Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1910-12-15 / 100. szám

370 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1910 dec. 18. amelynek hatalmas mértékű állatte­nyésztése van. Különösen ki van ott fejlődve a szarvatlan marha tenyész­tése. Ez állatfaj olcsó, szapora és husa ízletes. Uruguay köztársaság már haj­landónak is nyilatkozott arra, hogy nagymennyiségű hust szállít olcsó áron Magyarországba, tehát csak a magyar kormány részéről kell megnyilvánulnia a hajlandóságnak. A beadványban dr. Tardo3 oda konkludál, hogy a törvény­hatósági bizottság ilyen értelemben ir­jon fel a törvényhozáshoz. Az indítvánnyal a legközelebbi me­gyegyülés fog foglalkozni és remélhe­tőleg akceptálja is helyes érvelését. Ha ilyenformán mindegyik törvényhatóság előrukkol hasonló szellemű inditvány­nyal, lehet remélni, hogy az állam ve­zető körei mégis tesznek valamit a nyo­masztó drágaság megszüntetésére. A vármegyei közigazgatásból. A közigazgatási bizottság ülése. Békésvármegye közigazgatási bizott­sága kedden, e hónap 13-án tartotta december havi rendes ülését, melyen a tagok csaknem teljes számban megje­lentek. Vita azonban egyáltalában nem támadt, aminek oka főképen az volt, hogy a tárgyak között nem akadt egy sem olyan természetű, amelyik vitára adott volna alkalmat. A szokásos hiva­talos havi jelentések nagyobbrősze a rendesnél jóval hosszabbra nyúlt és ez okozta azt, hogy bár terjedelmes fel­szólalások nem történtek, az ülés mégis a késő déli órákig elhúzódott. A közigazgatási bizottság üléséről egyébként tudósításunk a következő: Jelenvoltak Ambrus Sándor al­ispán elnöklete alatt: dr. D a i m e 1 Sándor főjegyző, dr. Z ö 1 d y János tiszti főorvos, dr. Z ö 1 d y Géza tiszti főügyész, R o e d i g e r Gyula kir. pénz­ügyigazgató, M i k 1 e r Sándor kir. tan­felügyelő, P e r s z i n a Alfréd az ál­lamépitészeti hivatal vezetője, dr. L i s z y Viktor kir. főügyészhelyettes, továbbá V a r s á g h Béla, Haraszti Sándor, P f e i f f e r István, dr. Török Gá­bor, dr. Ladics László, Veres Jó­zsef, Dombi Lajos és M o r v a y Mi­hály bizottsági tagok. Ambrus Sándor alispán az ülést megnyitván, dr. D a i m e 1 Sándor fel­olvasta a vármegye mult havi állapotá­ról szóló jelentését, melynek főbb adatai a következők: A személybiztonság 11 esetben, 6 súlyos és 5 könnyű testisértéssel tá­madtatott meg. A vagyonbiztonság 25 kisebb lopással lett megtámadva. Bal­eset történt 6 esetben, amelyekből 1 súlyos, 5 pedig., könnyű volt. Öngyil­kosság volt 3. Öngyilkosság kísérlete 8. Tűz volt 5 esetben. Az enyhe tél a késő őszi munkála­tok befejezését állandóan hátráltatta november havában is, a sok esőzés miatt szántani s tavaszi alá ugarolni alig lehetett. Sőt némely helyen, ahol a száj- és körömfájás előbb beütött és rohamosabban lépett fel, az őszi búzák elvetése is nagyban hátráltatva volt. A vármegyénket is sújtotta nagy csapás, a szarvasmarhák között elterjedt száj- és körömfájás még mindig ural­kodik s elég sok bajt okozott a mun­kálatok megakadásán kivül a közéiel­mezésben, a tej hiányban s a husdrága­ságra való közrehatásában is. Az őszi búzák elég szépen állanak a rájuk kedvező időjárásban majd mind kikeltek s a régibb kelések eléggé szé­pen erősödnek. A napszámbér 1 és 2 korona között váltakozott. A szarvasi járás főszolgabirája, dr. Hajas József ellen a fegyelmi vizs­gálatot befejezvén, őt dorgálással súj­totta. Ugyanőt a november havi vizs­gálat folyamán észlelt kisobbfoku ha­nyagság miatt 10 korona rendbirsággal sújtotta. Gádoros községben az ürese­désben lévő segédjegyzői állásra K i s Ferenc választatott meg. Újkígyóson segédjegyzővó L a c z k ó Mátyás lett megválasztva. Az alispáni jelentés meghallgatása és ludomásul vétele után dr. Z ö 1 d y János terjesztette elő a vármegye mult havi közegészségügyi viszonyairól szóló jelentését, mely szerint a közegészség­ügy egyáltalában nem mondható ked­vezőnek. A járványok között főként vörheny ós a difteritisz dominál, de szerencsére mindegyik járvány lefo­lyása enyhe és nem sodor egyik sem sok áldozatot magával. A leggyakoribb halálok, mint mindig, a mult hónapban is a tüdővész volt. R o e d i g e r Gyula pénzügy igaz­gaíó szerint az adók a mult hónapban nagyobb mértékben folytak be, mint a mult év megfelelő időszakában. Érdekes volt a jelentésben, hogy a megyének csaknem valamennyi községe folyamo­dott adótörlésért s a kérelmeket a pénz­ügyigazgató javaslatára a bizottság tel­jesítette is. Egy kis vita támadt külön­ben a körül a kérdés körül, hogy a pónzügyigazgató az ex-lex idején be nem fizetett adók kamatait követelheti e a felektől. A pénzügyigazgatóság, termé­szetesen, az állam álláspontját védel­mezte, azonban Ambrus alispán, dr. Ladics László és dr. T ö r ö k Gá­bor bizottsági tagok véleménye alapján a közigazgatási bizottság az ellentétes álláspontra helyezkedett. Mi kl er Sándor tanfelügyelő az uj állami iskolák örvendetes fejlődésé­ről tett jelentést. A csak nem rógen fel­állított kétegyházi állami iskolában pél­dául nagyon megszaporodott a növen­dékek száma, a csorvási iskolára ugyan­csak ez mondható. Elismeréssel nem — Dehogy is ! . . . Igen ezt fogom mondani: Édes kicsikóim, megcsaltatok, kigúnyoltatok ... Na jó! Gratulálok. De minden boldogságnak vége szokott lenni. És most itt a vég órája. — De hát vigyázz ! — kiálltott fel megint Boday." — Maradj csak nyugodtan ! . . . s aztán már mikor elárultam, hogy milyen meglepetést szántam nekik, egy szaka­dóknak irányítom az automobilt, mint amilyen az ott ni ... az automobil le­zuhan és mi hejh ! izzé-porrá . . . — Az istenért 1 — hangzott ismét Bodai szava — ne rohanj oiy szédületes gyorsasággal, hiszen neki megyünk an­nak a . . . — Hagyd csak rám 1 ... — S az­tán igy szólok az ón szerelmes kicsi kóimnek . . . Hirtelen felugrott a helyéről, meg­ragadta karjuknál fogva a meglepődött, elsápadt arcú szerelmeseket ós vér­fagyasztó dühvel sikoltott rájuk : — A kezemben vagytok most ! A karmaim közt, azt teszek veletek, ami nekem tetszik . . . Meglakoltok ! . . . Lefelé száguldunk a lejtőn . . . Gyorsan őrületesen és ott, az ut végén, ott . . . látjátok a falat, ott vár rátok a halál. Tudjátok ? Értitek ? A halál. A meg­semmisülés ! — Jézus Mária! — sikoltott fel Jo­lán és ájultan hanyatlott hátra. Boday azonban egy erős rántással kiszabadította magát Dévay kezéből. Oda­kapott a kormánykerékhez, megragadta. Dévay hangos kacagásba tört ki. Ri­kácsoló hangon mondta: — Ne erőlködj barátocskám, nem birsz vele. Leszereltem ám a kormányt, nem engedelmeskedik neked barátom. Ezzel megkapta Boday kezét ós szer­telen dühvel visszarántotta a kormány­tól. És a gépkocsi száguldott iszonyú sebességgel, szédítő gyorsasággal .. . Ájultan, eszméletlenül feküdtek már egymás mellett Jolán és Boday. A sze­mük kidülledt ós meredten bámult előre. Kétségbeesetten tépdesték, magukon ki­vül szaggatták a ruhájukat ós tehetet­lenségükben hörögve hanyatlottak az­tán egymásra. Csak annyit tudtak las­san kinyögni: — Se . . . se . . . git . . . sóg! S a zakatoló, pöfögő gép, miat meg­vadult szörnyeteg rohant előre ... a halálba. Jobbra kanyarodott az ut. A szerel­mesek mind közelebbről látták a szaka­dók fölött emelkedő falat. . . Már nem lehetett menekvés előle. A gépkocsi nem kerülheti már el. — Meghaltok ! — kiáltott rájuk Dé­vay ós ördögi kéjjel szegődött rájuk a szem a O is látta a szakadók rémesen sö­tét árnyékát, de azért pokoli nyugalom­mal állott a kormánykerék mellett, gör­csösen kapaszkodva beléje. Az automobil aztán rettenetes zök­kenóssei nekivágódott a falnak. Lezu­hant a mélységbe. Vérfagyasztó sikoltás . . . Kétségbe­esett hörgés hallattszott fel a mélység­ből. A kocsi kerekei még forogtak, a motor még zakatolt... pöfögött... aztán csönd, halotti némaság lett újra úrrá a környéken. Másnap hajnalban egy paraszt ment el a szakadék mellett. Ott a gépkocsi törmelékei közt három rettenetesen ösz­szeroncsolt holttestet látott... Egy ideig nézte, elindult aztán, meg visszanézett, majd a falu felé vette az útját, bosszú­san dörmögve: — A pokolba is azzal az ördögi szörnyeteggel! . .. Megint lesz mit ir­niok a lapoknak. nyilatkozott azonban a tanfelügyelő a gyulai izr. elemi iskoláról, ahol való­sággal tűrhetetlen állapotok uralkodnak. Maga a tanitó nem tud helyesen ma­gyarul, pedagógusnak épen nem meg­felelő, elképzelhető tehát, hogy a taní­tási eredmény se lehet valami kiváló. A tanfelügyelő már felszólította a taní­tót, hogy adja be nyugdíjaztatás iránti kérvényét, a felszólitásnak azonban nem volt foganatja. Most a tanfelügyelő fe­gyelmi uton fogja eltávolítani a tanítót, amely intézkedést a bizottság is helyes­lőleg vett tudomásul. A többi jelentéseket, amelyek na gyobb fontosságú kérdéseket egyáltalá­ban nem tartalmaztak, tudomásul vette a.bizottság. A gyors­vonat ügye. Sürgősen interveniálni kellene. Lapunk munkatársa felkereste a sze­gedi üzletvezetősóg egyik főtisztviselő­jót, hogy a Szeged—nagyváradi vonalon már régen tervbe vett gyor3vonati ösz­szeköttetés lótesitéséről kórjen felvilá­gosítást. Erről a kérdésről a tisztviselő a következőleg nyilatkozott: — „Bizony régen szükséges, hogy a Szeged—nagyváradi vonalon » gyors­vonati összeköttetés legyen. Erről már hosszú idő óta folynak tanácskozások, sőt ezidőszerint már az útvonal első­rangusitása is megtörtént. A mult hó­napban külföldön nemzetközi tanácsko­zások folytak a vasutvonalak rendezése tárgyában. Ezeken a tanácskozásokon csak a vasutigazgatóság kiküldöttjei vet­tek részt és hogy milyen megállapodásra jutottak, azt még nem tudom. — December 20-ika körül lesz egy tanácskozásunk, azonban nekünk, érde­kelt üzletvezetősógnek, amelyen a nem­zetközi kongresszus tanácskozásai alap­ján ezen kérdésben határozni fogunk. Ha ezen a gyűlésen elhatározzuk a gyors­vonati összeköttetés létesítését, akkor a gyorsvonatok ezen a vonalon még má­jusban megindulhatnak. — A kérdést az dönti el főleg, hogy a többi vonalakon milyen változások lesznek. Változások lesznek természete­sen a legtöbb fővonalon és ekkor a gyorsvonatok célszerű elhelyezésétől függ, hogy lesz-e Szeged és Nagyvárad között gyórsvonati összeköttetés." Gyula, Csaba, Orosháza egyik leg­fontosabb érdeke, hogy ezen a vonalon a gyorsvonati összeköttetés meginduljon. A decemberi gyűlés előtt tehát célszerű volna, ha a megye hatósága, Orosháza, Csaba községe illetékes helyen inter­veniálna, mert ez esetben az uj vasúti menetrendet ugy fogják elkészíteni, hogy abból a Szeged—nagyváradi gyorsvo­nat ki ne maradjon. Függetlenségi szervezkedés A „Függetlenségi Kör" alakuló gyűlése. Mint mult számunkban már jelez­tük, a Dókéscsabai „Függetlenségi Kör" vasárnap délután tartotta alakuló gyű­lését a „Fiume" éttermében Csaba füg­getlenségi érzelmű polgárainak megle­hetősen élénk érdeklődése mellett. Az alakuló gyűlésen elhangzott ós a kör céljait vázoló higgadt tárgyilagos beszé­dekből meggyőződést lehetett szerezni arról, hogy a kör nem akar a függet­lenségi pártnak a 67-es érzelmű polgá­rok ellen való szervezete lenni. Sőt el­lenkezőleg, Csaba speciális viszonyaira hivatkozva, nem egy szónok hangoztatta az együttműködés szükséges voltát a parasztpárt ellen, immár valóságos ve. szedelemmó vált hatalmának letörésére. Ha ez a szellem továbbra is megmarad a Függetlenségi Kör lagjai között, ugy bizonyára sikerülni is fog az együttmű­ködés mindég, mikor azt a község, a vármegye, vagy az ország érdekei ugy kívánják. A vasárnapi alakuló gyűlésen ide­genek nem valami sokan vettek részt. Az országos függetlenségi és 48 as párt nevében dr. P a 11 a n t y u s-Á b r a­h á m Dezső, a karcagi kerület ország­gyűlési képviselője jelent meg. Rajta kivül H r i t z Károly és Popovics László, a vésztői függetlenségi párt ve­zéremberei és Kecel i-M é s z á r o s Dániel, az orosházi kerület volt képvi­selőjelöltje vettek részt a gyűlésen. Dr. U r s z i n y János az előkészítő ! bizottság nevében üdvözölvén a meg­jelenteket, ajánlotta, hogy a gyűlés ve­zetésére korelnöki minőségben F á b r y Károlyt kérjék fel, amihez a gyűlés egyhangúlag hozzá is járult. F á bry Károly köszönetet mond a belé helyezett bizalomért és a megbí­zatást elfogadja. Lelkes beszédben buz­dította összetartásra a jelenlevőket. Ez összetartásra Csabán nemcsak a függet­lenségi eszmék propagálása miatt van szükség, hanem a községi és megyei érdekek védelmezése miatt is. Tanulni kell a szociáldemokrata párttól, mely nem egyszer megmutatta már, hogy mi­lyen erő rejlik a szervezettségben. Ezután dr. Re 11 Lajos ismertette főbb vonásokban a csabai függetlenségi törekvések történetét. Hogy e törekvé­sek Csabán nem uj keletűek, mutatja az, hogy Csaba számos olyan függet­lenségi képviselőt küldött inár a parla­mentbe, mint B o c z k ó Dániel, báró Prónay Dezső, gróf A p p o n y i Ál­bert ós Bánó József. Nagy figyelem mellett emelkedett szólásra most P. Ábrahám Dezső országgyűlési képviselő. Mindenekelőtt üdvözölte a központ nevében a gyűlés résztvevőit, aztán hosszabban, magvas fejtegetésekben vázolta a jelenlegi poli­tikai helyzetet. Természetesen ő min­dent a Justh párt szemüvegén keresztül lát. A szokásos kifejezésekkel csepülte a munkapártot, mely szerinte mindez­ideig nem csinált semmit, nem ért el semmi eredményt. Epen ezért nem kell csüggedniök a függetlenségi érzelmű polgároknak, hanem tömörülni ós szer­vezkedni. A nagy óljenzóssel ós tapssal foga­dott beszéd után dr. U r s z i n y János ismertette a kör alapszabályait, mely szerint a kör célja a politikai szervez­kedésen és a községi érdekek védelme­zésén kivül az ingyenes jogi tanács­adás is mindenféle ügyben. Ez a cél különösen a szegényebb polgárság szempontjából helyesélhető. Az alap­szabályok elfogadása után a gyűlés megalakította a tisztikart ta következő­képen : Elnökök : Szalay József, Fábry Ká­roly,.. Pándy István és Bakos Mátyás. Ügyvezető-elnök : dr. Ursziny János. Alelnökök az első kerületben: Csa­nády János, Áchim H. Pál, Sajben Pál és Maczák Ándrás. Második kerületben: Timár Endre, Maczák János, Wallerstein Soma, Sza­lay Gyula. Harmadik kerületben: Dr. Rell La­jos, Miklya Z. György, ifj. Kovács Sz. Mihály és Petrányi Gyula. Negyedik kerületben: Bakucz Jó­zsef, Arady Mihály, Facsinay Dezső és Botyánszk.y János. Erzsébethelyen: Droppa G,ula és Suk Kálmán Jegyzők : Németh István, dr. Weisz Frigyes, Kiiment Endre és Kiiment Z. György. Pénztáros : Bálás Adám. Ellenőrök : Áchim Károly ós dr. Za­horan Mátyás. Laptáros: Laczó Endre. Ügyészek: Dr. Tarján Tibor ós dr. Hoffmann Lajos. A választmány megalakítása a leg­közelebbi gyűlésre maradt, mert az alapszabályok intézkedése szerint a vá­lasztmány tagjainak számát a törzstagok száma határozza meg. A tisztikar megalakítása után K e­celi-Mószáros Dániel üdvözölte az uj egyesületet az orosházi függetlenségi polgárok nevében. Kifejezést adott ab beli óhajánakj hogy a két függetlenségi pártnak egyesülnie kellene. Ezért in­dítványozza, hogy ilyen értelemben táv­iratilag üdvözöljék mind a két pártot. Á csabai függetlenségi polgároknak kü­lönösen azért kell szervezkedniük, hogy az itt uralkodó demagógiát letörjék. Ez utóbbi kijelentés a jelenlevőknek nagy tetszésével találkozott. Dr. Pándy István részvéttel em­lékezett meg Juhász Antal kaptafa­készitó halálos kimenetelű szerencsét­lenségéről. Indítványára kimondotta a közgyűlés, hogy Juhász koporsójára koszorút helyez ós a temetésen testüle­tileg megjelenik. Fábry Károly elnök lelkeshangu buzdító beszéde után az alakuló köz­gyűlés véget ért. Kereskedelmi és iparkamarai Nagyarányú volt az érdeklődés. A december hóra kitűzött választá­sok közül egyiken szerencsésen átesett már Csabán a választó-közönség. Ed­dig még nem tapasztalt érdeklődéssel ejtették meg a kereskedelmi ós iparka­marai tagválasztásokat. A városháza előtt, hol a szavazás folyt, állandóan

Next

/
Oldalképek
Tartalom