Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) január-június • 4-51. szám

1913-03-06 / 19. szám

Békéscsaba 1913 március 6 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 Hová lett a pénzeslevél ? i i Vendégség Füzesgyarmaton. Füzesgyarmatnak nagyon is ritkán i szokott szenzációja lenni. A népe szor­galmas, jómódú, szereti a barátkozást ós kisebb gondja is nagyobb annál, hogy szenzációkban utazzék. Békesség­ben éldegél és ritkán beszéltet magáról. Mintha ez a megye északkeleti csücskén levő község nem is Békésmegyéhez tartozna, olyan kevés hirt hallani róla. Most végre mégis van szenzációja a csendes Füzesgyrmatnak is. A szen­záció középpontjában egy pénzeslevél áll, amelyben 1600 korona volt. És ez a szép summa eltűnt. Lába kelt nyom­talanul. Most aztán keresi a csendőrség nagy buzgalommal. Mindeddig azonban hiába. S ugy esett a dolog, hogy Füzes­gyarmat egyik legjobb módú polgára, G y á n i István földbirtokos egy kis baráikozásra hivta össze vendégszerető házához néhány jó ismerősét, akik egy­től-egyig tekintélyes emberek. Volt ott elég mindenféle jóból, mert Gyáni való­ságos megtestesülése a vendégszerető magyarnak. Nagyon jókedv uralkodott egészen a késő éjjeli órákig. Csak akkor oszlott szét a mulatozó társaság. A Gyáni familia is pihenni tért. Reggel, mikor Gyáni a dolgozószobájába tért, megütközéssel vette észre, hogy az Író­asztaláról egy 1600 koronát tartalmazó pénzeslevól, amely az előző napon ér­kezett, hiányzik. Először azt hitte, hogy eltette az értékes levelet. Átkutatta a zsebeit, az íróasztal fiókjait, de hiába. A pénzeslevólnek hült helye volt. Ennek már fele se tréfa, — gondolta magában Gyáni gazda. Elővette tehát a háza népét: — Nem tetfótek el azt a pónzesle­velet ? — kérdezte szigorúan. — Mi nem is láttuk — volt a válasz. — Hát akkor hol van? Kerítsétek elő, mert baj lesz! — fakadt ki Gyáni. És ismét megindult a keresés. Föl­forgatták az egész házat, a levél azon­ban nem akart előkerülni. — Akkor itt tolvajnak kellett járni, — állapította meg Gyáni István ős azonnal a rendőrségre sietett. Vendé­geire, akiket tisztességes, becsületes em­bernek ismeri mindenki, nem is gyana­kodott. Csak akkor érezte magát kelle­metlenül, mikor a csendőrségen be kel­lett vallania azt is, hogy kik voltak nála vendégségben. — Azokat ne bántsák! — tiltakozott. — Nekünk kötelességünk azokra is kiterjeszteni a vizsgálatot — volt a csendőrök válasza. Az esetnek hamarosan híre terjedt a községben és mindenki kíváncsian várta, hogy mi lesz a csendőrök által megejtendő vizsgálat eredménye. A csendőrök először a háznépet és a cse­lédséget hallgatták ki, azonban ezek a kihallgatások nem vezettek eredményre. Mindinkább beigazolódott, hogy a cse­lédek ártatlanok, őket a lopás bűne nem terheli. Ekkor a csendőrök más irányba terelték a nyomozást. Bár ők is nagyon kellemetlen hely­zetben voltak, kénytelenek voltak köte­lességüket teljesíteni és kiterjeszteni a nyomozást a vendégekre is, mert nyil­vánvaló lett, hogy a levél eltűnése összefüggésben van a jókedvű barát­kozással. Különösen két ur vonta a vendégek közül magára a gyanút, akik azon az estén a Gyáni dolgozószobájá­ban is megfordultak. És nagy izgalmat keltett egész Füzesgyanm:ton, mikor a csendőrök a vendégek lakásán is meg­jelentek és házkutatást tartottak. Ilyesmi még nem esett Füzesgyarmaton. A szomszédasszonyok és komámasszonyok fejüket csóválták és titokzatos arccal sugtak-bugtak : — Mégis nagy valami ez! Nem lehet még tudni, hogy a nyo­mozásnak mi lett az eredménye, mert csendőrség titokban tartja az eddig elért eredményt már csak a vizsgálat érde­kében is. Ninc3 azonban kizárva, hogy nemsokára szenzációs letartóztatások lesznek Füzesgyarmaton. De az is meg­történhetik, hogy valamiképen elsimít­ják a dolgot. Mivelhogy a mai világban minden megtörténhetik . .. ÚJDONSÁGOK. A csabai postapalota ügye. Megtörtént a telekbecslés. A csabai postapalota ügye most már szinte rohamos gyorsasággal halad a megvalósulás felé. Maga a község is, amelyről pedig ép9n nem lehetne el­mondani, hogy nagy barátja a rohamos haladásnak : bámulatos gyorsaságot fejt ki, mióta a postapalota orosházi-utcai telkével ráijesztett a kereskedelmi mi­niszter. Tudja mindenki, hogy mikor lapunk utján nyilvánossáara került a a postakincstár orosházi-utcai telekvé­tele, mily gyorsasággal szedelőzködött össze egy küldöttség a minisztériumnak más nézetre való hangolása céljából. Odafenn csak félig meddig biztató ígéretet kapott a küldő Itség, mégis a lehető leggyorsabban összeült a képvi­selőtestület és elhatározta azt, amit már a kezdet-kezdetén kellett volna meg­tennie, hogy a Főtér és az Apponyi u'ca sarkán levő igen értékes telekből 400 négyszögölet hajlandó átengedni a pos­takincstárnak 80 ezer koronáért. Ez, a mai pénzviszonyok mellett, még azért a telekért is tekintélyes összeg, mégis hangzottak el a közgyűlésen olyan vé­lemények, hogy többat keilett volna kérni azért a telekért. A képviselőtestület ugyanakkor mi­kor e határozatot meghozta, utasította a bírót ós a főjegyzőt arra is, hogy a ha­tározatot minél hatn&rább juttassa a postaigazgatóság kezébe. Korosy László főjegyző fel is utazott a közgyű­lés után pár nappal Budapestre, ahol a kereskedelmi minisztériumban azt az érthető választ kapta, hogy addig, mig a minisztérium szakközegei meg nem becsülik a telket, nem dönthetnek a község ajánlata ügyében, mert a helyi viszonyok ismerete nélkül nem tudják, hogy vájjon a felajánlott telek magéri e a 80,000 koronát ?. A miniszter a telek felbecslésével Horváth Béla mű­szaki tanácsost, a gyu'ai államépitészeti hivatal vezetőjét bízta meg, aki a becs­lést szerdán délután meg is ejtette Z a h o r á n György biró, Korosy j László főjegyző ős a mérnök jelenlété | ben. A becslés eredményéről a műszaki j tanácsos jelentést fog tenni a kereske­I delmi miniszternek. Hogy azonban az a • jelentós mit fog tartalmazni, arról nem ! nyilatkozott. Ha az ajánlatot elfogadha­; tónak találta, akkor semmi akadálya ' sem lesz annak, hogy a pos'apalota ott j épüljön fel. De ha drágának találta, i akkor jön egy nagy alkudozás, amely ; esetleg meddő is lehet. Még mindig nem bizonyos tehát, j hogy a postapalota ó Főtérre kerül. A | közeli napokban azonban ez a kórdós i is eldől. — A megyei közkórhíz ópitkezósi hiánya. A vármegyei közkórház kibővítésével kapcsolatos épiikezések befejeztetvén, a megtartott végleszámolás szerint a hiány 68,000 korona. Ennek az összegnek fe­dezetére a vármegyének semmiféle alapja nem lóvén, a vármegye a belügyminisz­tert kérte fel, hogy ezt az összeget államsegélyből folyó.