Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) január-június • 4-51. szám

1913-01-19 / 6. szám

Békéscsaba 1913 január 19 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY á 3 szoba a laboratórium számára. Ilyesmi­ről ezelőtt még hallani sem akartak, pedig a husvizsgálat intenzivebbé tétele szempontjából feltétlenül szükség van rá. Még ugyan nincs teljesen felszerelve a laboratórium, de a képviselőtestület már megszavazta rá az egyelőre szük­séges összeget, jeléül annak, hogy Csaba mostani képviselőtestülete nem zárkózik el az üdvös ujitások elől. A közegészségügy szempontjából tehát most nem sok kifogás merülhet fel a vágóhid ellen, de mégis csak más uj, modernebb épületek kellenének. Ezt kell legközelebb elhatároznia a csabai képviselőtestületnek. Szarvas és Oros­háza a vármegye határozott sürgetés re már uj vágóhidat építenek, nem lehet azoktól elmaradnia a megye legnagyobb községének, Csabának sem. A vágóhid forga'máról szóló jelen­tós nevezetesebb számadatai a követ­kező'i: »A vágóhidakon az 1912. évben le­vágatott köz és magánfogyasztásra: 231 drb bika, 313 drb ökör, 529 drb tehén, 56 drb tinó, 248 drb üsző, 1432 drb szopós borjú, 3 drb bivaly, 2196 drb juh, 1240 drb bárány, 2 drb kecske, 3974 „drb sertés és 45 drb szopós ma­lac. Ö.-szesen 10269 darab. Az 1911. évben a vágások összes száma 8933 darabot tett ki, isry az 1912. évben a vágások száma 1336 darabbal növekedett. E növekedés legnagyobb százalékai az úgynevezett lakodalmi vá­gások teszik, melyek ez év október ha­vától szintén a vágóhídon voltak köte­lesek vágni az uj szabályrendelet ér­telmében. Fogyasztástól elvonatott 16 darab szarvasmarha, 1 ború, l juh, 26 sertés, 3 darab malac, ezek részben elásattak, részben ipari célokra dolgoztattak fel. Állati szervekről kobzási jegyzék csak augusztus havától jegyeztetett. Felemli­tésre méltó, ho^'y e hótól december 31-ig pl. juhból 388 tüdő ós 451 máj kobo/tatott el. Hatósági husszékből elárusittatott, mint csekélyebb tápértékü has 33 drb szarvasa arha, 8 juh, 73 drb sertés. Szarvasmarha Iuh őra a hatósági szék­ben 60 fillértől 1 korona 28 fillérig, juhhus 60 fi lór, sertéshús 80 fillértől 1 Korona 28 fillérig váltakozott a táp­érték szerint. A szarvasmarha hus mindig nehe­zebben fogyo"t el s egy-egy marha húsának árusítása napokat vett igénybe ; a sertéshús eltekintve az általános ser tésvágási idénytől, 2—3 óra alatt bár­mily mennyiségben értékesíthető volt. A vágóhídon az elnult évben vál­tozás csupán a lakóépületben eszközöl­tetett s most már az alkalmazott 3 vágóhídi szolgának megfelelő lakása vau, va amint van megfelelő labora­tórium, iroda s előszoba is. A vágóhid átal ikitására vonatkozó tervek bekü d-ttek a felhívott cóp.ek Ő1 s jelenleg a költségvetések átszámítása a mérnöki hivatalban foyamaiban van. A piaci hussátrak rendHitetésükn* k alig felelnek meg, kívánatos volna ál­landó árusítási bódi k építése, melyek­ről k dvezőbb póri/ tig.\i viszonyok közt fog az igazgató az érdekeit iparosok felkérése folytán is előterjesztést tenni, ép igy a vágóhídi köves ut ügyében is. A kö/.v*góhidon ezidőszerint Szák György állatorvos végez gyakorlati ta­nulmányozást a husvizsj.álatban." Eddig a jelentós. Naiy fontosság­gal bír kü önösen az állandó árusbási bódékra vonatkozó része. Ha ezeket az állandó bódtkat az érdekelt iparosokkal karöltve megcsinálja a község, ismét egy nagy Ifpéssel közeledik a nagyobb és rendezettebb városok felé. Ismét megsemmisítették a szarvasi biróválasztást. A közigazgatási bíróság döntése. Szarvas ugyancsak megjárta a leg­utóbbi előljáróságválasztással. Még egy­gyel sem volt ennyi baja. Máskor a bí­róvá vagy esküdtekké megválasztott tisztes polgárok nyugodtan, minden kü­lönösebb emóció nélkül lemorzsolták a három évet és átadták helyüket az utá­nuk következőknek. A fölöttes hatósá­gokkal sohasem volt ebből kifolyólag semmi baj. Ez az utolsó három év azon­ban tele volt mindenféle zavarral. Oka ennek főképan az, hogy a szarvasi te­hetősebb^gazdák nagyon ambicionálják az elöljárói tisztet és egyesek még a meg nem engedett eszközök igénybe­vételétől sem riadnak vissza, csakhogy maguknak egy helyet biztosítsanak az elöljáróságban. A választások alkalmá­val Korteskedés folyik, akárcsak Csabán és a népszavazásban szavazati joggal nem bíró emberek is részt vesznek, akárcsak Csabán. Mostanában mindig bajok vannak a választások körül. Ugy az előljárósági, mint a megyebizottsági tagok választása ellen egyik felebbezés a másik után érkezett be a törvényha­tósághoz, amely felebbezések igen sok szabálytalanságra hivták fel a vármegye, vagy a belügyminiszter, vagy a közigaz­gatási biróság figyelmét. Ezért kellett Szarvason olyan sok uj választást tar­tani. Legtöbbször ugyanis a fölöttes ha­tóságok beigazoliaknak látták a feleb­bezósekben felhozott vádakat és kény­telenek voltak uj választ.'st elrendelni. A rrosíaai eiőljáiósíg legnagyobb részét harmadfél évvel ezelőtt válasz­totta meg Szarvas polgársága. Bíró ak­kor M e d v e g y Mihály lett. A válasz­tás eredményével sokan nem voltak megelégedve és felebbeztek ellene a tör­vényhatósági bizottsághoz azzal az indo­kolással, hogy a szavazásban olyan egyének is részt vettek, akiknek szava­zati joguk egyáltalában nincs. Az ügy a törvényhatósági bizottságtól a köz­igazgatási bírósághoz került, amely az egész választást megsemmisített 3, mert igazat adott a felebbezósnek. üj válasz­tást kellett tartani tehát, amelynek ered­ménye az let>, hogy a harmadfél évvel ezelőtt megválasztott biró kisebbségben maradt és Pribojszky Pál került a bírói székbe. Az elöljárók csaknem valemeny­nyien visszakerültek. Da ez a második választás se volt jobb az elsőnél, mert csak olyan körül­mények között folyt le. Az ismét be adott felebbezésnek tehát helye volt. A törvényhatósági bizottság akceptált* is a felebbezést és a szarvasi biróválasz­tást megsemmisítette. A határozat ellen panasszal éltek néhányan a közigazga­tási bírósághoz, amelynek válasza most érkezett le a vármegyéhez. E szerint a biróság szintén igazat adott a felebbe­zőknek ós a panasz elutasításával meg­semmisítette a biróválasztást. Szarvasnak tehát újból választania kell, bár a jelenlegi hároméves ciklus­ból már csak pár hónap van hátra. Az ilyen döntések egy cseppat sem szép világot vetnek a szarvasi állapo­tokra. Egy ciklus alatt kétszer megsem­misíteni a választást,.olyan rikord, amely­lyel c-sak kevés község dicsekedhetik. Hiszen C-abán is megtörténik számta­lanszor, hogy szavazópolgárok helyett munkások k»j ibálnak a városháza ud­varán, de Csaba mégis előbb van any­nyival, hogy az elöljáróság- ós biróvá­lasztás nem ver