Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1910-09-11 / 73. szám

152 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1910 szept. 11. A Békés-Csabai takarókpénztárAz alaptőke felemelése. Csütörtökön délelőtt tartotta a Békéscsabai Takarékpénztár Egyesület rendkívüli közgyűlését. A rendkivüli közgyűlés összehívására az indította a takarékpénztár igazgatóságát, hogy a fokozott és folyton nagyobbodó kihelyezett kölcsönöknek megfelelően és az intézet mobilitását illetőleg a részvénytőkét felemeljék, mert mig 1906-ban a kölcsönök álladéka 8.686,000 kor. volt, addig 1910. év május 7-én már túlhaladta a 13 millió koronát. A kölcsönök kihelyezésével egyidejűleg a takarékbetétek, valamint a tartalékok emelkedése is lépést tartott. Ugyanis 1906 ban a tarlalékok 1.389,000 koronára rúgtak, ellenben 1910 május 7-én már 1.879,311 koronára emelkedtek. A takarékbetétek az 1906 dec. 31-iki 3.729,000 koronával szemben 1910 május 7-én 5.667,000 koronára emelkedtek. E számok, már magukban is, teljesen indokolttá tették az igazgatóság által javasolt részvénytőke felemelését. A rendkivüli közgyűlésen V a rságh Béla elnökölt, kinek felkérésére a jegyzőkönyvet Havas Mór vezérigazgató vezette, mig annak hitelesítésére az elnök indítványára Szalay Lajos és dr. R e i s z Miksa küldettek ki. Elnök bejelentette, hogy a rendkivüli közgyűlésen 193 részvényes által 2399 részvény mutattatott be és téteményeztetett le s ebből a rendkivüli közgyűlésen 1339 szavazat képviseletében 46 részvényes van jelen. Yarságh Béla elnök, miután az alapszabályok értelmében határozatképesnek jelenti ki a közgyűlést, ismertette a megjelentekkel a részvénytőke felemelésének a szükségességét, melyet szükségessé tesz a folyton emelkedő kölcsönkihelyezés és az intézet mobilitása. Egyúttal oly indítványt terjesztett a közgyűlés elé, hogy a tervezett 1000 darab részvény helyett, mert már az ujabb tőkelekötöttségre vár, 2000 darab ugyancsak 200 koronás névértékű részvény kibocsájtását határozza el a közgyűlés. Havas Mór vezérigazgató indokolja azután, hogy miért szükséges 1000 darab részvény helyett 20C3 részvénynek a kibocsájtása. Bejelenti a közgyűlésnek, hogy az igazgatóságot erre az indította, miután az eddig kihelyezett kölcsönök a május 1-iki kimutatásnál már jóval felül emelkedtek ós folytonosan emelkedőben vannak. Az ujabb ezer darab részvény kibocsátására határozzon ugy a közgyűlés, hogy a további, illetve második ezer darab részvénynek a kibocsájtására adjon felhatalmazást az igazgatóságnak, mely azt megfelelő időben fogja aláírásra kibocsájtani, miáltal egy rövid időn belül való uj rendkivüli közgyűlés összehívása mellőztetnék. A közgyűlés ez érvelések alapján egyhangúlag elfogadta az igazgatóság javaslatát. Az alapszabályok módosítása azon pontjánál, mely az igazgatóság jutalékát a tiszta nyereség 9%-ban állapítja meg, az igazgatóság javaslata folytán töröltetett és helyette az évi tantiemet fixfizetés gyanánt 3003 koronában állapította meg egy-egy igazgató részére. Yarságh Béla elnök felszólalása e tárgyban a részvényesek teljes megnyugtatására szolgált, mert szóló szerint az intézetre nézve csak előnyös lehet ez a javaslat, miután a nagyobb részvénytőke remélhetőleg nagyobb nyereséget is hozva, igy nagyobb jutalék jutna az igazgatóság részére, mig igy ezenkívül még adóban is megtakarítás éretik el a részvényosztalékra. Az alapszabályok többi lényegtelen pontjait az igazgatóság javaslata szerint változtatta meg a közgyűlés. A dr. F á y Samu halálával megüresedett igazgatósági tagság helyet a közgyűlés egyhangúlag R o s e n t h a 1 Adolf gőzmalomtulajdonossal