról a részvényeseknek. Mint az or­szág összes részvénytársaságai, ezek is csak az elmúlt év súlyos pénzügyi vi­szonyairól, a nehéz helyzetről, melylyel megküzdeniük kellett, szóihattak. De felette méltányolandó az, hogy Békés­vármegye pénzintézetei sikeresen meg­küzdötték a nagyon is nehéz helyzetet, mert a hitel és a közgazdaság által tá­masztott igényt kielégítették, igy célul tűzött hivatásuknak megfeleltek, óva a hitelkereső és a részvényesek érdekeit. A Békésmegyei Altalános Takarék­pénztár fenállásának harmadik évét, is­mét izmosodva, igen kedvezően zárta le. A vasárnap délelőtt tartott közgyű­lésen a részvényesek méltányolva az igazgatóság mindenre kiterjedő ered­ményes munkálkodását, elismeréssel, egyhangúlag vette tudomásul az igaz­gatóság jelentését ós adta meg a fel­mentvónyt. A közgyűlést, melyen 35 részvényes volt jelen, 1384 drb. részvényt és 954 szavazatot képviseltek, B e 1 i c z e y Gáza igazgató elnök nyitotta meg, tartalmas beszédben vázolva a pénzintézetebnek a közgazdaság terén való hivatásukat, reá mutatott az elmúlt év súlyos pénz­ügyi válságára, mely majdnem megbé­nította az intézetek tevékenységét. Az Altalános Takarékpénztár igazgatósága nagy körültekintéssel járt el a mobili­tás biztosítására, igy a hiteligényt ki­elégítve, az évi eredmény is nagyon kedvező a részvényesekre. A jegyzőkönyv hitelesítésére dr. Luxemburger György ós S z i­h e 1 s z k y Józsefet kérve fe), B o h­n e r t József ügyvezető-igazgató olvasta fel az igazgatóság évi jelentését és a mérleget, majd dr. Wagner Dániel a felügyelő bizottság jelentésót. — A kö;gyülés a jelentést tudomásul vette, a íelmentvényt megadta ós hozzájárult az 55,709 kor. 83 fillérnyi nyereség fel­osztásához, még pedig : Fordittassék a mérlegszerű tiszta nyereségből, 55,709 83 K-ból: 1. A tartalékalapra az alapszabályok 96. § nak a) pontja szerint elrendelő 10% 557098 K helyett . . . 10,000 - K 2. Az igazgatóság jutalé­kára 12% 6,685 17 K 3. Tisztviselők jutalékára 4% 2,228 39 K 4. 3000 darab részvény osz­talékára á 12 K . . . 36,000 — K Összesen: 54,913 56 K Mig a fennmaradó: 796 27 K az 1913. évi eredmény-számlára vites­sék át. Ennek elhatározása után a részvé­nyesek megbízásából Szihelszky József indítványozta, hogy az intézet igazgatóságának a céltudatos ós körül­tekintő munkálkodásért, melylyel az in­tézet ügyeit vezették, jegyzőkönyvi el­ismerést ós köszönetet szavazzon a köz* gyű és. Egyhangú éljennel az indítványt a közgyűlés elfogadta, úgyszintén azt az inditváDyt is, hogy az intézettől meg­vált F á b r y Károly, volt elnökigazga­tónak, ki az intézetet a kezdet nehéz­ségein odaadó munkálkodással támo­gatta, jegyzőkönyvi köszönetet szavaz­zon a közgyűlés. Az igazgatóságnak az intézet alapi­tóitól nyert 3 éves megbízatása ezzel lejárván, a közgyűlés egyhangúlag igaz­gatókul megválasztotta a következőket: Beliczey G. jza, Bakos Mátyás, Böhm Jó­zsef, Csillag Ignác, Reisz Hermann, Südy István, dr. Weisz Frigyes, Szalay Gyula, Bakutz József, Gálik János, Havran La­jos, Iriiz Aladár, Kiss Antai, Ifj. Ko­cziszky Mihály, Pető Ede, Wagner Fe­renc, Weisz Ede, Zsilák András, Zsilák Mihály, Bohnert József, Lukoviczky Já­nos. A közgyűlés ezzel befejezést nyert. Sertéshizló Részvénytársaság. Közgyűlését ez a vállalat is vasár­nap délután az Altalános Takarékpénz­tár helyiségében tartotta. Az igazgató­ság leküzdve a tenger sok nehézsége­ket, a vállalat egy félévben is meglepőt produkált ós biztosra vehető, hogy a jövőre igen lényeges közgazdasági ered­ményeket fog elérni. A közgyűlésen 55 részvényes jelent meg 585 részvény képviseletében. A közgyűlést Beliczey Géza elnök nyitotta meg, aki hosszabb be­szédben' ismertette a részvénytársaság gazdasági je entőségót. Majd megemlé­kezett a sertéshizlaló megteremtőjéről, Bakos Mátyásról és indítványozza, hogy érdemeit jegyzőkönyvileg örökít­sék meg. A közgyűlés az indítványt egyhangúlag elfogadta. Elnök ezután a közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesíté­sére Lukoviczky János és Zsilák András részvényeseket kéri fel. Ezután az igazgatóság jelentésének előterjesztése következett, amelyből a következőket közöljük : Bár a részvénytársaság alaku'ó köz­gyűlése óta csaknem 1 ós % óv m.ult el, a vállalat mégis alig fél éve van üzemben. De ha figyelembe vesszük mindazon akadályokat, amelyek a hiz­lalótelep üzembehblyezésót hátráltatták, megelégedéssel *ell vennünk, hogy ezen aránylag rövid idő — csupán egy hiz­lalási campány — alatt a jövőre nézve biztató eredményt ért el a részvénytár­saság. Az építkezési engedély végleges elnyerése utáa 1911. óv késő őszén hoz­záfogtak az építkezéshez, mely 1912. óv m :íjus havában elkészült. A hizlaló telep azonban még akkor is nagyon hézasosan volt felszerelve. Mert az üzembehely*-zés a speciális hen­gerszékek. de máskülönben az elektro­mótornak a Ganz-gyárban időközben ki­tört sztrájk miatti késedelme folytán cs :k az elmúlt hónapban történhetett meg. Ennek következtében az elért ered­mény ez alkalommal kielégítő. Az igaz­gatóság a felügyelő bÍ7ottsággal együtt az alapszabályszerü 10%-nyi és 40% nyi idei jutalékáról lemond. Iay a részvény­társaság az elmúlt évben 23 083 K 43 fillér bruttó nyereséget ért el, imly ősz­esebből az alapszabályszerü leírások ci­men 8638 K 10 fillért levonván, 14,445 K 33 fillér tiszta nyereséget boc?ájt a részvényesek rendelkezésére. Osztalék részvényenként 8 korona. Ugy a nyereség felosztásáról szóló javaslatot, valamint a zárszámadást a közgvülés egyhangúlag elfogadta. H o 11 á n d e r Lipót dr. felvilágo­sítást kért az igazgatóságtól a jövő evi programmjára vonatkozólag. A kért fel­világosítást Beliczey Géza elnök megadván, a közgyűlés az alapszabályo­kat módosította, a mely szerint 10 igaz­gató helyett 12 állíttatik a részvénytár­saság élére. Új igazgatósági tagok lettek : csákói Gr e i s z t Gyula, Szalay Gyula nagy­birtokosok, a bécsi Schleifelder-cóg kép­viseletében Kökén yessy Gyula ós L e p ó n y Mátyás. Ezután a felügyelő-bizottság alakít­tatott meg a következőkből: Wagner Ferenc, Bohnert József, Csillag Ignác, ifj. Kocziszky Mihály, ifj. Bákos Mátyás ; póttag lett K imént Z. György. __ - ^ Egy modern szerelmes legényről Mégverte a szeretőjét. A romantikus szerelmek kora, ami­kor a rajongó trubadur a sáppadt misz­tikus holdfényben lágy epedő dalokat pengetett lantján az imádott hölgy ab­laka alatt: bizony már letűnt. Ideálisan szeretni talán már csak bakfisok meg a kis diákok tudnak, vagy talán már azok sem. Az emberek, még ha fiatalok is, alig érnek rá szerelmesnek lenni, mert az iskola padjaiból mindjárt bele kell sodródniok a küzdelmes életbe és dol­gozni, izzadni kell. És hamar is blazir­takká válnak az emberek a nagy élet­harcban. A legszebb nőt is közömbösen nézik, vagy ha nem is közömbösen, csak kevés embernek dobban meg ugy a szive, hogy sokáig legyen szerelmes. Ma a rövid szerelmek korszakát éljük ós mindig rövidebbek ós rövidebbek is a szerelmek. Azt hisszük, nemsokára megérjük azt az időt, hogy az első csók után már megtörténik mindkét részről a kiábrándulás ós a nő is, a férfi is néz másik után. Nagjon rövid ideig tartott például Lipták György csabai legény sze­relme is. Csak egy csókot kért a fiu, de nem kapta meg. Ekkor vége lett a szerel mnek és elverte ideálját R a c s k ó Marit. Racskó Mari csinos 16 éves leány, aKÍ után nemcsak parasztlegények för­du n ik meg, amikor végig megy az ut­cán, hanem mások is. Lipták hamaro­san szemet vetett a lányra ós husz éves szivének minden vágyával vágyakozott arra, hogy egyszer egy csókot kapjon, a Mari eperajkáról. De nem volt erre ' alkalom, mert csak ritkán találkozott a leánynyal. A lány ritkán járt ki az ut­cára ós Lipták se ért rá egész napon át lesni-várni rá. A vágy azonban egyre erősödött benne, ugy hogy hiába igye­kezett leküzdeni: nem tudott ellentál­lani néki ós egy este bezörgetett Racs­kóékhoz, bár nem szokott sohasem oda­járni. Még éppen nem feküdtek le Racskóék, de a szokatlan időben való zörgetós meglepte őket. — Tán a szomszéd lesz, állapítot­ták meg. Es Mari abban a hiedelemben ment kinyitni a kaput, hogy a szomszéd lesz ott. Nagy meglepetésére Lipták Gyuri állott előtte, mikor kinyílott az ajtó. — Mit akar ? — kérdezte. — Jöttem egy kicsit beszélgetni hozzád. * — De most nom érek rá, meg hi­deg is van. Fázom. — Kik vannak itthon ? — Csak anyám. Jöjjön no be! — De még én sohasem voltam itt. — Nem baj az. Es hosszas kapacitálásra be is ment a szobába Lipták, Racskóné asszonyom nagy meglepetésére, aki nem tudta mire vélni a látogatást. Bizonyosan nem is beszélt valami kitüntető szivólyessóggel Liptakkal, mert a pár percnyi ott tar­tózkodás után szedte a sátorfaját és tá­vozott. Nem is marasztalták valami na­gyon. Racskó Mari azonban |kikisérte. Mikor az utcaajtóhoz értek,. odafordul Lipták a leányhoz. — Mondok valamit Marka. — Mit? — Azt, hogy szeretnék tőled egy csókot krpni. — Hova gondol ? Az nem lehet. — Dehogy nem. — En csak a vőlegényemet csóko­lom meg. — De eDgemet is meg Kell csókol­nod. Akarom — mondta az izgalomtól reszkető hangon Lipták ós átkarolta a leányt. — Menjen, mert kiáltok. — Nem bánom. Es már nyalta-falta is a leány arcát, aki^kétségbeesetten védekezett ós sike­rült magát kiszabadítani. A legény emiatt nagy dühbe gurult. Nekiesett a leánynak és megrugdosta ós öklözte uay, hogy súlyos sérüléseket ejtett rajta. Mikor Mari jajjgatására kijött Racs­kónó a hős legény elszaladt. A gyulai törvényszék hétfőn fog­lalkozott a bűnüggyel és Liptákot három hónapi fogházra Ítélte. Az itélet jogerős. ÚJDONSÁGOK. — A mi jubileumunk. Még mindig egymásután érkeznek az üdvözlő sorok szerkesztőségünkhöz, amelyek mind örömnek adnak kifejezést afölött, hogy elértük ezt a nevezetes és a magyar hírlapirodalom történetében oly ritka évfordulót. Egyesek, kulturális ós más intézmények kerestek és keresnek fel üdvözlő levelekkel és gratulációkkal. A csabai Rudolf főgimnázium kiváló tanári kara például a következő levelet intézte hozzánk: „Amidőn a Békésmegyei Közlöny fennállásának közel félszázados jubileu­mát ünnepli, tanári karunk szives kész­séggel csatlakozik azokhoz, akik e jubileum alkalmából jókivánataikkal ke­resik fel vármegyénk és városunk ez előkelő nivón álló sajtó-orgánumát. Jó kivánataink kifejezéséül nagyrabecsü­lésünket akarjuk nyilvánítani azon férfiak iránt, akik a sokszor izzó napi kérdések ós események között is mindig megőrizték ízlésüket és nemes erkölcsi irányukat s példát adtak arra, miként kell egy lapot olyatónképen szerkesz­teni, hogy a kíváncsiság kielégítése mellett is helyet foglalhasson minden család asztalán. Kívánjuk, hogy a Bé­késmegyei Közlöny számos évekig tel­jesítse nemes hivatását s tulajdonosának és szerkesztőjének sok szép sikerben legyen része. A békéscsabai ág. h. ev. Rudolf­főgimnázium tanári karának nevében Békéscsaba, 1913. január 18. igaz tisztelettel Bukovszky János Székely Vilmos igazgató-tanár. ért. jegyző". — Az uj gyulai kir. ügyész. Megírtuk már, hogy az igazságügyminiszter dr. L i s z y Viktor gyulai kir. főügyészhe­lyettest saját kérelmére Sátoraljaújhelyre helyezte át, helyébe pedig Diószeg h,y Gábor drt. tette Gyulára. Az uj kir. fő­ügyészhelyettes a napokban vette át a hivatal vezetését dr. Konrád Ernő kir. ügyésztől, aki az ügyészség teen­dőit október havától kezdve egész mos­tanáig végezte. — A Csaba városi Takarókpénztár igaz­gatósága legutóbb tartott ülésében, me­lyen a mult év zárszámadását vizsgálta át és a tekintélyes nyereség felosztása tekintetében is határozott, az intézet egyik legszorgalmasabb és kitűnő tiszt­viselőjót, Thury Lajos főkönyvelőt titkárrá nevezte ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom