Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1910-07-24 / 59. szám

Békéscsaba Í910 julius 24 BÓKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 sokban tartatnának. Ez óhajt a kerület elé fogják terjeszteni. A Zsedényi-fóle alapítványra a köz­gyűlés Uhrin Károly, K1 e n k Samu és Laczó Endre tanítókat ajánlotta. Az iskolaszék tagjaiul P e t z Jó­zsef és M a z a n János békéscsabai ta­nítókat választották meg. Végül a kerületi közgyűlésre kikül­dettek az egyháziak részéről: L i f f a János, Jeszenszky Károly, F r i n t Lajos, Zsilinszky Endre, S z e b e­rényi Lajos és BárdyErnő lelké­szek. A világiak részéről: K o r o s y László, S a i 1 e r Gyula, Áchim Gusz­táv, K o v á c s L. Mihály, Instito­risz Kálmán, báró Solymossy Lijos, dr. L a d i c s László, W i n t e r Ádám, B a d i c s Ele.<, A i 1 e r András és P u r g 1 y László. A jövő évi közgyűlés helyéül Bé­késcsabát tűzték ki. Ezzel a közgyűlés véget ért. Délben közel' száz terítékű bankett volt, melyen számos felköszönt) hang­zott el. Utazás a szarvasi közjegyzőség körül. Második közjegyzőség. A koalíció uralminak megszűnése és az uj politikai helyzet, ugy látszik Szarvason okozza a legnagyobb galibát. Azt mindenki tudja, hogy mig a megyebeli községekben csak választá­sok alkalmával szervezkednek a pártok, Szarvason mindig éles pártkeretek ál­lottak és állanak fenn. Különösen a függetlenségi, helyesebben mondva a Haviár párt nézett ós intézett el eddig is mindent rideg, nemcsak rideg, de kórlelhetlen pártszempontból. Ha kis­bíró vagy irnok választásáról volt szó, csak a függetlenségi párti elvek jöttek •ós vétettek tekintetbe. Ez a folytonos pártszempont, kü­lönösen H a v i á r Gyula, a jelenlegi kir. közjegyző részéről teremtette meg a mai kiélesedett helyzetet. A volt szabadelvű pártiak, most munkapártiak is a pártszempontokat érvényesítik. S ki veheti azt rossz néven ? Évekkel ezelőtt törtónt,* hogy a Haviár-párt folyton elégedetlenkedő elemei mozgalmat indítottak Szarvason oly irányban, hogy néhai M i k o 1 a y Mihály kir. közjegyzőnek konkurenciát csináljanak s a kormánynál Szarvason egy második közjegyzősóg felállítását keresztül vigyék. Az ily irányú kér­teién fehéren áll a márvány oroszlán s haragosan nézte az alatta elhaladó vidám csapatot Ettore Gaotinnak eszébe jutott álma s a többiek bátorítására fel­kúszott a talapzatra. — Nos, fickó — szólt — itt a ka­rom, harapd le! És a karját beledugta az oroszlán torkába. De a többiek mérhetetlen bá­mulatára, fájdalmasan felszisszent ós karját gyorsan visszarántotta. A hold­világnál látszott, hogy arca halálsá­padtra vált. Mély megdöbbenéssel köréje gyűl­tek ós ijedten kérdezték: — Mi az? Mi történt? Mi bajod Ettore ? — Nem tudom — szólt Ettore. De valami metsző fájdalmat éreztem, mintha tűzbe nyúltam volna . . . most is poko­lian ég ... Talán mégis megharapott... És erőltetve nevetett, de csakhamar újra fölszisszent és karját fájlalta. A fiatalemberek, kiknek jókedvét alaposan elrontotta a rejtelmes eset, a lakására kisérték Ettorét. Mire odaértek, ennek karja rettene­tesen feldagadt, szemei előtt fekete fol­tok táncoltak és csakhamar elvesztette • eszméletét. Mire orvost találtak, ez már í csak a vérmérgezt's következtében be- I állott halált konstatálhatta. A megrémült és megrettent kis csa­pat visszament a piazettára s fáklyafény­nél n.egvizsgálta a gyilkos oroszlán torkát. Csakugjan rá is jöttek a borzalmas titok nyitjára. A kőüregben skorpió­fészket találtak, három szokatlanul nagy, kifejlett skorpióval. vényt megszerkesztették, több száz alá­írást gyűjtöttek. A kérvényben H a v i á r Dániel, az akkori képviselő és dr. Ha­vi á r Gyula, a mostani kir. közjegyző megdönthetetlenül érvelnek amellett, hogy Szarvason a második közjegyző­ségre égető szükség van. Nagyszámú tagból álló deputáció nyújtotta át a kérvényt az akkori igaz­ságügyminiszternek, ki ugy tett, mint minden miniszter, tudniillik a kérelem teljesítését igérte. Azonban a szabadelvű érát a koalíció váltotta fel, a Szarvason köztisztelt ós becsült M i k o 1 a y Mihály kir. közjegyzőt pedig a halál fosztotta meg a szarvasi jól jövedelmező köz­jegyzősógtől. A koalíciós éra alatt aztán a füg­getlenségi párt egyik alelnökének, Ha­vi á r Dánielnek könnyű volt a pírt­szempontot ismét érvényesíteni és Ha­vi á r Gyula dr. lett a szarvasi kir. köz­jegyző. Azonban Justh Gyula bankállás­foglalása megbuktatta a koalíciót ós az utóbbi választás a nemzeti munkapárt­nak tetemes többséget hozott, sőt Szarva­son a függetlenségi, az az a Haviárpárt egyeduralma is megtört, nagyon sokak örömére. Ez az öröm egy régen fele­désbe ment közóhajt is újra felélesztett. Ha már évekkel azelőtt, éppen a jelenlegi közjegyző érvelése alapján szükség lett volna Szarvason a máso­dik közjegyzőségre, most, mikor a köz­ség is nagyot fejlődött, több pénzinté­zete is van, akkor még inkább. És a mozgalom mostani megindí­tóinak határozottan szerencséjük van e tekintetben, mert s második közjegyző ség felállítása iránti, sok száz aláírás­sal ellátott kérvény még mindig ott van elintézetlenül az igazságügyminisz­teriumban és ez a kormány, mely a nép jogos óhajának teljesitésót is pro­grammjául tekinti, nem lehetetlen, hogy Szarvason a második közjegyzőséget felállítja. Igy évek multán teljesedésbe megy az a példabeszéd: Aki másnak vermet ás, maga esik bele. Szarvason most erről beszélnek ós a kárörvendők nevetnek azon, hogy most a függetlenségi pártszempontot és szükségességet igyekszenek megsem­misíteni azok, kiknek veszteséget okoz majd az oly szükségesnek tartott má­sodik közjegyzősóg. Az orosháza—szentesi ut. Egy régi o'haj megvalósulása. A vármegyék kulturális fejlődésé­nek egyik főfeltétele a közledós szabad és akadálytalan lebonyolítása ugy ma­gának a vármegyének a belterületén, mint az egyes vármegyék között. Külö­nös fontossággal bir ez épen náiunk, az alföldi vármegyékben, ahol a forga­lom nagy befolyással bir a mezőgazda­ság szempontjából, mert az egyes pia­coknak könnyen megközelithetőknek kell lenni, eltekintve a jó utaknak egyéb­ként is nélkülözhetetlen voltáról. Hogy az orosháza—szentesi ut meg­építése ma a megvalósítás állapotában van, azt a vármegye közönsége gróf Károlyi Imrének köszönheti, kinek vármegyéje iránti vonzalma ós ragasz­kodása ós annak kulturális fellendítése iránt táplált nemes törekvései ma a legszebb példáját nyújtják, egy igazi magyar mágnás hazafias szereplésének. Gróf Károlyi Imre a mult év őszén 25 000 koronát ajánlott fel az ut meg­építésének céljaira, azonkívül kötelezte magát arra, hogy az összes anyagokat a saját költségén a helyszínére száliitja, ami szintén igen tetemes áldozatot je­lent, mert hiszen közludomásu dolog, hogy az utak építésére előirányzott ösz szeg egy tekintélyes részét a szükséges nehéz anyagok helyszínére való szállí­tása szokta felemészteni. E<ek szerint az ut építésének feladata a következők­ben nyert megoldást: Az Orosházától Szentesig kiépítendő müut költségeit körülbelül felerészben az állam, másik felerészben pedig a fenntemlitettekben j gróf Károlyi Imre ós Oroskáza köz­j ség vállvetve viselik, az utóbbi annyi­' ban, hogy 800 méter ut kiépítését ma­I gára vállalta. A kereskedelmi miniszter különös figyelme a vármegye iránt te­hát szintén nagy jelentőségű, mert ez­időszerint a vármegyei közúti aU*p az utóbb megejtett utépitósek következté­ben úgyszólván egészen kimerült. A közigazgatási bejárás f. hó 19-én, kedden történt meg, a kereskedelem­ügyi miniszter képviseletében megjelent Markó Gusztáv műszaki tanácsos ve­zetése mellett megjelentek dr. D a i m e 1 Sándor vármegyei főjegyző, Bálint István mérnök, a gyulai államépiteszeti hivatal képviseletében, Hódmezővásár­hely város, Orosháza község ós a má­gocsi uradalom kiküldöttei. Az útnak Csongrádmegyére eső része 14 kilométer hosszúságban már készen áll. Az érdekeltek amaz óhajtá­suknak adtak kifejezést, hogy maga a kőpá ya 3 méter széles legyen, sajnos azonban, ezen óhajtás nem teljesülhe­tett, mert ez így sokkal több anyagot emésztett volna fel, amit a számitások nem engednek. Az egész ut 3 méter szóles lesz, melyből a kőpálya 2 és fél méter. Örömmel üdvözöljük vármegyénk gazdasági fejlődésének emez egyik lé­nyeges alkotórészét, mely a forgalom szempontjából már csak azért is nagy fontossággal bir, mert összeköt ben­nünket virágzó kis fürdőhelyünkkel, Gyopírossal. Az ut építését a közeli hetekben kezdik. A rend küszöbén. — Budapesti levél. — Igen, oly sok balszerencse, zűrzavar ós oly sok viszály után végre küszöbén állunk a rendnek. Nemsokára még azt is elfelejtjük, hogy valaha ex-lex volt Magyarországon. Csütörtökön ugyanis befejeződött a végeszakadatlannak látszó meddő szalmacséplés, a felirati vita. El­mondható, hogy nagyon szép befejezés volt. Khuen-Héderváry Károly minisz­terelnök mondott egy kilenc negyed­óráig tartó hatalmas beszédet és ez a sokat próbált államférfi bámulatos ruti­nirozottsággal szedte szét, tépte dara­bokra az ellenzéki szónokok által fel­hozott érveket. Ez az önérzetnevelő s az ellenzéktől is figyelemmel kisért okos beszéd nagy hatással volt különösen a munkapárti honatyákra, akik diadalmas tekintettel mérték végig az ellenzékieket, mintha mondták volna: — Látjátok, mennyit tud a mi ve­zérünk? Nem olyan az, amilyennek ti kikiáltottátok ! A miniszterelnök beszéde egészben véve a 67-es alap védelme volt, Helye­sen emelte ki, hogy a nemzet azért for­dult a nemzeti munkapárthoz, mert az a 67 es alapra állott, a magyar élet és fejlődós egyetlen biztos alapjára. A tör­ténelem majd itólni fog arról, hogy mindazok után, amik történtek, kik őriz­ték meg nálunk ezt az állapotot abban az épségben, hogy egy restauráló nagy vállalkozás teljes súlyával rá lehessen ma telepedni? Khuen nagy beszéde alatt érdekes képe volt a t. Háznak. Csaknem minde­nik honatya benn ült lehetőleg a he­lyén, mert hallani akarta mindenki a miniszterelnököt, aki akár hogy van is, de mégis csak nagy ur. A karzatok is tele voltak szép hölgyekkel. Meglepetéssel tapasztalta az egész Ház, hogy Khuen öntudatos biztosság­gal mozog a politika bozótos berkeiben, kitépi az útjába kerülő csalánokat kez­tyüs kézzel, hogy a maga kezét meg ne sértse, de azután megsuhogtatva a maró szurásu szavakat, fjjó sebeket is üt ellenfelein. Beszédének a biztosságot természetesen elsősorban az a légió adta, melyet a választásokon szerzett. Ahány helyeslés, ötleteit honoráló de­rültség ós tetszószaj jutott hozzája, az ,' mind erősítette őt és mihamar odáig ; jutott, hogy a máskülönben nehéz kór- ' d-sekről is könnyedén szólott. A beszédnek természetesen nagy volt a sikere, már csak azért is, mer képes volt elhallgattatni az ellenzék úgynevezett oroszlánjait. Pénteken mái Ischlbe utazott Khuen a királyhoz. Az utazás, mint ő kijelentette, a bán le­mondása folytán bekövetkezett horvát válsággal áll összefüggésben. Az audien­cia