ós birtokossal töltötte be. Rosenthal Adolf meleg szavakban köszönte meg a bizalmat és biztototta a közgyűlést, hogy mindég az intézet javát fogja tevékenységével előmozdítani, mig a részvényesek nevében S z t r a k a György üdvözölte az uj igazgatót. Varságh Béla elnök, miután több tárgy nem volt, megköszönte a részvényesek szives érdeklődését és a közgyűlést berekesztette. Os Lajos repülőgépje. Az első felszállás. Elszakadt a lánc. Fortuna istenasszony ujabb időben mintha elfordult volna a magyaroktól. Alig sikerül valami honfitársainknak. Pedig a legtöbb alkotáshoz olyan tudással, ügyszeretettel és ambícióval fognak hozzá, amilyen a külföldieknél aligalig tapasztalható. íme, alig indultak meg a külföldön a repülőgéppel való kísérletezések, máris akadtak magyar elmék, akik szintén ki akarták venni részüket e világot átalakító alkotás létrehozatalából. Volt és van is eszméjük | logikus és megvalósítható. Csak ám ini| nálunk van egy nagy bökkenő. Az, hogy kevés a pénz, ahol pedig van, ott nincs vállalkozási szellem. Külföldön óriási tőkék állanak minden valamirevaló aviatikus mögött, amely tőkék lehetővé teszik, hogy a gépek az elképzelhető legtökéletezebb anyagból készüljenek ós igy szilárdságukkal, amenynyire lehetséges, biztosabbá tegyék a repülést. A motorokat is egyre tökóletesitik s csakis ily módon érhetők el azok a rekordok, melyekről nap-nap után hirt adnak az újságok hasábjai. A magyar aviatikusok sorsa ezekhez képest valóságos nyomorúság. Ott van Zsólyi, Adorján és Székely Mihály példája. Mind a hárman lezuhantak már, gépeik összetört s csak nagy nehézségekkel és nagy idők multán sikerült nekik másikat alkotni. A szarvasi születésű és igen tehetséges Székely Mihály még második gépjével is póruljárt Zágrábban. Gépe a próbák alatt annyira megrongálódott, hogy a kitözött napon nem szállhatott fel és amellett, hogy a magyargyűlölő horvát közönség csaknem meglincselte, még gépjét is lefoglalták, úgyhogy az idén már nem igen fogja folytatni röpülóseit. Kisebb mértékben bár, de hasonló balszerencse üldözi ő s Lajos ós F i kker Károly repülőgépét is. Nem egy izben ismertettük már a gép teljesen eredeti, minden meglevőtől különböző szerkezetót, mely ha beválik, alkotói nevét világhírűvé fogja tenni egy csapásra. Eredetisége főképen abban rejlik, hogy helyből, nekifutás nélkül képes felszállani és csavarként fúródni bele a levegőbe. Ennélfogva arra van predesztinálva ez a gép, hogy amikor teljesen rendben lesz, túlszárnyalja az összes eddigi magassági rekordokat. Hogy mindeddig nem lehetett a géppel repülési kísérletet végezni, annak oka az, hogy a motor hajtóerejét a légcsavarok tengelyére átvivő lánc gyönge. Folytonosan szakadozik, mihelyt gyorsabban forognak a légcsavarok. Ez különben természetesnek is látszik, ha tudjuk, hogy a 25 lóerejü motor erejét egy bicikli láncnak kell közvetíteni. Már régebben meg is rendeltek egy sokkal erősebb láncot egy németországi gyárban, de a lánc még most sem érkezett meg. Ciak a meglevőt hozták tehát helyre ós erősítették meg, amennyire lehetett. A gépet csütörtökön hajnalban F i k k e r Károly udvaráról kiszállították a Suk és Wagner-féle téglagyár területén épült hangárba és a hangár előtt levő szabad térségen volt meg csütörtökön délután az első repülési, vagyis jobban mondva emelkedési kiVégre is egy pápai bulla nézetem szerint . . . A szobrász felugrott: — Elég! Teológiai vitákba nem megyek bele. Miattam tehetsz amit akarsz. Ha kedved tartja, rándulj, mászszál, kússzál, ameddig jól esik, de egyre figyelmeztetlek. — Mire ? — Ha véletlenül kitalálod törni, vagy ficamitani a lábodat, ne számíts arra, hogy ón majd hideg borogatást fogok rakni. Eszembe sincs. Én abban a pillanatban pakkolok és utazok az első vonattal. Én bennem nincs egy szikra szamaritánusság,legkevésbé o'.yan emberrel szemben, ki maga hívja ki a végzetet, ki nyáron a hóra megy táncolni, mint az ambiciózus szamár a jégre. Most pedig menjünk aludni. Még fent a szobában is folytatták a társalgást. A festő nagy igyekezetet fejtett ki, hogy az uj ismeretséget kedvező megvilágításba helyezze. — Látod — magyarázta, — egész más az, ha valaki modellt keres és más az, ha feleséget keres. — Igazad van, — mondotta a szobrász nagyot ásitva, — te vedd el feleségül, ón esetleg modelnek használom. Vagy egy szinere megrendelésem. A festő csaknem durván szakította félbe : — Fogd be a szádat. Nem szeretem a vicceket, ha komoly dologról van szó. — Komoly ? A festő körülnézett ós halkan suttogta: — Ötvenezer koronája van készpénzben. — Te ökör — kiáltotta a szobrász — miért nem kezdted ezen. Aztán komolyan hozzátette: — Egy okkal több, hogy ne mássz { hegyeket. Újra figyelmeztetlek, ha vai lami bajod lessz, én oly hidegen és részvétlenül hagylak itt, mint egy rossz színdarabot. Másnap a szobrász egyedül maradt a „Régi postádban és végig heverte az egész napot. Már délfelé szomorúság szállotta meg. Hiányát érezte a hü barátnak, a rokonlóleknek, akit szidni lehet következmények terhe nélkül. Azt hiszem, ez a szükséglet tartja föl a legtöbb barátságot. Este sétálni ment ós a séta közben törtónt meg az, amit minden idők novellistája a falum kajánságának fog nevezni. Az izmos atléta termetű művész a sima flaszteron egy dinnyehajban megcsúszott és kificamította a lábát Ezt konstatálta az előhívott orvos, de óvatosan hozzátette, hogy esetleg lábszártörós is foroghat fenn. Az utóbbit Röntgen-sugarakkal tudná megállapítani. — Hol a Röntgen-gép ? — kérdezte kintól sziszegve a szobrász. •— Nekem nincs, — hangzott az orvos válasza — ós belátható időkön bejül nem is lesz. De ha lenne, akkor sem rendelhetek mást, mint hideg borogatást a végkimerülésig. Jó mulatságot kívánt ós távozott. Ekkor érkezett haza a festő a traz. foji glecserek egyikéről. Épen egészségesen, a megelégedés nyárspolgári mosolyával az ajkán. Mikor meghallotta, hogy mi történt, szó nélkül nekigyürkőzött és hajnalig rakta a hideg borogatást a megdagadt láb-bokára. A szobrász nagyokat nyögött ós gyötrelmes mosollyal mondogatta: — Milyen buta a fátum. Butább, mint egy . . . Piktort akart mondani, de látható kinnal lenyelte a szót. Közben elérzékenyült és lihegve ismételte : — Látod, én azzal ijesztettelek, hogy itt hagylak, ha baleset ér . . . — Az csak olyan beszéd. — Nem ! Megtettem volna, ismerem magamat, megtettem volna csupa komiszságból. Jaj! Vigyázz, nagyon fáj ... facsard ki jobban . . . Harmadnapra lohadt a daganat és a szobrász bicegve át tudott menni barátjára támaszkodva a kilences számú szobába, hová ebédre volt hivatalos. A gyanúsan sz ke, de kétségtelenül molett asszony tyúkhús levest főzött májasgombóccal a lábbadozó betegnek. Az első néhány kanál után a szobrász kéjesen csettintett a nyelvével: — Fejedelmi, — mondotta — ilyen leves után a püspök is megnyalná a száját : Az egykori papgazdasszony szerényen bólintott a fejével. — Ami igaz, igaz, — mondotta, -a boldogult püspök urnák, az Isten nyugasztalja, mindig smakkolt az én tyúkhús levesem . . . A festő fülig pirult, a szobrász nagyot köhintett, aztán halkan tovább | kanalaztak . . . sérlet. A kísérletet nem híresztelték el, mégis sok nézője akadt az uj csodának. A bácsik, meg a nénik összecsapták a kezüket, mikor meglátták: — Jé, de furcsa jÓ3zág! A vallásosok pedig mormogták sopánkodva : — Mit ki nein találnak már az Isten ellen ! A gép kivontatása után us Lajos működésbe hozta az Anzáni féle motort, amely után nagy berregéssel forogni kezdtek a légcsavarok és velük a > két szárny is. Még felényi erővel semműködött a motor, már is észre lehetett venni az egész készülék emelkedését. Aztán megállították és a szárnyak lefelé váló hajlását nagyobbították az acóldrótok megfeszítése által, hogy annál inkább megfogják ós maguk alá kapják a levegőt. Ezt több izben megtették. Legutoljára aztán csaknem teljes erővel működött a gép. Szédületes gyorsasággal foroglak a csavarok s bár 5 ember fogta, mégis félméternól magasabbra emelkedett a gép. Egyszerr^ csattanás hallatszott s az egyik lánc mintegy 15 méterre kirepült a vezető acélcsőből. Természetesen azonnal meg kellett állítani a motort s a kísérletnek vége volt. A legközelebbi kisérlet majd az erős lánc megérkezése után lesz. a Városépítés amerikai módra. - Fővárosi tudósítónktól Pesti ember ritkán vetődik át a Duna túlsó partjára. Csak arról vesz tudomást, csak az érdekli, ami a hidig van. Buda majdnem olyan idegen a pesti bennszülöttnek, mint akármelyik más városa az országnak. Pedig az uj hidak kényelmes gyalogjárót, nagyszerű kocsiutat kínálnak; sőt igazán érdemes áimenni Budára és körülnézni: micsoda tündérvárost varázsolt oda néhány esztendő alatt az egészséges spekuláció. A Fehérvári u(at már kilométeres hosszúságban nagyszerű paloták szegélyezik és aki a kelenföldi állomásra igyekszik, nem győz eleget csodálkozni a városépítés gyorsaságán és nagymóretüsógén. Itt ötemeletes ház mered az égnek, amott néhány lépésnyire még tágas, zöld mezőség teiül el. A Budafoki-út a műegyetem hatalmas épület-tömbje mögött húzódik el. Nyílegyenes, hosezu út, elvisz egészen a Déli Vasút töltéséig, amely a holt Duna-ágat szeli ketté. Ezen" az úton husz egynehány modern palotát számláltunk össze. És ami kedves és megnyerő : nem a régi pesti bérházak szürke kaszárnyastilusa vonul végig az uj építkezéseken. Ezek a házak a telek praktikus, levegős kihasználásáról, az épitósz művószi ízléséről, találékonyságáról tanúskodnak. Majdnem minden emeleten formás, öblös erkélyek, beugrások, itt nincs sötétség, ezekből a lakásokból nem igen fognak elkívánkozni az emberek kávéházakba, budai kiskorcsmákba. Fellünő a sok egy- ós kétszobás lakás. A házépittetők nagyon helyesen számolnak azzal a körülmónynyel, hogy Budapesten egész légiója ól azoknak a nőtlen fiatalembereknek, akik most hónapos szobákban laknak. Da vannak olyan gyermektelen, intelligens házaspárok, akik nem otthon étkeznek, akiknek nincs szükségük konyhára, kamrára. A számítás beütött: az egy- ós kétszobás lakásokat valósággal szétkapkodják és az épülő házakban máris lefoglalták őket. Jobbra és balra a Budafoki-úttól egészen uj utcákat vágtak. Egyelőre alig egy-két ház mutatja, hogy itt uícák vannak. Idomtalan telkeket, tócsákat, földhányásokat, kis völgyeket látni. De ha — ami nem lehet kétséges — az eddigi tempóban halad tovább az építkezés, ezek a telkek egy óv alatt eltűnnek Aki csak rövid ' sétára indul a Lágymányoson, annak fogalma lehet arról, hogyan születik a modern város. Ma a Lágymányos a legvárosiasabb ré3ze Budapestnek ós bizony nagyon sietnie kell Pestnek, ha Buda e részének palota-színvonalát akarja elérni. A pesti oldalra visszatérve, különösen a parlament környéke hívja magára a figyelmet. Itt még most is sűrűn állnak egymás mellett óriási gyártelepek kéményei, de a csákány már kikezdte némelyiket. A Kúria mellett vezető Szemólynök-utcából talán már eszten-