Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1910-11-27 / 95. szám

4 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1910 dec. 18. gyár mutatott ki nagy termelő képességet. Ez a gyár Csabán kivül mondhatni, a fel vármegyét ellátta mesterséges tiszta jéggel. A gyulai jéggyár, amellett, hogy üzemét is későn kezdte m

ut', magát Gyulát is alig birta kiszolgálni s azért általános volt ellene a zúgolódás. liyen körülmények között a közigazgatási ható-ág most arról gondolkozik, hogy mik. pen és hol lehetne a niiijeg mellett tiszta és a közegészségügyié nem veszed-Imes természetes jeget termelni. A mai bacillusos világra és a sokféle járványia való tekintettel ugyanis a hatóságok eltiltották a természetes jég termelesét azokból a bűzös és miazmákkal telitett mocsarakból, amelj ékből a vendéglősök és hentesek eddig termelték a jeget -s ame yekből a közegészségügyi jégvermeket is megtöltötték. A fertőzött jéggel való hiités netn egy veszedelemnek volt már kútforrása. 'Ambrus Sándor alispán most körrendeletben szó itotta fal a községi elöljáróságokat, hogy nevezzék meg a község területén levő azokat a tiszta vizeket, amelyeken temószetea jeget lehelne termelni. Még eddig Gyu a foglalkozott ezzel a kérdéssel ós inegállapiioita, hogy ott. egyáltalában nincsen megfelelő vizteriilete. Az etővi/cs-i torna épugy, mint Csabán, ott is feríőzött. Sok szennyvíz foiyik be e köztük a teje arnok vize is. Másik nagyobb vizierület volna az úgynevezett Bika vi/.e, a vágóhíd mögött. Az meg épen nem a kilmas, mert a vágóhíd szeny vize belé fo yik. Hirmadik vuterület lenne a homokbá nya a vasút mellett. Abba is c-ak szenvviz és pá.lott esőviz foglal helyet Gyulán tehát nem lehet természetes je^et tejrnelni. Lyképen a lakos.-ág egyedül a jegyárra van u'alva, mely vi s ükséglett ír a vágóhídi mely furásu kútból nyeri. Dr. Feídmann Ignác a megyei kö/kórhaz korbonctani osztalyának vezetője vegyileg megvizsgálta a kut vizét és megállapította, hogy a kut vize teljesen tiszta, semminemű bacillust nem tartalmaz, jéggyártásra tehát te.jesen alkalmas A városi hatóság enn lfogva megtiltotia az élelmiszei kereskedőknek a természetes jég használatát. Hiiusre sem szabad egyáltalaban használni, mert az alkalmazottak kézzel fogdoss ik a feriő/.ött jeget s ezálial az élelmszereket könnven megfertőztethetik. Gyuláéhoz hason ó a helyzet Csabán is. Itt legmg.yobb vi'.mennyiséggel szintén a Körös É őviz-csatorna rendelkezik, mely amellett, hogy egész nyáron seké y, mocsaras, miazmás vizet tartalmazott, meg mag<ibi fogidjaa villanytelep, a selyemfoaoda ós a tej csarnok szennyvizét is. Nem mondható tisztának a Hiiastó vize sem Csaba is teh.it inűjógre van utalva. Természetes jeget tehát csak az olyan községek termelhetnek, ahol az élő K >rös folyik. B ikés, Vesztő, Szeghalom, S arvas, Körösladány, Köröstarcsa, Gyoma, E idrőd stb. ezt a Kérdést könnyen megoldhatják. Itt a legalkalomszerübb megemlókezeünk agyutai jóggyár ügyerői is. A' jéggyárat tudvalevőleg a Szabó E nil es Tarsa bu lapesti cég ál.itotta fai, akivel a város olyan értelmű szerződést kötött, hogy a vállalkozást 20.000 koronával segiti. Ezzel szemben a cag köteles a tisz a jövedelem 28 százalékát a városnak átengedni, 10 ev mustén p

jdig az egész gyár a varos tu ajdonabi megy át. A gi pakkéi azonban nagyon t^ok b ij volt, u hogy a gyár a kikötött időnei jóval későbben kezdte meg üzemet. Ennek dacára a ceg kérvényt nyujiott be nem réjen a k< pviseiőtesiüiettiez ós kérte a 20.000 korona kiutalványozását. A képviaeiotestület haj.andónak is nyi.átkozott az összeg kiutaivanyozására, de csak abban az eseiben, ha a kereskedelmi minisztertől kiküldőit szakértő a gyárat teljesen rendoenlevő iex találja. A kereskedelmi miniszter a gyulai államópitószeti hivatalt bízta meg a gyár megvizsgálásává!. Ez azonban Kije entette, hogy csak az építkezési inunk..latokhoz ért, gépekhez azonban nem, tehát küldjön a miniszter gépészmérnököt. A miniszter intezkedése ez ügyben még nem történt mejí s a S abó-ceg még mindig várja a 20.000 koronát. A csabai vágóhíd újjáalakítása. Érdekes beadvány a közgyűléshez A csabai vágóhid tudvalevőleg egyáltalában nem tartozik a legmodernebbül berendezett hasonlónemü intézmények közé. Sőt ellenkezőleg, nagyon sok hiánya és hibája van. Nem rógen alkalmunk volt egy budapesti városi föállatorvos véleményét leközölni róla. Az a vélemény bizony csöppet sem volt hizelgő Csabára nézve. Csodálkozásának adott kifejezést az az elismert szaktekintély a fölött, hogy ilyen népes ós gazdag város, mint Csaba, olyan primitív berendezésű ós a közegészségügyi követelményeknek csak igen csekély mértékben megfelelő vágóhíddal rende kezik. Holott az átalakítás nem is kerülne olyan sokba és a befektetett költséget a vágóhid évről-évre növekedő forgalma miatt a községnek minden legcsekélyebb megterheltetése nélkül lehetne fedezni. A község azonban a vágóhidat csak jövedelmező vállalatnak tekinti, pedig egy belügyminiszteri rendelet kimondja, hogy »a közvágóhíd köz- ós állategészségügyi intézmény lévén, önként értetődik, hogy azok használati dijai csak o!y nagyok lehetnek, amelyek évi összege legföiebb a vágóhid felépítésére fordított összeg kamatainak ós törlesztésének, nem pedig a vágóhid f mntartási és üzemi kö tsógeinek fedezésére legyen elegendő." A vágóhídon uralkodó tarthatatlan állapotok orvoslás-a céljából most so rompó^a léptek a mészárosok és henteseK is, akiK beadványnyal fordu'tak a képvise ő esiülethez. Az trdekt lt iparoSOK kívánalmai a következők: „Tekintetes Képviselőtestület! Alulírott békéscsabai mészáros ós hentes iparosok azon tiszteletteljes kéréssel jaIU unk a tekintetes K pviselőtestüiet eié: méltóztassék a béKét-csabai vágóhidat a mai kor igénveinek s a törvényes rendelkezéseknek me f 'lelően átaiaki.tatni, a vágótiidon hü őházat berand zni s a vagóhidboz köves utat epiitetni, hogy a vágóhid a rossz időjárások alkalmával is könnyen hozzáférhető legyen. Indokainkat tisztelettel a következőkben terjesztjük elő: A vágóhid a mai b rendezésével tarthatatlan, ugy köz-, mint al ategészségü^yi szempontból veszélyes, hogy miért, az bővebb n nem tárgyaiható általunk, mert ennek a megállapítását a szakközegekre bizzuk, most csupán annyit jegyzünk meg tisztelettel, hogy ugy magunk, mint alkalma otíaink egészsége, tekintettel a vá^ótiidi helyiségek hideg ós léghuzatos volt ra, a legnagyobb mértekben veszélyeztetve van. A vágóhídon a következő átalakítást, illetve berendezést kérjük: 1. Hojy munkánk gyorsan, tisztán s a fogyasztó közönség érdekeinek megfelelően végeztessék, a vágóhid célszerű vasfogasokkai ós állványokkal láuassék el. 2. A sertésvágón nincs gőzhevitésü üst, miért is kérjük ezeknek, illetve en nek a berendezését, mert ez minden vágóhídnak egyrészt szükséges tárgya, másrészt pedig a község anyagi érdekeire né/.ve is előnyös, mert nem pocsékolódna el annyi tüzelőanyag. 3. Kérjük egy célszerű perzselő felállítását. 4. Kérünk hűtőházat, hogy termé keink t e raktározva tarthassuk el. 5. Kérünk belesházat, szorosan a főépület mellé, vízvezetékkel, forró és hideg vizre, vastartályokkal, mert a mai minden, csak nem beles-ház s abba nem doigozh iiuak kicsinységénél fogva sem. 6. Kérjük a bőrszáriió kibővítését s sze lős helyre való tevését 7. Kérjük ipiri termékeink raktározására megfelelő helyiségeket. 8. K Tünk füstölő-, s-ózó- és pároló helyiség felállítását és azok berendezé s

Jt, hogy a feltételesen alkalmasnak talált húst emberi élvezetre alkalmassá tehessük. A fo yó évben törtónt, hogy a köz sóg szabályrendeletig emelte a vágóhídi dijakat s mi megnyugodtunk, remeive azt, hogy ezért modern vágóhidat kapunk, de sajnos, calódtunk, mert semmit sem kaptunk. Már pedig a vágóhid jól jövedelmez, mert a tavalyi zárszámadás szerint 16220 kor. 11 fillér jöv d Íme vo t, mig az id d jövedelem 22—23000 koronára tehető a felemelt dijak miatt. Méltányosnak találjuk tehát, ha ez általunk fizetett ősszegből a vágóhidat rendbe hozhatná a tekintetes képviselőtestű et annyival is inkább, mert a vágóhid után befolyó jövedelem nem képezheti a község jövedelmi forrását. Kérésünket a tekintetes képviselőtestület jóindulatába ajánlva, maradtunk teljes tisztelettel Weisz Mór, Kocziszky Oyula, Jozefusz Sándor, Wallner Oottlieb, Koritár Mátyás, Hohn Lajos, Offenwágner Pál, Offenwágner Pálné, Andó Mihály, Liker Mihály, Weisz Fülöp, Lepény Tamás, Weisz Mihály, hrabovszky János, Maczák János, Weisz Ede, | mészáros- és hentesmesterek. E móltányos, jogos és elsőrendű • közegészségügyi kívánalmakat a képvi: selőtestület remélhetőleg teljesíteni is fogja. Orvosok függetlenségi küzdelme. Orvosi részről felkértek az alanti határozat közlésére: Mindama orvosoktól, kik a jelenlegi p mztárorvosi krízisben hátba támadva az orvosi ethikai s kollegialitás alapján álló orvostársaikat a ker. m. b. pénztárnál orvosi állást vállalnak, — alólirott békósmegyei orvosok megütközéssel fordulunk el. Velők ugy társadalmi, mint orvosi téren mind n érintkezést kötelezőleg megtagadunk, vagyis velők szóba nem állunk, velők nem konsultálunk, őket nem helyettesitjük, nem tartvan őket arra méltóknak, hogy kollegáknak tekintsük. Kiküszöbölve akarjuk tudni azokat sorainkból, kik abban a kü/delemben, mely nem anyagi jivakért folyik, hanem athikai vivmanyokat céloz, önös, anyagi érdekből az orvosi szabadság ügyét lábbal tiporni nem átalják. Kelt Csabán,, 1910 nov. havában. Kulpin D>niel, dr. Luxemburger György, dr. Kovács Károly, dr. Nagy Ernő, dr. S^amek Ignác, dr. Kacvinszky János, dr. Décsi Károly, dr. Hajnal Albert, dr. Keleti Ignác. dr. Szondi Lajos, dr. Kévész Fülöp. dr. Wagner Dániel, dr. Reisz Miksa, dr. Kovács Péter, dr. Vas Vilmos, dr. Remenár Elek, dr. Somló Sándor, dr Sarkadi Mór, dr. Q >dán Ferenc, dr. Szóbei Dáv d. dr. Wallfisch Eerenc, dr. Bárdos Artúr, dr. Weisz Lajos, dr. Sm<ovics Gyöjgy dr. Earagó Mór, dr. Belepotoczky György, dr. Takács I. Gusztáv, dr Mikolay Ltván, dr Déri Henrik, dr. Bartha Sándor, dr. Nuszbaum Károly, dr. Halász Gyula, dr. Vas Vilmos, dr. Domokos Kálmán, dr. Chris/tó Pál, dr. Kiss Károly, dr, Berkes Sándor, dr. Feldmann Ignác. dr. Kun Pál, dr, Széli Imre, dr. Kurtuc Valéria, Zöldy János dr, dr. Badics József, dr. Steuer Laios, dr. Baky Endre, dr. Nagy Sándor, Hunke Józs-f, dr. Biró László, dr. Schwirz László, dr. Virág Endre, dr. Scheiner Miksa, dr. Fuchs Ignác, dr. Halász Samu, dr. Weisz Aladár, dr. Hódy János, Unterwéger Péter, dr. Hcnselmann Elek. dr Hajnal József, dr. Frey Géza, dr. Mezey Lajos, dr. St-iner Zsigmond,Jdr. Csermák Béla, dr. László Eek, dr. Rajz Miksa, dr. Hizai Samu, dr. Klein Simon, dr. Kurio; István, dr. Kovács Gábor, dr. Borsodi Miksi, dr. Eisler Vilmo?, dr. Bartha Gusztáv, dr. Láng Jen*, dr. Molnár Lajos, dr. Dazső Antal, dr. Varga Antal, dr. Strasser Mór, dr. Bérényl Károly, dr. Ge-iztiné, dr. Szántó Margit, dr. Geszti József, dr. Székely Láizló. * Látjuk belőle, hogy a negyven volt pémtiri orvoson kivül negyven oly or- j vos is szolidáris ebben a kérdésben, akik legtávolabbról sincsenek anyagilag érd ke.v«. P jdig a p >n/tar s ujtbban annak bud ipesti központja népgyü óseket rendezve, ugyancsak azt hangoztattaija hogy a harc anyagiakért fol.vik. Holoit ha igy állna a do og, akkor kapva-kapnának az orvosok a meghirdetett nagy fizetéses állásokon. Ei mit latunk ? Azt, ho^y hidegen hagyjak őket a bu-íás anyagi javadalmazások. Nagy szociális és morális háttere van t» hat ennek a harcnak. HÍ anyagi előnyökről volna szó, akkor nem látnánk a határozatot aláirtak névsorában a vármegye főorvosát, két kórházi igazgatót, öt kórházi főor vost, hét j írási orvost, 39 községi orvost ós a megye összes in igánorvosait, négy disszidens kivételével. Függetleníteni akarják magukat az orvosok a hivatalnok rendszertől, mely administrációs bábokká zsugoritná őket, nagy hátrányára a betegnek. Az orvosok gyógyítani kívánják a beteg tagokat legjobb nját beiatáf-uk szerint 8 ezért egyenrangú szerződő fél akarunk lenni a pénztárral, megadván annak a jogot a mulasztást, vagy hibát elkövető orvossal szemben arra, hogy azt fegyelmileg büntessék. A kötelességek alól nem akarják magukat kivonni, de a jogaikat sem hagyják. Hadd szóljon egyébkent ezekután a nyolcvan orvos határozata : Véres csetepaté Erzsébethelyen. Hasba szúrtak egy legényt. A budapesti csibészek veszedelmes briganti fegyvere, a kés lekerült már vidékre is ós megrontotta a nagy Alföld népét is. A régi jó világban, ha valamelyik legény amu,

ry magyarosan „mondani" akart valamit a másiknak, marokra fogta a fokosát és barátságosan oda suhintott az ellenfele fejére egyet kettőt véle. Igaz, hogy ennek a barátságos suhintásnak nem egyszer veszedelmes következményei is lettek. Vér folyt nyomában s az áldozat amellett kapott egy-egy szeróny koponyarepedést vagy agyrázkódást is, de mégis nemesebb fegyver volt a fokos, mint a kés és nem is volt olyan veszedelmes. A fokos napjai azonban már meg vannak számlálva. Itt ott elvétve, egyes színmagyar helyeken, ahova a régit romboió kultura még nem tette be a lábát, lehet hallani egy-egy fokosos csatáról, de már csak ritkán ós mindig ritkábban. A nyiit, őszinte fokos helyét az alattomos kés foglalta el. Ilyen késes viadal volt ez óv julius 31-én Erzsébethelyen is. A csetepaté az I z s á k Lőrinc vendéglőjében kezdődött. Akkor ugyanis ott mulatott Lakos János egy 23 éves legény a három Darabos testvérrel, Györgygyei, Palival, meg Jánossal. Eleinte rendben ment a mulatság. Ittak, amit kaptak. Később azonban nézeteltérés támadt Lakos ós a három Darabos között. Lakos vakmerő ós bátor gyerek, nem igen ijed meg a maga árnyékától. Neki is ment a három Darabosnak és bicskájával a legnagyobb szájú D irabos fiúnak, Palinak a nadrágját össze-vissza kaszabolta. Nagy kavarodis keletkezett, úgyhogy rendőrnek kellett közbelépnie, aki az ugyancsak fenyegetett Likost védelmébe vette ós elvitte a korcsmfcból. Lakos ós a rendőr már jó darabig elhaladtak, mikor egyszerre a hátuk mögött nagy orditás támadt : — Megállj, te gazember 1 Várj! Adunk mink neked! Természetesen a három Darabos fiu volt. Mikor odaérkeztek, a rendőr elébük állott ós igyekezett őket visszatartani. De azok nem tágítottak. — Agyonü jük azt a kutyát! Es D irabos György rárontott Lakosra. De az se volt ám rest. E őrantotta a bicskáj it ós ugy hisba szúrta György urat, hogy azonnal összeesett. Két hónapig lebegett e szúrás következtében elet-halál közt Darabos György. A gyulai törvényszék csütörtökön tárgyalta az esetet és tekintettel arra, hogy Likos a szúrást önvédelemből követte el, súlyos testisórtós vétségéért két hónapi fogházra itólte. Az elitélt felebbezett. KróniKa. Hát hideg van, konstatálom, Hogy itt már a tél, Leesett az első hó, e Fehér szemfödél Ezt önök is konstatálják Vélem, ugy-e bár? Valamennyi fagyos szent van, Mind bundába jár. Tél apó most korán kezdte, Mem ugy, mint tavaly, fimikor a föld olyan volt, Akárcsak a vaj. fiz idén már kemény leszek I — Mondta az öreg — Hogy az Isten ezt a tervét Soká tartsa meg I fi fejüket bárhogy rázzák, Ezt kivánom én : Pestisre, meg kolerára fikkor nincs remény, R bacillus nem szereti fi fagyos telet, Ezt mondom én, meg a többi Tudós emberek. Más bacillus fenyeget most : fi rút pártviszály, Nemsokára itt a béke Fejtetőre áll Lesz választás annyi, mint a Hulló falevél, Decemberben, bizony mondom, Meleg lesz a tél. Harci zaj két, a tömeg bőg. fikár a sakál, fizt hiszi az idegen, hogy Afrikába' jár. S szorongatja a bróningját, Szükséges is itt, Mert bizony megtépázhatják Könnyen — egy kicsit.