Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1910-12-18 / 101. szám

BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 312 — Egger Emulsiö világhírű csuka­májolaj készitmónyt a leghíresebb or­vosok ajánlják, mert a gyenge gyerme­ket erőtiti, angolkór, mirigybetegsó­gek, vérszegénység, szamárköhögés stb. eseteiben páratlan Szoptató anyáknak is ajánlható, valamint aggkori gyenge­ség ellen és általában gyenge, erőtlen lábbadozó egyéneknek nincs hatásosabb szer, mint az Egger E amisió, melynek rossz ize, szaga nincs, könnyen emészt­hető, miért is ez különösen "a gyermek­gyógyászatban nélkülözhetetlen. Üvege 2 korona a gyógyszertárakban. Póstán 3 üveget bérmetve küld 6 korona elő­zetes beküldése után. Nádor gyógy­szertár, Budapest, VI. Véci-körüt 17. — Köszönetnyilvánítás. A szegényis­kolások karácsonyára adományozott: Weisz Miksáné gyermekjátékot, Beliczey Istvánné diót, álmát, felruházásra 10 koronát, a szegény konyhákr.i 4 kg. szalonnát, 4 liter zsírt. Beliczey Gézáné karácsonyra 10 kl, szegény konyhákra 10 koronát, Jávor Gyulánó karácsonyra 5 koronát, a szegény konyhákra 5 ko­ronát. A nőegylet szegényeinek Worli­csek Emília 5 koronát, Réthy Béla és neje 50 koronát és a beteg gyermek­segélyző alapra 100 koronát. A kegyes adakozóknak a szegények nevében is hálás köszönetét fejezi ki a nőegylet elnöksége. A karácsonyi kiosztás a ruházattal segélyezett 65 iskolás gyermek részére pénteken, e hó 23-án, délelőtt fél 10 órakor lesz az elnök házánál megtartva. — A Székely-féle javaslat és a jogi­vizsgák. Minthogy a Székely-féle javas­latból pár hónap múlva törvény lesz, mindazok, akik a törvény életbe lép­téig doktorátust nem szereznek, csak két évvel később lehetnek önálló ügy­védek. Akik azt akarják, hogy az uj törvény rájuk ki ne hasson ós igy kót évet nyerjenek, forduljanak a dr. Dobó jogi Szemináriumhoz (Kolozsvár, Bolyai utt, 3.,) melynek segítségével hat hét alatt letehetnek egy szigorlatot. Ez an­nál is inkább tanácsos, mert a beállott egyetemi rendszerváltozások követ­keztében a szigorlatok anyaga arány­talanul megnagyobbodott Az intézet ki kölcsönzi, tankönyveket helyettesítő, az összes szigorlati kérdéseket felölelő jegyzeteit, melyekből otthon előkészült jelölteket rekapituláló kurzus során ké­szíti elő. A „Jogi vizsgák letétele" c. most megjelent könyvet díjmentesen megküldi. — Ha a gyermeket kényszeríteni kell arra, hogy bizonyos adag orvosságot rendszeresen szedjen, ugy már előre­láthatólag kevés kilátás van arra, hogy hatása is lesz. Ha azonban a gyermek az orvosságot oly szívesen veszi, hogy az adagolási időre maga emlékeztet, ugy a hatás — mondhatni —- már az első kanálnál áll be. Egy olyan orvos­ság, mint az előbbi, — tehát nem ajánl­ható — a közönséges csukamájolaj, az utóbbi — oly csodás hatású pedig — a Scott-féle Emuisió. Aki egyszer Scott­féle Emu'síót szedett, az sohasem tér vissza többé a közönséges csukamáj­olajhoz. kitapasztalja ezt a gyönyörűséget is. Elment tehát az egyik kőszinházba. ahol a jegyszedő megmutatta a helyét és lehajtotta a felcsapódó ülést. Az atyafi leült a bársonyszékbe, de köz­bén leejtette a kalapját, mire fölkelt és keresgélte a székek alatt. Ezalatt persze ismét felcsapódott az ülés és amikor újra leakart ülni, lezuhant a földre. Az atyafi erre nyugodtan fölkelt ós a háta mögött ülő embert pofonütötíe ezzel a megjegyzéssel: — Ezt a viccet már ismerjük. 13897. Í9ÍÖ. sz. Csak direkt! — fekete, fehér és ^IIVIIIIVMUI G MVIJWUI színes, K 135-től kezdve méterenkint, blousok és ruháknak. Frankó, már vám­mentesen házhoz szállítva. Gazdag mintaválaszték azonnal. SELYEMGYÁROS HENNEBERC, ZÜRICH. Tarkaságok, A oseléd. gEgy Gyulán lakó családnál) volt egy" szobalány, aki, miután hosszabb ideig szolgált Gyulán, rangemelkedésre vágyakozott és minden sron Csabára akart szegődni. Kapott is egy helyet, mire felmondott a régi helyén. — Na uri helyre megy ? — kér­dezte a régi gazdaasszonya. — Nem mondhatnám — felelte a szobalány — csak olyan hely mint ez. A látszerésznél. A Vasut-utcán egyik órás és op­tikus üzletbe beállít egy felsőmagyar­országi kuncshaft.A kaftános öreg bácsi igy szólt a látszerószhez: — Kérek egy pápaszemet. — Rövidlátót vagy messzelátót? — Átlátszót 1 — felelte sz öreg em­ber, megsimogatta a patriárka szakálát. Színházban. Egy vidéki atyafi felkerült a fő­városba és mivel még sohasem volt a óvárosban színházban, elhatározta, hogy Enyhe, oldó háziszer mindazoknak, kik emésztés zavarokban és az ülő életmód egyéb következ­ményeiben szenvednek. Egy eredeti doboz ára 2 kor ona. Vidéki gyógyszertárakban kérjük MOLL késii tmén ye lomesíllapíté Is erősítő .. elismert, régi jó hirnevü háziszer szaggatás és hűtésből származó min­dennemű betegségek ellen. Eredeti üveg ára K 2. "Tit, X Kapható minden gyógyszertárban és drogériában. Főszétküldési hely : MOLL A., gyógyszerész cs. és kir- udv szállitd, Bécs, I. Tuchlauben. TORVEftEYKEZES. § Izgága utas. Ifju Márton Sándor szabadkai napszámos 1909. szeptember 13-án Csabán keresztül több társával együtt Petrozsónyba utazott. A csáb; i állomáson várniok kellett az Arad feló induló vonatra. El is töltötték az idői, úgyhogy csaknem indult már a vonat, mikor felszállottak. Móg neki sikerű t ez, de L u k á c s nevü barátjának már nem, mert már menetközben volt a vo­nat és Szeberényi József kal«u nem eresztette fel. A szabályok szerint eljáró kalauzra emiatt annyira megha­ragudott Márton Sándor, hogy le akarta lökni a lépcsőn álló Szeberónyit. — Ha Lukácsot nem engedte fel, maga se jön fel! Es taszította lefelé. Csak nagynehc­zen tudták a dühös Mártont ártalmat­lanná tenni a többi utasok. E tettééit azonban a biróság elé került Márton, aki tagadta az egészet, de Szeberényi határozottan állította, hogy ő volt. Sőt ezt állította Várad i-Szakmáry Arisz­tid, kir. ítélőtáblai biró is, akit tanú­ként kihallgattak s aki látta az egész tülekedést. A törvényszék ennélfogva hatóság elleni erőszak miatt egy hónapi fogházra itólte Mártont, aki felebbezett. Az Emuisió vételé­nél a SCOTT-féle eljárás védjegyét­a halászt — kérjük figyelembe venni— Utánzatoktól óva­kodtunk ! Betegség után erősítő szerre van szükst'g. Ám hatéhony is legyen a szer! Például a SCOTT­féle Emuisió ! Próbálja meg és jelentékenyen jobban togja magát érezni mír igen csekély adagok sz ­dése után. Ennek oka elő­szér az, hogy azon anya­gok, amelyekből a SCOTT­féle Emuisió készül, tiszták és kitűnő minőségűek. Má­sodik oka pedig a SCOTT­féle gyártási eljárás, me y párját ritkítja. A SCOTT-féle Emuisió sokkal gyorsabban állítja helyre az egész­séget, mint a közönséges csukamájolaj. A SCOTT-féle Emulsió-t az orvosok e célra harmincnégy év óta rendelik. Egy eredeti üveg ára ü K 50 tillér. Kapható minden gyógyszertárban. Tudnivalók az 1910. évi VIII. t,-c. értelmében az 1910. évi december hó 31-iki állapot szerint végrehajtandó népszám'álásról. I. A népszámlálás célja. A népszámlálás célja az egész ország­; nak, valamint az ország egyes vármegyéi­nek, városainak és községeinek lélekszá­mát megállapítani s a népességnek mind­azon viszonyait számba venni, amelyek akár miveltségi és gazdasági, akár nem­zeti és társadalmi, vagy bármely más köz­szempontból fantossággal bírnak és ame­lyekre ugy a törvényhozásnak és a kor­mánynak, valamint a megyei, városi és i községi közigazgatásnak, sőt magának a társadalomnak is a közjólét és közmivelt­ség előmozdítására irányuló tevékenység­hez mellőzhetetlen szüksége van. Ennélfogva minden egyes polgárnak nemcsak törvényes és hazafias kötelessége a nagy népszámlálási munkálatnak sike­rességét tőle telhetőleg előmozdítani, hanem egyúttal jól felfogott érdeke is. Attól nem kell senkinek tartania, hogy a népszámlálásból bárkire bármi legcseké­lyebb hátrány származhatnék. Erre nézve a törvény szigorú rende kezései kellő biz­tosítékot nyújtanak. Az 1897. évi XXXV. t.-c. 17, §-a világosan kimondjn, hogy a statisztikai adátok, igy tehát a népszám­lálási adatok is, az adók kivetésénél alapul nem vehetők. Hogy pedig a népszámlálási adatok őszinte bevallásából az adatszol­gáltatóknak más módon se lehessen sem­miféle, sem erkölcsi, sem anyagi hátrá­nyuk, a törvény 15. §-a a 2 hónapig ter­jedhető elzárással és 600 koronáig terjed­hető pénzbüntetéssel sújtja azokat a ható­sági közegeket, számláló biztosokat és a népszámlálásnál működő bármely más egyént, nemkülönben a statisztikai hiva­talnak is azon alkalmazottjait, akik vala­mely egyénre vonatkozó népszámlálási ada­tot bárkinek is kiszolgáltatnának. II. Miből áll és mi módon hajtatik végre a népszámlálás ? A népszámlálás a tuUjdonképeni nép­css/.eiráson kivül a lakásul szolga'ó épü­leteknek és az ezekben levő lakásoknak összeírásából, továbbá a 24 éven íelüli férfinépességnek a választói jogosultság kiterjesztése szempontjából figyelmet ér­demlő némely viszonyainak számbavételé­ből áll. A népszámlás akképpen történik, hogy a népszámlálás időpontjában jelenlévő min­den egyénről külön számlálólap, továbbá minden lakóházról, illetve az egy-egy ház­számhoz vagy udvarhoz tartozó épületek­ről együttesen egy-egy házigyüjtöiv állít­tatik ki. A számlálólapokat és házigyüj tői veket vagy az egyes családfők, illetve háztulaj­donosok, vagy azok helyettese (a család­nak bármely, az adatok kitöltésér« képes tagja), vagy a számlálóbiztos tölti ki, aki e végből minden egyes házban és lakásban megjelenik. A közügy érdekében kívánatos, hogy azok, akik a népszámlálási kérdőponeokat maguk képesek kitölteni, e fontos állam­polgári kötelességet lehetőleg személyesen teljesítsék. Kívánatos továbbá, hogy az összeírás ideje alatt, vagyis január 1-je és 10-ike között, addig, amig a számlálóbiztos az illető lakásban a lakókat össze nem irta, vagy a kitöltött lapokat be nem gyűjtötte, mindig tartózkodjék otthon olyan egyén, aki ugy magáról, mint a háztartáshoz tar­tozó többi egyénekről a szám álóbiztosnak a pontos adatokat I e tudja vallani. III. Kiről kell számlálólapot kiállítani ? Számlálólap minden oly egyénről töl­tendő ki, aki az 1910. évi december 31-ike és 1911. évi január l je közti éjfél idópon­jában a lakásban lakott, vagy (mint ven­dég, átutazó stb.) ideiglenesen ott tartóz­kodott (szállva volt). Asrokról a csecsemők­ről, i kik az 1911. évi j anuár hó 1-én vagy azután születnek, habár a számlálóbiztos már a lakásba találja őket, nem kell szám­lálólapot kiállítani, ellenben azokról az egyénekről, akik az 1910. évi december 31-iki éjfél után halnak meg, noha akkor, amidőn a szám álóbiatos a lakásban meg­jelenik, már talán el is vannak temetve, a számlálólap kiállítandó. Ugyanigy kiál­lítandó a számlálólap azon egyénekről is, akik december hó 31-éről január hó 1-jére forduló éjjelt a lakásban töltik (pl. az egész héten át szomszédos városokban, községekben dolgozó és családjuktól távol­levő, de szombatonként hazatérő munká­sok, továbbá szabadságon otthon levő ka­tonák, tanulók stb.) habár január 1-én, vagy azután a lakásból eltávoznak is, el­lenben mellőzendő a számlálólap kiállítása azokról, akik csak az 1910 dec. 31. éjfél után jöttek a lakásba, kivéve, ha ezen egyénekről korábbi tartózkodási helyükön számlálólapok nem állíttattak ki. Igy pél­dául a december hó 31-én uton levőkről utazásuk közben a számlálólap nem lévén kiállítható, ezek ott számlálandók meg, ahova megérkeznek, ugyanigy a december hó 31, vagy január hó eleje helyet vál­toztató gazdasági és egyéb cselédek is rendszerint ott veendők számba, ahová költöznek, vagyis az uj gazdánál. Mind­azon egyének, akik a különös körülmé­nyeknél fogva 1910. évi december hó 31­iki tartózkodásuk helyén megszámlálhatók nem voltak, amennyiben az uj tartózkodási helyen meg nem számláltatnának, valamint azok az egyének is, akik noha tartózko­dási helyüket nem változtatták, tévedésből, mulasztásból, vagy bármi okból a szám­lálásból kimaradtak s erről tudomással bír­nak, legkésőbb 1911. évi janáár hó 10-éig a községi elöljáróságnál számlálólapjuk ki­töltése végett jelentkezni kötelesek. IV. Hogyan kell a számlálólapot kitölteni ? A számlálólapok kitöltésére nézve, a mennyiben egyes kérdópontok magyará­zatra szorulnak, a számlál lapok kitölté­sére vonatkozó utasítás irányadó. Azok a családfők, (vagy helyetteseik) tehát, akik a számlálólapokat személyesen töltik ki, ez utasítás megfelelő pontjait vegyék fi­gyelembe, esetleg hagyják üresen azokat a kérdőpontokat, amelyekre nézve nin­csenek egészen tisztában s amelyeket az­után a számlálóbiztosnak a feladata lesz, a családfő (vagy helyettese) szóbeli be­vallása alapján kitölteni. Ily esetekben azonban külön is figyelmeztessék a szám­lálóbiztost azokra a kérdésekre, melyeket nem tudnak kitölteni. Minden kérdőpontra a lehető legna­gyobb pontossággal kell megfelelni. A születés évére, hónapjára és napjára vo­natkozó kérdés a népszámlálásnak egyik legfontosabb kérdőpontja lévén, nagyon kívánatos, hogy mindenki lehetőleg hite­les adatokat tudjon a számlálóbiztosnak felmutatni. A ki tehát a születés időpont­ját, igazoló okmányok, keresztelő levél, házassági anyakönyvi kivonat, cselódköny, munkakönyv,) vagy más megbízható fel­jegyzések (pl. imakönyvbe, bibliaba tör­tént feljegyzések) birtokában van, már előre keresse elő azokat, aki pedig ilye­nekkel nem rendelkezik, forduljon ideje­korán az illetékes lelkész úrhoz, aki az egyházi főhatóság rendelete értelmében anyakönyvéből díjtalanul ki fogja jegyezni a születés időpontjára vonatkozo adatokat. Ha pedig nttilán 15 évesnél fiatalabb korú gyermek, születésének idaje volna kétséges, erre nézve a? á la ni anyaköayvi hivatal ad pontos felvilágosítást. V. Büntető határozatok. Aki a népszámlá'ás alkalmával tudva hamis vagy valótlan adatokat jegyez be a számlálólapra vagy a házi-gyüjtőivbe, vagy szóbelileg hamis, vagy valótlan adatokat valt be, vagy az adatszolgáltatást megta­gadja : kihágást követ el ós 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik. (1897. évi XXXV. t.-c. 13. §.) — A kihá­gás ügyében a kir. járásbíróságok járnak el. (1897. évi XXXV. t.-c. 16. §-a) Ily kihágást követ el tehát az, aki magát, vagy valamely hozzátartozóját a népszámlálás alól kivonja, vagy a szám­láló-biztost bármi módon s akárcsak meg­tréfál ási célból is félrevezetni igyekszik ; aki a rovatok kitöltését vagy a kivánt felvilágosítást megtagadja; aki a községi elöljáróság (városi hatóság) által népszám­lálási ügyben megidéztetvén, az idézesnek meg nem felel s mulasztását elfogadható módon igazolni nem tudja ; az a gazda­sági vagy egyéb cseléd vagy más egyén, akinek biztos tudomása van arról, hogy meg nem számoltatott és a számlálás fo­ganatosítása végett a községi elöljáróság­nál (városi hatóságnál) 1911. évi január hó 10-ig jelentkezni elmulasztja; az a szállodás vagy szállóvendég, aki a reá vo­natkozó különös kötelezettséget nem tel­jesiti. stb. Aki pedig a népszámlálás foganatosí­tását hamis hirek terjesztésével megnehezíti, I vagy ez által a felvételnek az elöszabott időben való végrehajtását megak-dályo az ebből származó károkat, úgymint esetleg szükségessé vált ujabb felvétel egyéb intézkedések költáegeit viselni < tozik. (1897. évi XXXV. tőrvénycikk 14. A hatóság elleni erőszak bűntett követi el és három évig terjedhető bör­tönnel büntetendő az, aki a számláló­biztost vagy népszámlálási felülvizsgálót teendőinek végrehajtásában erőszak vagy fenyegetés által akadályozza, vagy vala­mely intézkedésre kényszeríti vagy pe­dig hivatílos eljárása alatt tettleg bán­talmazza. (1910 VIII. t.-c. 5. 8. ós 1878 V. t.-c. 165. §.) Békéscsaba, 1910 dec. 16. Elöljáróság: Korosy László, Kovács Sz. Adám, főjegyző. biró.

Next

/
Oldalképek
Tartalom