Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1910-11-24 / 94. szám

324 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1910 dec. 18. házi szökevény huszárok állítólagos szi­gorú megbüntetése ügyében. Hazay Samu kijelentette, hogy szi­gorú vizsgálat indult meg annak idején. Igaz, hogy a huszárok hadi törvényszék elé kerültek, de az nem áll, hogy több évi fegyházat kaptak volna. Mindössze két hónapi fogházbüntetésre ítélték őket. Haditörvényszék elé került ám az őr­mestes és két altiszt is, akikről beiga­zolódott, hogy kínozták a katonákat. Az őrmestert és az altiszteket négy hónapi fogházra és rangjuk elvesztésére itélte a haditörvényszék. A Ház óriási tapssal honorálta a miniszter kijelentéseit. Tudomásul vette a választ Huszár Károly is. Mozog a Justh-párt. Szerdán este a Justh-párt értekez­letet tartott. Az értekezletre szóló meg­hívó hangsúlyozza, hogy ideje már a pártnak te jes erővel rószt venni a po­litikai küzdőtéret. Meghívja a körlevél az értekezletre a párt volt képviselő­tagjait is. Boykottált imaház. A Szeged melletti Újszegeden szer­dán délelőtt kellett volna felszentelni az újonnan épült róm. kath. imaházat. Össze is gyűltek a hívek az ünnep­ségre, azonban, nagy meglepetésre, a felszentelő pap egyáltalán nem érkezett. Később kitűnt, hogy a meglepetést J á­s z a i Géza szegedi plébános okozta, aki káplánjainak megtiltotta, hogy el­menjenek a templom felszentelésére. Ilyesmit padig azért cselekedett a fő­tisztelendő ur, mert több ízben kért káplántartási segélyt a várostól, de nem kapott. Forradalom Mexikóban. Mexikóból még eddig pontosan el­len nem őrizhető táviratok jelentik, hogy kitört a forradalom. Az ország nagyré­szében már ugyancsak lobogtatják a forradalom zászlóját. ÚJDONSÁGOK. — Időjárás. A? országos központi fdőielzö ál­lomás mára változékony, szeles, hűvös időt jelez, sokhelyütt csapadékkal. — Az O-ztrák-Matyar Bank fiókja Csa­bán. Vasárnapi számunkban megírtuk, hogy szombaton délelőtt népas küldött­ség tisztelgett Csabáról Lukács László pénzügyminiszternél az iránt, hogy az Osztrák Magyar Bank tiz uj fiókja közül az egyik Csabán állittassék fel. A kül­döttséget a miniszter a képviselőházban fogadta. S a i 1 e r Gyula takarékpénz­tári vezérigazgató szép beszédben adott kifejezést Csaba óhajának, amelyre a miniszter kijelentette, hogy a kérdést a legobjektivebben fogja elbírálni. Eiy­ben biztosította jóindulatáról a köldöt­séget. A minisztertől a küldöttség E 1 i s­c h e r Gyulához, a Jegybank magyar­országi igazgatójához vonult, akinekszin­tén előadták a kérelmet. Elischer ritka tá­jékozottságnál 'vázolta a békésmegyei pénzviszonyokat. Számadatokat mondott arra nézve, hogy Csabának mennyivel nagyobb a pénz- és kereskedelmi for­galma a többi helyiségekénél s a maga részéről kijelentette, hogy Csaba ér­demli meg legtöbb joggal a bankfiókot. E kijelentésekből következtetve a bank­fióknak Csabán való felállítása bizonyosra vehető. Itt említjük meg, hogy a kül­döttségben részt vett R e i s z Simon is. A küldöttséget a miniszter elé Szent­endre országgyűlési képviselője, A 1­másy Tihamér vezette, Csaba kép­viselője Áchim L. András a kép­viselőház bejáratánál csatlakozott, ott találkozván a küldöttséggel. — Távozo alezredes. A gyulai 2 ik honvéd gyalogezred egyik alezredesét, N e m c s á k Györgyöt a lugosi 8-ik honvédgyalogezredhez helyezték át. Az ő helyét Gyulán G e i s i n g e r Raj­mond őrnagy foglalja el, akit a tren­cséni 15-ik ezredtől helyeztek át Gyulára. — Eljegyzés. B e r e c k y Gábor gyu- j lai kir. törvényszéki tisztviselő e'jegyezte Nagy Esztikét, Nagy Imre földbir­tokos leányát Köröstarcsán. — Tanácsülés Békéscsabán. Békés­csaba elöljárósága a mult hót péntekje helyett hétfőn tartotta meg tanácsülé­sét, aminek főoka az volt, hogy a ta­nács rendes ideje alkalmával a tanács­ülési ügyek referense K o r o s s y fő­jegyző Budapesten tartózkodott az oszt­rák-magyar bank egyik uj fiókjának ide helyezése érdekeben. A tanácsülé­sen meglehetősen szürke ügyek szere­peltek. Ezek a következők : A csabai községi árvaszék előterjesztéssel élt az iránt, hogy az árvaszéknél egy uj ír­noki állás rendszeresítessék. A tanács ezt a kérelmet nem teljesítette, arra való hivatkozással, hogy a városokról szóló törvényjavaslat még nem készült el, tehát a kérelemmel foglalkozni még nem időszerű. A mérnöki hivatalba te­kintettel a sok munkára egy napidíjas felfogadását engedélyezte a tanacs. A népszámláláshoz szükséges adatok be­szerzésévei pedig G a 11 i Gyula jegyzőt bízta meg. — Népgyűlés a munkásoónztári orvo­sok ügyében. Pár nappal ezelőtt többféle szinü plakátokat osztogattak Csaba ut­cáin, melyeken ismeretlen egybehivók a munkáspénztár tagjait nyilvános nép­gyűlésre hivták meg a „Próféta" ven­déglő helyiségébe tegnap estére. Napi­rendül a plakátokon a munkáspénztár orvosügyei voltak feltüntetve. Utána nézvén a dolognak, megtudtuk, hogy az összejövetel célja : boykott alá helyezni azokat az orvosokat, akik kollegiális ra­gaszkodással egymás iránt, nem akar­tak a munkásbiztositó-pénztár követe­léseinek parírozni, nem akartak szerző­déses alkalmazottai lenni a munkás­pénztárnak, hanem inkább sztrájkba lép­tek. Különös, hogy a maguk jogos iga­zait körömszakadtáig védelmező orvo­sok ellen éppen olyanok akarnak fel­lépni boykott-fenyegetésekkel, akik a sztrájk jogosultságát nemcsak vallják, de a sztrájkot gyakorolják is, ha az ő érdekük ugy kívánja. Mert a kerületi betegsegély?ő-pénztár tulajdonképpeni tagjai az alkalmazottak. Valószínűleg a munkáspénztár igazgatóságának keze működik ebben a dologban. Az érde­keli orvosokat azonban az ilyesmi csöp­pet sem alterálha ja, mert az ő p icien ­turájuknak a boykott-fenyegetés nem árt semmit. Az úgynevezett „népgyű­lésben egyébként kevesen vettek részt. — Békés költségv tése. Békés község | költségvetési bizoitsága most állította I össze a község 1911. évre szóló köitséa. előirányzatát. E szerint a bevéiel 300,672 koronában, a kiadás pedig 471,606 ko­ronában van megállapítva. Póuidóval fedezendő ennélfogva 170,934 korona, ! amiért kivetendő volna az országos adó I után 6999%- a kereseii adók után pe­dig 56-128'/o pótadó. A költségvetési ki­mutatás szerint jövőre lényegesen ke­vesebb Békés pótadója, mint az idén, | ami annak a je.e, hogy a képviselőtes­' tület rendet tudott teremteni a község ! háztartásában. — Nagy hagyomány a szegényMapnak. ' Körösladány község történetébe beirta j nevét egy egyszerű, néhány év előtt • elhalt földmives ember, névszerint J. Tóth Imre. Ez a visszavonult életű • férfiú végrendeletében összes ingó és | ingatlan vagyonát egyenlő részben a | község és a körösladányi református | egyházra hagyta szegény alapul. Most, I az ingatlanságoknak e hó 6 án történt ! eladása után az egész hagyaték mintegy huszohohatezer koronát tesz ki, melyből az őrökösödó község és egyház külön­külön 13,000 koronát kapott. A törvé­nyes örökös nélkül elhalt hagyomá­nyozó egyszerű nevét a község és egy­ház hálás kegyelete teszi fénylővé és öröklővé az utódok előtt. — Uj egyesület Békésen. Békés fiatal­sága mar régen tervezi egy olyan egy­let alapítását, mely összejöveteleiver az általa rendezendő felolvasó estélyekkei az ő műveltségük színvonalát emelné. A helyes törekvést a város egyes in­telligensebb polgárai felkaro ták, ke­zükbe vették a szervezés munkáját s most már meg is alakult az uj kör „If­júsági Közművelődési Egyesület" név alatt. Alapszabályait nemsokára fel fogja terjeszteni jóváhagyás végett a belügy­miniszterhez. — Evangélikus hölgyek mulatsága. A békéscsabai ev. hölgyek már régebben elhatározták, hogy a három év előtti, fényesen sikerült Luther-mulatság min­tájára 1911 január 7-én a főgimn. alum­neum és Luther-szobor javára ismét ren­deznek hasonló mulatságot. Ennek meg­beszélése végett szerdán délután a fő­gimnázium tanácstermében előértekez­letet tartottak, amelyen nagy lelkese­déssel elhatározták a hangverseny és táncmulatság rendezését, belevonva a gazdaközönséget, az iparos és keres­kedő osztályt, hogy társada'munk szét­húzó létegeit a jótékonyság szolgálatá­ban egyesítse. A hangversenyben való részvételre két fővárosi művészt, illetve művésznőt szándékoznak fölkérni. — Az előértekfizleten részt vettek: Áchim Károlyné, C-epregi Györgyné, özv. Fe­jpr Bóláné, Gail.v Jánosné, ifj. Horváth Miháiyné, özv. Jeszenszky Palnó, Knyi­hár Károlyné, Kován Endréné, Majoros Józsefnó, Szeberényi Lajosné, Uhrin Ká­rolyné és dr. Zsilinszky Endréné úr­hölgyek, akik nagy tevékenységet fejte­nek ki a tervnek minél szélesebb körben vató támogatására. — Igazsagügyi palota Szeghalmon. Dr. Csánky Dezső szeghalmi ügyvéd a Szeghalmon felépítendő igazságügyi pa­lota felszereléseihez, amennyiben az a gazdasági iskola helyén épüine fel, 4000 koronát ajánlott meg. Igy a község ál­tal már megszavazott 6000 koronával együtt 10,003 korona áll rendelkezésre a felszerelesek céljaira. — A szombati műkedvelői elödadis. A Tanítók Háza szoba-alapra a csabai ta­nítói járáskör által tartandó műkedvelői előadásból, melyen „A Gyurkovics leá­nyok", Herceg Ferenc kitűnő vígjátéka kerül színre, most már az utolsó pró­bák folynak s őszintén lehet mondani, hogy a szereplők pompás összjátékot nyújtanak. A színdarabból a főpróbát pénteken délután tartják a színházban 40 fillér beléptidij mellett. A rendező­ség a közönség óhajának engedve, ol­csóbb helyárakat is állapított meg. Igy a földszinti zártszékek utolsó hat sorjá­ban a helyek ára 2 kor., az erkély-ülő I kor. 20 fill., az erkély-álló 80 fill.. a karzati ülő 60 fill., karzati álló 40 fill. Az előadás után a Vigadó nagytermé­ben tartandó táncvigalmon P u r c s i kitűnő zenekara fog játszani. — Népszámlálalók oktatása. E hónap 15-én, mint már megírtuk, tartott elő­adást a szolgabirák, jegyzők ós felül­vizsgáló biztosok számára a központi statisztikai hivatal egyik kiküldöttje. Az elő dáson azonban a számláló biztosok nem vehettek részt, mert nem fértek volna el a vármegyeháza nagytermé­ben. Az ő kioktatásuk tehát otthon a községekben történik meg. A csáb i népszámlálók kioktatása november 30. történik meg Korosy László főjegyző által. — Az Erkel-ünneoé y. Gyula város halhatatlan fianak, Erkel Ferenc zene­költő századik születése napja alkalmá­ból hétfőn, november 28 án tartandó emlékünnepély végleges programmját összeállította a rendezőség. Az ünn< pély délelőtt 10 órakor: Gyula város képvi­selőtestületének közgyűlésével a város­háza termében veszi kezdetét. DMelőtt II órakor: Fe!vonu !ás Erkel Ferenc józsef-városi szülőházához, ahol a gvulai r k. főgimnázium vegyeskara énekel. Dombi Ltjos esperes lelkész felavató bes-zédet mond, az emléktábláról lehull a lepel. A róm. kath. hitközség képvi­se e ében dr. Lindenberger János plébános az emléktáblát átveszi Déieiőtt fél 12 órakor: Felvonul is az Erkel-szo­borhoz, ahol Székely Lajos vezetése mellett a gvulai Erkel Ferenc-dalkör énekel. Hoffmann Mihály főgimná­ziumi tanuló elszava ja Somló Sándor ódáját. A szobor megkos/oruzása. Este pont 7órakor: a m. kir. Op iraház hang­ver?enye a vármegyeháza dis/.tarmében. Ennek műsorát már közöltük. Az opera­házi z jnekart K e r n e r István karnagy vezeti. Kozma Andor költeményét pe­dig Tó völgyi Margit, a szegedi szín­ház tagja szavalja. A megyeház dísz­terme este fél 7 órakor nyilik meg ; pont 7 órakor, a hangverseny kezdetével az ajtók bezárulnak és csak szünet alatt nyílnak meg. A belépőjegyek ára 5 kor. Az ülőhelyek számozatlanok és első sor­ban a hölgyközönsógnek állanak ren­de kezésére. Jegyek válthatók Dobay János könyvkereskedésében és a hang­verseny estéjén fél 7 órakor a várme­gyeházán. Hangverseny után társasva­csora a müvészvendógek tiszteletére a Békósmegyei Kaszinóban. E^y teríték ára 5 korona. A hangverseny 10 óra előtt befejezést nyer, ugy hogy a vidéki kö­zönség visszautazhatik. — A magántisztviselők tea-estélye. A „Nádor"-szálloda most épült modern uj éttermében szombaton tartotta a békés­csabai Magántisztviselőkés Kereskedelmi Alkalmazottak Egyesülete szépen sikerült tea-estélyét. A termet zsúfolásig megtöl­tötte a közönség, ugy hogy némelyek­nek csak nagynehezen lehetett helyet szorítani az asztaloknál. A teázás alatt F u c h s Lajos vezetése mellett egy kis társaság nagy sikerrel mulattatta a kö­zönséget eredeti kabaré-számok előadá­sával s abban résztveitek Brucker Ágoston, R e i s z Géza és R u s z Lipót, akiknek mindegyik száma után nagy taps hangzott fel annak jeléül, hogy a közönség megelégedését sikerült elő­adásaikkal kiérdemelni. A tea után a fiatalság oly nagy számban táncra per­dült, amelyet még egyes hires bálák is megirigyelhettek volna s a vigalomnak csak a reggel vetett véget. — Tisztviselőtelep Oro h izán. A buda­pesti háziurak stájgeroló kedve ráragadt már a vidéki háziurakra is, ugy hogy mindenfelé örökös a panasz a nagy lakásdrágaság miatt. Különösen a tiszt­viselőkre nehezedik a lakásdrágaság óriási suiylyal. Nagyon indokolt tehát, ha a tisztviselők arra törekszenek, hogy lakhatasukat minél olcsóbbá tegyék. Mint értesülünk, most az orosházi tiszt­viselők körében indult meg a mozga­lom az iránt, hogy lisztviselőtelepet lé­tesítsenek. A mult vasárnap ez ügyben értekezletet tartottak, melyen egy elő­készítő bizottságot küldöttek ki abból a célból, hogy irják össze mindazon tiszt­viselők neveit, akik hajlandók lennének a házépítkezésbe belemenni. Ugy tud­juk, régebben már a csabai községi tiszt­viselők is mozgolódtak ebben az irány­ban, de törekvésük a képviselőtestület szükkeblüsége miatt meghiusult. — A szegha'mi po'gári iskola. Szeg­halmon régebben indult meg a moz­galom egy polgári iskola építésére. An­nak idején a közáég 100,000 koronát szavazott meg az iskola céljaira, de móg n >m lett a tervből semmi, mert a mi­nisztériumban 32 drb ilyen tárgyn kér­vény fekszik s mind várja a boldog feltámadást. Ujabban Kovács Gyu a or.-z. képviselő járt utána a do ognak s az ügy referense olyan nyilatkozatot tett, hogy a miniszter csak abban az eset­ben menne bele a dologb i, ha a köz­ség az iskolát felépítené ós felszerelné, úgyhogy az állam csak a tanerőket adná. Ebben az esetben sikerülne az iskola. Szép, szép, mondják a szeghal­miak, dehát egy középiskolának tan­szerekkel felszer°lése szakértők állítása szerint is 100,000 koronába kerülne, mig a/, épitknzés két három százezer koronáb t kerülne. Igy egy félmilióval (?) lenne Szeghalom községe megterhelve, ami elviselhetetlenül nagy s igy való­színűleg a terv ilyen formában kivihe­te len. — A n?p gazdasági kikép?óse. A mező­gazdasági szakismereteknek a falusi gaz­dák körében való terjesztésére néhiny év óta gazdasági ismétlő iskolák állít­tatnak föl, amelyek tanerőit eddigelé ugy képezték ki, hogy a földmivelésügyi miniszter, egyetértésben a közoktaiás­ügyi miniszterrel, tizenöt ifjabb jele­sen végzett tanítót a földmives isko­lába be isztott, hogy azoknak alkalmuk legyen legalább az alsófoku elméleti ós gyakorlati gazdasági ismereteket meg­szerezni s hogy a két éves kurzus el­végzése után ismétlő iskolai taní­tásra oklevelet nyertek. Tekintettel azonban arra, hogy az ismétlő iskolák fölállítása olyan tempóba törtónt, hogy a földmives iskolákon képzett tanerők száma kevésnek bizonyult: — Serényi földmivelésügyi miniszter elrendelte, ! hogy a kikep/.és külön a tanítók és külön a tanítónőknek egy egy interná­j tussal fölszerelt földmives iskolánál tör­ténjék s már a jövő évi költségvetés­ben gondoskodott, hogy az egyébként igy előál ó nem is nagy kiadás fedeze­tet találjon. Ez időszerint tehát két hazai füldmivesisko ában történik a gazda­sági ismétlő iskolák leendő tanerőinek szakszerű kiképzése egész olyan terv szerint, hogy a föidmivelő nép gazda­sági kiképzés gyakorlatai téren haladjon és maradjon. A drágaság és az állattenyésztés. Ankét az O. M. G. E. ben. Békésvármegyét, mint elsősorban agrárius fö.dmivelő vármegyét, igen kö­zelről érdeklő értekezlet volt kedden délután az Országos Magyar Gazdasági Egyesületben. Az értekezleten hosszabb előadásban Jeszenszky Pál ügy­vezető titkár azzal foglalkozott, hogy a mostani folyton növekedő drágaság és az állattenyésztés milyen viszonyban vannak egymással ? A fejtegetések na­gyon tanulságosak s ennélfogva gazda­olvasó közönségünkkel szükségesnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom