Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1910-12-04 / 97. szám

Békéscsaba 1910 nov. 24. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 4 de általában megállapítható, hogy az egész nem volt egyéb üres szalmacséplésnél. Hevesen összekaptak az agráriusok, meg a merkantilisták, mindkét párt a maga igazai mellett kardoskodott s alapjában véve egyik sem végzett semmit. Konkrét, üdvös javaslatok a husdrágaság megszüntetésére egyik fél részéről sem hangzottak el. Csak panaszokat, vádakat és ideákat emlegettek a felszólalók, hasznos dolgot azonban egyikük sem. Még ez országos érdekességü ankét előtt akadt azonban egy törvényhatóság, mely komolyan foglalkozott a nagy drágaság megszüntetésével és erre vonatkozólag a törvényhozás beleszólását, illetve intézkedését' is igénybe óhajtja venni. Ez helyes álláspont annyival inkább, mert a mult héten maga KhuenHéderváry gróf miniszterelnök is kijelentette, hogy ez a mostani drágaság valósággal nemzeti csapás, amelyet orvosolni kell. A jóakarat tehát meg van a kormány fejénél is. Debrecen város \olt ez a törvényhatóság. Most terjedelmes és szépen megokolt köriratban hivja fel az összes városi és megyei törvényhatóságokat, közöttük Bákésvármegyét is, hogy a képviselőházhoz intézett feliratát, hasonló szellemű felirattal támogassák. A körirat szerint a húsárak már oly mértékben emelkedtek, hogy azt elviselni többé nem lehet. És ez, emelkedésnek még nincs egyáltalában vége, még mindig nagyobbodni fog, mert arra mostanában nincsen kilátás, hogy a marhaállomány növekedni fog. A marhaállomány, sőt a sertésállomány is az előző évekhez képest nagyon csekély és még ha ezt a csekély állományt is pusztítják, a legnagyobb veszedelem következhetik be. Követelni kell cnnélfogya a kormánytól és a törvényhatóságtól azt, ho ry gondoskodjék minden rendelkezésére álló eszközzel a husdrágaság enyhítéséről, esetleg megszüntetéséről. Érre pedig legalkalmasabb módnak tartja Debrecen törvényhatósága azt, ha a képviselőház az élőállatok behozatalát megengedi, illetve a szerb kereskedelmi szerződést olyképen köti meg, hogy a magyar határ a szerbiai á latok behozatalára megnyitható lesz. Debrecen városnak ez a határozata különösen azért érdekes, mert a nagy alföldi emporium lakossága, épugy, mint példáui Csabán, nagyrészt gazdákból és a föld után é ő emberekből áll, ami egy 172,000 holdnyi határral biró városnál nem is lehet máskép sn. Tehát e par excellence agrár város törvényhatósága hoz határozatot az agrár érdekek ellen és a merkantilisták érdekében A főváros által rendezett ankéten is az okozta főképen a vita tárgyát, hogy meg kell e nyitni a szerb határt, vagy nem? Az agráriusok az u óbbi, a merkantilisták pedig az előbbi álláspont mellett kardoskodtak. Békésvármegye legközelebbi közgyűlésén foglalkozik Ddbrecen köriratával amelyhez előreláthatólag nem fog hozzájárulni. Ez ilyen szántó-vető vármegyétől el várható, sőt nom is vehető tőle zokon, Hogy azonban vita lesz e fontos kérdés körül, az előre látható. A választások hónapja. Iparkamarai, törvényhatósági bizottsági, képviselőtestületi, ág. ev. egyháztanács tagválasztások. A decemberi hónap, nemcsak Csaba, de a megye többi község polgárságának és lakosainak is tetemesen felér egy országgyűlési képviselő-választással. Még jó két hét választ el a megyebizottsági tagok választási határnapjától és máris erősen megindult a mozgalom az aspiránsok között. Csabán a kampány a kereskedelmi és iparkamarai tagok e hó 12-én megejtendő választásával indult meg. Csaba, Orosháza és Szarvas kereskedői és iparosai három tagot a kereskedő- hármat pedig az iparos osztályból választanak. Tekintettel azonban Orosháza és Szarvas távolságára, e két községből kevesen fognak szavazni. A szavazás ugyanis Csabán a városháza nagy termében ejtetik meg. A kereskedelmi ós iparkamarában, a megyebeli kereskedők és iparosok érdekeit az utolsó három évben, bízvást lehet mondani körültekintéssel ós elismerésre méltóan : R o s e n t h a 1 Adolf, Fekete Sándor, Wagner József, ifj. Horváth Mihály és R e i s z Simon szolgálták. Áchim Lászlót betegsége akadályozta az utóbbi kót évben e tekintetben, igy a tagságról le is mondott. A választók bizalma, ugy vagyunk értesülve, az eddigi kamarai tagok felé iránjul. Áchim László helyére, mivel eddig is mindig méltányolta, hogy az ipartestület elnöke is tagja legyen a kamarának, Tímár Endre ipartestületi elnököt fogja megválasztani. A kamarai tagságért, a választók egy része, ugy tudjuk, a választási küzdelmet W a 11 e r s t e i n Sámuel fanagykereskedő ós Szenes Sándor szesznagykereskedő érdekében felveszi. December 19-én a megyebizottság tagjai egy részének helyét töltik be választás utján. Azon megyebizottsági tagoknak neveit, akiknek megbízatása ez év végén lejár, az alábbiakban közöljük: Békéscsabán: az I. alkerületben: Maczák Ádám, Lipták L. Pál, dr. Debreczeni Lajos ; a II. alkerületben : Wagner József, Galli Mihály, Haan Béla, dr. Zsilinszky Endre, dr. Tardos Dszső; a III. alkerületben: Wilim István, Kovács Mátyás, Hrabovszky Pál ; a IV. alkerületben : dr. Vas Vilmos, Nóvák M. András, dr. Linder Károly. A megyebizoltsági tagok választása, tekintve hogy néhány év előtt 15—20 szavazattal is mandátumhoz lehetett jutni, most igen mozgalmas lesz. Uj jelűitekül, kik eddig a megyebizottságban még nem foglaltak helyet, emiilik: dr. Székely Lajost, Reisz Hermannt, Wallerstein Sámuelt, Szenes Sándort, dr. H e r z o g Henriket. Gyulán: az I. alkerületben : Pfaff Ferenc, Ritsek János, Szénásy József ; a II. alkerületben: Kohn Dávid, Kukla Ferenc, Schmidt József ; a III. alkerületben : Dombi Lajos, Ad. Schriffert József, Pettner József. Kétegyházán: dr. Simonka György, Popovics M. Auról. Ezenkívül Megele Béla lemondott. Gyomán: Biró Benedek, Kner ízi dor, Házi Imre, Pikó Béla, Nagy András. Endrődön: Viskovics Ignác, Hanyecz Lijos, Korcsok János, dr. Kovács Péter, Kovács J. János. Békésen-. Báró Drechsel Géza, dr. Szegedi Kálmán, dr. Tőrök Gábor; a II. alkerületben : Sebők Sándor, Durkó Gergely ; a III. alkerületbe : Oláh Mihály, Szathmáry Gibor, C'.ira Gergely. Mezőberényben : Tóth György, Nun Márton, dr. Grünwald Dezső, Kolozsi Endre, dr. Hegedűs Béla. Köröstarcsán: Nagy Antal, Szabó János, Pardi János, Petneházi Ferenc, Puskás László. Szarvason: az I. alkerületben : dr. Szirácsky János, Mocskónyi József; a II. alkerületben Zünszkv István, dr. Déri henrik, dr. Szemző Gyula ; a III. alkerületben : Marsai Soma, Hajnal Béla, dr. Mázor E'emér ; a IV. alkerületben : Haviár Dániel, Benka Gyula, Melis Mátyás, Grimm Mór. — Itt is erős lesz a küzdelem a Haviár ós a munkapárt között. Békésszenladráson: Ifj. Tolnay Ferenc, dr Wieiand Sándor. Öcsödön: Pap István. Orosházán : az I. alkerületben Horváth Mátyás, Torkos Kálmán, dr. Berthóti Károly, dr. László Elek; a II. alkerületben Szalay József, Freuder Mór, Veres József, dr. Bikádi Antal helyett, ki virilis. Csorváson : Tábit Mihály. Szeghalmon : dr. Grósz Mátyás, Szabó Sándor. Füzesgyarmaton : Fehér László, dr. Domokos Kálmán, Kovács Károly, Nagy A. Imre. Körösladányban : Tóth József, Tóth Imre. • Reá három napra, december 23-án Csaba képviselőtestületi tagjainak választását ejtik meg. Ez a választás Csabán izgalmasabb lesz az országgyűlési képviselőválasztásnál is. A parasztpárt azt reméli, hogy a győzelmet játszva éri el; azt hisszük azonban, hogy a község haladását, kulturális fejlesztését szivén viselő polgárság összefogva, vétót fog mondani a párt terrorizmusának. Ezt azonban csak ugy teheti, ha egyértelműen jár el pártpolitikai és személyi tekintetekben is. Természetesen egész csomó nevet említenek, kik a képviselőtestület tagjai sorába fognak jutni. A megejtendő tizedenkónti választásokhoz a hatóság elnökökül és helyettes elnökökül a következőket nevezte ki: I. ker. elnök Haan Béla, helyettese Kovács L. Mihály. II. ker. e. dr. Zsilinszki Endre h. dr. Tarján Tibor. III. ker. dr. Láng Frigyes, h. dr. Herzog j Henrik, IV. ker. dr. Sailer Vilmos, h. dr. Pándi István, V. ker. dr. Weisz Frigyes, b. dr. Vértes Andor VI. ker. dr. Sailer Gyula, h. dr. Margócsy Miklós, VII. ker. dr. Kerónyi Soma, h. dr. Hoffman Lajos, VIII. ker. dr. Ursziny János, h dr. Tardos Dezső, IX. ker. dr. Székely Lajos, h. Wagner József, X. ker. dr. Linder Károly h. Kolpaszky László. Megszűnik a városatya mandátuma: Zsiros András, Gálik János, Sztraka György, Varságh Béla, Áchim L. András, Szeberónyi Zs Lajos, Sailer Gyula, Darabos János, Wagner József ós Belanka Jánosnak. December 22-én az ág. ev. egyház presbyteriumát, 150 tagot, választják az ev. hivek. Az orvosok ós a munkáspénztár. A Munkásbiztositó Hivatal ződés mellett. a szerLapunk mult számában ismételten foglalkoztunk a munkásbiztositó pénztár és az orvosok között még mindig tartó és elintézetlen küzdelommel. Kimutattuk abban a cikkünkben, hogy specialiter a gyulai kerületi pénztárnak meddő és sikertelen a küzdelme a szolidaritásban élő orvosok ellen, mert elégséges számú tisztviselő-orvost nem kap. Az a pár orvos pedig, akik kartársaik bojkottja dacára is elfogadták a pénztár feltóteleit, egyáltalában elégtelenek a pénztár kötelékébe tartozó több mint 12000 beteg ellátására, ami miatt a tagok között napról-napra nőttön nő az elégedetlenség ós zúgolódás. Már C3ak ez okoknál fogva sincsen más megoldás a pénztár igazgatósága számára, mint feladni mostani merev álláspontját ós keresni a régi orvosokkal a békés kibontakozás és megegyezés útját. Most még más ok is van arra, hogy a pénztár igazgatósága erre az útra térjen. Az Országos Pénztár és az állami Munkásbiztositó Hivatal szócsöve, az „Iparegészsógügy" cimü lap legújabb számának „Munkásbiztositás" cimü mellékletében egy cikk jelent meg, amelynek egyik passzusából világosan kitűnik, hogy a Munkásbiztositó Hivatal is a szerződéses viszony mellett van. Érdemesnek tartjuk a cikk ide vonatkozó részét szórói-szóra leközölni: „A pénztárak ós orvosok megállapodásai tudvalevőleg az 1907. XIX. t.-c. 128. §-a alapján intéztetnek el. Azaz miután országos pénztár eleget tett az 1907. XIX. t.-c végrehajtási rendelet 8-ik fejezetében rárótt kötelezettségének és rendezte az orvosügyet, a megkötött megállapodásokat tárgyalja a kerületi pénztár igazgatósága, az fölterjeszti az országos pénztár igazgatóságához hozzájárulás végett, onnan pedig az állami munkásbiztositó hivatalhoz kerülnek a jóváhagyás elnyerésére. A miuap aztán az állami munkásbiztositó hivatal ós az országos pénztár előadói közös tanácskozásra gyűltek össze, amelynek az lett az eredménye, hogy a szabályzatoknak csaknem minden pontjára teljesen megegyeztek. A változások az orvosi érdekek szigorúbb védelmére vétettek föl az országos pénztár vidéki tárgyaiásainak tapasztalataiból kifolyólag. Ezek szerint H. az orvosok nem a szabályzatokat fogják aláirni, hanem egy szerződést, mely szerint X pénztár alkalmazza N. N. orvost Y korona kezdőfizetéssel az 1) alatt csatolt szolgálati és fegyelmi szabályzat ós a 2) alatt csatolt illetményszabályzatban részletezett módosítások mellett a körzet ellátására." Világosan kitűnik ebből, hogy az Állami Munkás Biztosító Hivatal, mely fölöttes hatósága minden pénztárnak, a szerződéses viszony'mellett van. Érthe- I tetlen tehát, hogy a kerületi pénztár annyira ragaszkodik az orvostisztviselő rendszerhez. Már a fenti ok is elegendő lehet arra, hogy a pénztár igazgatósága felhagyjon makacsságával ós felvegye újból az orvosokkal megkezdett tárgyalások elejtett fonalát. Ezt már a betegpénztári tagok érdekei is hangosan követelik. A gyulai ker. pénztár tehát két okból kénytelen a volt orvosok által követelt szerződéses alapon megoldani a kérdést: először, mert legfelsőbb fóruma, az Országos Munkás Hivatal, mint a fentiekből látható, mást, mint szerződéses alapon kötött viszonyt pénztár s orvosai kőit jóvá nem hagyna, másodszor pedig a belügyminiszter részéről a pénztári tisztviselő-orvosi s hatósági orvosi összeférhetlensógnek kimondása bizonyos. De már magában véve a Munkás Biztosító Hivatal fenti döntése megdöntötte a pénztár álláspontját s most már megcsinálhatja azt, amit kót hónappal ezelőtt csinálhatott volna meg, amivel elkerülhető lett volna a nagy felfordulás s haladt volna minden szépen a régi kerékvágásban. De kátyúba juttatta a pénztár szekerét, most a M. B. H. kiránttatja vele onnan. Ideje is már Békésvármegye közutai. Eredménytelen árlejtés. Békésvármegye tudvalevőleg pár évtized előtt, mondhatni, az egész országban legraostohábban volt ellátva közutakkal, amikre pedig talán itt lett volna legnagyobb szükség. Feneketlen sár terpeszkedett esős időben mindenfelé, úgyhogy a közlekedés ilyenkor a szó szoros értelmében lehetetlen volt, ami még a Sárrét egyes helyein, például a Bucsatelep tájékán még most is meg van. Az egyes községek az esős évszakokban a szó szoros értelmében el voltak zárva egymástól, úgyhogy minden község megannyi Robinson-telep módjára tartotta fenn magát hónapokon keresztül. Ujabban időben azonban, mint már nem egyszer megírtuk, örvendetes föllendülés tapasztalható ezen a téren is. A kereskedelmi kormány hathatós anyagi támogatásával a vármegye minden részén szép, gondozott müutak épültek és épülnek, úgyhogy ma már ninc3 egyetlen községe sem a megyének, amely egy vagy több műúton ne volna megközelíthető. Horribilis összegeket költött és költ el az állam és a vármegye útépítkezésekre, amelyek még most sincsenek teljesen befejezve, mert még sok munka van hátra. A vármegye közúti alapja igaz, hogy csaknem kimerült, sőt két év múlva bizonytalan időre el kell halasztani az útépítkezést, de legalább megelégedéssel láthatja mindenik megyei polgár, hogy a megye bölcs vezetősége hiven teljesítette ezen a téren is kötelességét ós a megyét, mondhatni, elsőrangú közutakkal gyarapította. Nemrégen ismertettük a vármegye közúti alapjának az 1911 ós 1912. évre szóló költségelőirányzatát, amely hiven feltünteti, hogy a közúti alap már csak annyi összeggel rendelkezik, amennyi az útépítkezések hátralevő részének befejezésére szükséges, aztán teljesen ki fog merülni. A költségelőirányzat megállapítása ós a törvényhatósági bizottság által történt elfogadása után a vármegye alispánja árlejtési hirdetményt tett közzé a közutak fedőanyag szállításának biztosítására vonatkozólag. Az utak fedőanyagát képező trachit és gránit törmeléket, melyből az úgynevezett makadám utak állanak, tudvalevőleg az állami kőbányák szolgáltatják teljesen kész és használható állapotban, tehát csupán az anyag elszállításáról kell gondoskodni. Érre vonatkozólag hirdetett árlejtést az alispán. A határidőig, november 30 ig összesen három pályázat érkezett ke. A Kemény M

jnó aradi cég 9100 koronáért, a L a n d1 e r Ferenc nagyváradi cég 11,100 koronáért, a Vértesi Arnold gyulai cég pedig 11,500 koronáért hajlandó a fedőanyagot rendeltetési helyére szállítani. Az árlejtező bizottság novembei 30-án tárgyalta a beérkezett ajánlatoka dr. L a d i c s László elnöklete alatt. A körülmények alapos mérlegelése ós meg beszélóse után konstatálta a bizottság hogy a beérkezett ajánlatok közül méj a legolcsóbb sem felel meg a várako zásnak, amennyiben az is nagyon dráge A bizottság ennélfogva nem is döntök hanem elhatározta, hogy az ajánlatoké az ő véleményével együtt felterjeszti i kereskedelmi miniszterhez elbírálás cél jából. Előreláthatólag uj árlejtést fog nak kihirdetni. Egy képviselő kitüntetése. Dr- Lukács György az állami éf törvényhatósági altisztek és szolgá gyulai szövetségének diszelnöke. Annak a tiszteletnek ós ragaszk< dásnak, melyet Gyula polgárságára minden rétege érez a város kiváló c szággyülósi képviselője, dr. L u k á c György v. b. t. t. iránt: szép tanujel adta e hét elején az állami ós törvén hatósági altisztek és szolgák ország szövetségének gyulai csoportja is.