-itsa a vármegye részére, annak a fedezetnek a terhére, amely az állami költségvetésben kór­házak építésére a foljó évre fel van véve. A belügyminiszter, válaszolván a felterjesztésre, kijelenti, hogy nincs ab­ban a helyzetben, hogy a kért állam­segélyt megadhassa. — Eljegyzés. Dr. R o m a n o v Péter lugosi ügyvéd Vingáról eljegyezte né­hai Szűcs Gábor volt békési ma'om­tulajdonos leányát — Vilmát. — Az „Aurora" művészeti ós irodalmi kör Csabán. Az irodalomtörténet ismerői előtt csaknem száz éves reminiscentiák ébrednek fel az „Aurora" név hallatára. A mult század elején is volt egy iro­dalmi kör, mely a hasonlócimü folyóirat köré csoportosult. Vasárnap Aurora név alatt Csabán is zene,- irodalom és képzőművészeti egyesület alakult. Öröm­mel adunk hirt erről az alakulásról, mert annak a jelét látjuk benne, hogy Csaba, a „parasztváros" kulturális téren is haladni, fejlődni akar és vezető sze­rephez akar jutni ezen a téren is a vár­megyében. Az Aurora vasárnap este 6 órakor tartotta a Rudolf-főgimnazium egyik termében alakuló közgyűlését, melyen az irodalom és művészet barátai közül nagyon sokan megjelentek. Dr. Re 11 Lajos főgimnáziumi tanár nyi­totta meg az összehívók nevében a kózgyülóst, lelkes, tartalmas beszédben ; fejtegetvén az ilyen irodalmi és művé­szeti egyesületek tagadhatatlanul fontos I hivatását. A megnyitó beszéd után dr. P e s z k á r Jenő ismertette az alap­szabálytervezetet, melyet beható vita után elfogadott a közgyűlés és elhatá­rozta annak jóváhagyás végett a bel­ügyminiszterhez leendő felterjesztését. Ezután a tisztikart alakították meg. Elnök lett dr. R e i s z Miksa, alelnökök dr. Rell Lajos ós dr. Remén ár El jk, titkár dr. Lautner Vilmos. A tisztikaron kivül választottak 12 rendes ós 5 pótválasztmányi tagot. Az uj egye­sületnek már is több tagja van száznál, ami a jövőre nézve a legszebben biz­tató ígéret. — Felolvasás a Gazdasági Egyesületben. A Békésmegyei Gazdasági Egyesület folyó hó 16 án megtartandó közgyűlése alkalmával Székács Elemér jószág­felügyelő előadást tart a hazai dohány ós tengeri nemesítésről, miről külön meghívók utján is értesítjük az ér­deklődőket. A rendkívüli érdekes elő­adásra nem tagokat is szívesen lát a Gizdasági Egylet. — A magyar föld a magyaroké! Ezt a gyönyörű jelmondatott röpitette világgá a Marosvásárhelyi Székely Társaság, amely most felhívást intézett Békósme­gyéhez is. A hazafias hangú ós megrázó igazságokat tartalmazó felhívásban azt sürgeti a társaság, hogy Békésmegye is irjon fel a törvényhozáshoz a magyar föld elidegenítése ellen, amely különö­sen nagy erővel folyik Erdélyben. Ott az oláhok nyakra-főre vásárolják a bir­tokokat. Törvényt akar a Székely Tár­saság arról, hogy idegenek ne vehes­senek Magyarországon földbirtokot. A magyarság szempontjából oly végtele­nül fontos törvény meghozatala érdeké­ben bizonyára Békésmegye is fel