Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) január-június • 4-51. szám

1913-04-27 / 33. szám

2 BÉKÉSME€fYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1913 április 25 miatt — de talán egyik sem volt oly veszedelmes, kihatásában oly súlyos, mint Szkutari kérdése. Elmúlt a tél, de csapataink még mindig lent állanak a déli határon. Elmúlt a tél és Berchtold most kezd igazán energikus lenni, akár egy angol admirális, A bécsi külpolitika hagyományos tavaszi terminusa ez Most már nem engedjük, hogy Níkita hep­ciáskodjon, most alarmirozzák az egész világot és ha az entente bakafántosko­dik, a magunk szakállára fogunk dol­gozni. Mit jelent ez? Nagyon beavatott helyről szerzem a bizonyára szenzációsan, izgatóan hangzó értesülést, hogy Ausztria-Ma­gyarország be fog vonulni a novibázári szandzsákba, hogy kiverjen onnét szer­bet, crnagorcot. És ez nem elég. Az akció rendki­kül heves lesz. Megjelennek az osztrák­magyar hadihajók Antivári előtt és összelövöldözik a montenegrói kikötő várost. Berchtold és Krobatin — akik az elmúlt napokban sürün jelennek meg őfelsége előtt — számit arra, hogy ez a munka néhány hőt alatt sikerül. Talán néhány nap alatt is. Es akkor ? Egészen uj helyzet lesz. Németország és Itália ott állnak a verekedő monar­chia háta mögött, Anglia, az Oroszor­szágra féltékeny Anglia meg se moz­dítja a kisujját, — Oroszország pedig ijedten bújik el a tőkéjét féltő Francia­ország mögé. A közel jövő megmutatja, hogy ez a sejtelmünk alapos volt-e és hogy be fog-e válni. Ha már a békés megoldás semmiképen sem lehetséges és a mo­narchiának verekednie kell, minden­esetre helyes volna, ha ugy történnék, mert akkor rövid idő alatt a monarchia lenne úrrá a Balkánon, nem volna neki nehéz elbánni az agyonharcolt, agyon­óheztetett ós megtizedelt balkáni had­erővel. Móg helyesebb volna, ha a hármas­szövetség egyórtelmüleg lépne fel fegy­veresen. Németország részvétele az ak­ciónak különös katonai és politikai súlyt kölcsönözne. Nem is hisszük, hogy Németország ez alkalommal is kibújna szövetségesi kötelezettsége alól. Bármi történjék azonban, az az egy bizonyos, hogy a kérdést nem lehet tovább halogatni. A monarchiának alapos oka van arra, hogy energikusan követelje a montenegrói kérdés rende­zését, amire most van a legjobb alkalom. hogy milyen kíváncsi vagyok, mondd el hát gyorsan, hogy miért hivattál ? A férfi hamarjában nem tudta, hogy mit feleljen, hogyan magyarázza meg az asszonynak, hogy miért hivatta. De amikor a bérkocsiban ültek, ahova csak gyéren esett egy kis világosság, gyorsan elkezdett beszélni: — Egy ajándékkal akarlak meg­lepni 1 — Lehetetlen ! Ezért csak nem hivsz ide Budapestre? — De igenis, ezért 1 Lásd édesem, én a múltkor észrevettem, hogy egyál­talán nem örültél a gyűrűnek, amellyel megleptelek ! Most aztán válaszd ki ma­gad az ajándékot! Kétfélét hozattam a szállodába, választhatsz. Az elfogadása azért még nem kötelező. Ha nem tet­szik az ajándék, nem kell elfogadni 1 De legalább győződjél meg róla, hogy igaz örömet szeretnék szerezni neked 1 Hanna ideges lett, de nem szólt semmit. Amikor az elegáns szállodában, a fényesen világított szobába léptek, az asszony a küszöbről vissza akart for­dulni, azt hitte, eltévesztették az ajtói. Az egyik ablaknál egy egyszerűen öltö­zött nő ült, karján két gyermekkel. Solt dr. odavezette a feleségét. — Nézd lelkem ón — azt gondol­tam . . . hogy ... — közben az asz­szony lehajolt a gyermekhez. — Jaj be édesek, — milyen ked­vesek — mondotta, a zsebébe nyúlt, hogy pénzt adjon az asszonynak. — Ne, kérlek. Lásd ezek a kicsi­nyek árvák. Tehetős, gyermektelen há­zaspárok sok esetben örökbe fogadnak ilyen szerencsétlen, apró emberkéket; — és ezért — azt gondoltam — nem-e lenne tartalmasabb, vigabb, élénkebb a A megyebeli vámosutakról. Sok községben nagy a teher. Magyon sok müut van a vármegyé­ben, amelyekre vonatkozólag a keres­kedelmi miniszter a vámszedési jogot a községeknek megadta. Érre már csak a müutak szaporítása szempontjából is nagy szükség volt. Békésmegyének ugyanis egyetlen községe sincs abban az anyagi helyzetben, hogy müutait a lakosság megterhelése nélkül tudná sza­porítani. Ezt csak akkor teheti meg, ha meglevő müutai fel vannak véve a vá­mosutak hálózatába, tehát jelentékeny vámjövedelem áll mögötte. A vámjöve­delem nagysága pedig elsősorban az il­lető községek forgalmától függ. Egy félreeső községben akármilyen hosszú vámosutja van, alig van valamelyes vám­jövedelem, a vasúttal nem rendelkező községekben pedig elenyészően csekély. Legnagyobb vámjövedelemmel termé­szetesen Csaba rendelkezik, mert vasúti gócpont. Móg többel fog rendelkezni majd az uj kövezési programm végre­hajtása után. Csaba tudvalevőleg 500,000 koronát költ most a kövezésre. Ha a tervbe vett utakra vonatkozólag a ke­reskedelmi miniszter szintén megadja a vámszedési jogot, amihez kétség egyál­talában nem férhet, akkor Csaba évente igen szép summát fog zsebre vágni a vámosutak jövedelme fejében. Jelenleg ez a jövedelem körülbelül 30,000 koro­nát tesz ki. Ezt az összeget használja fel a község az uj kövezési programm amortizácionális kölcsönónek a törlesz­tésére. Legmostohább helyzetben van a vámosutak szempontjából Békés, ahol az utak jövedelme olyan csekély, hogy nem lehet belőle törleszteni az utiköl­csönnek móg a kamatját sem. A gyulai államépitészeti hivatal, mint minden évben, az idén is összeállította a vámosutak pénztári állásáról szóló kimutatást, amely számos tanulságos adatot tartalmaz. Megtudjuk a kimuta­tásból, hogy a megyei vámosutak közül 14 van a vármegye kezelése alatt. Há rom község, Csaba, Orosháza és Szarvas már megváltotta a megyétől a vámos­utakat ós saját kezelésébe vette át. Ezt azért cselekedték ezek a községek, mert meg voltak győződve a vámosutak jö­vedelmezőségéről, tudták, hogy nem csi­nálnak rossz üzletet, mert azoknak az utaknak a jövedelme évről-évre csak nagyobbodhatik. És ebben a feltevésé­ben egyik község sem csalatkozott. Leg­először Csaba váltotta meg a vámos­utakat, azután következett Orosháza ós csak azután Szarvas. A vármegye kezelése alatt levő vá­mosutak között csupán kettőnek nin­csen deficittje: Gyulán ós Gyomán. A gyulai vámosutak' 30,000, a gyomai pe­dig 50,000 koronát jövedelmeztek, amely összegeknek legnagyobb rósze adósság­törlesztésre megy, azonban az évi rátán felül még marad is a jövedelemből. Mezőberényben a vámosutak annyit jövedelmeztek, amennyi az adósság tör­lesztésére elég. Mezőb'eróny 1917 re már te életed is Hannám, hogyhn ... az egyik fiu, a másik leány, választhatsz közülök. Természetesen csak az esetben ha magad Í3 nagyon akarod. Az asszony szeme könnyes lett. — Nem tudok választani közülök, mindkettő édes, gyönyörű 1 Mondd te, hogy melyiket vegyük ? 1 — Solt dr. szabadkozott, a vita vége az lett, hogy mindkét gyereket magukhoz fogadták. Másnap, nagy bevásárlások után haza utaztak. Hannának most rómsok dolga lett. Mégis talált időt arra, hogy sürgönyt menesszen az anyósának: Két gyereket kaptam ! Kérlek gyere rögtön hozzánk, mert nem tudunk eligazodni a tanácsaid nélkül! * A legközelebbi zsuron, a hölgyek között kissé megbomlott az egyetértés. Nam tudták kisütni, hogy voltakép ki kezdeményezte a Solt ügyvédnőről szóló pletykát. Nem akadt annak gazdája. — Milyen Ízléstelenség idegen gyer­mekeket adoptálni — mondta a kis bi­rónó. Ha valakinek nem lehet saját gyermeke, akkor egyáltalán ne legyen. — Hozzá móg ilyen alantos szár­mazásuakat! tette hozzá Lordnó — akik bizonyára — az átöröklés törvényei szerint — magukon viselik szüleik testi és lelki defektusainak csiráit! Fidonc ! Csúnya téma, hölgyeim, beszéljünk másról ! Hanna asszony nagyon hálás volt férjének gyöngéd figyelméért. Egy év­vei később egészséges ikerbabákkal ajándékozta meg az — e váratlan nagy­lelkűség — vagy talán a váratlanul bő áldás ? 1 - folytán, — kissé megkábult urát . . . teljesen kész is lesz, kifizeti az ut adós­ságát és attól kezdve a vámjövedelmet a saját céljaira fordíthatja. A 14 község közül azonban 11-ben nagyon csekély jövedelmet hoztak a vámosutak. A teher pedig mindegyik­ben nagy. Békésen például 400,000 ko­rona a teher. Ha a vámosutak olyan keveset jövedelmeznek, mint eddig, ak­kor bizony soha sem egyenlítődik ki az a hatalmas summa. A csekély jöve­delemből móg csak a kamatot se lehet törleszteni. A kevés jövedelem tulajdon­képeni főoka az, hogy Békés vasúti teherforgalma nagyon csekély. A sárréti községek: Szeghalom, Füzesgyarmat, Vésztő, KörösladáDy s szintén csekély vámjövedelemmel di­csekedhetnek, pedig a teher azoknak | is nagy. Mindegyikben meghaladja a 1 100,000 koronát. Á törlesztés a jövede­lem csekélysége miatt ott is nagy ne­hézségbe ütközik. Három községben, Öcsödön, Nagy­szénáson ós Gádoroson a teher alul van ugyan a 100,000 koronán, de ezek­ben a községekben oly horribilisen csekély a vámosutak jövedelme, hogy móg e kisebb terhek kamatait is alig képesek belőle kifizetni. Ezek a fontosabb adatai a vámos­utak pénztári állásáról szóló kimutatás­nak. Láthatjuk belőle, hogy rózsás állapotok csak Csabán, Szarvason, Oros­házán, Gyulán és Gyomán vannak. A többi községnek nagy teherrel kell kínlódnia. A csabai színház épitési ügye. Októberre bevonulhat a színtársulat. Nagyon nagy azoknak a pártja, akik azt mondják, helyesebb lett volna egé­szen uj színházat épiteni. Mi nem azt mondjuk, hanem, hogy könnyebb lett volna, különösen akkor, ha a szinügyi bizottság a megkívántató tőkével is ren­delkezett volna. Mert hiszen Csaba teljesen uj szin­ház?al fog birni, sőt vigadói nagyte­remmel is. A régi színházból abszo'uíe semmi sem maradt meg, a nagy tánc­teremből pedig csak a két o'.dalfa). Le lett bontva a menyezet, a padlózat. Nem szabad tehát nagyon sokat kifogásolni és kritizálni, hogy a színház móg nem készült el. A régi falakat ledönteni, oszlopokat kiváltani és vasbeton oszlo­pokat emelni, a helyszűkével megküz­deni, ahoz idő is kell és sok munkást egyszerre foglalkoztatni nem lehet. Aztán a színház építését a nagy­terem újraépítése is komplikálta, sőt a képviselőtestület ugyancsak. E munká­latokra, Rabitz és vasbetonra külön árlejtést határozott. Ennek részletterve ós költségvetése csak most lett az állam­épitészeti hivatal által műszakilag felül­vizsgálva. Nemcsak a sok akadály, de a szín­házépítési munkálatok sokfélesége sem engedi a tulgyors haladást. Végre is a színházra csak október végével lesz szükség, ez indította a szinügyi bizott­ságot arra, hogy az építőmesternek és a műépítésznek, a színház teljes elké­szültére, október l-re tűzte ki a határ­időt. Nagyon szép berendezésű színháza és igen nagy, fényesen dekorált tánc­terme lesz Csabának. Ha majd látni fogják, bizonnyal minden kicsinyes le­szólás helyett a műépítészeket és a szinügyi bizottság elnökét H a a n Bélát elismerésben fogják részesíteni, mert a színház építését ő valósította meg. A szinügyi bizottsági ülésen, me­lyen Haan Béla elnökölt, a bizottság tagjai teljes számban megjelentek. Rósz­vett azon Engelhart műépítész is. Elsősorban Wagner József épí­tész tett jelentést a munkálatok miben­állásáról és a berendezési munkálatok biztosításáról. A beiső falak kiváltattak, ujak emeltettek, elkészültek a vasbeton oszlopok, a színpad és az öltözők. Most a zsinórpadlás ós a színház menyezete épül. Néhány hót múlva már Martin­csek Károly asztalos szállíthatja az általa vállalt munkát, a mázolást is ő eszközölteti. A szobrászmunkákat E n­g e 1 h a r t Norbert késziti. A parkette­zés, szobafestés, üvegezés munkálatai szintén biztosítva vannak. A földszinti megrögzített és felcsa­pódó ülőszókeket a páholyokba két szók, egy puff és egy pad, a páholyülésekbe, az erkélyre, a karzatra is, palisander szinü hajlított szókeket Kohn Jakab és József fővárosi cég szállítja; ők voltak a legjutányosabbak. A színpad, sülyesztő és zsinórpad­lás berendezésére Bognár Ferenc kecskeméti cég adott ajánlatot. Kissé többet kér, mint az előirányzott összeg, igy a bizottság megbízta a műépítészt, Wagnert és Miklósy színigazgatót, hogy Bognárral tárgyaljon ós a fölöslegest ejtsék el. A légfűtés és vízvezeték berende­zési munkálata még nincsen biztosítva, a Waldmann és Ormai-céget a bizottság felhívta, hogy május l-ig tervet ós költ­ségvetést nyújtsanak be. A nagyterem Rabitz- és vasbeton­munkálataira is, 14 napi határidővel az elöljáróság kiírja a pályázatot. Külön­ben ez a munka nem hátráltatja a szín­ház elkészültét. Lapunk kiadója felemiitette, hogy az épitési munkálat lassú haladása fölött a közönség már gúnyosan nyilatkozik. Kérdi, melyik az a végső határidő, mikorára a színház teljesen elkészülhet. Dr. Székely Lajos : A bizottság az épitési munkálat kiadásánál Wag­nerrel nem kötött fix határidőt, mert meg volt győződve, hogy a munkálatot ő is siettetni fogja. Dr. Hollander Lipót szintén az épitési huzavonát tette szóvá és fél, hogy a bizottság a közönség előtt ne­vetségessé válik. Dr. S z ó k e 1 y az építész által meg­jelölendő határidőn tul napi| pönálét kór kikötni. Wagner József építész felsorolja mindazon nehézségeket ós bajt, mellyel a régi falak kiváltásánál, most a nagy­teremmel is meg kellett küzdenie. Októ­ber 1 re azonban a színház teljesen kész fog lenni. Többen szept. l-re óhajtották volna, de Engelhart műépítész, Kiss László főszolgabiró ajánlatára, kik nem akarták hogy a vakolási ós díszítési munkák elnagyo'tassanak, a fenti ter­minushoz hozzájárultak. Jelentette móg Wagner építész hogy a színházzal kapcsolatban, a volt jegy­váltási ós a cukrász helyiség kis üzlet­helyiségnek fognak szolgálni. Az egyik­ben szivartőzsde, a másikban élővirág kereskedés lesz. Ez a színháznak 5 600 korona évi bért jelent egy évre; nagy szüksége is van rá, mert a városnak 60,000 koronával tartozik, sőt kamatot is kell fizetnie. Zöldségtermelés Mezőberényben, Államsegélyt ad rá a miniszter. Mikor a Balkánon az első ágyuk eldördültek, nagyon sok ember két­ségbeesve sóhajtozta Magyarországon, hogy mi lesz a magyarral, ha a bol­gárokat, a szorgalmas, fürge bolgár­kertészeket elviszik katonának 1 Java része el is ment szegény bolgároknak, hazaszóllitotta őket a haza szeretete ós az a vágy, hogy Bulgária a sok ígér­getés után végre-valahára győzelmet arasson az Izlam népén. A bolgár ka­tonák hazamentek, mundérba bújtak és harcoltak hősiesen, amit Klio is zengő dithrambusokban vésett fel a táblá­jára. Bulgária szine-virága elveszett a csatatéren és sajnos, azok között vol­tak a bo'gárkertószek is, akiket pedig már megszoktunk ós megszerettünk. Ezt a rokonérzóst nem változtatta el­lenkezővé még az sem, hogy a bolgá­rok a törökök ellen, tehát atyánkfiai ellen harcolnak. Különösen azért fájlalták sokan a bolgárok távozását, hogy Magyarorszá­gon megszűnik az úgynevezett bolgár­kertészet, nem lesznek konyhavetemé­nyek, nem lesz zöldség és akkor csak­ugyan a hüvelyes vetemények közé kell soroznunk a kolbászt is. Magyar­ország legtöbb vidékén ugyanis érthe­tetlen ellenszenvet tanúsítanak az em­berek a konyhakertószet iránt. Nem tartják komoly foglalkozásnak, bár tud­ják, hogy a konyhakertószet nagyon jövedelmező és hogy eok helyen 2—3 holdnyi terület jövedelméből egy egész család tisztességesen meg ól, sőt gya-

Next

/
Oldalképek
Tartalom