szombat délelőttre esett. Egynémely lap még arról is tudott, hogy Ischlben egy államtitkárságról, a fiumei kormány­zóságról ós pár főispáni állásról is lesz szó. Ezt azonban nem erősítették meg hivatalosan. A Ház pénteken már az indemni­tással foglalkozott, a íi első feltétele az ex lex megszűnésének ós az állami rend visszaszállásának. Bűnös emberek. — Bécsi csaló Budapesten. — A szoba­lányok réme. — Egy iszonyú fubileum. — - Fővárosi tudósítónktól ­Mahler Károly bécsi származású, harminc esztendős, elegáns úriember. Ösmerősei azt hitték róla, hogy gizdag, szolid üzletemb ^r ós állandóin fölke­resték vegyészeti irodáj'iban. Nemrég nősült meg nagy pénzzel. De költekező életmódot folvtatotj s igy a pénz gyor­san fogyott. Természetes volt ezek után, hogy nagy anyagi zavarokba jutott. Összevásárolt százféle holmtt: vegyé­szeti cikkeket, lámpákat, drága szőnye­geket és képeket. Persze, hitelbe vette a tárgyakat. • A hitelezők, miután értesültek Mah­ler dolgairól, följelentést tettek ellene. A rendőrség kiderítette, hogy Mahler körülbelül hatvanezer koronával cssapta be hitelezőit, aránylag nagyon rövid idő alatt. A napokban kihallgatták a vegyészeti gyár hivatalnokát is, ki nem is sejtette, hogy főnöke milyen furfangos csaló. A könyvekből kimu­tatta a főkönyvelője, hogv több mint hatvanezer korona értékű holmit vásá­rolt az utóbbi hetekben Mihier, aki mindezt pAnz nélkül eszközölte. De most az elkönyvelt holmiból már semmi sincs meg. Eltűntek a tárgyak. S^nki sem tud róia. A csaló vegyész kedden este be­ment a házmesterhez ós szomorúan mondta: — Beteges a feleségem; el kell utaznunk. Öt nap mu'va visszajövök... Azóta nem mutatkozott. A vizsgáló­bíró a följelentések alapján köröző­levelet adott ki ellene. Valószínűnek tartják, hogy Amerikába menekült. Húsznál több csinos és takarékos szobaleányt fosztott ki Bolgár Káz­mér kereskedősegéd, aki most már a rendőrség börtöneben hűsöl. Megunta a kiszolgálást, megpróbálkozott a ké­nyelmesebb mesterséggel. Nyitott még detektiv irodát is, majd sorsjegyek el­adásával is foglalkozott. Közben pedig szélhámoskodott. Följelentette a többi között Kovács Eszter szobaleány, aki teljes két évig kitartotta, — mig el nem fogyott a leány pénze. Aztán faképnél hagyta a kalandor. Nemsokára Németh Matild szoba­leányt kerítette a hálójába ós megígérte Bolgár, hogy feleségül veszi, ha meg­felelő hozományt kap. Az anyakönyvi hivatalban már kihirdették őket, ami­kor feljött a leány vidéken lakó anyja. S ép kelengyét vásárolt a boldog anya és még ketezer korona kós/p *nzt is adott vejének. Azonban alig, hogy az anyósa eltávozott, a pénzt a turfon el­játszotta. Aztán folyton ütötte az asz­szonyt, sőt még a lakásból is ki akarta dobni, hogy most már a bútorokat ad­hassa el A szerencsétlen teremtés las­sankint meggyőződött róla, hogy egy bru á.is és pénzsóvár emberrel került össze s följelentést tett ellene a rend­őrségnél. Bolgárt ezek után a rendőr­ség letartóztatta többrendbeli csalás miatt. Sok veszedelmes leánvkereskedŐ rejtőzik Budip isten. Mt sikerült a rend­őrségnek a legveszedelmesebbek eg/i­kén a port elverni. A bestiális p írszo­nát Haller Ju.iannának hivjik. Tu­catszamra adja el a szép magyar leányo­kat és Bukarestbe éppúgy szállított már Ne tétovázzék, ha fáj a feje, BERETVA S-PASTILLAT hanem használjon azonnal amely 10 perc alatt a legmakacsabb migraint és fej­fájást elmulasztja. - A i o/-\ Kapha'ó min­Oivosok által ajánlva M[cl 1 den gyógyszer tárban. Készíti Beretvás Tamás gyógyszerész Klspeiten. — 3 dobozzal ingyeu postai szállítás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom