Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) július-december • 53-104. szám
1910-10-06 / 80. szám
BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1910 szeptl 25 hanem tetemes ujabb kiadásokat tüntet fel már most, mikor a nagy véderő-refor-n munkálatai még el sem készültek. A két 48-as párton akció bevezetését tervezik ezek ellen, azonfelül pedig egyenes kérdéseket is intéznek a tervezett véderő-reform minemüsége iránt. A Justh-párt a boszniai annexió dolgában is kötözködni szándékozik. Bécsi lapok szerint az annexió katonai költsége kétszázharminötmillió korona és ez a költség is külön javaslatként szerepel a delegációban, amely elé tehát sok anyag kerül. Érdekes lesz az osztrák delegáció üiése is. Az osztrák pártok hivatalos lapjaikban vezetik be a csatát és — mint rendesen — most sem minisztereik, vagy a közös miniszterek, hanem Magyarország ellen. Azt se tudják, hogy a tervezett véderő-reform mit tartalmaz, azt sem, hogy a miniszterek mint nyilatkozaak erről a kérdésről, de azért már fenyegetőleg lépnek fel. Az osztrák delegáció tehát a piszkolódás jegyében indult, mint rendesen. Ez volt mostani tallózásom eredménye. Békésvármegye közgyűlése. A fontosabb tárgyak. Békésvármegye törvényhatósági bizottsága tudvalevőleg hétfőn, e hónap 10-én tartja rendes őszi közgyűlését, melynek tárgysorozata a hivatalos lap legújabb számában most jelent meg. A tárgysorozatban szereplő ügyek igen nagy számából (180) Ítélve, terjedelmes közgyűlésre van kilátás, különösen ha figyelembe vesszük azt, hogy a póttárgysorozat is sok ujabban érkezett és szintén a megyegyülés elő tartozó ügyet fog tartalmazni. Azokat is hozzászámítva, körülbelül 200 tárgya lesz a közgyűlésnek, a megyeatyák tehát ismét izzadhatnak alkotmányos kötelességük teljesitése körül. A tárgyaknak ezt a felszaporodását az okozta, hogy a tavaszi közgyűlés óta több, mint négy hónap telt el és ez idő alatt az elintézni való ügyek száma jelentékenyen megnövekedett. Előreláthatólag egy nap alatt nem is igen tudnak végezni a tárgysorozattal a megyeatyák, különöItt marad minden, amit elviszek rom. Rozzant, összetört lőlek, megvakult álmok. A nap csak eltelt valahogyan. Pakkoltam, tettem-vettem, futottam a sirás elől. Édes anyámat is kerültem, csak lakásunk uj birtokosával találkoztam, eljött búcsúzni tőlünk. Milyen derék ember 1 Azt mondta, hogy móg ezután is szivesen engedné, hogy itj lakjunk. Szótlanul, kedvtelenül ültünk a vacsorához. — Az utolsó este — mondta édes anyám — amit itt fogunk tölteni, amit itt töltünk. Mind a kettőnknek könynyes lett a szemünk ős aztán nem is beszéltünk többet. Alig vártam, hogy egyedül lehessek fájó gondolataimmal, kinyitottam az ablakokat és néztem a csillagos eget. Egyszerre ugy éreztem, hogy meghalnék, ha nem mennék ki a szabadba, könnyű svahlt tettem és nesztelenül kiléptem. Csendes volt az ősai éjszaka és rózsaillatos. Lépésem nem hallatszott a puha porondban, csak a falevelek hulltah, susogtak . . . Mentem, halkan mentem lefelé a tóhoz, amelyen véres sávot húzott végig a felkelő hold. Mentem és zokogva dűltem el a parton a fakó, buja pázsiton. A vizből hüs szellő csapott ki. Távolról zeneszót hallottam vagy csak a minfák ós szirének pdjkos játéka volt. És én arra gondoltam... élénken szinte láttam . . . Pezsdült, kacagott az élet, viruló lányok énekeltek a szelemről ós dics fényben ragyogott az ő hatalmas, férfias alakja, aki nem jő vissza hozzá, aki ól, mert szép az élet. És ő! Valahol a hegyek között, eldugva valami szegenyes faluba szomorú, elhagyatottságban éli le árva életét... Tengve-lengve, még álmodni sem fog. A vizből hüs szellő csapott ki és peregtek a falevelek és mélázott, sirt. Ez az ősz, ez a mi tavaszunk 1 Ez a szomorú ősz. Reszler Sándor. sen ha néhány tárgy körül terjedelmesebb vita támad. A főtárgysorozat fontosabb ős érdekesebb ügyeit a következőkben ismertetjük : Első tárgya lesz a közgyűlésnek a vármegye három havi közállapotairól szóló alispáni jelentós, melyet mult számunkban részletesen ismertettünk. Az érdekes jelentós egyébként egész terjedelmében megjelent a vármegye hivatalos lapjában. Tartalmáról tehát a megyebizottsági tagok onnan is értesülhetnek. Lapunk ugyancsak foglalkozott már a vármegyei háztartási pénztár, valamint a pótadó pénztár 1911. évi költségelőirányzatával, amelyek remélhetőleg elfogadásra találnak, dacára annak, hogy — amint hirlik — a csabai parasztpárt vezére ismét ágálni fog az egyszázalékos pótadó kivetése ellen. Ezt megtette a mult évben is, bár nem volt semmi eredménye, mert ha a megyegyülés másodszor meg nem szavazta volna ezt az igazán minimális, pótadót, a belügyminiszter rendeletileg kényszeritette volna a megye lakosságát a pótadó megfizetésére. A pótadó ellen való küzdelemnek különben nincs semmi értelme, mert abból a megyének olyan szükségletei nyernek kielégítést, amelyeket máshonnan fedezni nem lehet. E tekintetben Békésmegye csaknem egyedül áll az ország összes vármegyéi között, mert mindenütt nagyobb a pótadó. A szomszédos Osanádvármegye például 5 százalékos pótadóval kénytelen megküzdeni. A közigazgatási bizottság féléves jelentése, melyet a belügyminiszter elő kell terjeszteni, nagyobbára megegyezik az alispáni jelentéssel. E jelentésekben szokta tudvalevőleg a közigazgatási bizottság felhívni a miniszter figyelmét a megyében megoldásra váró kérdésekre. A mostani féléves jelentés az egységes községi pénzkezelésre fogja felhívni a belügyminiszter figyelmét. A községi pénzkezelés egységesítése különösen az ellenőrzés szempontjából bír nagy jelentőséggel. Az ellenőrző közegek munkáját rendkívüli módon megkönnyíti az, ha a mostani mindenféle rendszer belyett egyforma rendszer szerint folyik a községek pénzkezelése. A közigazgatási bizottság ezt az — mondhatni — országos órdekü féléves jelentését különben móg an gusztus havi ülése után felterjesztette a belügyminiszterhez s most csak bemutatás céljából kerül a törvényhatósági bizottság elé. A vármegye építkezési szabályrendeletének módosításai ellen a kereskedelmi miniszter több rendbeli műszaki kifogást tett. A kifogásokkal a kiküldött szaktanácskozmány kedden, e hónap 4-én foglalkozott. A tanácskozás eredményével, mely szintén a megyegyülés elé kerül, lapunk más helyén foglalkozuk. Csongrádvármegye törvényhatósága megkereste Bókésvármegyót, hogy vele egyetértőleg szintén tegyen lépéseket az Orosháza—szentesi útnak az állami utak hálózatába leendő felvétele iránt. A közgyűlés előre láthatólag ilyen értelemben fog határozni. Úgyszintén pártolásra számithat Debrecen város törvényhatóságának körirata is, mely az Osztrák Magyar bank által kibocsátott záloglevelek összegének felemelését célozza. Debrecennek ez akciójával annak idején a nagy budapesti lapok is foglalkoztak és elsőrangú közgazdasági szaktekintélyek fejezték ki helyeslésüket az akció fölött, melyhez remélhetőleg vármegyénk törvényhatósági bizottsága is csatlakozni fog. A vármegye által építendő munkásházak közül legközelebb az endrődi és a dobozi munkásházak építése fog sorra kerülni. Endrödön 25, Dobozon pedig 17 munkásház épül. Az erre vonatkozó bérleti szerződéseket hozzájárulás céljából most fogja bemutatni az alispán. Öcsöd község képviselőtestüle a felszaporodott sok közigazgatási munka miatt egy uj segédjegyzői állás rendszeresítését határozta el. E határozatot jóváhagyás végeit a megyebizottság elé terjesztette, mely bizonyára nem is fog a jóváhagyás elől elzárkózni. Pusztaföldvár község — mint már régebben megírtuk - engedélyt kért arra, hogy jelenlegi nevét „Nagyföldvár"-ra változtathassa. Az országos törzskönyvezési bizottság azonban, amelynek véleményét kikérték a névváltoztatásra vonatkozólag: nem tartotta ezt helyesnek, amennyiben Pusztaföldvár az ország összes Földvár nevü községei között a legkisebb, tehát a Nagyföldvár névre egyáltalában nem tarthat számot. Mit csinálna akkor Dunaföldvár és Tiszaföldvár, amelyek háromszor, sőt négyannyi lakossal rendelkeznek? E meggyőző érvek hatása alatt előreláthatólag a törvényhatósági bizottság sem fogja Pusztaföldvár kérelmét teljesíteni. A békéscsabai képviselőtestület nem régen egy holdnyi terjedelmű ingyen telket szavazott meg az ott épülő szövőgyár számára. E senki által sem felebbezett határozatot jóváhagyás céljából a megyegyülés elé terjesztette. A megyegyülés a határozatot bizonyosan jóvá is fogja hagyni. A lapunkban már sokszor említett békési erdővóteli ügy ismét szerepelni fog a közgyűlés előtt. Békésnek a megvásárolt hunyadmegyei erdőség előző tulajdonosával kötött szerződése ellen ugyanis több kifogása volt a vármegyének. A megegyezés ellen felhozott kifogásokat ennélfogva el kellett intéznie Békés községnek, mert különben az egész erdővóteli ügy megsemmisült volna. Ez az elintézés hosszas tárgyalás után sikerült s most bemutatás céljából a megyegyülés elé kerül. A Bókóssámson község határához tartozó Cserepes-pusztán móg nincsen iskola, úgyhogy az ottani lakosok gyermekeinek nagyrészt műveletlenül kell felnövekedniük, mert a község nagyon messze van ós oda nem küldhetik gyermekeiket. A község még a koalíciós óra idejóben kérte ott egy állami iskola felállítását, azonban a beállott politikai zűrzavarok miatt az iskola kérdése megoldatlan maradt ós móg most is megoldatlan. A község képviselőtestülete ennélfogva elhatározta, hogy addig is, mig az állami iskola elkészülhet, ideiglenesen egy községi elemi iskolát állit fel a Cserepes-pusztán. A képviselőtestületnek ezt a dicséretes határozatát a mostani megyegyülés fogja jóváhagyni. Az Ivánfenéki Ármentesitő Társulat a Hármas-Körös mentén védgátat akar építeni és a védgát számára szükséges területet Endrőd községtől kérte. A képviselőtestület a község érdekei szempontjából szükséges kérelmet teljesítette is, C3ak a törvényhatósági bizottság jóváhagyása hiányzik hozzá, mely hétf n meg fog történni. Ez a főtárgysorozat érdekesebb és fontosabb tárgyai. A többiek csekélyebb fontosságúak s ennélfogva a nyilvánosságot nem érdekelhetik. A tótkomlós-hmvásárhelyi mezőgazdasági vasút ügye. Bizottsági tárgyalás A tervezett tótkomlós-hmvásárhelyi keskenyvágányu mezőgazdasági vasút ügyében Vásárhely törvényhatósági közgyűlés által kiküldött bizottság kedden délelőtt gyűlést tartott Juhász Mihály kir. tanácsos, polgármester elnöklete alatt, melyen a vasút építésének ügyével foglalkozott azonknak a jelentéseknek alapján, melyeket Szathmáry Tihamér rendőrfőkapitány és dr. Csáky Lajos tiszti főügyész, a városi tanács kiküldöttei tettek azokról a tárgyalásokról, melyeket a fővárosban folytattak a a vasutépitő-vállalkozókkal. Nincsen módunkban, hogy ez alkalommal teljes részletességgel referáljunk a bizottsági gyűlésről, melynek egyes részletei még nem is tartoznak a nyilvánosság elé; annyit azonban jelezhetünk, hogy a vasútépítés ügye ismét uj irányba terelődött és mi tartunk tőle, hogy ezzel az épités dolga is késedelmet fog szenvedni, bár hiszen elismerni tartozunk, hogy a bizottság szándékai tiszták és közérdekűek, amennyibeu arra irányulnak, hogy a részvénytársaság megalakítása könnyebb legyen és ami még ennél is jelentősebb, a vasútépítés által érdekelt közönség óhajtásai teljesíttessenek. Elhatározta nevezetesen a bizottság, természetesen hosszasabb vita és alapos megbeszélés után, hogy megkeresi Vásárhely tanácsát aziránt, hogy irjon fel sürgősen a kereskedelmi miniszterhez és kérje, miszerint a vasút kiépítését engedélyezze az eredeti tervek szerint, az Újvároson keresztül, amit a volt kereskedelmi miniszter azért tagadott meg, mert az államvasutaknak egy színben való keresztezését nem tartotta megengedhetőnek. Ugyancsak megkeresi a bizottság a tanácsot aziránt is, hogy kérje a kereskedelmi minisztert, hogy a vasútépítéshez szükséges síneket adja 8 évi törlesztésre hitelbe, ami megkönnyíti a részvénytársaság helyzetét és a postaszállításért fizetendő összeg után n e igényeljen a jövedelemből osztalékot, mert ez csökkentőleg hatna magára a jövedelemre. Végzetül megkeresi a bizottság a tanácsot, hogy átiratban kérje az arad-csanádi vasutak igazgatóságát arra, hogy a vasút üzemban tartásáért ne igényeljen többet 15 százaléknál, mivel csakis ilyen számitások mellett lehet biztosítani a tervezett vasút óletkép9ssegót. Ezek voltak a bizottsági ülésnek főbb megállapodásai s bár a magunk részéről minden tekintetben csak helyeselni tudjuk a bizottság körültekintő gondos ós előrelátó eljárását, tártuk tőle, hogy közigazgatási eljárásunk ismert lassúsága mellett a vasútépítés ügye ezzel ismét hátratolódik s olyan késedelmet szenved, melynek hátrányai elsősorban is a tiszai rakpartnál fogják éreztetni hatásukat. Békéscsaba uj utcanevei. A „Békósmegyei Közlöny" régóta és számos cikkben sürgette már, hogy egyrészt Csaba sok utcájának özönvíz előtti komikus elnevezéseit meg kell változtatni, másrészt pedig a mostani egyfolytában való házszámozás helyett a célszerűbb és modernebb utcákzszerinti házszámozást kell behozni. Ez a rendszer könnyebbé teszi az egyes telkek nyilvántartását, de egyben megkönnyíti a különféle kézbesítők munkáját is. Sürgetéseinknek meg is lett a kívánt eredménye, amennyiben a képviselőtestület mult csütörtöki közgyűlésén elhatározta ugy az utcák uj elnevezését, mint az utcák szerinti házszámozást is, amely határozatával ismét nagy lépést tett előre. Mult számunkban közöltük már a főbb utcák névváltoztatását. Most pedig módunkban van az összes névváltoztatásokat az alábbiakban közölni: Régi utcanév Árva Kulcs Fövényes Lencsósi-ut Nagy Darabos Kereki-ut Vércse Csóka Pacsirta Alsánc Villa Ókigyósi Ujbánát Kovács Róka Kast. temetősor Szekeres Iskola Arany Malom Ezüst Cigánysor Szegfű Alvógi portákon levő két uj utca Vasút Vizenyős Sáros Oiáh Kurta Bárány Lepény Bakos Munkácsi Főtér Gabonatór Bogár Kórház Sörház Körös-sor Kishíd Kispiactér A Csirkepiacra vezető, Főtérre nyíló utca Okos Szappanos Köteles Benkő Régi ispotály Méntelep Dohánydepó Sánc Tó Loger Jövő század Kender Buza Rozs Gödör Uj utcanév Bánszky György Vilim János Ábrahámffy Corvin-ut Zsilinszky Mihály Damjanich Kölcsey Vajda Csorba Kisfaludi Bethlen Wesselényi Batthyány Lehel Klapka Révai Ilosvay Szemere Vozarik Arany János Erkel Egressy Csényi Thessedik Vas Gereben Virág Benedek Andrássy-ut Vécsey Szigligeti Gábor Aron Katona József Báthory Lepény Haan Lajos Munkácsy Mihály Szent István-tér Ferencz József-tér Berzsenyi Breznyik János Réthy Pál Szemián Sámuel Kiss Ernő Hunyady János-tér Werbőczy István Irányi Dániel Lenkey Kinizsi Beliczey Illósházy Tinódy Ihász Trefort Nagy Szerdahelyi Millenium Szabolcs Bulcs Csengeri Wetter