fel akkora port, hogy szükségesnek tartaná bárki annak a megfelebbezÓ3Ót. Vehemens versengés itt nincs az elölj írói állásokért és pír­tok sem alakulnak ki. A választások eredményevei elégedetlen szarvasiak módjukban áll megakadályozni azt, hogy szavazati joggal n m bírók is szavaz­zanak, még pedig egészen egyszerűen ugy, hogy nevszerinti szavazást kérnek. Iga/, ho^y ez egy kicsit hosszadalmas, de legalább reá is az tredmóny és nincs kitéve a község annak, hogy három óv aiatt kétszer is megsemmisítsék a fölöt­tes hatóságok az elölj róság-, illetve biróválasztást. Csakis igy lehet elejét venni az oda nem tartozó elemek sze­rep ésének. Ilyen névszerinti szavazás Csabán is volt már a legutóbbi köz­gyáinválasztás alkalmával és az lett a közgyám, akit a po'gárok többsége akart. A kisebbség nem is zúgolódott, nem is felebbezett, mert az eredmény reális ló­vén, a felebbezés úgyis hiábavaló lett volna. A békési főjegyző fegyelmi ügye. Felmentő ítélet. A vármegye fegyelmi választmánya hétfőn délután több fegyelmi ügyben hozott ítéletet. Legérdekesebb volt ezek között a Szathmáry Gábor békési főjegyzőé, aki köztisztviselőknél egészen szokatlan váddal volt terhelve. Köztiszt­viselők ellen legtöbbször hivatali ha­nyagság, szabálytalanság, felebbvalóik­kal szemben való tiszteletlenség, botrá­nyos viselkedés stb. miatt szoktak fe­gyelmi eljárást indítani. Az az ok azon­ban, amiért a békési főjegyző fölött kellett Ítélkeznie a fegyelmi választ­mánynak, úgyszólván egyedülálló a fe­gyelmi eljárások történetében. Szath­máry Gábor ugyanis osztály elleni izga­tással volt vádolva. Közigazgatási tisít­viselőt ilyesmivel talán még nem is vá­doltak széles ez országban. Az osztály elleni izgatás vétségét a szociáldemo­kraták foglalták le maguknak, csakis ők kerülnek ezért a törvényszékek elé, on­nan pedig az államfogházakba. A vád különben alaptalannak is bizonyult és a békési főjegyzőnek nem törtónt semmi baja. A fegyelmi eljárás előzményeit az alábbiakban ismertetjük: A rnult év végén a békési Wenck­heim-uradalomban hajtóvadászat volt. Az uradalom felfogadott hajtóknak 38 békési magyart, akik hajlandóknak mu­tatkoztak a vadak üzésére. Hogy bizto­sítsa őket, adott nekik az uradalom 20—20 fillér foglalót, ügy esett azonban a dolog, hogy a magyarok közben meg­gondolták a dolgot és a vadászat nap ján nem jelentek meg, távolmaradásuk­kal tündököltek. Az uradalmi tisztikart ez a szépnek egyáltalában nem mond­ható e'járás kellemetlen helyzetbe hozta a vadásztársaság előtt ós be is perelte a magyarokat. Mikor ezt Szathmáry Gá­bor főjegyző egy társaságban meghal­lotta, megbotránkozva kiáltott fel: — Hogy lehet egy grófi uradalom­nak igy eljárni ? Ha sajnálja azokat a 20 filléreket, mórt nem szólt nekem ? Kifizettem volna! Ezért a kijelentésért indítottak fe­gyelmi eljárást Szathmáry főjegyző el­len. Az elsőfokú fegyelmi hatóság el is Ítélte 100 korona pénzbüntetésre. Ő azonban ez itólet ellen felebbezett a fe­gyelmi választmányhoz, amely hétfői ülésén megváltoztatta az Ítéletet és a főjegyzőt felmentette az osztály elleni izgatás vádja alól azzal az indnkolással, hogy abban a nyilatkozatban egyrészt nincs izgatás, másrészt csak mint ma­gánember fakadt ki és használt kissé erősebb kifejezéseket. Az osztály elleni izgatás különben is bűncselekmény, amely a biróság elé tartozik, Szathmáry ellen pedig birói eljárást nem folytat­tak le. Üzenet Gyomára. Versengés a haladásért. No nó! Hogy lesajnált minket, endrődieket az a gyomai Kont. Ar, pedig ha mihozzánk jött volna, itt még nagyobb haladást tapasztalhatott volna. Még aszongya, hogy mink mindig ver­senyezni akarunk velük. Igen bizony I Csak nem is hagyjuk magunkat. (Mint Nagykörös—Kecskemét) Eit sem hagy­juk szó nélkül, nehogy azt higyjek, hogy már minket belepett a hó. Nem lepett (csak némelyikünk fejét.) De nagyra van vele Kont. Ár avval az egy szál Micurka cigánnyal — ugyan kiváló bór- és litliiumos : gyógyforrás vm* & feilyie»sl§taái, fcJswéaysél, cnksrtetagstswól, vfr&enyuél mé«*• ttot is íétef taerveb feirctjaiiUü küteé tutin. ftrateKn nmnto sstsijütís. SCHWLT1 S ACQST hun vették, talán innen vitte oda a Körös. Nálunk van az is egy várossal. Hogy nem baromfi foglárok ?! Van minálunk az is Cifra Panna. Rendőrnek katona sapka ! még az is valami ?! A mi rendőreinknek is van. Hogy nem katona sapka ? de mégis csak sapka, azért nem viselik hátul az elejét! De azért mégis különbek a mi rendőreink, mert azok a (bor)lopót meg is fogják. No meg tegnap engem a nap­lopáson. Gyomán még villanyos világítás sincs, de nálunk már az is — lehetne! Lesz is! Még most csak pislog. Vasár­nap is neki mentem, mikor Korcsmáros Miskától kiléptem. Gyomán még ifjú­sági egylet sincs, vagy ha van is — régi. Da nálunk uj — lesz. Erősen gyüjtjük rá az alapot. Bálozunk! Ez épen ugy melyen nálunk, mint Gyo­mán a rendőrsapka. Azt hisszük, hogy jön, csakhogy nem jól könyveljük. A bevételt bevételnek — folyósítjuk, azután adjuk ki. Est csinálja utánunk Gyoma, ha tudja. No híres ! Tudnánk még többet is, de majd máskor. Kontra. r KróniKa. flkiről most látom, Hogy vörös az orra, Bizony isten, ugy, mint máskor, Nem gondolok borra Borvirágos orrok Csakis nyáron vannak, Kékbe játszó nagy vörösség Ékes jele annak. De most lehet szépen Mással magyarázni, Mikor látunk ezer embert Dideregni, fázni. Ha az utcán járunk, Cinkét fog az orrunk, Vörös orrot valamennyien Csakis ezért hordunk. Még a bakfis orr Is Vérvörösre válik, fi hidegben vörössé lesz fiz orr mind egy szálig. De elég az orról És elég a borról, Mert reám a t. közönség Még bizony megorrol fiz pedig baj volna, Beszéljünk hát másról Igy farsangban miről, inkább, flint a mulatásról ? Szomorú egy farsang, fizt mindenki látja, Karnevál tán el se néz most Erre a bús tájra. Hiába is nézne, Nem mulatna vigan, Nem azért, hogy hőmérőnkben Lejebb szállt a higgany. Nem a hideg bántná, fianem hogy kedv nincsen, S ő nem érzi, ha valakit Látogat az isten. Neki duhajság kell, Tánc, szerelem, pezsgő Mert bizony a múlatásban Karnevál nem kezdő. És a mi farsangunk Siralmas lesz szörnyen Hogyha néha rágondolok Kicsordul a könnyem. Daliás fiaink Lettek katonákká, És minden bank átalakult Fösvény, pénzes zsákká. És hogyha pénz nincsen, Ki mulasson akkor? — Oh bár jönnél, bár itt volnál Te jobb, te vigabb kor 1 Majd eljön tán egyszer, Bizzunk bátran benne, Mit csinálnánk, ha jóra Reményünk se lennel Én is reméigetek Már vagy tiz év óta És mindig, de mindig, mindig Ugyanaz a nóta . . . fi remény zöld, ugy e? Lassan zölddé válok, S a reménység szobra gyanánt Kőoszlopra állok Guy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom