Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) január-június • 4-51. szám

1913-06-12 / 46. szám

Békéscsaba, 1913 junius 12. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 5 lal. Kívánja végül, hogy a muzeumi bizottság kitartó további munkásságának meg legyen az óhajtott eredménye. Az éljenzóssel fogadott beszéd után Zsilinszky Mihály a kultúrpalotát tekintette meg. Először a nagyteremben felállított szép képek kötötték le figyelmét. Baszólgetós közben megjegyezte, hogy mijd érintkezésbe lép T ó r e y Gáborral a képzőművészeti muzeum igazgatójával ós elhelyeztet a C3abai muzeumban még néhány festményt a nagy mesterektől. Ezt az Ígéretet örömmel vette tudomásul az államtitkár kísérete. Zsilinszky Mihály végigjárta a termeket ós az ott felhalmozott értékes anyag fölött több izben megelégedésének adott kifejezést. Meglátogatta kulturházi műtermében Veres Gusztáv festő művészt is, aki akkor épen a régi kordorosi csárda egy nagyobb képán dolgozott. Reformálni az összes megyebeli vágóhidakat A megyei főállatorvos szomorú jelentése. Valóban megdöbbentő volt az a jelentós, amelyet H e c k s Miksa törvényhatósági állatorvos terjesztett hétfőn a közigazgatási bizottság elé. Nem kevesebbet mond ez a jelentós, mint azt, hogy az egész vármegyében nincs egyetlenegy csak kielégítően berendezett vágóhid sem. Mintaszerűről még csak nem is beszélhetünk. Gyulától a megyeszékhelytől és a legnépesebb Csabától le egészen a legkisebb Pusztaföldvárig mindenütt a hiányok légiója uralkodik a vágóhidakon. Egyik-másik pedig valósággal kis darab Ázsia, olyan a piszok, olyan a rendetlenség. Isten^ csodája, hogy e bacillustelepek valami rettenetes járványt nem terjesztettek még el idáig. A nagyobb vágóhidakon müködö állatorvosoknak igazán lelkiismeretes, sőt herkulesi munkát kell vógezniök, hogy a rettentő hiányok dacára is eleget tudjanak tenni a közegészségügyi követelményeknek és meg tudják őrizni a tisztaságot. Igy van ez például Csabán is, ahol a vágóhid tisztasága ellen ujabban nem lehet senkinek kifogása. Ez azonban nem jelenti azt, mintha ez a vágóhid nem szorulna rá a nagymérvű átalakításra, vagyis inkább a teljes újjáépítésre. Sőt, még nagyon is. Bókésmegye községeinek, ugy a nagyoknak, mint a kicsiknek, hallgatniok kell a főállatorvos intő szavaira, amit különben alispáni rendelet alakjában is meg fognak kapni nemsokára és mielőbb ujjáépiteniök a vágóhidakat. Csodálkozunk, hogy ezzel még mindig késlekednek. Hiszen a vágóhid olyan intézmény, amely a vágatási dijakból maga magát kifizeti, sőt bizonyos idők multán jövedelmet is hajt. Mért vonakodnak tehát az újjáépítéstől ? Mért tűrik azt a szégyent, amit a múltkor egy fővárosi szakértő vágott szemünkbe, hogy a legázsiaibb állapotban levő vágóhidakat Bókésmegyóben látta ? A közegészségügyre kiható óriási fontossága mellett már csak a büszkeségnek is sarkalnia kellene a békésmegyei községeket a vágóhidak célszerű modern átalakítására vagy teljes újjáépítésére. Eddig főként az orosházi, szarvasi ós csabai vágóhidak újjáépítését sürgette a főállatorvos, de a hétfői ülésen sorba vette az összeseket, a legkisebbtől a legnagyobbig. Jelentését kivonatosan az alábbiakban ismertetjük. Mindenekelőtt azt jelentette, hogy az állategészségügyi állapotok május hónapban kielégítők voltak. Aztán rátért a vágóhidakra. Gyulán — a jelentés szerint — a vágóhidi állapotok már tűrhetetlenek. A vágóhid kicsi, szük és tisztátalan. A város képviselőtestülete már elhatározta a kibővítést ós az erre vonatkozó terveket felküldötte a földmivelésügyi miniszterhez, aki a helyi viszonyokat nem ismervén, valósággal kivihetetlen változtatásokat eszközölt a terveken. Fel kell írni ennélfogva a miniszterhez, hogy küldjön le a helyszínére egy szakértőt. Gyulán enellet a gyepmesteri telep is kritikán alili, pe- j dig a megye sokszor utasította már a : várost az ott uralkodó bajok orvoslására. Felelősségre kell vonni, hogy miért nem cselekedte azt? A csabai vágóhídon már történtek legújabban egyes célszerű változtatások, j ennyi nem elég. A nagymérvű átalaki- ' táera feltétlenül sürgős szükség van. ! Utasítani kell tehát a községet, hogy az átalakítási tervet, a költségvetéssel együtt mielőbb készítse el, hogy az még az idén jóváhagyást nyerjen és az építkezési munkálatok legkésőbb a jövő tavasszal már megkezdődhessenek. Endrődön a vágóhid szintén nagyon hiányos. Ezenkívül a szeméttelepen szükséges egy állati hullaégető felallitása is. — Gádoroson sok kívánnivalót hagy fenn az állatvásártér, amely még bekerítve sinc*. A jelentés szerint addig be kell tiltani Gádorosra az állat felhajtást, mig a vásártér átalakítása meg nem történik. — Nagyszénáson marhalevél nélkül adják el a jószágokat, mert a községnek nincs kellő mennyiségű marhalevele. Azt a községet is szigorúan meg kell inteni. Szarvason a vágóhid régi, rozoga és különösen nyáron tűrhetetlenül bűzös. Emellett még egy nagy baj is van Szarvason. Az nevezetesen, hogy sertésvágóhíd nincs is. A hentesek otthon vágnak ós az állatorvosnak a házakhoz kell elment] ie. Gyakran megtörténik, hogy mire odaér az állatorvos, már akkor fel is van dolgozva a disznó. Ilyen viszonyok között lelkiismeres husvizsgálatot tartani lehetetlenség. A községet nyomatékosan újból fel kell hívni ez anomáliák sürgős orvoslására. Orosházán még rosszabbak az álla potok. Azon a vágóhídon igazi ázsiai áll' potok uralkodnak. Rettentő a piszok, pedig az orosházi vágóhid a legforgalmasabb egyike a vármegyében. A vágóhid' körül lerakott trágya, szennyvíz, amelyet nem hordanak el, undorító bűzt terjeszt körös-körü

1. A jelenleginél háromszorta nagyobb vágóhidra lenne szükség Orosházán. A község a sürgetésekre folyton azt felelte, hogy nincsen pénze. Pedig a vágóhidra különösen fölemelt vágatási dijak mellett nem fizethet rá egyáltalában a község. Most már utoljára szólítsa fel a megye Orosházát, hogy móg az idén készüljön el a tervekkel és tavasszal kezdje meg az uj vágóhid építését. Hasonló panaszok merültek fel Tótkomlós és Csorvás vágóhidjai e'len is. A c3orvási vágóhídon szolga 6incs és maguk az iparosok tisztítják a hust. A sárréti községek, Vésztő, Szeghalom ós Füzesgyarmat vágóhidjai is ugyancsak rászorultak az átalakításokra. A közigazgatási bizottság a törvényhatósági állatorvos elszomorító jelentését kiadta az alispánnak azzal, hogy az illető községeket szigorúan utasítsa a fennál'ó bajok mielőbbi orvoslására. Öcsöd egy uj vasutért. Hetvenezer korona a Csongrád — Mezőtúri vasút számára. Békésmegye legszimpatikusabb községei közé tartozik Öcsöd. Lakossága tiszta, törzsgyökeres magyar, jómódú és barátja minden haladásnak. Régi vágya például, hogy végre valahára Öcsödnek is legyen vasútja. Vasút nélkül minden község olyan, mint a szárnyaszegett madár. Akarna fejlődni, haladni, az áldozatkészség se hiányzik és minden hiába. A mai világtan a közlekedési viszonyok jósága előfeltétele alapja a községek ós városok haladásának. E tekintetben elég csak a legközelebb f-kvő példára, Csabára hivatkoznunk, amely mió'a vasútja van, a sáros, rendezetlen tót faluból népes, minden tekintetben városszerü nagyközséggé emelkedett. Az öcsödiek jól ismerik a vasút óriási fontosságát és ezért nem riadnak vissza nagyobb áldozattól sem, csakhogy végre valahára hozzá jussanak. Müutjai vannak ugyan, de az nem elég. Tengelyen csak lassú a közlekedés. Ennek a hátrányát ugyancsak érzik azok az öcsödiek, akiknek a járás szókhelyén Szarvason, valamelyes ügyesbajos dolguk akad. Pár óv előtt már volt valami halvány remény arra, hogy Öcsödnek is lesz vasútja. Szeberényi Tibor budapesti mérnök és társa tudvalevőleg ki akarták építeni a kunszentmárton-körösladányi vasútvonalat, amely Szarvast, Bókósszentandrást, Öcsödöt, Köröstarcsát és Mezőberényt is érintette volna. Valamennyi érdekelt község képviselőtestülete megszavazta nagy lelkesedéssel a mérnökök által ^kórt hozzájárulási összeget, csak Szarvas ós Mezőberény vonakodott tőle. Azok csöppet sem voltak hajlandók az uj vonal célszerűségét és fontosságát belátni, pedig az éppen nekik hajtotta volna a legtöbb hasznot. Az ö vonakodásuk miatt a szép terv kútba is esett, a vasút nélkül szűkölködő községek szomorúságára. Öcsöd látta, hogy Békésmegyében már nem igen nyer a szomszédos községekkel vasúti összeköttetési és a megyeszékhelyét Gyulát csak olyan nehezen tudja megközelíteni, mint ezelőtt, természetszerűleg nézett másfelé. És hamarosan is akadt másik reménye is. Csongrád ugyanis már régen szeretett volna vasuíi összeköttetést nyerni Mezőtúrral még pedig Tiszaföldváron és Öcsödön keresztül. Öcsödnek ez móg célszerűbb és jobb, mint az előbb említett vonal, mert Mezőtúron összeköttetést nyer a budapest-predeali fővonallal, Csongrádon át pedig Szeged felé a másik, a nagyvárad-fiumei fővonallal. Belátta fontosságát, a képviselőtestület legutóbbi közgyűlésén egyhangú lelkesedéssel 70,000 koronát szavazott meg a Csongrád-Tiszaföldvár-ÖcsödMezőluri keskenyvágányu vasút számára. Tudomásunk szerint a vonalmenti érdekelt községek is szívesen megszavazzák a rájuk kirótt összeget és igy az uj vasút nemsokára ki is épül. Mi mindenesetre örülünk Öcsöd e határozatának és a vasút által nagy mértékben előlenditett fejlődésének is. De most ismét kifejezzük abbeli meggyőződésünket, hogy Öcsöd előbb-utóbb teljesen elvész Békésmegye számára. Az uj vasút ezt is elő fogja mozdítani. Az öcsödiek már mo3t is Jásznagykunszolnok megye felé gravitálnak, a vasút kiépülése után pedig még inkább. Kár ezt a szép és gazdag magyar kössóget elveszítenie Békésmegyének. Pedig az meg iesi clőbh utóbb. ÚJDONSÁGOK. A megyebeli póttartalékosok családjainak segélyezése. A mult héten hirt adtunk már arról, hogy a balkáni háborús viszonyok miatt benntartott póttartalékosok nyomorban sínylődő családjai számára a honvédelmi miniszter végre kiutalta a segélyeket. Ezek a segélyek elenyésző kicsik ahhoz a kárhoz képest, amelyeket a szegény családok a kenyérkereső elvonása miatt szenvedtek, de mégis valami. Azt mutatja, hogy a hadvezötősógben meg volt a jóakarat a szegény családok valamelyes kárpótlására, de a rendelkezésére álló tőke aránylag csekély voltánál fogva nagyobb kárpótlást nyújtani nem volt módjában. A gyulai pénzügyigazgatónak a vármegyéhez intézett értesítése szerint a békésmegyei póttartalékosok nem egyszerre kapták meg a segélyt. Először Gyula város, továbbá a gyu'.ai, szeghalmi és szarvasi járások községei számára utalták ki, a többieknek várniok kellett egészen az elmúlt hit végéig. Akkor megtörtént a kiutalványozás a többi járás részére is. Összeszámítva a községeknek nyújtott segélyt, Békésmegye összesen 73.000 koronát kapott. A veszteségnek bizony ez nagyon is csekély ellenértéke. A csabai, békési, gyomai és orosházi járás községei a következő segélyeket kapták : Békéscsaba 10170 korona Újkígyós 1040 » Békés 7810 n Mezőberény 4440 Köröstarcsa 1880 >i Gyoma 3130 i> Endrőd 4120 j) Orosháza 5040 » Nagyszénás 360 >> Szentetornya 1180 j, Csorvás 2180 » Pusztaföldvár 450 » Békéssámson 1460 >i Gádoros 1410 tf Tótkomlós 4000 » Pótlólag kaptak még Gyula 140, Gyulavári 60, Öcsöd 250 és Szeghalom 50 koronát. Egy-egy család, mint már megírtuk 40—-60 koronát kapott anyagi helyzetükhöz és a gyermekek szám/hoz kép9St. — A csabai dispensaire megnyitása. E hónap 22-ón, vasárnap ünnepe lesz Csabának. Akkor nyilik meg nagy ünnepélyességgel a tüdőbeteg gondozóintézet az alsó Körös soron, a Mázor Pál-féle házban. A Szanatórium-Egylet csabai fiókjának választmánya hétfőn délután Jávor Gyulánó elnöklete alatt ülést tartott, amelyen megállapította az ünnepség részleteit. Abból az alkalomból Csabára érkeznek dr. Lukács György v. b. t. t., a József főherceg szanatórium elnöke, P a k ots József titkár, a kiváló iró ós még számosan. A fővárosi vendégeket, akik a délelőtti gyorsvonattal érkeznek, a csabai állomáson Kiss László főszolgabíró fogja üdvözölni. Az állomásról a közönség a városháza nagytermébe vonul, ahol díszközgyűlés lesz. A közgyűlésen B eliczey Géza elnök mondja a megnyitó beszédet. Utána Lukács György beszél a dispensair humánus feladatairól és beszédje végén átnyújtja az intézmény áldozatkészjpártfogójának, özv. S e i 1 e r Eleknének az Auguszta díszérmet. Délután fél 2 órakor díszebéd lesz a „Fiume" éttermében, amelyre a fiók vezetősége az érdeklődőket ezen az uton is meghívja. Az ebédre lesznek aláírási ivek is. Da jelentkezni lehet Vidovszky Kálmán titkárnál, özv. Jávor Gyulánónál és Láng Ferencnél, a Fiume bérlőjénél is. — Tanácsülés Csabán. A rendes szokástól eltéröleg Csaba elöljárósága szombaton délután tartotta meg ülését, amelynek órdeKesobh tárgyai a következők voltak: A „Vigadó" táncterem munkálatainak \ elkészítésére beérkezett ajánlatok közül a tanács Lipták János építőmester ajánlatát fogadta el, aki 22,908 75 koronáért hajlandó a munkálatot elkészíteni. — K e s j á r Pál felfüggesztett községi kiadó a tisztviselők számára nem rég megszavazott lakbérben való részesítését kérte. A tanács a kórelmet elutasította. — A tüzőrök fizetésemelési kórelme hasonló sorsra jutott. — A birtoknyilvántartó mellé három hónapi időtartamra ismét napidijast engedélyezett a tanács, amelynek ülése ezzel véget ért. — A gyomai mandátum. Még most sem lehet teljes bizonyossággal tudni, hogy kik harcolnak a gyomai mandátumért. Eddig még csak egy biztos jelölt van : Nagy József, a kisgazdapárt jelölte. A héten lent járt a kerületben Kossuth Ferenc ajánlólevelével dr. G o n d a Henrik budapesti ügyvéd is, de sikertelenül. Nem tetszett a kerületi függetlenségi párt vezetőségének — a ' vallása. A függetlenségi párt viszont a kisgazdapártot sem hajlandó támogatni, dacára annak, hogy az is 48 as. A szétj huzó függetlenségi tábor fölött tehát I könnyen lehetne győzelmet aratnia a munkapártnak. A jelölt személyőre nézve azonban móg a munkapártban se történt megállapodás. Nemsokára azonban kap olyan jelöltet Gyoma, akinek a zászlaját ha diadalra viszik, nagyon sokat fog tenni a kerület érdekében. — Eljegyzés. Dr. Kalmár Mór kiskunfélegyházi ügyvéd eljegyezte Csabán dr. Szamek Ignác orvos leányát, Irént.