fog írni a törvényhozáshoz. — A rokkant egylet közgyűlése A Ma­gyarországi Munkások Rokkant- ós Nyu°dijegyesületének csabai fiókja va­sárnap délután tartja közgyűlését a vá­rosháza nagytermében. Á közgyűlés esétjén társas vacsora lesz Lóviusz Mi­hály „888" vendéglőjében. Ezen a köz­gyűlésen fogják megválasztani a fiók képviselőit a Budapesten tartandó kül­döttgyűlésre, ame:yen az ország összes fiókjainak a küldöttei részt fognak veni. Ez a küldöttgyűlés sokkal fontosabb lesz az előzőknél, mert rajta fogják be­mutatni azokat a mathematikai számítá­sokat, amelyek az egyesület anyagi hely­zetének szanálása céljából váltak szük­ségesekké. — Az 0NIIKE felolvasó délutánja. Igen magas színvonalú felolvasó délutánt tartott vasárnap az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egylet békés­csabai fiókja a Nádor-szálloda télikert­jében, amelyet csaknem zsúfolásig meg­töltött az intelligens közönség, köztük igen sok hölgy. Kimagasló pontja volt a felolvasó délutánnak dr. Kis Arnold, a budai főrabbi-költő szereplése, aki gyönyörű felolvasást tartott. Felolvasása témája a zsidó vallás alaptörvényei erősségét bizonyította. Igen lendületes és meggyőző volt a tudós főrabbi elő­adása. Dr. H e r z o g Henrik ügyvéd tartalmas megnyitója vezette be a fel­olvasó délutánt. Az illusztris vendég felolvasása után Domokos József ügyvédjelölt adta elő nagy szavaló­készséggel Balla Ignác, Nagy Imre és Kiss József néhány szép költeményét. — Bikaháboru a csabai piacon. Te­nyészbikavásár volt szerdán délelőtt a városházán. Nem valami nagy volt ám az állomány, nem igen lehetett mibe válogatni. A felhajtott állatok azonban szépek voltak. Különösen kettő vált ki közülök, egy fiatal kicsi, csinos, meg egy hatalmas, nyugati fajta. Ezt haj­tották be később a városháza udvarára. Alig pillantotta meg a kisebbiket, mind­járt megvillant a szeme, nagyot böm­bölt ós rá akart rohanni a kicsira. Ez szegény megrémült és eszeveszett vágtatással menekülni kezdett. Mikor látta a menekülést a nagyobbi;:, a: on­nal utána. Kett?n is fogták erős köte­lekkel, de a vad jószág leszórta magá­ról az embereket, mint a pelyhet és elkezdte üldözni a kisebbik bikát. Ide­oda futkároztak az udvaron, a folyosó­kon. Végre a kisebbik kiszabadult a a Főtérre. A nagyobbik folyton nyomá­ban volt. Izgatottan nézte mindenki a félelmes hajszát. Az asszonyok sikol­tozva menekültek az "állatok elől, de még a férfiak is visszarőkönyödtek, mikor meglátták őket. A hajsza vége az lett, hogy a nagy bika mégis utói­érte a kicsit ós ráugrott, úgyhogy súlya alatt a kicsi összeroskadt. Csak ekkor sikerült a hajszában különben is ki­merült állatott megfékezni és vissza­hajtani a vásárba. Csoda, hogy a nagy vásári tolongás dacára sem esett embe­rekben kár. — A városi zenede hangversenye. A legőszintébb elismerés hangján kell nyilatkoznunk Gyöngyösy Gusztáv igazgató vezetése alatt álló zenede nö­vendék hangversenyéről, mely vasárnap délután a városháza nagytermében zaj­lott le. Aki figyelemmel kíséri a növen­dékek kiképezését, tapasztalhatja azok előrehőladását s hogy a vezetőség ala­pos és komoly munkát végez, mely alapjául szolgál azon lópcsőzetn9k, mely­ben az egyén a művészet legmagasabb fokát is elérheti. Munkálkodásuk ered­ménye a közel jövőben is érezhető lesz, amennyiben a közönség körében ala­kulandó zene-egyletek vagy zenetársa­ságoknak szakképzett egyéneket teremt s ha lesz megfelelő anyag, könnyű lesz megalakítani egy állandó zenetársaságot. A hangverseny a növendékek kebelé­ből alakult zenekar közreműködésével s Nyári Géza által jól betanított Klapka indulóval vette kezdetét, utána a tanít­ványok legtehetségesebbek egyike Braun Piroska következett, a tudás fölényével ült a zongorához s valóban elragadta a szép számban megjelent intelligens kö­zönséget kiváló technikájával s szaba­tos előadásával s plasztikus testartásá­val. Sok tapsot és szép fehér csokrot kapott. A többi növendékek közt kiváló­képpen említésre méltók : Réihy István aki kiváló hegedűs lesz. Beriot: Faata­sie Ballettjót adta le könnyed játékával, hason óképen tehetséges hegedű játé­kos Fabry Károly is, vahmint Ricz Jó­zsef ós Ridö nővérek Zansora já'ék­ban kitűnt Vidovszky László, Bu:hy E la, Kádár Magda, Freibarger Boriska ós Havas Nelly, stb. végül gordonkán a kis Áchim Laci. A változatos műsort élvezetesebbé tette még Braun Piroska énekszáma, kellemesen csengő mezzo­sopran hangja van s kellő iskolázott­sággal énekelte „Szól a lélekharang" ós „Volt egy árnyas cserfa erdő" kezdetű dalt, mely utóbbit Nyári Géza — a ze­nede hegedű tanárjának sikerült szer­zeménye. A tiszta jövedelmet s a felül­fizetóseket az ösztöndíj és segélyalap javára fordítja az intézet ós ha a kéq­viselőtestület nem sajnálná ettől a vá­rosi iskolától azt a pár száz korona óvi segélyt, akkor még szebben szólnának a hegedűk. — Adomány a csabai ka'h. templom orgonájára. A békéscsabai róm. Kath. templom orgonájának felépítésére néh. Lavatka József né, szül. Wagner Sarolta emlékére Wagner Mária, Vidovszky Lászlóné, Wagner Jeanne, Fabry Ká­rolyné, Wagner Ferenc 300 koronát ado nányoztak. — Azonfelül adakoztak orgonára a következők : Szépe B 4ánó, Svecz Péter 5 kor., Belic.ey Gózánő 300 kor., Korcsok György 10 kor., Síe­menkár György 10 kor., Laurinyscz György lüO kor., Lengyel György 20 kor., Jézus szive társulata 1000 kor., Mária társulat 1000 kor., Scapuláró tr­sulat 100 kor., Bucsujáró-alap 100 kor., Lengvel János (Amerika) 30 ko ,, An­csin R Pál 50 kor., Bicsó Anna 4 kor. Krajcsó János 40 kor., Vozár Mihály gyűjtése 179 40 kor., Petrovszky G/ör^y gyűjtése 1440 kor., Dusbaba Vilmos 25 kor. Összesen: 2979 80 kor. Mind­ezen adakozóknak hnás köszönetet mond a Plób. hivatal. — Tolvaj béres. M a n g u 1 e Tódor újesztendő óta béres volt Csizmadia István nagyszónasi gazdánál. De ugy látszik, nem igen szerette az uj helyet, mert mig a gazdája valami do gát el­végezni volt Ssarvason az elmúlt szom­baton, Tódor baráiunk szedte-vette a sátorfáját, illetőleg a cselédkönyvet és megszökött Szénásról. Ez azonban még csak a kisebbik baj voina. Ugyanis a gazdasszony a béres eltűnése után vette észre, hogy nyitva van a szekrényajtó a szobában és a szekrányb«n levő er­szényből nagyobb összeg hiányzik. A bérest most keresik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom