Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1910-10-06 / 80. szám

BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1910 szeptl 25 hanem tetemes ujabb kiadásokat tüntet fel már most, mikor a nagy véderő-re­for-n munkálatai még el sem készültek. A két 48-as párton akció bevezetését tervezik ezek ellen, azonfelül pedig egyenes kérdéseket is intéznek a ter­vezett véderő-reform minemüsége iránt. A Justh-párt a boszniai annexió dolgá­ban is kötözködni szándékozik. Bécsi lapok szerint az annexió katonai költ­sége kétszázharminötmillió korona és ez a költség is külön javaslatként sze­repel a delegációban, amely elé tehát sok anyag kerül. Érdekes lesz az osztrák delegáció üiése is. Az osztrák pártok hivatalos lapjaikban vezetik be a csatát és — mint rendesen — most sem miniszte­reik, vagy a közös miniszterek, hanem Magyarország ellen. Azt se tudják, hogy a tervezett véderő-reform mit tartalmaz, azt sem, hogy a miniszterek mint nyi­latkozaak erről a kérdésről, de azért már fenyegetőleg lépnek fel. Az osztrák delegáció tehát a piszkolódás jegyében indult, mint rendesen. Ez volt mostani tallózásom ered­ménye. Békésvármegye közgyűlése. A fontosabb tárgyak. Békésvármegye törvényhatósági bi­zottsága tudvalevőleg hétfőn, e hónap 10-én tartja rendes őszi közgyűlését, melynek tárgysorozata a hivatalos lap legújabb számában most jelent meg. A tárgysorozatban szereplő ügyek igen nagy számából (180) Ítélve, terjedelmes közgyűlésre van kilátás, különösen ha figyelembe vesszük azt, hogy a pót­tárgysorozat is sok ujabban érkezett és szintén a megyegyülés elő tartozó ügyet fog tartalmazni. Azokat is hozzá­számítva, körülbelül 200 tárgya lesz a közgyűlésnek, a megyeatyák tehát ismét izzadhatnak alkotmányos kötelességük teljesitése körül. A tárgyaknak ezt a felszaporodását az okozta, hogy a ta­vaszi közgyűlés óta több, mint négy hónap telt el és ez idő alatt az elin­tézni való ügyek száma jelentékenyen megnövekedett. Előreláthatólag egy nap alatt nem is igen tudnak végezni a tárgysorozattal a megyeatyák, különö­Itt marad minden, amit elviszek rom. Rozzant, összetört lőlek, megvakult ál­mok. A nap csak eltelt valahogyan. Pak­koltam, tettem-vettem, futottam a si­rás elől. Édes anyámat is kerültem, csak lakásunk uj birtokosával találkoz­tam, eljött búcsúzni tőlünk. Milyen de­rék ember 1 Azt mondta, hogy móg ezután is szivesen engedné, hogy itj lakjunk. Szótlanul, kedvtelenül ültünk a va­csorához. — Az utolsó este — mondta édes anyám — amit itt fogunk tölteni, amit itt töltünk. Mind a kettőnknek köny­nyes lett a szemünk ős aztán nem is beszéltünk többet. Alig vártam, hogy egyedül lehes­sek fájó gondolataimmal, kinyitottam az ablakokat és néztem a csillagos eget. Egyszerre ugy éreztem, hogy meghal­nék, ha nem mennék ki a szabadba, könnyű svahlt tettem és nesztelenül ki­léptem. Csendes volt az ősai éjszaka és rózsaillatos. Lépésem nem hallatszott a puha porondban, csak a falevelek hull­tah, susogtak . . . Mentem, halkan men­tem lefelé a tóhoz, amelyen véres sá­vot húzott végig a felkelő hold. Men­tem és zokogva dűltem el a parton a fakó, buja pázsiton. A vizből hüs szellő csapott ki. Tá­volról zeneszót hallottam vagy csak a minfák ós szirének pdjkos játéka volt. És én arra gondoltam... élénken szinte láttam . . . Pezsdült, kacagott az élet, viruló lányok énekeltek a szelemről ós dics fényben ragyogott az ő hatalmas, fér­fias alakja, aki nem jő vissza hozzá, aki ól, mert szép az élet. És ő! Valahol a hegyek között, eldugva valami szege­nyes faluba szomorú, elhagyatottságban éli le árva életét... Tengve-lengve, még álmodni sem fog. A vizből hüs szellő csapott ki és peregtek a falevelek és mélázott, sirt. Ez az ősz, ez a mi tavaszunk 1 Ez a szomorú ősz. Reszler Sándor. sen ha néhány tárgy körül terjedelme­sebb vita támad. A főtárgysorozat fontosabb ős ér­dekesebb ügyeit a következőkben is­mertetjük : Első tárgya lesz a közgyűlésnek a vármegye három havi közállapotairól szóló alispáni jelentós, melyet mult szá­munkban részletesen ismertettünk. Az érdekes jelentós egyébként egész ter­jedelmében megjelent a vármegye hi­vatalos lapjában. Tartalmáról tehát a megyebizottsági tagok onnan is érte­sülhetnek. Lapunk ugyancsak foglalkozott már a vármegyei háztartási pénztár, valamint a pótadó pénztár 1911. évi költségelő­irányzatával, amelyek remélhetőleg el­fogadásra találnak, dacára annak, hogy — amint hirlik — a csabai parasztpárt vezére ismét ágálni fog az egyszázalé­kos pótadó kivetése ellen. Ezt megtette a mult évben is, bár nem volt semmi eredménye, mert ha a megyegyülés másodszor meg nem szavazta volna ezt az igazán minimális, pótadót, a belügy­miniszter rendeletileg kényszeritette volna a megye lakosságát a pótadó meg­fizetésére. A pótadó ellen való küzde­lemnek különben nincs semmi értelme, mert abból a megyének olyan szükség­letei nyernek kielégítést, amelyeket más­honnan fedezni nem lehet. E tekintet­ben Békésmegye csaknem egyedül áll az ország összes vármegyéi között, mert mindenütt nagyobb a pótadó. A szom­szédos Osanádvármegye például 5 száza­lékos pótadóval kénytelen megküzdeni. A közigazgatási bizottság féléves je­lentése, melyet a belügyminiszter elő kell terjeszteni, nagyobbára megegyezik az alispáni jelentéssel. E jelentésekben szokta tudvalevőleg a közigazgatási bi­zottság felhívni a miniszter figyelmét a megyében megoldásra váró kérdésekre. A mostani féléves jelentés az egységes községi pénzkezelésre fogja felhívni a bel­ügyminiszter figyelmét. A községi pénz­kezelés egységesítése különösen az el­lenőrzés szempontjából bír nagy jelen­tőséggel. Az ellenőrző közegek munkáját rendkívüli módon megkönnyíti az, ha a mostani mindenféle rendszer belyett egyforma rendszer szerint folyik a köz­ségek pénzkezelése. A közigazgatási bi­zottság ezt az — mondhatni — orszá­gos órdekü féléves jelentését különben móg an gusztus havi ülése után felter­jesztette a belügyminiszterhez s most csak bemutatás céljából kerül a törvény­hatósági bizottság elé. A vármegye építkezési szabályren­deletének módosításai ellen a kereske­delmi miniszter több rendbeli műszaki kifogást tett. A kifogásokkal a kiküldött szaktanácskozmány kedden, e hónap 4-én foglalkozott. A tanácskozás ered­ményével, mely szintén a megyegyülés elé kerül, lapunk más helyén foglal­kozuk. Csongrádvármegye törvényhatósága megkereste Bókésvármegyót, hogy vele egyetértőleg szintén tegyen lépéseket az Orosháza—szentesi útnak az állami utak hálózatába leendő felvétele iránt. A közgyűlés előre láthatólag ilyen ér­telemben fog határozni. Úgyszintén pártolásra számithat Debrecen város törvényhatóságának kör­irata is, mely az Osztrák Magyar bank által kibocsátott záloglevelek összegé­nek felemelését célozza. Debrecennek ez akciójával annak idején a nagy bu­dapesti lapok is foglalkoztak és első­rangú közgazdasági szaktekintélyek fe­jezték ki helyeslésüket az akció fölött, melyhez remélhetőleg vármegyénk tör­vényhatósági bizottsága is csatlakozni fog. A vármegye által építendő munkás­házak közül legközelebb az endrődi és a dobozi munkásházak építése fog sorra kerülni. Endrödön 25, Dobozon pedig 17 munkásház épül. Az erre vonatkozó bérleti szerződéseket hozzájárulás cél­jából most fogja bemutatni az alispán. Öcsöd község képviselőtestüle a fel­szaporodott sok közigazgatási munka miatt egy uj segédjegyzői állás rend­szeresítését határozta el. E határozatot jóváhagyás végeit a megyebizottság elé terjesztette, mely bizonyára nem is fog a jóváhagyás elől elzárkózni. Pusztaföldvár község — mint már régebben megírtuk - engedélyt kért arra, hogy jelenlegi nevét „Nagyföld­vár"-ra változtathassa. Az országos törzs­könyvezési bizottság azonban, amely­nek véleményét kikérték a névváltozta­tásra vonatkozólag: nem tartotta ezt helyesnek, amennyiben Pusztaföldvár az ország összes Földvár nevü községei között a legkisebb, tehát a Nagyföldvár névre egyáltalában nem tarthat számot. Mit csinálna akkor Dunaföldvár és Tisza­földvár, amelyek háromszor, sőt négy­annyi lakossal rendelkeznek? E meg­győző érvek hatása alatt előreláthatólag a törvényhatósági bizottság sem fogja Pusztaföldvár kérelmét teljesíteni. A békéscsabai képviselőtestület nem régen egy holdnyi terjedelmű ingyen telket szavazott meg az ott épülő szö­vőgyár számára. E senki által sem fe­lebbezett határozatot jóváhagyás céljá­ból a megyegyülés elé terjesztette. A megyegyülés a határozatot bizonyosan jóvá is fogja hagyni. A lapunkban már sokszor említett békési erdővóteli ügy ismét szerepelni fog a közgyűlés előtt. Békésnek a meg­vásárolt hunyadmegyei erdőség előző tulajdonosával kötött szerződése ellen ugyanis több kifogása volt a várme­gyének. A megegyezés ellen felhozott kifogásokat ennélfogva el kellett in­téznie Békés községnek, mert különben az egész erdővóteli ügy megsemmisült volna. Ez az elintézés hosszas tárgya­lás után sikerült s most bemutatás cél­jából a megyegyülés elé kerül. A Bókóssámson község határához tartozó Cserepes-pusztán móg nincsen iskola, úgyhogy az ottani lakosok gyer­mekeinek nagyrészt műveletlenül kell felnövekedniük, mert a község nagyon messze van ós oda nem küldhetik gyer­mekeiket. A község még a koalíciós óra idejóben kérte ott egy állami iskola felállítását, azonban a beállott politikai zűrzavarok miatt az iskola kérdése meg­oldatlan maradt ós móg most is meg­oldatlan. A község képviselőtestülete ennélfogva elhatározta, hogy addig is, mig az állami iskola elkészülhet, ideig­lenesen egy községi elemi iskolát állit fel a Cserepes-pusztán. A képviselőtes­tületnek ezt a dicséretes határozatát a mostani megyegyülés fogja jóváhagyni. Az Ivánfenéki Ármentesitő Társulat a Hármas-Körös mentén védgátat akar építeni és a védgát számára szükséges területet Endrőd községtől kérte. A kép­viselőtestület a község érdekei szem­pontjából szükséges kérelmet teljesí­tette is, C3ak a törvényhatósági bizott­ság jóváhagyása hiányzik hozzá, mely hétf n meg fog történni. Ez a főtárgysorozat érdekesebb és fontosabb tárgyai. A többiek csekélyebb fontosságúak s ennélfogva a nyilvános­ságot nem érdekelhetik. A tótkomlós-hmvásárhelyi mezőgazdasági vasút ügye. Bizottsági tárgyalás A tervezett tótkomlós-hmvásárhelyi keskenyvágányu mezőgazdasági vasút ügyében Vásárhely törvényhatósági köz­gyűlés által kiküldött bizottság kedden délelőtt gyűlést tartott Juhász Mihály kir. tanácsos, polgármester elnöklete alatt, melyen a vasút építésének ügyé­vel foglalkozott azonknak a jelentések­nek alapján, melyeket Szathmáry Ti­hamér rendőrfőkapitány és dr. Csáky Lajos tiszti főügyész, a városi tanács kiküldöttei tettek azokról a tárgyalások­ról, melyeket a fővárosban folytattak a a vasutépitő-vállalkozókkal. Nincsen módunkban, hogy ez alka­lommal teljes részletességgel referál­junk a bizottsági gyűlésről, melynek egyes részletei még nem is tartoznak a nyilvánosság elé; annyit azonban je­lezhetünk, hogy a vasútépítés ügye is­mét uj irányba terelődött és mi tartunk tőle, hogy ezzel az épités dolga is kése­delmet fog szenvedni, bár hiszen elismerni tartozunk, hogy a bizottság szándékai tiszták és közérdekűek, amennyibeu arra irányulnak, hogy a részvénytár­saság megalakítása könnyebb legyen és ami még ennél is jelentősebb, a vasút­építés által érdekelt közönség óhajtásai teljesíttessenek. Elhatározta nevezetesen a bizottság, természetesen hosszasabb vita és ala­pos megbeszélés után, hogy megkeresi Vásárhely tanácsát aziránt, hogy irjon fel sürgősen a kereskedelmi miniszter­hez és kérje, miszerint a vasút kiépí­tését engedélyezze az eredeti tervek szerint, az Újvároson keresztül, amit a volt kereskedelmi miniszter azért taga­dott meg, mert az államvasutaknak egy színben való keresztezését nem tartotta megengedhetőnek. Ugyancsak megkeresi a bizottság a tanácsot aziránt is, hogy kérje a keres­kedelmi minisztert, hogy a vasútépítés­hez szükséges síneket adja 8 évi tör­lesztésre hitelbe, ami megkönnyíti a részvénytársaság helyzetét és a posta­szállításért fizetendő összeg után n e igényeljen a jövedelemből osztalékot, mert ez csökkentőleg hatna magára a jövedelemre. Végzetül megkeresi a bizottság a ta­nácsot, hogy átiratban kérje az arad-csa­nádi vasutak igazgatóságát arra, hogy a vasút üzemban tartásáért ne igényel­jen többet 15 százaléknál, mivel csakis ilyen számitások mellett lehet biztosí­tani a tervezett vasút óletkép9ssegót. Ezek voltak a bizottsági ülésnek főbb megállapodásai s bár a magunk részéről minden tekintetben csak he­lyeselni tudjuk a bizottság körültekintő gondos ós előrelátó eljárását, tártuk tőle, hogy közigazgatási eljárásunk is­mert lassúsága mellett a vasútépítés ügye ezzel ismét hátratolódik s olyan késedelmet szenved, melynek hátrányai elsősorban is a tiszai rakpartnál fogják éreztetni hatásukat. Békéscsaba uj utcanevei. A „Békósmegyei Közlöny" régóta és számos cikkben sürgette már, hogy egyrészt Csaba sok utcájának özönvíz előtti komikus elnevezéseit meg kell változtatni, másrészt pedig a mostani egyfolytában való házszámozás helyett a célszerűbb és modernebb utcákzsze­rinti házszámozást kell behozni. Ez a rendszer könnyebbé teszi az egyes tel­kek nyilvántartását, de egyben meg­könnyíti a különféle kézbesítők mun­káját is. Sürgetéseinknek meg is lett a kí­vánt eredménye, amennyiben a képvi­selőtestület mult csütörtöki közgyűlé­sén elhatározta ugy az utcák uj elne­vezését, mint az utcák szerinti házszá­mozást is, amely határozatával ismét nagy lépést tett előre. Mult számunk­ban közöltük már a főbb utcák név­változtatását. Most pedig módunkban van az összes névváltoztatásokat az alábbiakban közölni: Régi utcanév Árva Kulcs Fövényes Lencsósi-ut Nagy Darabos Kereki-ut Vércse Csóka Pacsirta Alsánc Villa Ókigyósi Ujbánát Kovács Róka Kast. temetősor Szekeres Iskola Arany Malom Ezüst Cigánysor Szegfű Alvógi portákon levő két uj utca Vasút Vizenyős Sáros Oiáh Kurta Bárány Lepény Bakos Munkácsi Főtér Gabonatór Bogár Kórház Sörház Körös-sor Kishíd Kispiactér A Csirkepiacra ve­zető, Főtérre nyíló utca Okos Szappanos Köteles Benkő Régi ispotály Méntelep Dohánydepó Sánc Tó Loger Jövő század Kender Buza Rozs Gödör Uj utcanév Bánszky György Vilim János Ábrahámffy Corvin-ut Zsilinszky Mihály Damjanich Kölcsey Vajda Csorba Kisfaludi Bethlen Wesselényi Batthyány Lehel Klapka Révai Ilosvay Szemere Vozarik Arany János Erkel Egressy Csényi Thessedik Vas Gereben Virág Benedek Andrássy-ut Vécsey Szigligeti Gábor Aron Katona József Báthory Lepény Haan Lajos Munkácsy Mihály Szent István-tér Ferencz József-tér Berzsenyi Breznyik János Réthy Pál Szemián Sámuel Kiss Ernő Hunyady János-tér Werbőczy István Irányi Dániel Lenkey Kinizsi Beliczey Illósházy Tinódy Ihász Trefort Nagy Szerdahelyi Millenium Szabolcs Bulcs Csengeri Wetter

Next

/
Oldalképek
Tartalom