Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) január-június • 4-51. szám

1913-01-12 / 4. szám

8 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1913 január 19. tározatot dr. Martos József és társai megfelebbezték a törvényhatósági bi­zottsághoz, amely december 23-án tar­tott üléséből visszaküldötte azt Gyulá­hoz ós erélyes hangon utasitotta, hogy még az 1912. évben hozzon a törvény és a miniszteri rendeletnek megfelelő | határozatot, vagyis rendezze a tiszt­viselők fizetését. A képviselőtestület azonban — talán az idő rövidsége miatt is — nem haj­totta végre 1912-ben a törvényhatósági bizottság rendelkezését. Közben a város vezetőségének az az életrevaló gondo­lata támadt, hogy nem volna-e helyes felmenni a belügyminiszterhez ós le­festve a város kétségbeejtő helyzetét, egy kis pótállamsegélyt kicsikarni ? A miniszter ugyanis erre az évre is csak 28000 koronát adott Gyulának, pedig többet várt. Az elhatárolást tett követte és keddea Budapestre utazott a kül­döttség, amelynek tagjai voltak dr. Lovich Ödön polgármester, B u c s k ó Koriolán dr. főjegyző, G i n c á r Adolf, dr. S i m o n k a György, N é v e r y Al­bert, Hack Márton, Jeszenszky Nándor dr. és P f a f f Ferenc. Budapesten kitűnő és befolyásos segítőre akadt a küldöttség, Lukács György dr., a város országgyűlési kép­viselője személyében, pki már sokat fáradt ós tett Gyuláért, de most is szí­vesen állott a küldöttség rendelkezésére. Elsőnek Jakabffy államtitkárt kereste fel a küldöttség dr. Lukács György vezetése alatt. Dr. Lovich Ödön polgármester ecsetelte a város helyzetét és adta elő a kérelmet. Az államtitkár válaszában csodál­kozásának adott kifejezést a képviselő­testület eljárása föiöit, amelyet csak a rossz gizdasági viszonyokkal lehet némiképan menteni. Gyula és általában az aiföidi városok — mondotta — nem is panaszkodhatnak. De vannak olyan városok, amelyek már a rendőrséget is kénytelenek voltak elbocsátani, mert nem birták fizetni. Ki átásba helyezte hogy 15—20,000 korona potállamsegélyt juttat a városnak. A küldöttség természetesen öröm­mel vette tudomásul a választ és aztán S a m a s s a miniszteri tanácsost, a városi ügyosztály vezetőjét kereste fel, aki szintén megígérte jóakaratát. A pótállamsególlyel Gyula abba a kellemes helyzetbe kerül, hogy a tiszt­viselők fizetését rendezheti, a pótadó jelentékenyen alább száll — és ráadásul még helyreáll a béke is. A megyei telefonhálózat kibővítése. Uj áramkörök és más újítások. A telefonnak ma már óriási jelen­tősége van a civilizált országok mind­egyikében. Szinte nélkülözhetetlen esz­köze lett az emberek egymással való érintkezésének. Hány utazástól, hány levélírástól és ezek által mennyi költ­ségtől kímélte meg nagyobb elterjedt­sége óta a világot! Számokban talán ki sem lehetne fejezni. Csakhogy, mint minden emberi alkotás, még a telefon, sem tökéletes. Még mindig reformokra szoru', dacára annak, hogy ujabban sokat változtattak rajta. Fogyatékoságait érzik ugy a telefonkezelők, mint a kö­zönség. Mindkét részről sokat bosszan­kodnak. A kezelők a folytonos és ideg­rontó zaklatás, a közönség pedig a a lassú kapcsolás miatt. Egy-egy for­galmasabb vonalon szokszor órákhosz­száig is várni kell, különösen esemény­gazdag napokon, mig összeköttetést nyerünk. Hogy e miatt mi sem mara­dunk nyugodtan, hanem veszekszünk, idegeskedünk, gorombáskodunk, az ter­mészetes, mert emberi dolog. 0 yankor nem törődünk mi avval, hogy annak a telefonkezelőnek nincs módjában a leg­jobb akarat mellett sem a kapcsolás. Csak őt hibáztatjuk, hanyagnak, hánya­veiinek ós más efféle jónak tartjuk s gyakran még feletteseinél be is pana­szoljuk. A telefonnik (ehát rengeteg haszna mellett meg van az a kára, hogy lényegesen elősegíti „korunk beteg­s gó u-t, az idegességet. A telefonáilapotok, mint sehol a világon, nem valami rózsásak B^kés­megyében sem Különösen a nagyobb, forgalmasabb helységekben, mint pél­dául Csaba és Gyu a, van a telefonnal sok baj. Pedig a mi megyénk a töb­uiesnez viszonyítva, nagyon jól és bő­ven el van látva telefonhálózattal. Nincs egyetlen község sem, amelynek telefonja ne volna. És még az a meglévő telefon­hálózat is kicsiny, szükséges a nagyob­bitása. Az a baj, hogy sok község nincs a szomszédjával közvetlenül összekötve, hanem kerülő uton diskurálhatnak csak egymással. Például, ha egy vésztői ma­gyar akar beszélni egy békésivel, a hangjának keresztül kell menni Szeg­halmon, Gyomán, és Mezőberényen is, csak ugy juthat a kivánt helyre. A bé­kési is csak Mezőberényen keresztül beszélhet például Csabával. Nincs köz­vetlen összeköttetése még Csabával sem, amely p Qdig a megye legnagyobb tele­fon központja. Gyulával, a megyeszék­helyével is csak Csabán keresztül be­szélhet a megye községeinek legnagyobb része. Ezek a fennforgó és sok kellemet­lenséggel járó állapotok Ambrus Sándort, a vármegye nagyérdemű alis­pánját arra késztették, hogy érintkezésbe lépjen a nagyváradi posta- és távíró­igazgatósággal és tőle a bajok orvos­lását kérje. Ennek a fellépésnek meg is lett a kivánt eredménye, amennyiben pár nappal ezelőtt értekezlet volt Gyu­lán, amelyen a vármegye részéről A m­b r u s alispán és dr. D e i m e 1 Sándor főjegyző, a posta részéről pedig két műszaki tanácsos vett részt. Az értekez­let megállapodásai, amelyeket érdeklő­déssel olvashat mindenki: a következők. A telefonhálózat tervbe vett fejlesz­tésére k4t évet fordítanak, az 1918 és 1914 éveket. A megye 1913-ban 10,000 korona segélyt kap az államtól, amely összegből 5000 koronát a Fiizesgyarmat és Bucsapuszta között létesítendő uj áramkörre fordítanak. Az áramkör ki építése 9000 koronába kerül. A hátra levő 4000 koronát Füzesgyarmat község fizeti. Az államsegélyből megmaradt 5000 koronát az Orosháza és Tótkomlós kö­zötti közvetlen összeköttetésre és a kü­lönféle javításokra fordítják. Az oros­háza—-tótkomlósi vonal létesítéséhez, to­vábbá a javításokhoz a vármegye egy­harmadrésszel hozzájárul, a költség többi részét az állam fedezs. Még iontosabb újítások létesülnek 1914-ben. Sokszor merül fel szüksége annak, hogy a járások székhelyén mű­ködő hatóságoknak a szomszédos vár­megyék közeli hatóságaival sürgősen érintkezzenek. Eiért elhatározta az ér­tekezlet, hogy a szomszédos megyék járási székhelyeivel telefon összekötte­tést létesít. Gyula eddig csak Csabán keresztül beszélhetett a megyebeli községek leg­nagyobb részével. A jelzett évben köz­vetlen össszeköttetést nyer Szeghalom­mal, Orosházává!, Szarvassal és Gjo­mával, ami az érintkezósbelépóst lénye­gesen meggyorsítja. Végül C-^aba közvetlen összekötte­tést kap Békéssel, amit a következő év­ben a Bákós—vésztői vonal létesítése fog követni. E reformok által Békésmegyében lényegesen javul telefon tekintetében a helyzet. Jobb és gyorsabb lesz az ösz­szeköttetés s lassankint talán megszű­nik a beszélniakarók, meg a telefonos­kisasszonyok idegessége is . . . A megyei tisztviselők illetmény rendezési törvény ellen. A közigazgatás államosítása. Érdekes körirat a vármegyén. Az elmúlt évben lépett életbe a vár­megyei tisztviselők iiletményrendezésó­ről szóló törvény, mely a fizetési foko­zatokba való automatikus előléptetést és a működési pótlékot állapítja meg. A törvény egyik rendelkezése szerint a törvényhatósági bizottságnak kell meg­állapítani azt, hogy a tisztviselők közül melyik érdemes az előléptetésre és a pótlókra. Ez alól csak az aiispán képez kivételt. Békósvármegye törvényható­sága az októberi közgyűlésen sok ré­gebben szolgáló tisztviselőre kimon­dotta az érdemességet és azok már él­vezik is a magasabb fizetést. A tcrvóny országszerte megelége­dést keltett a megyei tisztviselők köré ben, akiknek helyzete azelőtt rózsásnak egyáltalában nem volt mondható. Az állami tisztviselők minden tekintetben kedvezőbb viszonyok között élnek, mű­ködnek és haladnak előre ma is, p dig a megyei tisztviselők szintén igen fon­tos állami funkciókat teljesítenek. Emel­lett felelősségük sokkal nagyobb, mert legtöbbször önállóan kelt intézkedniük, kittve nemcsak felettes hatóságuk, ha­nem a lakosság kritikájának is. Az ő működésük a nagy nyilvánosság előtt folyik, mindegyik ténykedésü <ről tudo­mást szerez a nyilvánosság. Érthető te­hát és n inden gondolkozó ember által szimpátiával volt kisérve at a mozga­lom, melyet a megyei tisztviselők már évekkel eze.őtt indítottak helyzetük ja­vítása, a fizetés és statusrend^zés érde­keben és amely mozgalom eredménye lett a mult évi illetményrendezési tör­vény. A törvénnyel azonban nem volt mindenki megelégedve. Most érkezett például Békésvármegyéhez egy körir?* Pozsony varmegyétől/ mely a tö~ számos helytelen intózkpdesér-' Mesterséges orrok. — Csevegés. ­Méltán kérdezhetjük magunkban, honnan van az, hogy mig a költők ra­jongó szavakkal emlékeznek meg imá­dót tjaik szeméről, szájáról, piciny la­bairól és karcsú derekáról, sőt a fü! és haj is kiveszi részét a magasztalásokból, addig a testi szépség egy más eleme, az orr alig szerepel a költői dicshim­nuszok rekvizitumai között. Pedig az orr képes elékteleníteni egy máskülön­ben kifogástalan arcot, épp ugy férfias erőt, gyöngéd női bájt is alkalmas sok­szor visszatükrözni formás vagy merész körvonalaival. Sőt többet mondunk, az orr igazi fokmérője egy faj kul urális színvonalának, mert antropológiai vizs­gálatok í-zerint minél f> jlettebb egy typus szellemileg, annál markánsabb az orjalkata is. Az állatok kö t meg a ma­gasabban álló majmoknál sem találunk az emberéhez hasonló orrot. A legpri­mitívebb népeknél, mint pl. s négerek­nél az orr annyira ellapul, hogy szé­lessége gyakran meghaladja a hosszát. A mongol orra már magasabb, de raj­zának finomsága tekintetében még sok kívánnivalót hagy hátra, csak a kauká­zusi faj orra az, amely szép érzékünk­nek megfelel s melynek bár számos válfaja van, de mindannyinak közös jellemvonása bizonyos művészi arányos­ság, a mely körülbelül abban talál ki­fejezést, hogy az orrhossz az arcprofil egyharmadának felel meg, ugy hogy a homlok, az orr ós az arc alsó részének magassága a szájjal és az állal körül­belül egyforma. Ha a hajdankori népek arcvonásait a ránk maradi festészeti ós szobrászati emlékekből próbáljuk megítélni, ugy ' azt látjuk, hogy a görög képfaragók ; szépségeszmónyei a homlokból egye­: nesen folytatódó orr, az orrgyökér be­mélyedése nélkül, amQly szíp-égtör­vónyt a görögök az egyiptomiaKtól vet­ték át, kiknek szobrain ugyanez az orr­i típus á túlnyomó. A szemita eredetű ! zsidóknál viszonyt hiányzik az egysé­| gesen karakterisztikus orr, mert amit általában zsidó orrnak szokás tartani, ; az erősen görbülő, hosszú és lefelé hajió hegyű orr, minden népnél felta­i lalható. A mi eszményünknek valamikor a : Jósika regényhőseit díszítő sasorr fe­': lelt meg, még általánosabban pedig a görög vagy római orr. Az előbbi, ame­i lyet mindenesetre némileg stilizáltnak ; tüntetnek fel a régi görög szobrok, j mint emiitettük, ideaiis egyenes vonal­• ban képezi folytatását a magas derült homloknak, mig a római keskeny és nemes forma mellett finoman haj:ó orr nyerget mutat, amely az őrhegynél is­mét egyenes vonalba megy át. Nehéz a rut orrokat egyetlen rend­szerbe foglalni, de talán közel járunk az igazsághoz, ha nagy általánosan igen hosszan tulrövid, igen szóles ós ferde orrokat különböztetünk meg. Ehhez járu nak még természetesen az orrcim­pák deformitásai ós az orr különböző sérülések folytán előállott rendellenes­ségei. Mindezen esetben természetesen a kozmetikus szereknek vajmi csekély szerep jut, szépítő hatásuk alig van, nem ugy mint a szemeknél és a szájnál amelyeket valósággal kisebbeknek vagy | nagyobbaknak lehet feltüntetni. Az orr­nál azonban ezek az eszközök csütör­tököt mondanak, itt csak gyökeres orr- j műtétek segíthetnek, amelyeket valóban a modern kozmetika mindjobban bs­von ma már lehetőségei köróba És ezeknek a műtéteknek sikere tényleg meglepő. Csodálatos mennyire más alakot adhatunk még a legvissza- | taszítóbb orrnak is ily műtéti beavat- , kozással és pedig tökéletesen fájdalom j nélkül. Még a vérzés is aiig emlitósre­móltó, hála a novoc<iin oldat beft cs- i kendezósónek, adrenalin oldat hozzáté­tele mellett. DJ a legnagyobb csoda az orr bőrének rugalmassága, mely lehe­tővé teszi a megrövidítést a legkisebb ránc'íépjődós nóikül, valamint hogy vi­szont épp oly könnyen nyújtható az általa fedett orrváz megnagyobbitási­nak szüksége esetén. A külső hegkép­ződós ki van zárva, mert az operáció csak az orr belsejeben megy végbe. Legritkább még az operáció a tul­rövid cseh jellegű orr eseteiben. Pedig itt is lényeges javítást lehet elérni, ha az igen merészen feltörő orrhegyet le­felé irányítjuk, uj helyzetében megrög­zítjük és begyógyítjuk. Ennek homlokegyenest ellentéte r már említett tu hosszú orr, lefelé ha] hegygyei, amely gyakori és csúnya OIM kiigazítása közé tartozik. A orr'álaszfal egy darabjának eltávolítása utján ugya­nis lehetővé válik az orrhegyet fel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom